Erzsébethelyi evangélikus templom (Békéscsaba)
A BékésWiki wikiből
a (Helyesírás) |
a (Belső hivatkozások javítása) |
||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
== Története == | == Története == | ||
| - | Békéscsaba vasúton túli, Jamina nevű településrészén (Vinice, Szöllős-Csaba, Erzsébethely) [[1769|1769-től]] mértek ki szőlőskerteket. Az első iskola [[1852|1852-ben]] létesült. [[1861]]–[[1862|62-ben]] felállították az első evangélikus imaházat, ami hamarosan szűkösnek bizonyult. [[1864|1864-ben]] megválasztották Hrdlicska Károlyt a szőlőbeli gyülekezet lelkészének. '''A templomépítést Linder Károly lelkész kezdeményezte. A terveket [[Sztraka Ernő ( | + | Békéscsaba vasúton túli, Jamina nevű településrészén (Vinice, Szöllős-Csaba, Erzsébethely) [[1769|1769-től]] mértek ki szőlőskerteket. Az első iskola [[1852|1852-ben]] létesült. [[1861]]–[[1862|62-ben]] felállították az első evangélikus imaházat, ami hamarosan szűkösnek bizonyult. [[1864|1864-ben]] megválasztották Hrdlicska Károlyt a szőlőbeli gyülekezet lelkészének. '''A templomépítést Linder Károly lelkész kezdeményezte. A terveket [[Sztraka Ernő (1830–1906)|Sztraka Ernő]]''' városi mérnök '''készítette'''. |
A harmadik békéscsabai evangélikus templom '''alapkövét [[1875]]. [[május 27.|május 27-én]] tették le'''. Az alapkőben elhelyezték a község és az egyház történelmének emlékiratát, továbbá a [[Békésmegyei Közlöny (Békéscsaba)|Békésmegyei Közlöny]] és a [[Békés (2)|Békés]] című folyóiratok egy-egy számát. Az építkezésben Berndt Ferenc kőműves, Ondroviczky Sámuel ács, Michnay Sándor asztalos, id. Adamik M. és Simon Gy. lakatosok, valamint Such Sándor üveges vett részt. | A harmadik békéscsabai evangélikus templom '''alapkövét [[1875]]. [[május 27.|május 27-én]] tették le'''. Az alapkőben elhelyezték a község és az egyház történelmének emlékiratát, továbbá a [[Békésmegyei Közlöny (Békéscsaba)|Békésmegyei Közlöny]] és a [[Békés (2)|Békés]] című folyóiratok egy-egy számát. Az építkezésben Berndt Ferenc kőműves, Ondroviczky Sámuel ács, Michnay Sándor asztalos, id. Adamik M. és Simon Gy. lakatosok, valamint Such Sándor üveges vett részt. | ||
| - | A templomot '''[[1876]]. [[november 27.|november 27-én]]''', advent első vasárnapján '''[[Szeberényi Gusztáv Adolf ( | + | A templomot '''[[1876]]. [[november 27.|november 27-én]]''', advent első vasárnapján '''[[Szeberényi Gusztáv Adolf (1816–1890)|Szeberényi Gusztáv]] püspök szentelte fel'''. Eklektikus stílusban épült, a homlokzat neoromán elemekkel rendelkezik. |
| - | Az erzsébethelyi evangélikus templom '''oltára eredetileg a békéscsabai [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)|Kistemplomban]] állt''', felújítását Havran Pál asztalos és Venczel Mihály, aradi aranyozó végezte. Az [[1728|1728-ban]] készített oltárt két festmény díszíti. Az alsó, nagyobbik festményen a megfeszített Jézus látható. A felső, kisebb kép Jézus és a samáriai asszony történetét meséli el. Az oltárképek [[Haan Antal ( | + | Az erzsébethelyi evangélikus templom '''oltára eredetileg a békéscsabai [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)|Kistemplomban]] állt''', felújítását Havran Pál asztalos és Venczel Mihály, aradi aranyozó végezte. Az [[1728|1728-ban]] készített oltárt két festmény díszíti. Az alsó, nagyobbik festményen a megfeszített Jézus látható. A felső, kisebb kép Jézus és a samáriai asszony történetét meséli el. Az oltárképek [[Haan Antal (1827–1888)|Haan Antal]] alkotásai. Az építmény két oldalán csigamotívumon egy–egy harsonázó puttó ül, középen pedig egy Istenszem-motívum található. A szentély bal oldalán Péter apostol a Mennyország kulcsaival, míg jobb oldalán Pál apostol látható a hit kardjával és a Szentírással a kezében. A szobrok a 1770-es évek alkotásai. '''Az oltár és a szószék műemléki védelem alatt áll.''' |
A 13 regiszteres, egy manuálos orgonát Saskó Márton készítette el [[1881|1881-ben]]. A hangszert Zalánfy Aladár elképzelései alapján [[1950|1950-ben]] modernizálták. | A 13 regiszteres, egy manuálos orgonát Saskó Márton készítette el [[1881|1881-ben]]. A hangszert Zalánfy Aladár elképzelései alapján [[1950|1950-ben]] modernizálták. | ||
| 28. sor: | 28. sor: | ||
* 1864–1870 Hrdlicska Károly | * 1864–1870 Hrdlicska Károly | ||
* 1870–1920 Linder Károly | * 1870–1920 Linder Károly | ||
| - | * 1920–1960 [[Linder László ( | + | * 1920–1960 [[Linder László (1893–1980)|Linder László]] |
* 1961–1972 Deme Károly | * 1961–1972 Deme Károly | ||
* 1973–2008 Kutyej Pál | * 1973–2008 Kutyej Pál | ||
A lap jelenlegi, 2021. február 24., 18:55-kori változata
Az erzsébethelyi evangélikus templom Békéscsabán az Orosházi út 85–87. szám alatt található.
Tartalomjegyzék |
Története
Békéscsaba vasúton túli, Jamina nevű településrészén (Vinice, Szöllős-Csaba, Erzsébethely) 1769-től mértek ki szőlőskerteket. Az első iskola 1852-ben létesült. 1861–62-ben felállították az első evangélikus imaházat, ami hamarosan szűkösnek bizonyult. 1864-ben megválasztották Hrdlicska Károlyt a szőlőbeli gyülekezet lelkészének. A templomépítést Linder Károly lelkész kezdeményezte. A terveket Sztraka Ernő városi mérnök készítette.
A harmadik békéscsabai evangélikus templom alapkövét 1875. május 27-én tették le. Az alapkőben elhelyezték a község és az egyház történelmének emlékiratát, továbbá a Békésmegyei Közlöny és a Békés című folyóiratok egy-egy számát. Az építkezésben Berndt Ferenc kőműves, Ondroviczky Sámuel ács, Michnay Sándor asztalos, id. Adamik M. és Simon Gy. lakatosok, valamint Such Sándor üveges vett részt.
A templomot 1876. november 27-én, advent első vasárnapján Szeberényi Gusztáv püspök szentelte fel. Eklektikus stílusban épült, a homlokzat neoromán elemekkel rendelkezik.
Az erzsébethelyi evangélikus templom oltára eredetileg a békéscsabai Kistemplomban állt, felújítását Havran Pál asztalos és Venczel Mihály, aradi aranyozó végezte. Az 1728-ban készített oltárt két festmény díszíti. Az alsó, nagyobbik festményen a megfeszített Jézus látható. A felső, kisebb kép Jézus és a samáriai asszony történetét meséli el. Az oltárképek Haan Antal alkotásai. Az építmény két oldalán csigamotívumon egy–egy harsonázó puttó ül, középen pedig egy Istenszem-motívum található. A szentély bal oldalán Péter apostol a Mennyország kulcsaival, míg jobb oldalán Pál apostol látható a hit kardjával és a Szentírással a kezében. A szobrok a 1770-es évek alkotásai. Az oltár és a szószék műemléki védelem alatt áll.
A 13 regiszteres, egy manuálos orgonát Saskó Márton készítette el 1881-ben. A hangszert Zalánfy Aladár elképzelései alapján 1950-ben modernizálták.
1893-ban kisebb javításokat végeztek a templomtornyon, 1896-ban pedig órát helyeztek rá. 1896–97-ben felépült a lelkészlak.
A templom első nagyobb felújítására 1929-ben került sor, ekkor a templombelsőt tatarozták. 1963-ban, majd 1976-ban a külső- és belső renoválása is megtörtént.
1976. november 28-án dr. Káldy Zoltán püspök szentelte fel újra a 100 éves templomot.
1985. október 26-án új gyülekezeti házat avattak a templom udvarán. Az alapkőletételnél John Vikström, finn érsek is jelen volt. Az épületet Benedicty Gyula tervezőmérnök adta át dr. Káldy Zoltán püspöknek, aki elvégezte a felszentelési szertartást.
A templom 2017–2018-ban kívül és belül is teljesen megújult. A falakat újravakolták, szigetelték és festették, új mészkő aljzat került a templomba, kicserélték a nyílászárókat, megújult a villamos hálózat és kertészeti munkálatokat is végeztek. Új Luther-rózsa körablak került az oltár fölé. A gyülekezeti terem felújítási munkálatainak befejeztével, 2018. május 6-án került sor az újraszentelésre. Gáncs Péter, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke ünnepi istentisztelettel egybekötve szentelte fel a megújult templomot.
Erzsébethelyen az evangélikus templom, a parókia és a gyülekezeti ház a teljes energiafelhasználását megújuló forrásból fedezi. A napelemek felszerelésekor arra ügyeltek, hogy a tetőcserepek és a napelemek egy keresztalakot adjanak ki.
Az erzsébethelyi evangélikus templom lelkészei
- 1864–1870 Hrdlicska Károly
- 1870–1920 Linder Károly
- 1920–1960 Linder László
- 1961–1972 Deme Károly
- 1973–2008 Kutyej Pál
- 2008– Nagy Zoltán
Emléktáblák
Harangok
- nagyharang (Bochum, 1876)
- gyermek-harang (Bochum, 1876)
- kisharang (Bochum, 1876)
Képgaléria
 A templom |
 A templom belső tere |
 Az oltár |
 Az orgona |
 Gyülekezeti ház |
Források
- A három-templomú gyülekezet ünnepe. In: Evangélikus Élet, 28. évf. 44. szám (1963. november 3.) 3. p.
- Békés megyei vezetők fogadták D. Káldy Zoltán püspököt. In: Evangélikus Élet, 41. évf. 51. szám (1976. december 19.) 1. p. (Látogatva: 2020. 03. 23.)
- Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békéscsaba Megyei Jogú Város építészeti örökségvédelmi hatástanulmánya. Szeged, 2005
- Békésmegyei Közlöny, 3. évf. 99. szám (1876. december 10.) 5. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Erzsébethelyi evangélikus templom. In: Magyar Harangok Honlapja (Látogatva: 2020. 03. 26.)
- Evangélikus templomok. Szerk.: Kemény Lajos, Gyimesy Károly. Budapest : Evangélikus Templomok Kiadó, 1944 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Felszentelték a felújított jaminai evangélikus templomot. In: Beol.hu (Látogatva: 2020. 03. 24.)
- Haan Lajos: "aki tót pap létére is magyar író" : Haan Lajos levelei és visszaemlékezései. Békéscsaba : Magyarországi Szlovákok Kutatóint. ; Budapest : Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Int., 2017. 118. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Koren Emil: Békéscsaba–Erzsébethely. In: Evangélikus Élet, 18. évf. 45. szám (1953. november 8.) 4. p. (Látogatva: 2020. 03. 24.)
- Mekis Ádám, id.: Békéscsaba : orgonáink. In: Evangélikus Élet, 48. évf. 31. szám (1983. július 31.) 4. p. (Látogatva: 2020. 03. 23.)
- Mekis Ádám: A Békéscsaba-Erzsébethelyi templom. In: Evangélikus Élet, 47. évf. 32. szám (1982. augusztus 8.) 4. p. (Látogatva: 2020. 03. 23.)
- Nagy Zoltán: Templom felújítás Jaminában (2018.05.06.). In: Békéscsabai Evangélikus Egyházközség honlapja (Látogatva: 2020. 03. 24.)
- Napelemes templom óvja a környezetet Békéscsabán. In: Evangelikus.hu a Magyarországi Evangélikus Egyház honlapja (Látogatva: 2020. 03. 24.)
- Rell Lajos: Haan Antalnak az egyház ügyét szolgáló festményei. In: Evangélikus Élet, 35. évf. 18. szám (1970. május 3.) 2. p. (Látogatva: 2020. 03. 24.)
- Táborszky László: Kettős ünnep Békéscsabán. In: Evangélikus Élet, 50. évf. 47. szám (1985. november 24.) 1. p. (Látogatva: 2020. 03. 26.)
- Ujdonságok. In: Békés, 4. évf. 21. szám (1875. május 23.) 3. p. (Látogatva: 2020. 03. 26.)
- Ujdonságok. In: Békés, 4. évf. 22. szám (1875. május 30.) 4. p. (Látogatva: 2020. 03. 24.)
- Zámbori Eszter: Új oltárterítőt adományoztak a megújult jaminai templomba. In: a Magyarországi Evangélikus Egyház honlapja (Látogatva: 2020. 03. 24.)
Kapcsolódó irodalom
- A békéscsabai evangélikus gyülekezet 300 éve : tanulmányok Békéscsaba evangélikusságáról. Szerk.: Jároli József. Békéscsaba : Békéscsabai Evangélikus Egyházközség, 2018 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- A művelődés évszázadai Békéscsabán. Szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Povázsay Mihály: Nem a falakért, hanem az evangéliumért. In: Evangélikus Élet, 42. évf. 4. szám (1977. január 23.) 3. p.
- Tábori György: A városrendező : Sztraka Ernő városi mérnök munkássága. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 1993 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Zelenyánszki András: Erzsébethely, Jamina, Vinice regénye avagy Békéscsaba V. kerületének története a kezdettől napjainkig. Békéscsaba : Zelenyánszki A., 2005 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Külső hivatkozások
- Gécs Béla: Békéscsaba anno: 140 éves az erzsébethelyi evangélikus templom. In: Evangelikus.hu
- Jaminai evangélikus templom. In: Csabai házak blog
