Haan Antal (1827–1888)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Kategória és belső hivatkozások beillesztése + Forrás dokumentumok leírásának javítása)
a (Szócikkcímek egységesítése)
 
(24 közbeeső változat nincs mutatva)
2. sor: 2. sor:
== Élete ==
== Élete ==
 +
[[Fájl:Haan Antal.jpg|bélyegkép|300px]]
 +
'''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született [[1827]]. [[január 5.|január 5-én]].''' Édesapja [[Haan János (1779–1855)|Haan János]], evangélikus lelkész, édesanyja Petényi Judit Mária. Hetedik gyermek volt, testvérei: Vilmos János ügyvéd; Vilhelmina Johanna (Molnár Józsefné); Anna Constantina; [[Haan Lajos (1818–1891)|Lajos]], lelkész és történetíró; Károly Albert, városi írnok és levéltáros; Constantina Elisabetha.
-
'''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született 1827. január 5-én.''' Édesapja Haan János, evangélikus lelkész, édesanyja Petényi Judit Mária. Két testvére Haan Vilmos, ügyvéd illetve [[Haan Lajos (1818-1891)|Haan Lajos]], lelkész és történetíró. '''Az általános iskolát [[Békéscsaba|Békéscsabán]]''', a '''gimnáziumot Szarvason''' végezte el. '''Művészeti tanulmányait''' is itt kezdte el, majd '''1845 októberétől Bécsben tanult a képzőművészeti akadémián'''. Az 1848-49-es szabadságharcban mint tiszt, aktívan részt vett, a világosi fegyverletételt követően azonban lefokozták közlegénnyé s évekig az osztrák seregben tartották. Az '''1840-es évek végétől az 1860-as évek elejéig főleg Olaszországban''' munkálkodott. Ez alatt Csabán is tölt némi időt, azonban '''édesapja 1855-ben bekövetkező halála után''', a Bach-korszak elkeserítő légkörét érzékelve '''ismét kiköltözött Itáliába''', s várta a megfelelő alkalmat, hogy hazatérhessen. '''1862-től egészen a hetvenes évek elejéig [[Békéscsaba|Békéscsabán]] élt és alkotott''', majd visszatért Olaszországba. '''Utolsó éveit Capri szigetén töltötte''', s ott is halt meg 1888. május 9-én.
+
'''Az általános iskolai tanulmányait Békéscsabán végezte.''' Szívesen faragott figurákat a padlóra vagy az iskolapadba. '''Gimnáziumba [[Szarvas|Szarvasra]] járt''', verseket írt és igen szépen rajzolt. Itt szerezte művészeti alapismereteit, s ebben az időben döntött – szülei támogatásával – a művészi pálya mellett. '''A felsőbb osztályt Eperjesen folytatta.''' Rajzain diáktársai, tanárai és az eperjesi szépasszonyok szerepeltek. Ezután Pestre került, majd [[1845]] októberétől '''Bécsben tanult a képzőművészeti akadémián''', Leopold Kuppelwieser és Ferdinand Georg Waldmüller voltak az oktatói. Utóbbi a pozsonyi országgyűléshez intézett levelében határozottan kiállt diákjai – Haan Antal, Zichy Mihály és [[Orlai Petrics Soma (1822‒1880)|Orlai Petrics Sámuel]] – mellett, szorgalmazva mielőbbi támogatásukat.
 +
[[Fájl:Haan Antal npt.jpg|bélyegkép|300px]]
 +
'''A bizonyítvány megszerzését az 1848–49-es események akadályozták''': a szabadságharcban mint tiszt, aktívan részt vett, a világosi fegyverletételt követően azonban lefokozták közlegénnyé. Az osztrák besorozást elkerülve az 1840-es évek végétől az 1850-es évek elejéig főleg Olaszországban munkálkodott, műalkotások másolásából élt. '''[[1851]]. [[március 7.|március 7-én]] állították ki bizonyítványát''', amit Bécsben vett át.
 +
 
