Kulich Gyula (1914–1944)
A BékésWiki wikiből
(belső hivatkozás szerkesztése) |
a (Kulich Gyula (1914-1944) lapot átneveztem Kulich Gyula (1914–1944) névre: Hosszú kötőjel) |
||
| (3 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
A kommunista ifjúsági mozgalom egyik vezetője | A kommunista ifjúsági mozgalom egyik vezetője | ||
| - | + | [[Fájl:149.JPG|bélyegkép|300px|Emléktábla a Fiumei úti sírkert Munkásmozgalmi Pantheonján]] | |
== Élete == | == Élete == | ||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
Békéscsabán nem kapott munkát, ezért '''[[1933]]-ban Budapestre ment, majd Ausztriába''' utazott, de itt is csupán alkalmi munkát talált. '''[[1934]]-ben visszatért a magyar fővárosba, ahol végre kapott állást'''. Mivel munkájánál, életkörülményeinél fogva '''gyakran került kapcsolatba munkásokkal, tudatosan kezdett harcolni az őket ért igazságtalanságok ellen.''' Megismerkedett Marx és Engels írásaival, és fokozatosan elkötelezte magát eszméik mellett. '''[[1932]]-ben kapcsolódott be Budapesten a munkásmozgalomba''', '''[[1935]]-ben belépett a szabómunkások szakszervezetébe''', '''[[1936]]. [[január 1.|január 1]]-jén a szociáldemokrata pártba'''. Az '''SZDP''' VII. kerületi ifjúsági csoportjában kezdte meg párttevékenységét, ahol '''[[1937]]-ben az ificsoport titkárává választották meg'''. '''[[1937]]-től a KIMSZ VIII. kerületi csoportjának tagja lett. [[1938]] elején az Országos Ifjúsági Bizottság (OIB)titkára volt'''; ugyanebben az évben a '''KMP vezetőségébe is beválasztották'''. Vezetésével szervezte meg az OIB [[1938]]. [[augusztus 20.|augusztus 20]]-án az első munkás-paraszt ifjúsági találkozót. [[1939]]-ben, mint az OIB titkára, a Magyarországhoz csatolt szlovákiai városokban is megteremtette az összeköttetést az ottani legális ifjúmunkásszervezetekkel. '''Vezetésével ült össze [[1939]] nyarán a KMP konferenciája, ahol kijelölték az üzemi ifjúsági munka irányelveit.''' [[1939]]-[[1940|40]]-ben az SZDP kerületi szervezeteiben számos kommunista sejtet szervezett. Mint az illegális párt megbízottja, [[1939]]-ben Zürichben járt a Párizsban működő pártvezetés utasításait átvenni. | Békéscsabán nem kapott munkát, ezért '''[[1933]]-ban Budapestre ment, majd Ausztriába''' utazott, de itt is csupán alkalmi munkát talált. '''[[1934]]-ben visszatért a magyar fővárosba, ahol végre kapott állást'''. Mivel munkájánál, életkörülményeinél fogva '''gyakran került kapcsolatba munkásokkal, tudatosan kezdett harcolni az őket ért igazságtalanságok ellen.''' Megismerkedett Marx és Engels írásaival, és fokozatosan elkötelezte magát eszméik mellett. '''[[1932]]-ben kapcsolódott be Budapesten a munkásmozgalomba''', '''[[1935]]-ben belépett a szabómunkások szakszervezetébe''', '''[[1936]]. [[január 1.|január 1]]-jén a szociáldemokrata pártba'''. Az '''SZDP''' VII. kerületi ifjúsági csoportjában kezdte meg párttevékenységét, ahol '''[[1937]]-ben az ificsoport titkárává választották meg'''. '''[[1937]]-től a KIMSZ VIII. kerületi csoportjának tagja lett. [[1938]] elején az Országos Ifjúsági Bizottság (OIB)titkára volt'''; ugyanebben az évben a '''KMP vezetőségébe is beválasztották'''. Vezetésével szervezte meg az OIB [[1938]]. [[augusztus 20.|augusztus 20]]-án az első munkás-paraszt ifjúsági találkozót. [[1939]]-ben, mint az OIB titkára, a Magyarországhoz csatolt szlovákiai városokban is megteremtette az összeköttetést az ottani legális ifjúmunkásszervezetekkel. '''Vezetésével ült össze [[1939]] nyarán a KMP konferenciája, ahol kijelölték az üzemi ifjúsági munka irányelveit.''' [[1939]]-[[1940|40]]-ben az SZDP kerületi szervezeteiben számos kommunista sejtet szervezett. Mint az illegális párt megbízottja, [[1939]]-ben Zürichben járt a Párizsban működő pártvezetés utasításait átvenni. | ||
