Bárány vendéglő (Szarvas)
A BékésWiki wikiből
a (Kép feltöltése) |
Ker0 (vitalap | szerkesztései) (+ 1 hivatkozás) |
||
| (Egy közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
Az '''[[1799]] és [[1801]] között létesített emeletes épület''' közel egy évszázadon keresztül [[Szarvas]] társas életének központjaként funcionált. Táncmulatságoknak, banketteknek és színi előadásoknak adott otthont. A Bárány vendéglő előtt postakocsik állomásoztak, az udvarban kocsiállomás volt. A Szarvasi Gyorskocsi Társulat [[1847|1847-ben]] kocsiszínnel bővítette a fogadót. [[1848]]. [[március 16.|március 16-án]] a '''szarvasi „Pilvax kávéházként”''' is ismert vendéglő előtt gyülekeztek a helyi lakosok. Ide érkezett az a postakocsi, mellyel '''Nemes János''' elhozta a ''Tizenkét pont''ot és a forradalom hírét. | Az '''[[1799]] és [[1801]] között létesített emeletes épület''' közel egy évszázadon keresztül [[Szarvas]] társas életének központjaként funcionált. Táncmulatságoknak, banketteknek és színi előadásoknak adott otthont. A Bárány vendéglő előtt postakocsik állomásoztak, az udvarban kocsiállomás volt. A Szarvasi Gyorskocsi Társulat [[1847|1847-ben]] kocsiszínnel bővítette a fogadót. [[1848]]. [[március 16.|március 16-án]] a '''szarvasi „Pilvax kávéházként”''' is ismert vendéglő előtt gyülekeztek a helyi lakosok. Ide érkezett az a postakocsi, mellyel '''Nemes János''' elhozta a ''Tizenkét pont''ot és a forradalom hírét. | ||
| - | Petőfi Sándor és családja az '''1848–49-es szabadságharc''' utolsó heteiben az osztrákok és a csalódások elől menekült Pestről. A Kecskemét–Szolnok–Öcsöd–[[Békésszentandrás]]–Szarvas útvonalon keresztül '''[[Mezőberény|Mezőberénybe]] tartottak''', '''[[Orlai Petrics Soma (1822‒1880)|Orlai Petrics Soma]]''' festőművészhez. [[1849]]. [[július 4.|július 4-én]] egy ekhós kocsival érkeztek Szarvasra, '''a Bárány vendégfogadóban szálltak meg'''. Petőfi ottlétéről a fogadós értesítette Jancsovics István evangélikus lelkészt. Petőfi másnap reggel Jancsovics István és Placskó István lelkészek társaságában felkereste '''[[Vajda Péter (1808–1846)|Vajda Péter]]''' költő, tanító sírját a szarvasi ótemetőben. Innen a parókiába mentek, ahol Kollár János ügyvéd, dr. Télessy József orvos, Mojsisovich Sámuel főbíró, Doleschal Sándor polgármester, Bakay Dániel földbirtokos és Ballagi Mór gimnáziumi tanár megvendégelte a költőt. Ebéd után Petőfi és a családja elhagyta a fogadót, a távozásukkor Pecz Gyula tanár mondott köszöntőt. A helyiek a mezőberényi útelágazásig kísérték a kocsit. | + | Petőfi Sándor és családja az '''1848–49-es szabadságharc''' utolsó heteiben az osztrákok és a csalódások elől menekült Pestről. A Kecskemét–Szolnok–Öcsöd–[[Békésszentandrás]]–Szarvas útvonalon keresztül '''[[Mezőberény|Mezőberénybe]] tartottak''', '''[[Orlai Petrics Soma (1822‒1880)|Orlai Petrics Soma]]''' festőművészhez. [[1849]]. [[július 4.|július 4-én]] egy ekhós kocsival érkeztek Szarvasra, '''a Bárány vendégfogadóban szálltak meg'''. Petőfi ottlétéről a fogadós értesítette Jancsovics István evangélikus lelkészt. Petőfi másnap reggel Jancsovics István és [[Placskó István (1806–1855)|Placskó István]] lelkészek társaságában felkereste '''[[Vajda Péter (1808–1846)|Vajda Péter]]''' költő, tanító sírját a szarvasi ótemetőben. Innen a parókiába mentek, ahol Kollár János ügyvéd, dr. Télessy József orvos, Mojsisovich Sámuel főbíró, Doleschal Sándor polgármester, Bakay Dániel földbirtokos és Ballagi Mór gimnáziumi tanár megvendégelte a költőt. Ebéd után Petőfi és a családja elhagyta a fogadót, a távozásukkor Pecz Gyula tanár mondott köszöntőt. A helyiek a mezőberényi útelágazásig kísérték a kocsit. |