 +
Ezt követően '''visszatért Csabára, ahol portrékat készített'''. Szívesen kirándult a környező városokba (Arad, Nagyvárad). Édesapja [[1855|1855-ben]] bekövetkező halála után, a Bach-korszak elkeserítő légkörét érzékelve ismét '''kiköltözött Itáliába''', várta a megfelelő alkalmat, hogy hazatérhessen. Rómában műtermet alakított ki, megtanult olaszul, franciául és angolul. A Vatikánban megismerte Ipolyi Arnoldot. Új reményekkel visszatért Magyarországra: előbb Pestre, majd Ipolyi invitálására Egerbe, később Szent-Keresztre ment. Édesanyja [[1863|1863-as]] halálát követően az örökségből Békéscsabán villát építtetett és gyönyörű kertet alakított ki. A magával hozott etruszk vázákat, római és egyiptomi értéktárgyakat [[Mogyoróssy János, ifj. (1805–1893)|Mogyoróssy János]] kezdeményezésére megvásárolt a szerveződő megyei múzeum. '''[[1862|1862-től]] egészen a hetvenes évek elejéig Békéscsabán élt és alkotott, majd visszatért Olaszországba.''' Capri szigetén az ókori erőd helyén emeletes villát (Il Fortino) alakíttatott ki. Kedvelt kirándulóhelye volt a Nápolyi-öböl. Festményeket másolt a Magyar Nemzeti Múzeumnak, ami miatt többször hazatért. Sikertelenül pályázta meg az Eszterházy-képtár igazgatói pozícióját.  Olaszországban többször meglátogatta őt Tisza Lajos, Göndöcs Benedek, Bulyovszky Lilla színésznő. Mária Anna, Frigyes Károly porosz herceg özvegye „Capri remetéjének” nevezte el. Látogatóban volt nála több festőtárs is: Markó András, Talmage White, Alberto Garibaldi. Ismerte Hector Berlioz francia zeneszerzőt, aki koncertet is adott villájában. Haan szomszédja és barátja Mac Kowen, amerikai ezredes volt.
 +
 
 +
'''Anacaprin (Felső-Capri) halt meg [[1888]]. [[május 9.|május 9-én]].''' A helyi temetőben temették el.
== Munkássága ==
== Munkássága ==
 +
A szabadságharc utáni Magyarországot a művészeti élet sivársága jellemezte, ami Haant távozásra kényszerítette: társaival együtt '''Olaszországban próbált szerencsét''', ahol tanulmányozta és másolta a nagy reneszánsz művészek munkáit. A '''Békéscsabán''' töltött 10 év alatt főleg '''oltárképeket és portrékat készített.''' Az evangélikus egyház kérésére megfestette az [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)|Evangélikus Kistemplom]] oltárképét, továbbá elkészítette olyan jeles személyiségek arcképét, mint Kossuth, Széchenyi, Deák vagy Teleki László. '''Megrendelői között volt a Sztraka és a Stark család is.''' '''Megbízást kapott a Nemzeti Múzeumtól''' a Vatikánban található Rafaello-, Tiziano- és Giotto-freskók reprodukálására, mely munkái ma a Nemzeti Galériában találhatóak.
-
A '''szarvasi evangélikus gimnázium rajztanodájában''' szerezte művészeti alapismereteit, s ebben az időben döntött - szülei támogatását is megnyerve - a művészi pálya mellett. Tanulmányait a '''bécsi művészeti akadémián''' folytatta, ahol tanítói voltak '''Leopold Kupelwieser és Ferdinand Georg Waldmüller'''. Waldmüller, a pozsonyi országgyűléshez intézett levelében határozottan kiállt diákjai - úgy, mint Haan Antal, Zichy Mihály vagy Orlai Petrics Sámuel - tehetsége s általában a magyar művészet mellett, szorgalmazva annak mielőbbi felvirágoztatását.
+
A '''Capri szigetén''' töltött, haláláig tartó időszakában már kevesebb munkája volt, nehéz anyagi körülmények között élt, az '''otthonról érkező megrendelések foglalkoztatták.''' Oltárképeit és portréit a klasszicizmusra jellemző pontossággal és aprólékossággal készítette, ecsetkezelésére és színhasználatára pedig nagy hatással volt az általa jól ismert és szeretett reneszánsz. Legnagyobbra értékelt művei főleg másolatok. Alkotásainak többsége a békéscsabai [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)|Munkácsy Mihály Múzeum]], illetve az Evangélikus Egyház tulajdonában állnak. Ezeken kívül Haan-festmény található a Magyar Nemzeti Galériában, a Szépművészeti Múzeumban, a Magyar Nemzeti Múzeum 1848-as gyűjteményében, a szekszárdi Vosinszky Mór Múzeumban, valamint a Vatikánban, Angliában, Franciaországban és Amerikában is.
-
A '''szabadságharc utáni''' Magyarország szomorú helyzete, a '''művészeti élet sivársága''', Haan-t távozásra kényszerítette: csatlakozva társaihoz, '''Olaszországban próbált szerencsét''', ahol behatóan tanulmányozta és másolta a nagy reneszánsz művészek munkáit.
+
 
