Benka Gyula (1838–1923)
A BékésWiki wikiből
(Változatok közti eltérés)
(Kategória törlése) |
a (Fejezetekre tagolás, javítás) |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
tanár, pedagógiai író, újságíró | tanár, pedagógiai író, újságíró | ||
| - | + | == Élete == | |
| - | ''' | + | '''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született [[1838]]. [[április 8.|április 8-án]].''' Apja Benka György, a szarvasi főgimnázium tanára, anyja Szemian Johanna. |
| - | '''[[ | + | '''Elemi iskoláit [[Szarvas|Szarvason]] végezte''', ahol nagy hatással volt fejlődésére, egyéniségének kialakulására tanára, Vajda Péter. '''Innen Sopronba, majd Pozsonyba került'''. Itt ismerkedett meg a bölcselet és a teológia tudományával. Tanulmányai közben elemi tárgyakat, zongorát és rajzot tanított. Az összegyűjtött pénzen Németországba ment. '''Egy–egy félévet Berlinben és Göttingában töltött az egyetemen, ahol filozófiát és nyelvészetet tanult'''. |
| - | + | '''Feleségével, Kollár Jolánnal''' – Kollár János szarvasi ügyvéd, országgyűlési képviselő lányával – '''[[1870|1870-ben]] házasodtak össze.''' Tíz gyermekük közül nyolcat eltemettek a szülők. | |
| - | + | Benka Gyula '''Szarvason halt meg [[1923]]. [[április 30.|április 30]]-án.''' | |
| - | + | == Munkássága == | |
| + | '''[[1862|1862-ben]] a szarvasi evangélikus gimnáziumhoz tanára lett, melynek [[1884|1884-től]] [[1908|1908-ig]] igazgatója volt.''' 24 évig a gimnáziumot, 45 évig pedig a tanítóképzőt vezette. 40 éves tanári jubileuma alkalmából ([[1902|1902-ben]]) királyi kitüntetést kapott. Az [[1862]]–[[1863.|63]]-as tanévben az iskola két mellékintézettel gyarapodott: '''a gimnázium felsőbb osztályaihoz kapcsolva''' Benka Gyula '''megszervezte a tanítóképzőt''', ami [[1907|1907-ben]] önállósult, '''illetve''' az ehhez és a gimnáziumhoz egyaránt szükséges '''zeneiskolát'''. | ||
| - | + | Benka Gyula a neveléstudomány majd minden területével foglalkozott. '''Már pályája elején felismerte a nevelői munka elméleti és gyakorlati egységének szükségességét.''' Szellemi szükségletnek tartotta, hogy az ének-zenét minden iskolatípusban tanítsák. Külön hangsúlyozta a társas éneklés személyiségformáló jelentőségét. Lelkes támogatója volt a hangszeres zenetanításnak is. Zongorán és orgonán maga is kitűnően játszott. [[1862|1862-ben]] néhány lelkes gimnáziumi tanár és tanító közreműködésével, illetve a "jobb hangú iparosok" részvételével megszervezte a Szarvasi Dalárdát. A dalárda, amelynek Benka Gyula 24 éven át volt vezetője, többször újjáalakult. '''A nevelők pedagógiai továbbképzése céljából létrehozta a szarvasi tanítóegyletet.''' A társadalom felnőtt tagjainak nevelése és kulturálódása érdekében különféle egyesületeket szervezett (például Társaskör, Tulipán Egylet). | |
| - | + | Bátor ellenzéki magatartása éltetője és példája lett a függetlenségi és '48-as hagyományok aktív ápolásának Szarvason. A tényleges '''pártélet mellett rendkívül élénk zsurnaliszta volt'''. A politikai és társadalmi élet szinte minden kérdéséről volt véleménye, és azt keményen meg is fogalmazta számtalan újságcikkében. '''[[1880|1880-tól]] [[1906|1906-ig]] két helyi lapban''' ([[Szarvasi Lapok]], [[Szarvas és Vidéke (1)|Szarvas és Vidéke]]) '''publikált''', [[1906]] és [[1909]] között az előbbi szerkesztője is volt. | |
| - | + | ||
| - | + | ||
| - | + | ||
| - | == | + | == Művei == |
| + | * Kristóffy György élet- és jellemrajza. In: A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat évkönyve. 1875/76. Gyula: A Társulat kiadása, 1876. 1–33. p. | ||
| + | * Tanítóképzés főgymnásiumunk kapcsában. In: Szarvasi Ág. H. Ev. Főgymnásium évi jelentése 188l/2-ről. Gyula: Főgymn., 1882. 3–17. p. | ||
| + | * Adalékok a szarvasi ág. hitv. ev. főgymnásium száz éves történetéhez. In: Szarvasi Ág. Ev. Főgymnásium értesítője az 1900–901-dik iskolai évről. Szarvas: Főgymn., 1901. 1–31. p. | ||
| + | * Adatok a szarvasi ág. h. ev. főgimnázium történetéhez. In: A szarvasi Ág. H. Ev. Főgimnázium értesítője az 1906–907-ik iskolai évről. Szarvas: Főgimn., 1907. 5–47. p. | ||
| - | * Benka Gyula emlékkönyv. A Szarvasi Evangélikus Főgimnázium volt tanára és igazgatója. 1838-1923. Budapest: Szarvasi Öregdiákok Szöv., 1928 | + | == Források == |
| - | + | * Benka Gyula emlékkönyv. A Szarvasi Evangélikus Főgimnázium volt tanára és igazgatója. 1838-1923. Budapest: Szarvasi Öregdiákok Szöv., 1928. 136. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | |
| - | * Liska János: Benka Gyula. Élet és jellemrajz. In: Szarvasi Ág. H. Ev. Főgimnázium értesítője. 1907/1908. Szarvas: Főgimn., 1908. p. | + | * Liska János: Benka Gyula. Élet és jellemrajz. In: Szarvasi Ág. H. Ev. Főgimnázium értesítője. 1907/1908. Szarvas: Főgimn., 1908. 3–26. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * Magyar életrajzi lexikon. 1. köt. Budapest: Akadadémiai K., 1967. p. | + | * Magyar életrajzi lexikon. 1. köt. Budapest: Akadadémiai K., 1967. 177–178. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * Nádor Jenő: Egy pedagógus vallomásai. In: Körös népe. Történelmi és néprajzi antológia. 5. Békéscsaba: Városi Tanács V.B., 1965. p. | + | * Nádor Jenő: Egy pedagógus vallomásai. In: Körös népe. Történelmi és néprajzi antológia. 5. Békéscsaba: Városi Tanács V.B., 1965. 97–112. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * Tóth Lajos: Benka Gyula és az ének-zenei mozgalom Szarvason. In: Körös népe. Történelmi és néprajzi antológia. 5. Békéscsaba: Városi Tanács V.B., 1965. p. | + | * Tóth Lajos: Benka Gyula és az ének-zenei mozgalom Szarvason. In: Körös népe. Történelmi és néprajzi antológia. 5. Békéscsaba: Városi Tanács V.B., 1965. 60–96. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * Tóth Lajos: Benka Gyula munkássága és a szarvasi nevelő képzés százéves története. Szarvas: Községi Tanács. V.B., 1964. | + | * Tóth Lajos: Benka Gyula munkássága és a szarvasi nevelő képzés százéves története. Szarvas: Községi Tanács. V.B., 1964. 60–96., 448. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | + | ||
| - | + | ||
[[Kategória:Békéscsaba]] | [[Kategória:Békéscsaba]] | ||
A lap 2020. április 8., 10:16-kori változata
tanár, pedagógiai író, újságíró
Tartalomjegyzék |
Élete
Békéscsabán született 1838. április 8-án. Apja Benka György, a szarvasi főgimnázium tanára, anyja Szemian Johanna.
Elemi iskoláit Szarvason végezte, ahol nagy hatással volt fejlődésére, egyéniségének kialakulására tanára, Vajda Péter. Innen Sopronba, majd Pozsonyba került. Itt ismerkedett meg a bölcselet és a teológia tudományával. Tanulmányai közben elemi tárgyakat, zongorát és rajzot tanított. Az összegyűjtött pénzen Németországba ment. Egy–egy félévet Berlinben és Göttingában töltött az egyetemen, ahol filozófiát és nyelvészetet tanult.
Feleségével, Kollár Jolánnal – Kollár János szarvasi ügyvéd, országgyűlési képviselő lányával – 1870-ben házasodtak össze. Tíz gyermekük közül nyolcat eltemettek a szülők.
Benka Gyula Szarvason halt meg 1923. április 30-án.
Munkássága
1862-ben a szarvasi evangélikus gimnáziumhoz tanára lett, melynek 1884-től 1908-ig igazgatója volt. 24 évig a gimnáziumot, 45 évig pedig a tanítóképzőt vezette. 40 éves tanári jubileuma alkalmából (1902-ben) királyi kitüntetést kapott. Az 1862–63-as tanévben az iskola két mellékintézettel gyarapodott: a gimnázium felsőbb osztályaihoz kapcsolva Benka Gyula megszervezte a tanítóképzőt, ami 1907-ben önállósult, illetve az ehhez és a gimnáziumhoz egyaránt szükséges zeneiskolát.
Benka Gyula a neveléstudomány majd minden területével foglalkozott. Már pályája elején felismerte a nevelői munka elméleti és gyakorlati egységének szükségességét. Szellemi szükségletnek tartotta, hogy az ének-zenét minden iskolatípusban tanítsák. Külön hangsúlyozta a társas éneklés személyiségformáló jelentőségét. Lelkes támogatója volt a hangszeres zenetanításnak is. Zongorán és orgonán maga is kitűnően játszott. 1862-ben néhány lelkes gimnáziumi tanár és tanító közreműködésével, illetve a "jobb hangú iparosok" részvételével megszervezte a Szarvasi Dalárdát. A dalárda, amelynek Benka Gyula 24 éven át volt vezetője, többször újjáalakult. A nevelők pedagógiai továbbképzése céljából létrehozta a szarvasi tanítóegyletet. A társadalom felnőtt tagjainak nevelése és kulturálódása érdekében különféle egyesületeket szervezett (például Társaskör, Tulipán Egylet).
Bátor ellenzéki magatartása éltetője és példája lett a függetlenségi és '48-as hagyományok aktív ápolásának Szarvason. A tényleges pártélet mellett rendkívül élénk zsurnaliszta volt. A politikai és társadalmi élet szinte minden kérdéséről volt véleménye, és azt keményen meg is fogalmazta számtalan újságcikkében. 1880-tól 1906-ig két helyi lapban (Szarvasi Lapok, Szarvas és Vidéke) publikált, 1906 és 1909 között az előbbi szerkesztője is volt.
Művei
- Kristóffy György élet- és jellemrajza. In: A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat évkönyve. 1875/76. Gyula: A Társulat kiadása, 1876. 1–33. p.
- Tanítóképzés főgymnásiumunk kapcsában. In: Szarvasi Ág. H. Ev. Főgymnásium évi jelentése 188l/2-ről. Gyula: Főgymn., 1882. 3–17. p.
- Adalékok a szarvasi ág. hitv. ev. főgymnásium száz éves történetéhez. In: Szarvasi Ág. Ev. Főgymnásium értesítője az 1900–901-dik iskolai évről. Szarvas: Főgymn., 1901. 1–31. p.
- Adatok a szarvasi ág. h. ev. főgimnázium történetéhez. In: A szarvasi Ág. H. Ev. Főgimnázium értesítője az 1906–907-ik iskolai évről. Szarvas: Főgimn., 1907. 5–47. p.
Források
- Benka Gyula emlékkönyv. A Szarvasi Evangélikus Főgimnázium volt tanára és igazgatója. 1838-1923. Budapest: Szarvasi Öregdiákok Szöv., 1928. 136. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Liska János: Benka Gyula. Élet és jellemrajz. In: Szarvasi Ág. H. Ev. Főgimnázium értesítője. 1907/1908. Szarvas: Főgimn., 1908. 3–26. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Magyar életrajzi lexikon. 1. köt. Budapest: Akadadémiai K., 1967. 177–178. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Nádor Jenő: Egy pedagógus vallomásai. In: Körös népe. Történelmi és néprajzi antológia. 5. Békéscsaba: Városi Tanács V.B., 1965. 97–112. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Tóth Lajos: Benka Gyula és az ének-zenei mozgalom Szarvason. In: Körös népe. Történelmi és néprajzi antológia. 5. Békéscsaba: Városi Tanács V.B., 1965. 60–96. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Tóth Lajos: Benka Gyula munkássága és a szarvasi nevelő képzés százéves története. Szarvas: Községi Tanács. V.B., 1964. 60–96., 448. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