Az 1850-es évektől a vándorszínészek az előadásaikat a szálló nagytermében, a kocsiszínben, majd az udvaron felállított színházépületben, az '''Arénában''' tartották. [[1898|1898-ban]] az vendéglő helyiségeit '''átalakították''', a munkálatokat Popják György végezte. Az épületben az '''adóhivatal, a posta és pénzügyőrség''' került elhelyezésre. Az udvaron [[1899|1899-ig]] 132 ülőhelyes, 10 páholyos, kettő öltözővel ellátott '''nyári színkör''' állt. | Az 1850-es évektől a vándorszínészek az előadásaikat a szálló nagytermében, a kocsiszínben, majd az udvaron felállított színházépületben, az '''Arénában''' tartották. [[1898|1898-ban]] az vendéglő helyiségeit '''átalakították''', a munkálatokat Popják György végezte. Az épületben az '''adóhivatal, a posta és pénzügyőrség''' került elhelyezésre. Az udvaron [[1899|1899-ig]] 132 ülőhelyes, 10 páholyos, kettő öltözővel ellátott '''nyári színkör''' állt. | ||
| 45. sor: | 45. sor: | ||
[[Kategória:Épített értékek]] | [[Kategória:Épített értékek]] | ||
[[Kategória:Postahivatalok]] | [[Kategória:Postahivatalok]] | ||
| + | [[Kategória:Petőfi 200]] | ||
[[Kategória:Egészségügyi intézmények]] | [[Kategória:Egészségügyi intézmények]] | ||
[[Kategória:Intézmények]] | [[Kategória:Intézmények]] | ||
[[Kategória:Vendéglátóhelyek]] | [[Kategória:Vendéglátóhelyek]] | ||
A lap jelenlegi, 2023. január 30., 19:11-kori változata
Az egykori Bárány vendéglő (napjainkban szakrendelő) épülete a Szabadság út 11. szám alatt található. 1849. július 4-én az épület falai között szállt meg Petőfi Sándor, Szendrey Júlia, Petőfi Zoltán és a kisfiú dajkája.
Tartalomjegyzék |
Története
Az 1799 és 1801 között létesített emeletes épület közel egy évszázadon keresztül Szarvas társas életének központjaként funcionált. Táncmulatságoknak, banketteknek és színi előadásoknak adott otthont. A Bárány vendéglő előtt postakocsik állomásoztak, az udvarban kocsiállomás volt. A Szarvasi Gyorskocsi Társulat 1847-ben kocsiszínnel bővítette a fogadót. 1848. március 16-án a szarvasi „Pilvax kávéházként” is ismert vendéglő előtt gyülekeztek a helyi lakosok. Ide érkezett az a postakocsi, mellyel Nemes János elhozta a Tizenkét pontot és a forradalom hírét.
Petőfi Sándor és családja az 1848–49-es szabadságharc utolsó heteiben az osztrákok és a csalódások elől menekült Pestről. A Kecskemét–Szolnok–Öcsöd–Békésszentandrás–Szarvas útvonalon keresztül Mezőberénybe tartottak, Orlai Petrics Soma festőművészhez. 1849. július 4-én egy ekhós kocsival érkeztek Szarvasra, a Bárány vendégfogadóban szálltak meg. Petőfi ottlétéről a fogadós értesítette Jancsovics István evangélikus lelkészt. Petőfi másnap reggel Jancsovics István és Placskó István lelkészek társaságában felkereste Vajda Péter költő, tanító sírját a szarvasi ótemetőben. Innen a parókiába mentek, ahol Kollár János ügyvéd, dr. Télessy József orvos, Mojsisovich Sámuel főbíró, Doleschal Sándor polgármester, Bakay Dániel földbirtokos és Ballagi Mór gimnáziumi tanár megvendégelte a költőt. Ebéd után Petőfi és a családja elhagyta a fogadót, a távozásukkor Pecz Gyula tanár mondott köszöntőt. A helyiek a mezőberényi útelágazásig kísérték a kocsit.
