Lipták András (1895–1953)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Új oldal, tartalma: „ácsmunkás, munkás polgármester == Élete == '''1895. március 26-án született Békéscsabán.''' Édesapja ácsmester volt, ak…”)
a (Szócikkcímek egységesítése)
 
(6 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
-
ácsmunkás, munkás polgármester
+
ácsmunkás, polgármester
== Élete ==
== Élete ==
-
'''[[1895]]. [[március 26.|március 26-án]] született [[Békéscsaba|Békéscsabán]].''' Édesapja ácsmester volt, aki szezonális munkája mellett kevés saját földjének 12 kisholdat bérelt. Nyolc gyermekét azonban így is nehezen tudta eltartani. Lipták András a négy polgári elvégzése után '''ácstanonc lett'''. Jó rajzkészsége volt, műszaki rajzot szeretett volna tanulni, de életkörülményei ezt nem tették lehetővé.  
+
'''[[1895]]. [[március 26.|március 26-án]] született [[Békéscsaba|Békéscsabán]].''' Édesapja ácsmester volt, nyolc gyermekét nehezen tudta eltartani.  
-
A rendet tisztelő, segítőkész Lipták András népszerű ember volt. A maga építette Ligeti sori családi házában lakott feleségével.   
+
Lipták András a négy polgári elvégzése után '''ácstanonc lett'''. Jó rajzkészsége volt, műszaki rajzot szeretett volna tanulni, de életkörülményei ezt nem tették lehetővé.
 +
 