-
A '''Békéscsabán töltött 10 év''' alatt főleg '''oltárképeket''' és '''portrékat''' készített. Az evangélikus egyház kérésére megfestette az '''[[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)|Evangélikus Kistemplom]] oltárképét''' továbbá elkészítette olyan jeles személyiségek arcképét, mint Kossuth, Széchenyi, Deák vagy Teleki László. Megrendelői között volt a Sztraka és a Stark család. Talán legnagyobb szakmai elismeréseként '''megbízást kapott a Nemzeti Múzeumtól''' a Vatikánban található '''Rafaello-freskók reprodukálására''', e munkái ma a Nemzeti Galériában találhatóak.
+
'''Foglalkozott az ősrégészettel (archeológia) is''', a festmények mellett műértékekkel is gyarapította a közgyűjteményeket. Ő fedezte fel [[1850|1850-ba]]n azt a szarmati kori sírt, ami Békéscsaba első régészeti tárgya volt. [[1854|1854-ben]] 10–11. századi tárgyakat adományozott a Nemzeti Múzeumnak. Capri szigetén, Tiberius palotájánál gyakran végzett régészeti ásatást. '''Tagja volt a''' Mogyoróssy János kezdeményezésére felállított '''Megyei Állandó Régészeti Bizottságnak.'''
-
A '''Capri szigetén töltött, haláláig tartó időszakában''' már kevesebb munkája volt, nehéz anyagi körülmények között élt, s otthonról érkező megrendelésekre is dolgozott.
+
 
-
Oltárképeit és portréit a '''klasszicizmusra jellemző pontossággal''' és '''aprólékossággal''' készítette, ecsetkezelésére és színhasználatára pedig '''nagy hatással volt''' az általa jól ismert és szeretett '''reneszánsz'''. Legnagyobbra értékelt művei főleg másolatok.
+
Egykori diákként adománnyal '''támogatta a szarvasi Evangélikus Gimnáziumot.''' A gimnázium régiségtárát gyarapítva lávakőzetet küldött a Vezúvból. Arra is volt példa, hogy festményt adományozott: a helyreállítás alatt álló apateleki templomnak oltárképet adott.
-
Alkotásainak többsége a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum, illetve az evangélikus egyház tulajdonában áll.
+
== Fontosabb művei ==
== Fontosabb művei ==
20. sor: 28. sor:
* Judit és Holofernész, 1853
* Judit és Holofernész, 1853
-
== Forrás ==
+
== Emlékezete ==
 +
* A békéscsabai Evangélikus Gimnázium '''Haan Antal-alapítvány'''t hozott létre a legkiválóbb rajzolók jutalmazása céljából. A Haan-alapítvány az 1913–14-es tanévben már nem került átadásra.
 +
* [[1988|1988-ban]], halálának századik évfordulóján '''emlékkiállítás nyílt a [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)|Munkácsy Mihály Múzeumban]]'''.
 +
* [[2003]] óta [[Haan Antal-emléktábla (Békéscsaba)|'''emléktábla''']] őrzi nevét a [[Városháza (Békéscsaba)|békéscsabai Városháza]] árkádsorán.
 +
* [[2005]] nyarán egykori '''sírjánál''', Anacapriban diófából faragott '''emléktáblát helyeztek''' el dr. Bereczky Zsolt vezetésével. A címerpajzs formájú emléktábla Szelekovszky László munkája, szövege: „HAAN ANTAL 1827–1888 békéscsabai magyar festő emlékére IN MEMORIA ANTAL HAAN PITTORE Békességet!”
 +
* [[2007|2007-ben]] '''emlékkiállítás nyílt a''' [[Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba)|'''Békés Megyei Könyvtárban''']] születésének 180. évfordulójára emlékezve.
-
* B. Turok Margit: Capry szigetén temették el : Haan Antal a múlt századi festészet jeles alakja. In: Békés Megyei Népújság. 43. évf. 19. sz.  
+
== Források ==
-
* Forján János: Csabai arcok. Forján J. : Békéscsaba, 2011. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (A [http://ek.bmk.hu:80/?docId=912 digitalizált változat] látogatva: 2013.11.14.)
+
* A békéscsabai ág. h. ev. Rudolf-Főgimnázium XLIV-dik értesítője az 1908–1909. iskolai évről. közzéteszi: Bukovszky János. Békéscsaba : Rudolf Gimn., 1909. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekescsaba_2122_evangelikus_gimnazium_2165_1908/?query=%22haan%20antal%22&pg=128&layout=s 127. p.] (Látogatva: 2017. 09. 20.)
-
* Haan Albert - A képzőművészet Békéscsabán. In: Korniss Géza. Történelmi és kulturális monográfia. Békéscsaba, 1930. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (A [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4545 digitalizált változat] látogatva: 2013.11.14.)
+
* A békéscsabai ág. h. ev. Rudolf-Főgimnázium XLIX-dik értesítője az 1913–1914. iskolai évről. közzéteszi: Bukovszky János. Békéscsaba :  Rudolf Gimn., 1914. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekescsaba_2122_evangelikus_gimnazium_2170_1913/?query=%22haan%20antal%22&pg=66&layout=s 75. p.] (Látogatva: 2017. 09. 20.)
-
* Zsilinszky Mihály: Haan Antal. In: A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat évkönyve 1888/89. Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat, 1890. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (A [http://ek.bmk.hu:80/?docId=564 digitalizált változat] látogatva: 2013.11.14.)
+
* A békési ág. hitv. ev. egyházmegyétől fentartott s igazgatott szarvasi főiskola évi értesítője 1872–73-ról. Gyula, 1873. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Szarvas_33225_agostai_gimnazium_33245_1872/?query=%22haan%20antal%22&pg=29&layout=s 30. p.] (Látogatva: 2017. 09. 20.)
 +
* A békési ág. hitv. ev. egyházmegyétől fentartott s igazgatott szarvasi főiskola évi értesítője 1872/3-ról. Gyula, 1873. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Szarvas_33225_agostai_gimnazium_33245_1872/?query=%22haan%20antal%22&pg=0&layout=s 23. p.] (Látogatva: 2017. 09. 20.)
 +
* Békés Megyei Népújság, 43. évf. 19. szám (1988. január 23.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1988_01/?query=%22haan%20antal%22&pg=165&layout=s 6. p.] (Látogatva: 2017. 09. 18.)
 +
* Békés, 3. évf. 28. szám (1871. április 6.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1871/?query=%22haan%20antal%22&pg=108&layout=s 3. p.] (Látogatva: 2017. 09. 18.)
 +
* Békéscsabai Evangélikus Gyülekezeti Levéltár anyakönyvei
 +
* Békésmegyei Közlöny, 5. évf. 25. szám (1878. március 28.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1878/?query=%22haan%20antal%22%2Bs%C3%B3gor&pg=97&layout=s 2. p.] (Látogatva: 2017. 09. 18.)
 +
* Bereczky Zsolt: A Haan „expeditio”. Békéscsaba : Bereczky Zs., 2003. 7–63. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. szerk.: Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Dusnoki-Draskovich József: Följegyzések Zsilinszky Mihály pályakezdéséről. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BEKM_Sk_2008_histokon/?query=%22haan%20karolina%22&pg=44&layout=s A múlt felidézői. szerk.: Erdész Ádám, Katona Csaba. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2011. 43. p.] (Látogatva: 2017. 09. 19.) 
 +
* Evangélikus Egyház és Iskola, 4. évf. 37. szám (1886. szeptember 11.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangEgyhazEsIskola_1886/?query=%22haan%20antal%22&pg=308&layout=s 5. p.] (Látogatva: 2017. 09. 18.)  
 +
* Haan Albert: A képzőművészet Békéscsabán. In: Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Haan Antal emléke. In: [http://behir.hu/csabaimerleg/adat/dokumentumtar/hu711_csabai_merleg_2006_09.pdf Csabai Mérleg, 16. évf. 9. szám (2006. május 4.) 12. p.] (Látogatva: 2017. 09. 18.)
 +
* Haan Antal, Békéscsaba első festője. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_2007_01/?query=%22haan%20antal%22&pg=75&layout=s Békés Megyei Hírlap, 67. évf. 5. szám (2007. január 6.) 12. p.] (Látogatva: 2017. 09. 18.)
 +
* Rell Lajos: Haan Antal Gábor. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusElet_1969/?query=%22haan%20antal%22&pg=22&layout=s Evangélikus Élet, 34. évf. 6. szám (1969. február 9.) 3. p.] (Látogatva: 2017. 09. 18.)
 +
* Száz év műtárgyai a Munkácsy Mihály Múzeumban 1899–1999. szerk.: Grin Igor, Szatmári Imre. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 1999. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_SK_1999_SZAZEV/?query=%22haan%20antal%22&pg=35&layout=s 34. p.] (Látogatva: 2017. 09. 18.)
 +
* Turok Margit, B.: Capri szigetén temették el : Haan Antal a múlt századi festészet jeles alakja. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1988_01/?query=Haan%20Antal%20a%20m%C3%BAlt%20sz%C3%A1zadi%20fest%C3%A9szet%20jeles%20alakja&pg=167&layout=s Békés Megyei Népújság. 43. évf. 19. szám (1988. január 23.) 8. p.] (Látogatva: 2017. 09. 18.)
 +
* Vass Márta: Nehéz idők művészete. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1982_05/?query=%22haan%20antal%22&pg=167&layout=s Békés Megyei Népújság, 37. évf. 118. szám (1982. május 22.) 8. p.] (Látogatva: 2017. 09. 18.)
 +
* Zsilinszky Mihály: Haan Antal. In: A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat évkönyve 1888/89. Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat, 1890 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
== Külső hivatkozások ==
+
== Kapcsolódó irodalom ==
 +
* A „Békésvármegyei muzeum” rendezve. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1909/?query=%22haan%20antal%22&pg=426&layout=s Békés, 41. évf. 40. szám (1909. október 3.) 5. p.]
 +
* Gyarmati Gabriella: Csabai arcképek : Békéscsaba képzőművészeti és iparművészeti élete. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2014 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Haan Albert: Békéscsaba szerepe a szabadságharcban. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1928_4/?query=%22haan%20antal%22&pg=494&layout=s Békésmegyei közlöny, 55. évf. 292. szám (1928. december 25.) 11–12. p.]
 +
* Haan nyomai Capri szigetén. In: [http://www.bekescsaba.hu/download.fcgi/20423_0_0_csabai_merleg_2003_10.pdf Csabai Mérleg, 13. évf. 10. szám (2003. május 22.) 3. p.]
 +
* Haladunk-e Csabán? In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1898_2/?query=%22haan%20antal%22&pg=91&layout=s Békésmegyei közlöny, 25. évf. 73. szám (1898. szeptember 11.) 2. p.]
 +
* Lyka Károly: Nemzeti romantika : Magyar művészet, 1850–1867. 2. kiad. Budapest : Corvina, 1981 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Megyénk művelt közönségéhez. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1872/?query=%22haan%20antal%22&pg=124&layout=s Békés, 1. évf. 31. szám (1872. november 3.) 1. p.]
 +
* Rell Lajos: Haan Antalnak az egyház ügyét szolgáló festményei. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusElet_1970/?pg=70&layout=s&query=haan Evangélikus Élet, 35. évf. 18. szám (1970. május 3.) 2. p.]
 +
* Szilágyi János György: A klasszikus ókori művészet egy 19. századi magyar gyűjtője: Haan Antal. In: [http://okorportal.hu/wp-content/uploads/2016/08/2016_1_szjgy.pdf Ókor : folyóirat az antik kultúrákról, 15. évf. 1. szám (2016) 87–93. p.]
 +
* Vandlik János: A feledett mester képét azonosítják? In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_2003_08/?query=%22haan%20antal%22&pg=64&layout=s Békés Megyei Hírlap, 58. évf. 182. szám (2003. augusztus 6.) 5. p.]
 +
* Vass Márta: Százéves megyénk első múzeuma. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1974_11/?query=%22haan%20antal%22&pg=167&layout=s Békés Megyei Népújság, 29. évf. 270. szám (1974. november 19.) 4. p.]
-
* [http://hu.wikipedia.org/wiki/Haan_Antal Haan Antal]. In: Wikipédia (Látogatva: 2013.11.14.)
+
== Külső hivatkozások ==
 +
* [http://www.rakovszky.net/D1_DisplRemImg/Rako_DRI_ShowRemoteImages.shtml?$LSG_H01@0060 Haan Albert gyászjelentése] (Látogatva: 2017. 10. 26.)
 +
* [http://hu.wikipedia.org/wiki/Haan_Antal Haan Antal] In: Wikipédia (Látogatva: 2013. 11. 14.)
[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsaba]]
 +
[[Kategória:Személyek]]
 +
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
 +
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]
 +
[[Kategória:Festőművészek]]
 +
[[Kategória:Képzőművészek]]
 +
[[Kategória:Szarvas]]
 +
[[Kategória:Haan család]]
 +
[[Kategória: 1848/49]]

A lap jelenlegi, 2021. március 29., 12:31-kori változata

festőművész

Tartalomjegyzék

Élete

Haan Antal.jpg

Békéscsabán született 1827. január 5-én. Édesapja Haan János, evangélikus lelkész, édesanyja Petényi Judit Mária. Hetedik gyermek volt, testvérei: Vilmos János ügyvéd; Vilhelmina Johanna (Molnár Józsefné); Anna Constantina; Lajos, lelkész és történetíró; Károly Albert, városi írnok és levéltáros; Constantina Elisabetha.

Az általános iskolai tanulmányait Békéscsabán végezte. Szívesen faragott figurákat a padlóra vagy az iskolapadba. Gimnáziumba Szarvasra járt, verseket írt és igen szépen rajzolt. Itt szerezte művészeti alapismereteit, s ebben az időben döntött – szülei támogatásával – a művészi pálya mellett. A felsőbb osztályt Eperjesen folytatta. Rajzain diáktársai, tanárai és az eperjesi szépasszonyok szerepeltek. Ezután Pestre került, majd 1845 októberétől Bécsben tanult a képzőművészeti akadémián, Leopold Kuppelwieser és Ferdinand Georg Waldmüller voltak az oktatói. Utóbbi a pozsonyi országgyűléshez intézett levelében határozottan kiállt diákjai – Haan Antal, Zichy Mihály és Orlai Petrics Sámuel – mellett, szorgalmazva mielőbbi támogatásukat.

Haan Antal npt.jpg

A bizonyítvány megszerzését az 1848–49-es események akadályozták: a szabadságharcban mint tiszt, aktívan részt vett, a világosi fegyverletételt követően azonban lefokozták közlegénnyé. Az osztrák besorozást elkerülve az 1840-es évek végétől az 1850-es évek elejéig főleg Olaszországban munkálkodott, műalkotások másolásából élt. 1851. március 7-én állították ki bizonyítványát, amit Bécsben vett át.

