Vidovszky Kálmán (1888–1932)
A BékésWiki wikiből
a (Leírások egységesítése) |
a (Az evangélikus gimnázium belső hivatkozása) |
||
16. sor: | 16. sor: | ||
== Munkássága == | == Munkássága == | ||
[[Fájl:Vidovszky Levelajamboreerol.jpg|bélyegkép|300px|Levél a jamboreeról (1929. augusztus 18.)]] | [[Fájl:Vidovszky Levelajamboreerol.jpg|bélyegkép|300px|Levél a jamboreeról (1929. augusztus 18.)]] | ||
- | 22 éves korában, '''[[1910|1910-ben]] került a békéscsabai Rudolf Gimnáziumba''' helyettes vallástanárként. A következő, '''1911/12-es tanévtől rendes tanár'''rá nevezték ki. Vezetése alá került a Gyámintézet, ahol bevezette a bibliaórákat, vállalta az ifjúsági könyvtár gondozását, majd a Segítő-Egyesület vezetését is. A békéscsabai [[Aurora-kör|Aurora Zenei, Irodalmi és Képzőművészeti Körben]] a 1912/13-as és 1915/16-os időszak között háznagy volt. | + | 22 éves korában, '''[[1910|1910-ben]] került a békéscsabai [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|Rudolf Gimnáziumba]]''' helyettes vallástanárként. A következő, '''1911/12-es tanévtől rendes tanár'''rá nevezték ki. Vezetése alá került a Gyámintézet, ahol bevezette a bibliaórákat, vállalta az ifjúsági könyvtár gondozását, majd a Segítő-Egyesület vezetését is. A békéscsabai [[Aurora-kör|Aurora Zenei, Irodalmi és Képzőművészeti Körben]] a 1912/13-as és 1915/16-os időszak között háznagy volt. |
Szívesen vállalta a tanulmányi kirándulások megszervezését: [[1912|1912-ben]] Révbe, [[1913|1913-ban]] Fiuméba és környékére, [[1914|1914-ben]] Erdélybe vitte el a diákokat. Járt Németországban, Svájcban, ott volt a koppenhágai cserkészolimpiászon, elvitte az iskola cserkészeit a Bükkbe, a Bakonyba, Svájcba, hogy minél több élményben legyen részük. Diákjai közül többen a lelkészi pályára léptek. | Szívesen vállalta a tanulmányi kirándulások megszervezését: [[1912|1912-ben]] Révbe, [[1913|1913-ban]] Fiuméba és környékére, [[1914|1914-ben]] Erdélybe vitte el a diákokat. Járt Németországban, Svájcban, ott volt a koppenhágai cserkészolimpiászon, elvitte az iskola cserkészeit a Bükkbe, a Bakonyba, Svájcba, hogy minél több élményben legyen részük. Diákjai közül többen a lelkészi pályára léptek. |
A lap 2019. július 23., 11:26-kori változata
evangélikus lelkész, tanár, író
Tartalomjegyzék |
Élete
Gyomán született 1888. április 25-én, tízgyermekes jegyző családban. Testvére Vidovszky Béla festőművész, aki megfestette arcképét. Középiskolai tanulmányait Szarvason majd Békéscsabán végezte. Érettségi után a Pozsonyi Akadémián evangélikus teológiát hallgatott. 1910 júniusában avatta lelkésszé Raffay Sándor püspök.
1918-ban katonai szolgálatot látott el a tábor lelkészeként.
1930. április 8-án megnősült, az evangélikus leánykollégium tanárnőjét, Szarvasi Olgát vette feleségül. Egy gyermekük született, Vidovszky Tamás. Mindössze két évig élhettek boldog házasságban.
1932. július 8-án egy epeműtétet követő szívgyengeség következtében elhunyt Budapesten. A budapesti Kerepesi temetőben nyugszik. Síremlékét 1933 októberében avatták fel.
Munkássága
22 éves korában, 1910-ben került a békéscsabai Rudolf Gimnáziumba helyettes vallástanárként. A következő, 1911/12-es tanévtől rendes tanárrá nevezték ki. Vezetése alá került a Gyámintézet, ahol bevezette a bibliaórákat, vállalta az ifjúsági könyvtár gondozását, majd a Segítő-Egyesület vezetését is. A békéscsabai Aurora Zenei, Irodalmi és Képzőművészeti Körben a 1912/13-as és 1915/16-os időszak között háznagy volt.
Szívesen vállalta a tanulmányi kirándulások megszervezését: 1912-ben Révbe, 1913-ban Fiuméba és környékére, 1914-ben Erdélybe vitte el a diákokat. Járt Németországban, Svájcban, ott volt a koppenhágai cserkészolimpiászon, elvitte az iskola cserkészeit a Bükkbe, a Bakonyba, Svájcba, hogy minél több élményben legyen részük. Diákjai közül többen a lelkészi pályára léptek.
Az 1917 és 1923 közötti időszakban a gyulai gyülekezet lelkészeként nagy szerepe volt a hívek lelki gondozásában, a gyülekezet összetartásában.
Az ő nevéhez fűződik Békéscsabán a cserkészcsapat megszervezése, melynek egyben első parancsnoka is volt. Vezetése alatt a békéscsabai cserkészek országos hírnévre tettek szert fegyelmükkel és ügyességükkel.
A Körösvidék Nyomda és Lapkiadó Vállalat alapítójaként, a Körösvidék folyóirat főszerkesztő-igazgatója volt.
1927. január végén távozott a békéscsabai Rudolf Gimnáziumból. A bányai egyházkerület meghívására Budapestre ment, hogy átvegye a Luther Otthon budapesti egyetemi és főiskolai internátus vezetését.
1927-től a budapesti Evangélikus Leánylíceum vallástanára lett, ahol megismerkedett későbbi feleségével. A fővárosban hamar tudomást szereztek a cserkészet iránti lelkesedéséről, így országos cserkész ellenőrzőtisztté nevezték ki, valamint megbízták a Magyar Cserkész című lap szerkesztésével. 1930-ban megválasztották a Magyar Cserkészszövetség társelnökévé. Feladata volt az 1933-as gödöllői 4. Cserkész Világdzsembori sajtókampányának lebonyolítása. Az Ifjúsági Belmisszió Bizottság elnöke volt. Választmányi tag volt a Luther Szövetségben.
Emlékezete
- Halála után, 1938-ban teret neveztek el róla Békéscsabán, mely 1949-ig viselte nevét.
- 1992 óta utca őrzi emlékét.
Főbb művei
- Megemlékezés dr. Luther János főgymnasiumi tanár, vadász-zászlósról. Békéscsaba: Corvina ny., 1914. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Csendes hangok a háboru zajában : beszédek és imák. Békéscsaba : Békésmegyei Függetlenség ny., 1915. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Dániai levelek. Kőrösvidék Rt., 1924.
- Imádkozó fiúk. Imádságok a mindennapi és a cserkészéletben. Protestáns fiúk számára. Budapest: Körösvidék ny., 1929. 237. p.
Ifjúsági lapokban, pedagógiai folyóiratokban több publikációja is megjelent.
Források
- A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium 125 éve : iskolatörténeti tanulmányok. Békéscsaba : Rózsa F. Gimn. és Nyomdaipari Szakközépisk., 1980. 190. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- A magyar feltámadás lexikona. szerk.: Szentmiklóssy Géza. Budapest : Magyar Feltámadás Lexikona, 1930. 1117. p.
- A magyarországi ágostai hitv. evang. keresztyén egyház 1930. évi november hó 21. napján Budapesten megtartott rendes egyetemes közgyűlésének jegyzőkönyve. 57. p. (Látogatva: 2018. 04. 24.)
- Bőhm Dezső: Vidovszky Kálmán (1888–1932.) In: Evangélikusok Lapja, 18. évf. 26. szám (1932. augusztus 7.) 2–3. p. (Látogatva: 2018. 04. 24.)
- Dániai levelek. In: Szózat, 6. évf. 211. szám (1924. szeptember 25.) 9. p.
- Dedinszky Gyula: A Békéscsabán szolgált evangélikus lelkészek, segédlelkészek, vallástanárok és hitoktatók életrajzai 1718–1985-ig. Békéscsaba, 1985. 139. p. (Kézirat) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Ifjusági imakönyv jelenik meg. In: Evangélikusok Lapja, 15. évf. 21. szám (1929. május 26.) 7. p.
- Koren Emil: Vidovszky Béla emlékezete. In: Evangélikus Élet, 48. évf. 40. szám (1983. október 2.) 4. p.
- Kuthy Dezső: 25 évvel ezelőtt halt meg Vidovszky Kálmán. In: Evangélikus Naptár az 1957. évre. Budapest : Evangélikus Egyetemes Sajtóosztály, 1957. 61–63. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Magyar Országos Tudósító, (1933. október 27.)
- Németh Csaba: A Gyulai Evangélikus Egyházközség megalapítása. 163. p. In: Magyar egyháztörténeti vázlatok. 2001/1–2. Budapest : Magyar EgyházTörténeti Enciklopédia Munkaközösség, 2001.
- Vidovszky Kálmán (1888–1932.) In: A budapesti ág. hitv. evangélikus leánykollégium értesítője az 1932–33. évről. Budapest : Ifj. Kellner Ernő könyvnyomdája, 1933. 3–4., 16. p.
- Vidovszky Kálmán. In: A békéscsabai Ág. H. Ev. Rudolf-Reálgimnázium... értesítője az 1926–27. iskolai évről. Békéscsaba: Rudolf-Reálgimn., 1927. 3–4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Vidovszky Kálmán. In: A békéscsabai Ág. H. Ev. Rudolf-Reálgimnázium... értesítője az 1932–33. iskolai évről. Békéscsaba: Rudolf-Reálgimn., 1933. 3–6. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Vidovszky Kálmán. In: Békésmegyei Közlöny, 59. évf. 147. szám (1932. július 10.) 2. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Vidovszky Kálmán. In: Körösvidék, 13. évf. 154. szám (1932. július 10.) 1., 4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Kapcsolódó irodalom
- A Kőrösvidék tízéves jubileuma. In: A Sajtó, Sajtóügyi tudományos folyóirat, 4. évf. 4. szám (1930. április) 202. p.
- Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza, Békéscsaba : Körösvidék Nyomda, 1930. 328. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Gergely Ferenc: A magyar cserkészet története, 1910–1948. Budapest : Göncöl Kiadó, 1989. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Irodalom : Vidovszky Kálmán: Imádkozó fiuk. In: Evangélikusok Lapja, 15. évf. 33. szám (1929. szeptember 1.) 7. p.
- Könyvismertetés. In: Dunántúli Protestáns Lap, 41. évf. 16. szám (1930. április 20.) 6. p.
- Meghalt Vidovszky Kálmán. In: Pesti Napló, 83. évf. 152. szám (1932. július 10.) 19. p.
- Vidovszky Kálmán: Londoni levél (1). In: Körösvidék, 10. évf. 187. szám (1929. augusztus 20.) 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Vidovszky Kálmán: Londoni levél (2). In: Körösvidék, 10. évf. 192. szám, (1929. augusztus 27.) 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Vidovszky Kálmán: Londoni levél (3). In: Körösvidék, 10. évf. 193. szám, (1929. augusztus 28.) 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Vidovszky Kálmán: Barcelonai levél. In: Körösvidék, 10. évf. 198. szám, (1929. szeptember 3.) 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)