| - | '''[[1940]]. márciusában''' több társával együtt '''letartóztatták''', és 8 évi fegyházra ítélték. Letartóztatása után Budakeszi-Alagra vitték, ahol a csendőrségi laktanyában hat héten át vallatták. '''A kihallgatások befejezése után''' rabkórházba kellett szállítani, majd felgyógyulását követően '''a Pest vidéki gyűjtő fogházba került''', ahol két évig volt vizsgálati fogságban. '''Innen a szegedi Csillagbörtönbe szállították''', ahonnan '''[[1944]]. szeptemberében''' a szovjet csapatok közeledtére a foglyokat '''Budapestre vitték'''. [[1944]]. november elején a váci fegyház, majd a komáromi Csillag-erőd foglya lett. '''[[1944]]. [[november 12.|november 12]]-én a dachaui koncentrációs táborba szállították''', ahol 1944. decemberében a fasizmus áldozata lett.''' | + | '''[[1940]]. márciusában''' több társával együtt '''letartóztatták''', és 8 évi fegyházra ítélték. Letartóztatása után Budakeszi-Alagra vitték, ahol a csendőrségi laktanyában hat héten át vallatták. '''A kihallgatások befejezése után''' rabkórházba kellett szállítani, majd felgyógyulását követően '''a Pest vidéki gyűjtő fogházba került''', ahol két évig volt vizsgálati fogságban. '''Innen a szegedi Csillagbörtönbe szállították''', ahonnan '''[[1944]]. szeptemberében''' a szovjet csapatok közeledtére a foglyokat '''Budapestre vitték'''. [[1944]]. november elején a váci fegyház, majd a komáromi Csillag-erőd foglya lett. '''[[1944]]. [[november 12.|november 12]]-én a dachaui koncentrációs táborba .szállították''', ahol 1944. decemberében a fasizmus áldozata lett.''' |
'''Halála után utca''' ([[1947]]-[[1992]]), '''lakótelep''' ([[1965]]-[[1992]]), valamint '''tér''' ([[1975]]-[[1992]])''' őrizte nevét Békéscsabán. | '''Halála után utca''' ([[1947]]-[[1992]]), '''lakótelep''' ([[1965]]-[[1992]]), valamint '''tér''' ([[1975]]-[[1992]])''' őrizte nevét Békéscsabán. | ||
| 25. sor: | 25. sor: | ||
* Tibori János: Békéscsaba története. A Körös-kultúra idejétől a felszabadulásig. Békéscsaba : Városi Tanács V.B., 1960. p. 129. (Kép) | * Tibori János: Békéscsaba története. A Körös-kultúra idejétől a felszabadulásig. Békéscsaba : Városi Tanács V.B., 1960. p. 129. (Kép) | ||
* Vadász Ferenc: Most lenne 60 éves. Emléktöredékek Kulich Gyuláról. In: Népszabadság. 16. sz. 1974. január 20. p. 6. | * Vadász Ferenc: Most lenne 60 éves. Emléktöredékek Kulich Gyuláról. In: Népszabadság. 16. sz. 1974. január 20. p. 6. | ||
| + | |||
| + | [[Kategória:Békéscsaba]] | ||
| + | [[Kategória:Holokauszt]] | ||
| + | [[Kategória:Politikusok]] | ||
| + | [[Kategória:Személyek]] | ||
A lap jelenlegi, 2021. március 8., 12:49-kori változata
A kommunista ifjúsági mozgalom egyik vezetője
Élete
Kulich Gyula 1914. január 20-án Bécsben (Ausztria) született. Egyéves korától Békéscsabán nevelkedett. Édesapja, Kulich Mihály szabó, aki az I. világháborúban szerzett betegségében 1923-ban hirtelen meghalt.