Az 1850-es évektől a vándorszínészek az előadásaikat a szálló nagytermében, a kocsiszínben, majd az udvaron felállított színházépületben, az Arénában tartották. 1898-ban az vendéglő helyiségeit átalakították, a munkálatokat Popják György végezte. Az épületben az adóhivatal, a posta és pénzügyőrség került elhelyezésre. Az udvaron 1899-ig 132 ülőhelyes, 10 páholyos, kettő öltözővel ellátott nyári színkör állt.
1940-ben az egyemeletes fő- és a földszintes melléképületben a posta, a pénzügyőrség hivatalai, valamint magánlakások voltak. A község a női tanítóképző akadémia felállítása céljára felajánlotta az ingatlant a bányai evangélikus egyházkerületnek. 1958-ban egészségház költözött az létesítménybe. 2011-ben felújított és kibővített épületben kezdte meg működését a dr. Lohr Gyula Kistérségi Szakrendelő.
Lásd még
- 1848–49-es szabadságharc és Petőfi Sándor emléktáblája (Szarvas)
- Petőfi Sándor-dombormű (Szarvas)
- Petőfi Zoltán (1848–1870)
- Szendrey Júlia (1828–1868)
- Vajda Péter (1808–1846)
Források
- A szarvasi ev. leányliceum és tanitóképző 1940–41. tanévi évkönyve. Közli: Kiss Sándor. Szarvas : Igazgatóság, 1940. 20. p. (Látogatva: 2022. 08. 24.)
- Árverési hirdetmény. In: Békésmegyei Közlöny, 26. évf. 12. szám (1899. február 9.) 4. p. (Látogatva: 2022. 09. 26.)
- Átadták a szarvasi szakrendelőt. In: Beol.hu (Látogatva: 2022. 11. 07.)
- Kovács Jánoné – Pásztor Emil: Petőfi Szarvason. In: Új Tükör, 18. évf. 31. szám (1981. augusztus 2.) 19. p. (Látogatva: 2022. 09. 26.)
- Nádor Jenő: Szarvas 1848-ban. Szarvas : Községi Tcs., 1962 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Szarvas város haladása. In: Békésmegyei Közlöny, 25. évf. 45. szám (1898. június 5.) 3. p. (Látogatva: 2022. 09. 26.)
- Városunk, Szarvas : olvasókönyv kicsiknek és nagyoknak. Szerk.: Kutas Ferenc. Szarvas : Önkormányzat, 2014. 97. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Kapcsolódó irodalom
- A "Bárány". In: Békésmegyei Közlöny, 24. évf. 56. szám (1897. július 15.) 3. p.
- Dr. Lohr Gulya Kistérségi Szakrendelő. In: Szarvas és Vidéke, 26. évf. 29. szám (2011. július 21.) 3. p.
- Fülöp János: Petőfi világa. In: Magyar Nemzet, 29. évf. 22. szám (1973. január 27.) 5. p.
- Juhász Irén, T.: Szarvas, látnivalók. Budapest : Tájak, Korok, Múzeumok Egyes., 1996. 8. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Máday Pál: Petőfi Sándor Szarvason. In: Viharsarok Népe, 10. évf. 234. szám (1954. október 3.) 4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Neumann Jenő: Szarvas nagyközség története : az új Szarvas alapításának 200 éves jubileuma alkalmából a községi képviselőtestület megbízásából. Szarvas : Digitális Kalamáris, 2012. 196. p.
- Szilágyi László: Történelmi mozaik II. (1825–1918) Szarvas. Szarvas, 1996 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Vajda Péter sirjánál Szarvason. In: Hazai Tudósítások, 10. évf. 6. szám (1973. március 15.) 4–5. p.
- Válogatott helytörténeti írások Szarvas város közéleti lapjaiból (1994–2007). Szerk.: Szilvássy László. Szarvas, 2008. 201–204. p.
Külső hivatkozások
- Mottó: „Első az egészség! És az egészségügy?”. In: Szarvasihet.hu
- Szarvas. Postapalota; Róm. kat. templom; Városháza a Hősök emlékével. In: Gallery.hungaricana.hu
