Szabó Pál (1893–1970)
A BékésWiki wikiből
a (Szabó Pál (1893-1970) lapot átneveztem Szabó Pál (1893–1970) névre: Hosszú kötőjel) |
a (+ Kossuth-díjasok kategória) |
||
| (Egy közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
író, politikus | író, politikus | ||
| + | [[Fájl:Szabo Pal fortepan 107045.jpg|bélyegkép|300px|Szabó Pál (1948)]] | ||
== Élete == | == Élete == | ||
| 41. sor: | 42. sor: | ||
[[Kategória: Újságírók]] | [[Kategória: Újságírók]] | ||
[[Kategória: Politikusok]] | [[Kategória: Politikusok]] | ||
| + | [[Kategória: Kossuth-díjasok]] | ||
A lap jelenlegi, 2021. március 23., 08:50-kori változata
író, politikus
Tartalomjegyzék |
Élete
Szabó Pál 1893. április 5-én született, Biharugrán. Zsellércsaládból származik, elemi iskola mellett napszámos munkákat vállalt, majd 1909-ben kőműves inasnak állt. Tehetsége és tudásvágya kimagaslott a szegényparaszti rétegből, de természetesen kilátásai semmivel sem voltak jobbak, mint a kor „népgyermekeinek”.
Csak másodjára sorozták be közkatonának, 1915-ben. Galíciába, majd az olasz frontra került. A Tanácsköztársaság bukása után, szülőfalujába internálták két évre. Biharugrán kőművesként dolgozott.
1922-ben összeházasodott Kiss Etelkával.
1970. október 31-én hunyt el.
Munkássága
Először 1927-ben publikált a Körösvidék című lapban. Emberek című regénye 1930-ban jelent meg. Móricz Zsigmond dicsérő kritikát írt a könyvről a Nyugatban, Féja Géza is érdeklődéssel fordult művei, személyisége felé. Ekkor kezdődött írói pályafutása: bekerült az irodalmi vérkeringésbe, könyvei láttak napvilágot, közéleti újságokba közölt cikkeket, illetve olyan folyóiratokat szerkesztett, mint a Komádi és Vidéke vagy a Kelet Népe, ahol Sinka István szövegei is gyakran megjelentek.
Politikailag is aktív szerepet vállalt: tagja volt a népi mozgalomnak, valamint országos alelnöke a Független Kisgazdapártnak. Később a szegényparasztság érdekeit jobban képviselő Nemzeti Parasztpár alapítója és elnöke volt. 1944-ben Budapesten tartózkodott a főváros ostromakor. 1945 után tudott igazán kibontakozni politikai és írói karrierje a szovjet befolyásnak köszönhetően; országgyűlési képviselő, elismert író lett. Támogatta Nagy Imre Sztálin halála utáni belpolitikáját. Fő művének a háromrészes Nyugtalan élet című regénye tekinthető.
Emlékezete
- Békéscsabán általános iskola viseli a nevét.
- Szülőfalujában, Biharugrán Szabó Pál Irodalmi Emlékházzal tisztelegnek előtte.
Fontosabb művei
- Emberek (1930)
- Csodavárás (1936)
- Lakodalom, keresztelő, bölcső (1943), későbbi kiadásoknál: Talpalatnyi föld
- Nagy temető (1947)
- Új föld (1953)
- Nyugtalan élet (1958, 1971)
Fontosabb díjai
- Baumgarten-díj (1949)
- Kossuth-díj (1951, 1954)
Források
- Szabó Pál (író) In: Wikipédia (Látogatva: 2017. 08. 09.)
- Szabó Pál népi író. In: Biharugra.hu (Látogatva: 2017. 08. 09.)
- Szabó Pál munkássága In: MEK (Látogatva: 2017. 08. 09.)