A család rossz anyagi körülményeinek következtében Kulich Gyula - mint legidősebb gyermek - kénytelen volt alkalmi munkát vállalni. Emiatt tanulmányait a négy polgári elvégzése után abbahagyta, szakmát tanult - angol-francia szabó lett. Közben olvasással, nyelvtanulással művelte magát: elsajátította a német és a francia nyelvet.
Békéscsabán nem kapott munkát, ezért 1933-ban Budapestre ment, majd Ausztriába utazott, de itt is csupán alkalmi munkát talált. 1934-ben visszatért a magyar fővárosba, ahol végre kapott állást. Mivel munkájánál, életkörülményeinél fogva gyakran került kapcsolatba munkásokkal, tudatosan kezdett harcolni az őket ért igazságtalanságok ellen. Megismerkedett Marx és Engels írásaival, és fokozatosan elkötelezte magát eszméik mellett. 1932-ben kapcsolódott be Budapesten a munkásmozgalomba, 1935-ben belépett a szabómunkások szakszervezetébe, 1936. január 1-jén a szociáldemokrata pártba. Az SZDP VII. kerületi ifjúsági csoportjában kezdte meg párttevékenységét, ahol 1937-ben az ificsoport titkárává választották meg. 1937-től a KIMSZ VIII. kerületi csoportjának tagja lett. 1938 elején az Országos Ifjúsági Bizottság (OIB)titkára volt; ugyanebben az évben a KMP vezetőségébe is beválasztották. Vezetésével szervezte meg az OIB 1938. augusztus 20-án az első munkás-paraszt ifjúsági találkozót. 1939-ben, mint az OIB titkára, a Magyarországhoz csatolt szlovákiai városokban is megteremtette az összeköttetést az ottani legális ifjúmunkásszervezetekkel. Vezetésével ült össze 1939 nyarán a KMP konferenciája, ahol kijelölték az üzemi ifjúsági munka irányelveit. 1939-40-ben az SZDP kerületi szervezeteiben számos kommunista sejtet szervezett. Mint az illegális párt megbízottja, 1939-ben Zürichben járt a Párizsban működő pártvezetés utasításait átvenni.
1940. márciusában több társával együtt letartóztatták, és 8 évi fegyházra ítélték. Letartóztatása után Budakeszi-Alagra vitték, ahol a csendőrségi laktanyában hat héten át vallatták. A kihallgatások befejezése után rabkórházba kellett szállítani, majd felgyógyulását követően a Pest vidéki gyűjtő fogházba került, ahol két évig volt vizsgálati fogságban. Innen a szegedi Csillagbörtönbe szállították, ahonnan 1944. szeptemberében a szovjet csapatok közeledtére a foglyokat Budapestre vitték. 1944. november elején a váci fegyház, majd a komáromi Csillag-erőd foglya lett. 1944. november 12-én a dachaui koncentrációs táborba .szállították, ahol 1944. decemberében a fasizmus áldozata lett.
Halála után utca (1947-1992), lakótelep (1965-1992), valamint tér (1975-1992) őrizte nevét Békéscsabán.
Kapcsolódó irodalom
- A forradalmi munkás mozgalom Békés megyei harcosai. 1. köt. Békéscsaba : MSZMP Békés megyei Biz, 1979. p. 301-303. (Bibliogr. p. 303.)
- A szocialista forradalomért. A magyar forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő harcosai. Budapest : Kossuth K., 1975. p. 373-375.
- A szocialista forradalom ért. A magyar forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő harcosai. Budapest : Kossuth K., 1975. p. 373. (Kép)
- Bakó Ágnes: Kulich Gyula. Budapest : Ifj. Lap- és Könyvk. V., 1989. p. 152.
- Botyánszky Pál: A jó barát - Kulich Gyuláról In: Tiszatáj. 22. évf. 5. sz. 1968. p. 398-399.
- Kulich Gyula élete és munkássága. 1914-1944. Pályamű. Békéscsaba : Kulich Gy. Ifj. és Úttörőház, 1973. p. 38.
- Magyar életrajzi lexikon. 1. köt. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest : Akadémiai K., 1967. p. 1026.
- Tibori János: Békéscsaba története. A Körös-kultúra idejétől a felszabadulásig. Békéscsaba : Városi Tanács V.B., 1960. p. 129. (Kép)
- Vadász Ferenc: Most lenne 60 éves. Emléktöredékek Kulich Gyuláról. In: Népszabadság. 16. sz. 1974. január 20. p. 6.