 +
Rendet tisztelő, segítőkész, népszerű ember volt. A maga építette Ligeti sori családi házában lakott feleségével.   
Tragikus körülmények között érte a halál '''[[1953]]. [[január 19.|január 19-én]]''': egy anyagbeszerző útján, Pécs alatt '''autóbalesetet szenvedett.'''
Tragikus körülmények között érte a halál '''[[1953]]. [[január 19.|január 19-én]]''': egy anyagbeszerző útján, Pécs alatt '''autóbalesetet szenvedett.'''
== Munkássága ==
== Munkássága ==
-
'''Békéscsabán szerzett munkát''', majd '''a főváros és az ország különböző építkezésein dolgozott'''. Ebben az időben, az 1920-as években ismerkedett meg a munkásmozgalommal. A famunkások helyi csoportjának volt tagja, [[1921|1921-től]] pedig vezetőségi taggá választották. Mint az Egyesült Szakszervezeti Ellenzék helyi megbízottja illegális munkáját [[1933|1933-ban]] kisréti házában történt letartóztatása szakította meg. Két hónapi előzetes letartóztatás után szabadult. Egyik alapító tagja volt az MKP békéscsabai szervezetének.
+
Az 1920-as években '''Békéscsabán szerzett munkát''', majd '''a főváros és az ország különböző építkezésein dolgozott'''. Ebben az időben ismerkedett meg a munkásmozgalommal. Tagja volt a famunkások helyi csoportjának, [[1921|1921-től]] a csoport vezetőségi tagjává választották. Az Egyesült Szakszervezeti Ellenzék helyi megbízottja volt. Egyik alapító tagja volt az MKP békéscsabai szervezetének.
-
Az [[1945]]. [[március 10.|március 10-én]] a városházán tartott polgármester-választáson három jelölt közül titkos szavazással a '''107 szavazatból 77-et kapott''' Lipták András, '''így került a polgármesteri székbe'''. Igen nehéz körülmények között kezdte hivatali tevékenységét, a háborús pusztítás után lassan indult az élet. Csak néhány textilüzem, a Bohn téglagyár és az István malom tudta megindítani a termelést. A vasúti közlekedés helyreállítása [[1945]] nyarán fejeződött be. A város bombázásakor megsérült és elpusztult 540 lakásból az év végéig 300-at sikerült rendbe hozni.
+
Az [[1945]]. [[március 10.|március 10-én]] a [[Városháza (Békéscsaba)|Városházán]] tartott polgármester-választáson három jelölt közül titkos szavazással a '''107 szavazatból 77-et kapott''', '''így került a polgármesteri székbe'''. Hivatali tevékenységét igen nehéz körülmények között kezdte meg. A háborús pusztítás után lassan indult az élet. Csak néhány textilüzem, a Bohn téglagyár és az [[István malom (Békéscsaba)|István malom]] tudta megindítani a termelést. A vasúti közlekedés helyreállítása [[1945]] nyarán fejeződött be. A város bombázásakor megsérült és elpusztult 540 lakásból az év végéig 300-at sikerült rendbe hozni.
-
Ebben az időszakban az Építőmunkások Szövetkezete felépítette a felszabadulási emlékművet a Petőfi ligetben, és létrehozták a szovjet hősi temetőt. Megkezdte előadásait a [[Beleznay Ervin]] igazgató vezette színtársulat a Városi Színházban. Elindult a [[Viharsarok]] című lap [[Cseres Tibor]] felelős szerkesztő vezetésével. Dühöngött az infláció, ezért jegyrendszert vezettek be az összes közszükségleti cikkre. Megnyílt a Népkönyvtár, amely 6000 kötettel rendelkezett. A népszámlálási adatok szerint 49 904 lakosa volt a városnak. Békéscsabáról 5492 magát szlováknak valló lakos települt ki Csehszlovákiába. [[1946|1946-ban]] a Nemzeti Bizottság határozata alapján a város eddigi díszpolgárainak felfüggesztését kérte a képviselő-testülettől; ezután a nemrégiben hazajött [[Károlyi Mihály|Károlyi Mihályt]] választották meg Békéscsaba város első díszpolgárának.
+
Ebben az időszakban az Építőmunkások Szövetkezete felépítette a felszabadulási emlékművet a Petőfi ligetben, és létrehozták a szovjet hősi temetőt. Megkezdte előadásait a Beleznay Ervin igazgató vezette színtársulat a [[Békéscsabai Jókai Színház (Békéscsaba)|Városi Színházban]]. Elindult a ''[[Viharsarok]]'' című lap [[Cseres Tibor (1915–1993)|Cseres Tibor]] felelős szerkesztő vezetésével. Az infláció miatt jegyrendszert vezettek be az összes közszükségleti cikkre. Megnyílt a Népkönyvtár, amely 6.000 kötettel rendelkezett. A népszámlálási adatok szerint 49.904 lakosa volt a városnak. Békéscsabáról 5.492 magát szlováknak valló lakos települt ki Csehszlovákiába. [[1946|1946-ban]] a Nemzeti Bizottság határozata alapján a város eddigi díszpolgárainak felfüggesztését kérte a képviselő-testülettől. Ezután – a nemrégiben hazajött [[Károlyi Mihály|Károlyi Mihályt]] választották meg Békéscsaba város első díszpolgárának.
Meglepetésként hatott az [[1949]]. [[március 8.|március 8-i]] rendkívüli törvényhatósági ülésen történt bejelentés, miszerint Lipták András polgármester '''magas korára való hivatkozással''' (54 éves volt) '''benyújtotta lemondását'''. Polgármestersége után '''szakmájában kért elhelyezést''', a megyei építőipari vállalat egyik osztályvezetője lett.
Meglepetésként hatott az [[1949]]. [[március 8.|március 8-i]] rendkívüli törvényhatósági ülésen történt bejelentés, miszerint Lipták András polgármester '''magas korára való hivatkozással''' (54 éves volt) '''benyújtotta lemondását'''. Polgármestersége után '''szakmájában kért elhelyezést''', a megyei építőipari vállalat egyik osztályvezetője lett.
== Emlékezete ==
== Emlékezete ==
-
* '''Lipták András munkás polgármester emlékét a városban utca és 1971-től az Árpád sori szoborsétányon lévő mellszobra őrzi'''. Városunk szülöttének legjellegzetesebb arcvonásait őszinteséggel, humanizmussal ábrázolja Kampfl József szobrászművész. A kőből készült alkotás megragadja Lipták András egyéniségének lényeges jegyeit, és maradandó emléket állít a Békéscsaba történetében szerepet vállaló személyiségnek. A rendszerváltás idején, [[1989|1989-ben]] nagy port vert fel Békéscsabán annak híre, hogy egyik este a szoborsétányon ledöntötték József Attila és Lipták András szobrát. Nem politikai indíttatás motiválta a fiatal elkövetőket; mint utóbb egyikük bevallotta, nem volt tisztában tettének következményeivel, nem tudta, ki volt József Attila (csak tippelt, hogy író), azt pedig végképp nem, hogy kit tisztelhet Lipták Andrásban.
+
* '''Lipták András polgármester emlékét a városban a róla elnevezett utca, és [[1971|1971-től]] az Árpád sori szoborsétányon lévő mellszobra őrzi'''. Városunk szülöttének legjellegzetesebb arcvonásait őszinteséggel, humanizmussal ábrázolta Kampfl József szobrászművész.  
== Források ==
== Források ==
-
* Békés Megyei Hírlap, 1994. december 20., 49. évf. 300. szám
+
* Békés Megyei Hírlap, 49. évf. 300. szám (1994. december 20.)
-
* Csabai Mérleg, 2002. augusztus 29., 12. évf. 17. szám
+
* Csabai Mérleg, 12. évf. 17. szám (2002. augusztus 29.)
[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsaba]]

A lap jelenlegi, 2021. március 29., 10:17-kori változata

ácsmunkás, polgármester

Tartalomjegyzék

Élete

1895. március 26-án született Békéscsabán. Édesapja ácsmester volt, nyolc gyermekét nehezen tudta eltartani.

Lipták András a négy polgári elvégzése után ácstanonc lett. Jó rajzkészsége volt, műszaki rajzot szeretett volna tanulni, de életkörülményei ezt nem tették lehetővé.

Rendet tisztelő, segítőkész, népszerű ember volt. A maga építette Ligeti sori családi házában lakott feleségével.

Tragikus körülmények között érte a halál 1953. január 19-én: egy anyagbeszerző útján, Pécs alatt autóbalesetet szenvedett.

Munkássága

Az 1920-as években Békéscsabán szerzett munkát, majd a főváros és az ország különböző építkezésein dolgozott. Ebben az időben ismerkedett meg a munkásmozgalommal. Tagja volt a famunkások helyi csoportjának, 1921-től a csoport vezetőségi tagjává választották. Az Egyesült Szakszervezeti Ellenzék helyi megbízottja volt. Egyik alapító tagja volt az MKP békéscsabai szervezetének.

Az 1945. március 10-én a Városházán tartott polgármester-választáson három jelölt közül titkos szavazással a 107 szavazatból 77-et kapott, így került a polgármesteri székbe. Hivatali tevékenységét igen nehéz körülmények között kezdte meg. A háborús pusztítás után lassan indult az élet. Csak néhány textilüzem, a Bohn téglagyár és az István malom tudta megindítani a termelést. A vasúti közlekedés helyreállítása 1945 nyarán fejeződött be. A város bombázásakor megsérült és elpusztult 540 lakásból az év végéig 300-at sikerült rendbe hozni.

Ebben az időszakban az Építőmunkások Szövetkezete felépítette a felszabadulási emlékművet a Petőfi ligetben, és létrehozták a szovjet hősi temetőt. Megkezdte előadásait a Beleznay Ervin igazgató vezette színtársulat a Városi Színházban. Elindult a Viharsarok című lap Cseres Tibor felelős szerkesztő vezetésével. Az infláció miatt jegyrendszert vezettek be az összes közszükségleti cikkre. Megnyílt a Népkönyvtár, amely 6.000 kötettel rendelkezett. A népszámlálási adatok szerint 49.904 lakosa volt a városnak. Békéscsabáról 5.492 magát szlováknak valló lakos települt ki Csehszlovákiába. 1946-ban a Nemzeti Bizottság határozata alapján a város eddigi díszpolgárainak felfüggesztését kérte a képviselő-testülettől. Ezután – a nemrégiben hazajött – Károlyi Mihályt választották meg Békéscsaba város első díszpolgárának.

Meglepetésként hatott az 1949. március 8-i rendkívüli törvényhatósági ülésen történt bejelentés, miszerint Lipták András polgármester magas korára való hivatkozással (54 éves volt) benyújtotta lemondását. Polgármestersége után szakmájában kért elhelyezést, a megyei építőipari vállalat egyik osztályvezetője lett.

Emlékezete

Források

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök