Palotai Károly (1935–2018)

A BékésWiki wikiből

A lap jelenlegi, 2019. szeptember 20., 15:32-kori változata

olimpiai és magyar bajnok labdarúgó, nemzetközi labdarúgó-játékvezető, sportvezető

Élete

Palotai Károly halhatatlanná avatása

Palotai Károly 1935. szeptember 11-én született Békéscsabán. Édesapja, Palotai (Priskin) Mihály békéscsabai tűzoltó volt, az 1930-as években magyarosította nevét Palotaira. Károlynak négy testvére született: Mihály, György, János (egyszeres magyar válogatott kapus lett, 1954-ben Grosics Gyulát váltva lépett pályára) és Judit.

Palotai Károly Békéscsabán az 1. Sz. Általános Iskolába, majd középiskolába a Közgazdasági Technikumba járt, 1953-ban érettségizett. A labdarúgás mellett fiatal korában kézilabdázott is. 1953 és 1955 között Békéscsabán a BSZSE, később a Békéscsabai Építők labdarúgója volt. Dolgozott a Békéscsabai Építőipari Vállalatnál, a Győri Vagon- és Gépgyárnál és a Siemensnél is az NSZK-ban. Légióskodása alatt megtanult németül, emellett angolul és szlovákul is tudott.

1960-ban megházasodott. Két gyermekük született: a lemezlovas Zsolt és László.

Szabadidejét a sportolás mellett a szabálykönyvek tanulmányozásával töltötte. Barátaival szívesen lábteniszezett, kártyázott. Nyomon követte a televíziós sportközvetítéseket. Nyúl községben szőlője is volt, borkészítéssel is foglalkozott.

82 éves korában, 2018. február 3-án Győrben hunyt el. Február 26-án a győri Nádorvárosi köztemetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

Játékosként

Az érettségit követően bátyja, János csapatához a Győri ETO-hoz igazolt – első osztályú klub tagjaként elkerülte a katonai szolgálatot. Győri játékosként az 1956-os események után többedmagával elhagyta az országot és nyugatra távozott, a német Freiburgba szerződött, az NSZK-ban németül is megtanult. 1958-ban visszatért Győrbe, csapatkapitánya és az év játékosa lett az 1963-as bajnokcsapatnak. Részese volt a klub BEK-menetelésének (Bajnokcsapatok Európa-kupája), ami egészen az elődöntőig tartott. A fedezetként és csatárként is kiváló teljesítményt nyújtó Palotai csapatkapitánya volt az 1964-ben Tokióban aranyérmes olimpiai válogatottnak, érmét azonban csak a győri szurkolók kezdeményezésére kaphatta meg, mivel a döntőt sérülés miatt kihagyta. Az olimpiai csapat mellett nyolcszor pályára lépett a B-válogatottban is, a felnőtt válogatottnál kerettagságig jutott.

Edzője volt Hidegkuti Nándor, Szusza Ferenc, Orczifalvy István és Jeny Rudolf. Még labdarúgóként, 1959-ben sikeres játékvezetői vizsgát tett. Az edzősködéshez szükséges tanfolyamot is elvégezte, visszavonulása után a győri gyermekcsapatot edzette.

Játékos pályafutásának térdsérülés vetett véget 1967-ben. 1955 és 1967 között 171 NB I-es fellépésen 45 gólt szerzett. A magyar bajnoki cím mellett három alkalommal Magyar Kupagyőztes lett a Győrrel.

Játékvezetőként

Visszavonulása után partjelzőként és játékvezetőként tevékenykedett. Első mérkőzését 1970. október 11-én vezette Szombathelyen. Hazai és nemzetközi viszonylatban is egyre többen elismerték, 1971-ben tagja lett a FIFA játékvezetői keretének, szakmai elismertségét az 1974-es Hollandia–Uruguay világbajnoki mérkőzés kitűnő játékvezetésével alapozta meg. A legkiválóbb FIFA-játékvezetők között számon tartott Palotai bíráskodott a müncheni (1972) és montreali olimpián (1976), az NSZK-beli (1974), az argentínai (1978) és spanyolországi (1982) világbajnokságokon, valamint az 1980-as Európa Bajnokságon. 1974-ben Palotai Károly lett az első alkalommal világbajnoki döntőn közreműködő tartalék játékvezető. 117 nemzetközi mérkőzésén vezetett kettő BEK- (1976, 1981) és egy-egy KEK- (1979), UEFA Kupa- (1975) és Szuperkupa-finálét (1978). A játékvezetői feladat mellett 19-szer partjelzőként kapott szerepet. Legnehezebb mérkőzésének az 1978-as Argentína–Brazíliát tekintette, melyet lapok felmutatása nélkül levezetett. Itthon 215 NB I-es labdarúgó-mérkőzésen dirigált. Egyedülálló teljesítménynek tekinthető a Bayern München–St. Étienne BEK-döntő, majd három nappal később a Skócia–Anglia mérkőzés vezetése 1976-ban, mindezt ugyanabban a stadionban.

1983-ban, 48 évesen felhagyott a játékvezetéssel. Bíróként a nyelvtudást és az előzetes, szóbeli figyelmeztetést tartotta fontosnak. Megítélése szerint a jó játékvezetéshez a játék ismerete mellett intelligencia is szükséges. A hazai játékvezetéstől Szombathelyen búcsúzott a Haladás–MTK VM összecsapással. Utolsó mérkőzése a Románia–Csehszlovákia EB-selejtező volt. Pályafutása során az egész világot bejárta.

Sportvezetőként

Nyugdíjazását követően sem vált el a labdarúgástól: tanfolyamokat, képzéseket tartott.

Sportdiplomataként a hazai és nemzetközi szervezeteknél is szerepet vállalt. 1989-ben a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) tagjává választották. Volt elnökhelyettese a Játékvezetői Testületnek, tagja és ellenőre a FIFA Játékvezetői Bizottságának (1990 és 1994 között), illetve 1985-től 20 éven keresztül UEFA játékvezető-ellenőr. Támogatásával honfitársa, Puhl Sándor vezethette az 1994-es világbajnokság döntőjét.

További tisztségei:

• Győr-Moson-Sopron Megyei Sportigazgatóság helyettes vezetője (1971–1990)
• Magyar Olimpiai Bizottsági (MOB) tag (1983–1985)
• FIFA-instruktor és játékvezető-ellenőr (1985–1997)
• Győr-Moson-Sopron Megyei Labdarúgó-szövetség elnöke (1990–1998)
• MLSZ Játékvezetők Testületének elnökhelyettese, később a Játékvezető Bizottság alelnöke (1990–2006)
• MLSZ elnökségi tag (1993–1996)

Szerepet vállalt a közéletben is. Előbb előadói, majd 1983-tól elnökhelyettesi feladatokat látott el a Győr-Sopron megyei Testnevelési és Sporthivatalnál.

Díjak, kitüntetések

• Győr-Sopron megye legjobb sportolója (1963)
• Munka Érdemrend ezüst fokozata (1964)
• Népsport-kupa (1979, 1980, 1981)
• Aranyjelvény (1979, 1984)
• Aranysíp (1982)
• Magyar Népköztársaság Sportérdemérem arany fokozata (1986)
• Széchenyi-emlékérem (1992, Békéscsaba)
• Bauer Rudolf-sportdíj (1994)
• Szent László-díj (1996, Győr)
• FIFA International Referee Special Award (1996)
• 100 éves MLSZ jubileumi-emlékérem (2001)
• Magyar Olimpiai Akadémia tiszteleti érem (2005)
• „Békéscsabáért” kitüntetés (2010)
• Győr díszpolgára (2012)
• Prima-díj (2014)
• Sportújságírók Szövetségének életműdíja (2014)
• MOB fair play-díj (2015)
• Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2015)
• UEFA-életműdíj (2016)
• Békéscsaba Halhatatlan Sportcsillaga (2017)

Források

• Az 1. Sz. Általános Iskola jubileumi évkönyve, 1901–2001 : iskolánk első 100 évéből. Szerk.: Domokosné Megyesi Éva, Árvainé Papp Anna. Békéscsaba : 1. Sz. Általános Isk., 2002. 138. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Akinek a futball az ajándék : Palotai Károly ma ünnepli a 70. születésnapját. In: Nemzeti Sport, 103. évf. 248. szám, 2005. szeptember 11. 7. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Anyakönyvi hirek. In: Békésmegyei Közlöny, 53. évf. 162. szám, 1926. július 21. 3. p. (Látogatva: 2018. 07. 16.)
• A Csaba–Rába meccseken nekem minden eredmény „jó” – mondja Palotai Károly. In: Békés Megyei Népújság, 43. évf. 63. szám, 1988. március 15. 8. p. (Látogatva: 2018. 07. 10.)
• Fábián István: Ma is Békés megyeinek vallom magam! : beszélgetés az MLSZ új elnökével, dr. Laczkó Mihállyal, az egykori bodzási középcsatárral. In: Békés Megyei Népújság, 44. évf. 136. szám, 1989. június 12. 7. p. (Látogatva: 2018. 07. 10.)
• Fábián István: Palotai fellépései. In: Békés Megyei Hírlap, 50. évf. 277. szám, 1995. november 25–26. 7. p. (Látogatva: 2018. 07. 10.)
• Hornok Ernő: Palotai emlékei – és tanácsai. In: Békés Megyei Népújság, 40. évf. 168. szám, 1985. július 19. 8. p. (Látogatva: 2018. 07. 10.)
• Horváth István: Siker pálya – mindig a pálya közepén. In: Képes Sport, 1981. május 26. 21. p. (Látogatva: 2018. 07. 10.)
• Játékpróba a Palotai családnál. In: Békés Megyei Népújság, 19. évf. 272. szám, 1964. november 20. 7. p. (Látogatva: 2018. 07. 09.)
• Képek a Palotai-tablóra. In: Békés Megyei Népújság, 38. évf. 285. szám, 1983. december 3. 16. p. (Látogatva: 2018. 07. 10.)
• Malonyai Péter: Egy csendes klasszis. In: Nemzeti Sport, 116. évf. 34. szám, 2018. február 4. 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• MOA-elismerések. In: Békés Megyei Hírlap, 60. évf. 85. szám, 2005. április 13. 16. p. (Látogatva: 2018. 07. 10.)
• Palotai Károly kiváló sportember volt. In: Békés Megyei Hírlap, 73. évf. 30. szám, 2018. február 5. 16. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Palotai Károly temetése. In: www.beol.hu (Látogatva: 2018. 07. 12.)
• Palotai kinevezése. In: Békés Megyei Népújság, 37. évf. 293. szám, 1982. december 14. 8. p. (Látogatva: 2018. 07. 10.)
• Somogyi Zsolt: A jóság nagykövete : Palotai Károllyal megfejlettük a jó bíráskodás és a futball szeretetének titkait. In: Nemzeti Sport, 111. évf. 21. szám, 2013. január 22. 4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Somos István: Az argentin–brazil mérkőzés volt a legnehezebb : beszélgetés Palotai Károllyal. In: Békés Megyei Népújság, 35. évf. 46. szám, 1980. február 24. 16. p. (Látogatva: 2018. 07. 10.)
• Somos István: Palotai Károly búcsúzik. In: Nemzeti Sport, 39. évf. 268. szám, 1983. november 11. 6–7. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Somos István: Palotai Károly elbúcsúzott a síptól is. In: Békés Megyei Népújság, 38. évf. 281. szám, 1983. november 29. 8. p. (Látogatva: 2018. 07. 10.)
• Somos István: Palotai Károly vezeti a Bayern München–St. Etienne BEK-döntőt. In: Békés Megyei Népújság, 31. évf. 111. szám, 1976. május 12. 6. p. (Látogatva: 2018. 07. 09.)
• Somos István: Palotai Károly. In: Békés Megyei Népújság, 33. évf. 142. szám, 1978. június 18. 16. p. (Látogatva: 2018. 07. 09.)
• Széchenyi-emlékérmet kaptak az olimpiai bajnokok. In: Békés Megyei Hírlap, 47. évf. 206. szám, 1992. szeptember 1. 8. p. (Látogatva: 2018. 07. 10.)
• Szigeti Csaba: „… a mai gazdasági helyzet és hangulat nem kedvez a sportnak” : egy óra Palotai Károllyal – Győrben. In: Békés Megyei Hírlap, 46. évf. 184. szám, 1991. augusztus 7. 15. p. (Látogatva: 2018. 07. 10.)
• Szigeti Csaba: Egy város, ötkarika, ezernyi történet : békéscsabaiak az olimpiákon Athéntól Rióig. Békéscsaba : Kolorprint, 2017. 33–37. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Szöllősi György: 50 esztendő: kerek, mint a labda. In: Nemzeti Sport, 103. évf. 350. szám, 2005. december 24. 17. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Szücs László: Gólok helyett bírói síp. In: Labdarúgás, 1967. augusztus 13. 10. p. (Látogatva: 2018. 07. 10.)
• Thury Gábor: A nagy füzet titkai. In: Nemzeti Sport – Hosszabbítás, 113. évf. 249. szám, 2015. szeptember 12. II–III. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Thury Gábor: Adni és kapni. In: Nemzeti Sport, 116. évf. 34. szám, 2018. február 4. 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Kapcsolódó irodalom

• Bajnai Teréz–Kürti András: Nagy visszatérések. Budapest : Sport Kiadó, 1983. 136-148. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Fábián István: Tokió – gála 25 év után. In: Békés Megyei Népújság, 44. évf. 268. szám, 1989. november 11. 16. p.
• Kelemen Zoltán: Palotai Károly volt futballbíró, nemzetközi játékvezető-ellenőr: "A játékvezetés csak kullog a futball után". In: HVG, 24. évf. 27. szám, 2002. 45–46. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Lukács László: A magyar olimpiai bajnokok, 1896–1996. Budapest : Paginarum Kiadó, 2000. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Medovarszki János: Békés megye olimpiai krónikája, 1896-2004. Békéscsaba : Békés M. Testnevelő Tanárok Egyes., 2005. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Pajor-Gyulai László: A bölcs bíró alázata. In: Nemzeti Sport, 107. évf. 59. szám, 2009. március 1. 9. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Palotai Károly „mesterhármasa”. In: Nemzeti Sport, 37. évf. 173. szám, 1981. július 24. 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Palotai Károly halálára. In: Sport Plusz, 30. évf. 6. szám, 2018. február 8. 23. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Palotai Károly nyolcanéves. In: Nógrád Megyei Hírlap, 26. évf. 211. szám, 2015. szeptember 12. 14. p.
• Papp Győző: Palotai, az első magyar sztárbíró. Győri Eto FC Kft., 2004.
• Somos István: Palotai. In: Tükör, 12. évf. 36. szám, 1975. szeptember 9. 18. p.
• Szakolczay Lajos–Palotai Károly: Ha tévedsz, tévedj határozottan! : beszélgetés Palotai Károllyal. In: Budapest, 21. évf. 6. szám, 21–23. p.
• Verasztó Lajos: Fel kell építeni a focistákat. In: Békés Megyei Hírlap, 62. évf. 145. szám, 2007. június 23. 15. p.

Külső hivatkozások

• Aki olimpiai bajnokból lett az első magyar sztárbíró. In: multkor.hu
• Elhunyt Palotai Károly. In: MLSZ honlapja
• Elhunyt Palotai Károly. In: www.beol.hu
• Ki volt a „fekete rigó” és a „három hülye”? In: nsotv
• „Nem kétséges, hogy bajnok lesz a Győri ETO!” – Interjú Palotai Károllyal In: www.nemzetisport.hu
• Palotai Károly temetése. In: www.beol.hu
• Papp Győző: Győré Palotai Károly gazdag hagyatéka. In: Kisalfold.hu