Ezt követően visszatért Csabára, ahol portrékat készített. Szívesen kirándult a környező városokba (Arad, Nagyvárad). Édesapja 1855-ben bekövetkező halála után, a Bach-korszak elkeserítő légkörét érzékelve ismét kiköltözött Itáliába, várta a megfelelő alkalmat, hogy hazatérhessen. Rómában műtermet alakított ki, megtanult olaszul, franciául és angolul. A Vatikánban megismerte Ipolyi Arnoldot. Új reményekkel visszatért Magyarországra: előbb Pestre, majd Ipolyi invitálására Egerbe, később Szent-Keresztre ment. Édesanyja 1863-as halálát követően az örökségből Békéscsabán villát építtetett és gyönyörű kertet alakított ki. A magával hozott etruszk vázákat, római és egyiptomi értéktárgyakat Mogyoróssy János kezdeményezésére megvásárolt a szerveződő megyei múzeum. 1862-től egészen a hetvenes évek elejéig Békéscsabán élt és alkotott, majd visszatért Olaszországba. Capri szigetén az ókori erőd helyén emeletes villát (Il Fortino) alakíttatott ki. Kedvelt kirándulóhelye volt a Nápolyi-öböl. Festményeket másolt a Magyar Nemzeti Múzeumnak, ami miatt többször hazatért. Sikertelenül pályázta meg az Eszterházy-képtár igazgatói pozícióját. Olaszországban többször meglátogatta őt Tisza Lajos, Göndöcs Benedek, Bulyovszky Lilla színésznő. Mária Anna, Frigyes Károly porosz herceg özvegye „Capri remetéjének” nevezte el. Látogatóban volt nála több festőtárs is: Markó András, Talmage White, Alberto Garibaldi. Ismerte Hector Berlioz francia zeneszerzőt, aki koncertet is adott villájában. Haan szomszédja és barátja Mac Kowen, amerikai ezredes volt.

Anacaprin (Felső-Capri) halt meg 1888. május 9-én. A helyi temetőben temették el.

Munkássága

A szabadságharc utáni Magyarországot a művészeti élet sivársága jellemezte, ami Haant távozásra kényszerítette: társaival együtt Olaszországban próbált szerencsét, ahol tanulmányozta és másolta a nagy reneszánsz művészek munkáit. A Békéscsabán töltött 10 év alatt főleg oltárképeket és portrékat készített. Az evangélikus egyház kérésére megfestette az Evangélikus Kistemplom oltárképét, továbbá elkészítette olyan jeles személyiségek arcképét, mint Kossuth, Széchenyi, Deák vagy Teleki László. Megrendelői között volt a Sztraka és a Stark család is. Megbízást kapott a Nemzeti Múzeumtól a Vatikánban található Rafaello-, Tiziano- és Giotto-freskók reprodukálására, mely munkái ma a Nemzeti Galériában találhatóak.

A Capri szigetén töltött, haláláig tartó időszakában már kevesebb munkája volt, nehéz anyagi körülmények között élt, az otthonról érkező megrendelések foglalkoztatták. Oltárképeit és portréit a klasszicizmusra jellemző pontossággal és aprólékossággal készítette, ecsetkezelésére és színhasználatára pedig nagy hatással volt az általa jól ismert és szeretett reneszánsz. Legnagyobbra értékelt művei főleg másolatok. Alkotásainak többsége a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum, illetve az Evangélikus Egyház tulajdonában állnak. Ezeken kívül Haan-festmény található a Magyar Nemzeti Galériában, a Szépművészeti Múzeumban, a Magyar Nemzeti Múzeum 1848-as gyűjteményében, a szekszárdi Vosinszky Mór Múzeumban, valamint a Vatikánban, Angliában, Franciaországban és Amerikában is.

Foglalkozott az ősrégészettel (archeológia) is, a festmények mellett műértékekkel is gyarapította a közgyűjteményeket. Ő fedezte fel 1850-ban azt a szarmati kori sírt, ami Békéscsaba első régészeti tárgya volt. 1854-ben 10–11. századi tárgyakat adományozott a Nemzeti Múzeumnak. Capri szigetén, Tiberius palotájánál gyakran végzett régészeti ásatást. Tagja volt a Mogyoróssy János kezdeményezésére felállított Megyei Állandó Régészeti Bizottságnak.

Egykori diákként adománnyal támogatta a szarvasi Evangélikus Gimnáziumot. A gimnázium régiségtárát gyarapítva lávakőzetet küldött a Vezúvból. Arra is volt példa, hogy festményt adományozott: a helyreállítás alatt álló apateleki templomnak oltárképet adott.

Fontosabb művei

Emlékezete

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök