Kvasz András (1883–1974)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Források: Kiegészítés)
2. sor: 2. sor:
== Élete ==
== Élete ==
-
[[Fájl:Kvasz Andras.jpg|bélyegkép|300px|Kvasz András]]
 
Kvasz András '''[[1883]]. [[november 21.|november 21-én]]  [[Békéscsaba|Békéscsabán]] született''' [[Kvasz Mihály]] és [[Zelenák Judit]]  második gyermekeként. A szülői ház a Bartók Béla út és a Szemere utca sarkán állt. Ük-, déd-, nagy- és apja is kovácsmester volt. Két testvére született, Mihály és Judit. András és Mihály '''édesapjuk műhelyében inaskodott''', folytatva a családi hagyományokat. András '''hat elemi osztályt végzett''' el.
Kvasz András '''[[1883]]. [[november 21.|november 21-én]]  [[Békéscsaba|Békéscsabán]] született''' [[Kvasz Mihály]] és [[Zelenák Judit]]  második gyermekeként. A szülői ház a Bartók Béla út és a Szemere utca sarkán állt. Ük-, déd-, nagy- és apja is kovácsmester volt. Két testvére született, Mihály és Judit. András és Mihály '''édesapjuk műhelyében inaskodott''', folytatva a családi hagyományokat. András '''hat elemi osztályt végzett''' el.
-
[[1900|1900-ban]] mindhárman '''Pestre költöztek'''. (Egy forrás szerint [[1900]] decemberében Kvasz András egymaga indult gyalogosan Budapestre.) Miután elegendő pénze lett, '''beiratkozott technológiai képzésre''', amit esti tanfolyamokon abszolvált. Közben indult kerékpár-, motorkerékpár- és autóversenyeken is, utóbbin baleset következtében eltörte orrcsontját.
 
-
[[1918]] után Békéscsabán, majd a fővárosban telepedett le, ahol '''megnősült és három gyermeke született. Egyik gyermeke, László''', aki neves elektromérnök lett.
 
-
 
-
A budaörsi légikikötő portási tisztségét '''a polgári iskola elvégzése''' után kaphatta meg (47 évesen). Már 50 felett volt, amikor '''kertész diplomát szerzett'''. Még a 2. világháború előtt elhagyta Budapestet és Békésen telepedett le, ahol faiskolát nyitott.
 
-
 
-
'''Repülős tanítványa volt''' [[Minár Gyula]] és [[Risztics János]]. Támogatta [[Osgyán Pál]] és [[Botyánszki Mihály]] gépépítését is.
 
-
 
-
Idős korában is '''szívesen kerékpározott''': többször megjárta a [[Békés]]–Békéscsaba–Budapest távot.
 
-
 
-
'''Felesége halála után visszavonultan élt''' zuglói házában. [[1973]] őszén szövődményes influenzával '''kórházba került'''. 90. születésnapján ünnepséget szerveztek számára a kórteremben, ahol Békéscsaba város, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, a Magyar Honvédelmi Szövetség és a Közlekedési Múzeum képviselőitől vehetett át kitüntetést, valamint ajándékokat.
 
-
 
-
90 éves korában, '''[[1974]]. [[január 27.|január 27-én]] hunyt el''' a magyar repülés egyik legkiválóbb és legeredményesebb úttörője.
 
-
 
-
== Munkássága ==
 
-
[[Fájl:Kvasz repulok.jpg|bélyegkép|300px|Kvasz-repülőgépek]]
 
-
A fővárosba költözve, Józsefvárosban '''kerékpárkészítő és -javító műhelyt rendezett be''' és 12 inast foglalkoztatott.
 
-
 
-
[[1908|1908-ban]] került kapcsolatba a repüléssel, amikor '''Zsélyi Aladár okleveles gépészmérnök''' vele készíttette el repülőgépének fémrészeit, majd látva Kvasz tehetségét, '''munkatársának választotta'''. Nagy hatással voltak rá Louis Bleriot budapesti repülőbemutatói. '''Kvasz és Zsélyi [[1908|1908-ban]] elkészítette az első magyar repülőgépet.''' Kvasznak először csak a gépek építésében volt része, majd '''[[1910|1910-től]] maga is repült'''. Első repülése után megkapta a „mezítlábas pilóta” becenevet, miután gyenge motorú gépét csak a bakancsa levétele után sikerült a levegőbe emelni. [[1911|1911-ben]] a Rákos-mező felett végzett körrepüléssel '''megnyerte a Szacelláry György országgyűlési képviselő által kitűzött 500 koronás díjat'''. Még ugyanebben az évben lezuhant gépével, súlyos sérüléseket szenvedett. '''[[1913|1913-ban]]''' egy saját építésű monoplánnal '''letette a pilótavizsgát''', miután az Aero Szövetség vizsgához kötötte a vidéki repülőbemutatózást.
 
-
 
-
[[1911]] és [[1914]] között '''az ország 73 helységében végzett bemutató repülést''' saját készítésű gépeivel, mellyel hozzájárult a magyar aviatika népszerűsítéséhez. Az első békéscsabai repülőnapot [[1911]]. [[szeptember 21.|szeptember 21-én]] tartotta. A csabaiak körében elterjedt a mondás: „Megyen már, mint Kvasz András trepacskája!”.
 
-
 
-
A repülés elméletével összefüggő kérdésekben '''sokat tanult Zsélyi Aladártól. Járt Párizsban is''', ahol sorba járta a repülőgép gyárakat, és motort is vásárolt. Több hazai repülőversenyen is részt vett, de – többnyire motorhiba következtében – nem tudott az első helyezettek közé kerülni. Jelszava, a „Szerencse le”, amit repülőinek oldalán is feltüntetett.
 
-
 
-
[[1914|1914-ben]] a többi rákosi repülővel együtt '''önként jelentkezett hadi repülő szolgálatra és egy felderítő repülőszázadhoz került'''. Még abban az évben találat érte gépét, ezért kényszerleszállást hajtott végre. Megfigyelőjével együtt '''orosz fogságba esett'''. A fogság nagy részét Asztrahánban töltötte. Fogolyként az általa készített apró repülőgépek eladásából jutott pénzhez. [[1915|1915-ben]] szökést kíséreltek meg, el is jutottak a kínai–orosz határig, az ottani szárd rendőrök azonban elkapták őket. Végül kalandos úton '''[[1918|1918-ban]] tért haza'''. Ebben az évben részt vett a pilóták szakszervezetének létrehozásában. [[1919|1919-ben]] a 3. vörös repülőszázadnál teljesített szolgálatot Rákos-mezőn.
 
-
 
-
A Tanácsköztársaság idején '''tagja volt a Magyar Pilóták Szövetsége bizalmi testületének, valamint a műszaki bizottságnak'''. A forradalmak után politikai tevékenysége miatt eljárást indítottak ellene. A Francia–Román Légiforgalmi Társaság mátyásföldi telepén vállalt szerelői munkát. [[1928|1928-tól]] taxisofőrként dolgozott a fővárosban. Egykori repülőbajtársai közbenjárásával a Kereskedelmi és Közlekedési Minisztérium alkalmazásában is állt. [[1937|1937-ben]] az akkor megnyílt budaörsi forgalmi repülőtér portása lett.
 
-
 
-
[[1946|1946-ban]] újból megindult a belföldi légi forgalom. Kvasz Andrást '''a békéscsabai repülőtér vezetésével bízták meg''', igazgató-gondnoki feladatokat látott el nyugdíjba vonulásáig. Sokat tett azért, hogy a békéscsabai repteret az ország meghatározó motorosrepülő-, vitorlázó- és ejtőernyős központjaként tartották számon.
 
-
 
-
Kérelmet fogalmazott meg annak érdekében, hogy nyugdíját ne mint korábbi vasúti bakter, hanem a magyar repülés úttörő alakjához méltón kapja, ezt azonban elutasították.  Nyugdíjasként előbb a Hanságban, majd Budapest parkjaiban kertészkedett.
 
-
 
-
== Díjak, kitüntetések ==
 
-
[[Fájl:Kvasz pilotaesku.jpg|bélyegkép|300px|A pilóta esküje. Forrás: Kakas Márton (1913)]]
 
-
* [[1953|1953-ban]] '''a FAI Paul Tissandier-diplomával jutalmazta''' a repülés érdekében kifejtett tevékenységét.
 
-
* A postaügyi miniszter [[1969|1969-ben]] és [[1973|1973-ban]] tüntette ki.
 
-
* [[1974|1974-ben]] Békéscsabán a '''„Városunkért” emlékérmet''' kapta meg.
 
-
 
-
== Emlékezete ==
 
-
* Nevét viseli a "'''Kvasz András tiszteletkör Magyarország határai mentén'''" erőpróba.
 
-
* [[1985|1985-ben]] Kvasz András '''nevét vette fel a Békés megyei Repülő- és Ejtőernyős Klub'''.
 
-
* Két békéscsabai pilóta, Vandlik Tamás és Gellén Attila '''Kvasz András előtt tisztelegve hátimotoros siklóernyőjükkel körberepülték az országot'''.
 
-
* Évente '''Kvasz András Repülőnap''' kerül megrendezésre Békéscsabán.
 
-
* Békéscsabán és környékén '''Kvasz András nemzetközi vitorlázórepülő-verseny'''t rendeztek.
 
-
* '''[[Kvasz András-emléktábla (Békéscsaba)|Emléktáblát]] avattak''' szülőháza falán.
 
-
* Békéscsabán és Budapesten '''utca viseli a nevét'''.
 
-
 
-
== Források ==
 
-
* 24 óra, 22. évf. 185. szám (2011. augusztus 9.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/KomaromEsztergom24ora_2011_08/?query=%22kvasz%20andr%C3%A1s%22%2Bpil%C3%B3ta&pg=116&layout=s 5. p.] (Látogatva: 2017. 12. 19.)
 
-
* 8 Órai Ujság, 4. évf. 291. szám (1918. december 12.) [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/8OraiUjsag_1918_12/?query=%22kvasz%20andr%C3%A1s%22%2Bpil%C3%B3ta&pg=62&layout=s 5. p.] (Látogatva: 2017. 12. 19.) 
 
-
* Az akarat igazi diadala. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/NogradMegyeiHirlap_2011_08/?query=%22kvasz%20andr%C3%A1s%22%2Bpil%C3%B3ta&pg=62&layout=s Nógrád Megyei Hírlap, 22. évf. 183. szám (2011. augusztus 8.) 3. p.] (Látogatva: 2017. 12. 19.)
 
-
* A hét lexikona. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/TolnaiVilaglapja_1942_03/?query=%22kvasz%20andr%C3%A1s%22&pg=143&layout=s Tolnai Világlapja, 44. évf. 31. szám (1942. augusztus 5.) 4. p.] (Látogatva: 2019. 10. 15.)
 
-
* Békés Megyei Népújság, 41. évf. 23. szám (1986. január 28.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1986_01/?query=%22kvasz%20andr%C3%A1s%22%2Bpil%C3%B3ta&pg=208&layout=s 1. p.] (Látogatva: 2017. 12. 19.)
 
-
* Békésmegyei aviatikusok sikere. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1913_1/?query=%22kvasz%20andr%C3%A1s%22%2Bpil%C3%B3ta&pg=315&layout=s Békésmegyei Közlöny, 40. évf. 44. szám (1913. június 5.) 4. p.] (Látogatva: 2017. 12. 19.)
 
-
* Csanádi Norbert – Nagyváradi Sándor – Winkler László: A magyar repülés története. Budapest : Műszaki K., 1977. 387. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 
-
* Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1983. Budapest : MTESZ., 1982. 63–65. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 
-
* Fábián István: A mezítlábas békéscsabai Madárember. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1999_01/?query=%22kvasz%20andr%C3%A1s%22%2Bpil%C3%B3ta&pg=268&layout=s Békés Megyei Hírlap, 54. évf. 19. szám (1999. január 23–24.) 9. p.] (Látogatva: 2017. 12. 19.)
 
-
* HU BFL – [https://archives.hungaricana.hu/hu/lear/Bunteto/43591/ VII.18.d – 13/1263 – 1920]
 
-
* Körös népe : történelmi és néprajzi antológia. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1963. 123–126. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 
-
* Kvasz András nevét vette fel a Békés megyei Repülő- és Ejtőernyős Klub. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1985_02/?query=%22kvasz%20andr%C3%A1s%22%2Bpil%C3%B3ta&pg=55&layout=s Békés Megyei Népújság, 40. évf. 31. szám (1985. február 7.) 8. p.] (Látogatva: 2017. 12. 19.)
 
-
* Kvasz András szökése orosz fogságból. In: Békésmegyei Közlöny, (1918. április 7.) 3–4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 
-
* Machalek István: Békés kék egén. Fejezetek a Békés megyei repülő-, ejtőernyős- és modellezősport történetéből. 1909–1989. Békéscsaba : MHSZ Békés M. Kvasz A. Rep.- és Ejtőernyősklub, 1989. 18–23., 167–168. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 
-
* Machalek István: Száz esztendeje született Kvasz András, a magyar repülés kiemelkedő személyisége. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/NemzetiSport_1983_12/?query=%22kvasz%20andr%C3%A1s%22&pg=233&layout=s Népsport, 39. évf. 306. szám (1983. december 27.) 6. p.] (Látogatva: 2017. 12. 19.)
 
-
* Magyar életrajzi lexikon. 3. köt. Budapest : Akadémiai K., 1981. 454. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 
-
* Müller Péter: A madárember. Budapest : Szépirodalmi K., 1977. 351. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 
-
* Müller Péter: Madárember : regény. Budapest : Totem Könyvkiadó, 1995. 21–32. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 
-
* Somogyi Hírlap, 9. évf. 176. szám (1998. július 29.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/SomogyMegyeiHirlap_1998_07/?query=%22kvasz%20andr%C3%A1s%22%2Bpil%C3%B3ta&pg=396&layout=s 9. p.] (Látogatva: 2017. 12. 19.)
 
-
* Varga Orsolya: Kvasz András, a magyar aviatika úttörője. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/KeruletiLapok_17ker_Hirhozo_2007/?query=%22kvasz%20andr%C3%A1s%22%2Bpil%C3%B3ta&pg=382&layout=s Hírhozó, 17. évf. 13. szám (2007. augusztus 16.) 31. p.] (Látogatva: 2017. 12. 19.)
 
-
 
-
== Kapcsolódó irodalom ==
 
-
* A veterán repülő születésnapja. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Nepszabadsag_1973_11/?pg=257&layout=s&query=kvasz Népszabadság, 31. évf. 273. szám (1973. november 22.) 6. p.]
 
-
* Brackó István: Megesik, hogy leesik… In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1969_03/?query=%22kvasz%20andr%C3%A1s%22%2Bpil%C3%B3ta&pg=160&layout=s Békés Megyei Népújság, 24. évf. 67. szám (1969. március 21.) 9. p.]
 
-
* Christián László, ifj.: A Magyar Aviatika úttörőinek kiemelkedő alakja. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1969_05/?query=%22kvasz%20andr%C3%A1s%22%2Bpil%C3%B3ta&pg=11&layout=s Békés Megyei Népújság, 24. évf. 98. szám (1969. május 1.) 12. p.]
 
-
* Emlékezés Kvasz Andrásra. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1974_02/?query=%22kvasz%20andr%C3%A1s%22%2Bpil%C3%B3ta&pg=61&layout=s Békés Megyei Népújság, 29. évf. 31. szám (1974. február 7.) 6. p.]
 
-
* György Ferenc: Hogyan lett a varjúból repülőgép. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Nepszava_1966_05/?query=%22kvasz%20andr%C3%A1s%22%2Bpil%C3%B3ta&pg=90&layout=s Népszava, 94. évf. 111. szám (1966. május 12.) 3. p.]
 
-
* Kádár Márta: Aki megmosolyogta a napot. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1964_01/?query=%22kvasz%20andr%C3%A1s%22%2Bpil%C3%B3ta&pg=79&layout=s Békés Megyei Népújság, 19. évf. 10. szám (1964. január 14.) 6. p.]
 
-
* Kapor Elemér: Hét és fél percig volt a levegőben… In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/HevesMegyeiNepujsag_1978_07/?query=%22kvasz%20andr%C3%A1s%22%2Bpil%C3%B3ta&pg=183&layout=s Népújság, 29. évf. 173. szám (1978. július 25.) 6. p.]
 
-
* Machalek István: Száz éve született Kvasz András, a magyar sportrepülés úttörője. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1983_11/?query=%22kvasz%20andr%C3%A1s%22%2Bpil%C3%B3ta&pg=151&layout=s Békés Megyei Népújság, 38. évf. 273. szám (1983. november 19.) 16. p.]
 
-
* Pusztai János: [http://www.szentesinfo.hu/mozaik/2005/exkluziv/szentesi-repules.htm A szentesi repülés rövid története]
 
-
* Röpülés Nagybányán. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/NagybanyaEsVideke_1912/?query=%22kvasz%20andr%C3%A1s%22%2Bpil%C3%B3ta&pg=274&layout=s Nagybánya és Vidéke, 38. évf. 35. szám (1912. szeptember 1.) 1. p.]
 
-
* Soffőr lett Kvasz András, a magyar aviatika uttörője. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/KisUjsag_1929_04/?query=%22kvasz%20andr%C3%A1s%22%2Bpil%C3%B3ta&pg=150&layout=s Kis Ujság, 42. évf. 89. szám (1929. április 20.) 3. p.]
 
-
* Tamás Ernő: Harminc éves a magyar repülés. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/PestiHirlapKepesMelleklet_1940/?pg=353&layout=s&query=kvasz Képes Vasárnap, 62. évf. 23. szám (1940. június 9.)]
 
-
* Tóth Bálint: Repülőnapok szerepe Magyarországon : a repülés kezdetétől a második világháborúig. In: [https://kozlekedesimuzeum.hu/download/V48axxhX3YHdX0aZJIkHQvFDmmQZd5pN Közlekedés- és Technikatörténeti Szemle, 2018. 105–134. p.]
 
-
* Virágh Ferenc: Kvasz András ötven évvel ezelőtt repült át Békéscsaba felett. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1961_11/?query=%22kvasz%20andr%C3%A1s%22%2Bpil%C3%B3ta&pg=64&layout=s Békés Megyei Népújság, 16. évf. 267. szám (1961. november 12.) 5. p.]
 
-
 
-
== Külső hivatkozások ==
 
-
* Balázs Anett: Kvasz András Repülőnap [https://behir.hu/kvasz-andras-repulonap/?utm_expid=146968801-0.W92zO8AQSQmj6spHb7tfCw.0&utm_referrer=https%3A%2F%2Fwww.google.hu%2F a BEOL honlapján]
 
-
* Kvasz András. In: [http://harmashatarhegy.hupont.hu/45/kvasz-andras Hármashatárhegyi Sportrepülésért Alapítvány honlapja]
 
-
* Kvasz Andrásra emlékeztek a szolnoki Helikopterbázison [http://jnsz.hu/aktualis/2017/11/kvasz-andrasra-emlekeztek-a-szolnoki-helikopterbazison a szolnok.hu oldalon]
 
-
* Névadónkról – [http://sailplane.hu/index.php/nevadonkrol Kvasz András Békés Megyei Repülő és Ejtőernyős Egyesület honlapja]
 
[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsaba]]

A lap 2019. október 16., 08:18-kori változata

pilóta, repülőgép-szerelő

Élete

Kvasz András 1883. november 21-én Békéscsabán született Kvasz Mihály és Zelenák Judit második gyermekeként. A szülői ház a Bartók Béla út és a Szemere utca sarkán állt. Ük-, déd-, nagy- és apja is kovácsmester volt. Két testvére született, Mihály és Judit. András és Mihály édesapjuk műhelyében inaskodott, folytatva a családi hagyományokat. András hat elemi osztályt végzett el.

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök