Zsilinszky Mihály (1838–1925)
A BékésWiki wikiből
a (Nyelvi ellenőrzés) |
a (+ települési értéktár kategória) |
||
| 107. sor: | 107. sor: | ||
[[Kategória:Békéscsabai Százak]] | [[Kategória:Békéscsabai Százak]] | ||
[[Kategória:Békéscsabai személyek]] | [[Kategória:Békéscsabai személyek]] | ||
| + | [[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]] | ||
A lap 2019. május 10., 15:01-kori változata
tanár, történész, politikus
Tartalomjegyzék |
Élete
1838. május 1-én született Békéscsabán. Szülei szlovák származású evangélikusok voltak: édesapja Zsilinszky Mihály, édesanyja Patai Ilona. Három lány- és egy fiútestvére született (Endre).
Elemi iskolai tanulmányait szülővárosában, majd Orosházán végezte, középiskolai éveit pedig a szarvasi főgimnáziumban töltötte. Tanárai közt volt Wilim János is. Szarvason érettségizett 1856-ban. Felsőfokú tanulmányait a pesti Protestáns Teológiai Akadémián kezdte, ahol bölcsészettudományi és teológiai kurzusokon vett részt, mivel édesapja az egyházi vagy a tanári pályát szánta neki. Tanulmányai mellett nevelői feladatokat is ellátott Fabiny Teofil családjánál. 1860‒1861-ben egy-egy szemesztert külföldön, a halle-i és a berlini egyetemen végzett el. A tanszünetekben járt Svájcban, Olaszországban és Franciaországban. Kiemelt hangsúlyt fordított a nyelvtanulásra, tanulmányai végeztével a magyar és a szlovák nyelven kívül még négy másik idegen nyelvet is elsajátított.
Két alkalommal nősült meg. Első felesége Haan Karolina (1867‒1874 között), második felesége Reök Ilona (1883-tól) volt. Első házasságából született Lajos Mihály János, Amália Carolina és Mihály Jenő. Második feleségétől pedig Tibor, István, Mihály, Ilona és Antal.
1925. október 4-én hunyt el Budapesten.
Munkássága
1861-ben tanári állást vállalt egykori középiskolájában, a szarvasi főgimnáziumban. Elsősorban magyar irodalmat és történelmet tanított. Részt vett az iskolai könyvtár munkájában is, közreműködött a vasárnapi istentiszteleteken. Tevékeny szerepet vállalt a rajzszakkör megszervezésében és megtartásában. Ismeretterjesztő előadásokat tartott, tankönyveket írt és szakirodalmi műfordítással is foglalkozott. A magyar történelmi, földrajzi, régészeti és pedagógiai társulat választmányi tagja volt. A tanári pályától 1874-ben többszörös családi tragédia okán vált meg (elvesztette fiatal feleségét, egyik gyermekét és édesapját).
Oktatási tevékenységének befejezése után kezdetben a vármegyei, később az országos közéletben vállalt szerepet.
1874-től 1886-ig a Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulatnál titkári teendőket látott el, valamint a társulat évkönyveit szerkesztette. Történelmi és művelődéstörténeti kutatásokban vett részt, 23 publikáció fűződik a nevéhez. Tanulmányaiban elsősorban a 16‒17. századi magyar országgyűlések és egyházi tanácskozások történetét ismertette, valamint a történetírás és a művészet kiemelkedő hazai személyiségeivel is foglalkozott. 1875-ben több mint fél évig bekapcsolódott a Békés című társadalmi és ismeretterjesztő hetilap szerkesztésébe. 1878-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1899-ben pedig rendes tagjává választotta. Honoris causa doktorának választotta a genfi és kolozsvári egyetem.
1875-ben bekapcsolódott a Szabadelvű Párt munkájába. 1875‒1881 között a gyomai, 1881‒1887 között a békéscsabai választókerület országgyűlési képviselőjeként tevékenykedett. 1889‒1892 között Csongrád, 1892‒1895 között pedig Zólyom vármegye főispáni tisztségét töltötte be. Tagja volt a horvát regnikoláris deputációnak, valamint az alapok és alapítványok jogi természetének meghatározásával foglalkozó bizottságnak. A képviselőházban jegyzőként is tevékenykedett. 1895. február 20-án Ferenc József a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium államtitkárává nevezte ki. 1896-ban bekapcsolódott az országgyűlés munkájába a békéscsabai választókerület képviselőjeként. 1905-ben elnyerte a belső titkos tanácsosi méltóságot.
Az 1905. évi választások után a Szabadelvű Párt ellenzéki szerepbe kényszerült, majd feloszlott, így Zsilinszky a következő öt évre visszavonult a politikától. 1910-től 1918-ig a Nemzeti Munkapárt képviselőjeként a szarvasi választókerületben tevékenykedett. Támogatta Békés vármegye és Békéscsaba fejlődését: közbenjárására épülhetett meg Békéscsabán a Közművelődés Háza, mely a mai Munkácsy Mihály Múzeum elődje. A békéscsabai és a szarvasi iskolák fejlesztését is támogatta.
Előbb a csabai egyház, majd a bányakerületi evangélikus egyházkerület világi felügyelőjévé választották.
Földadománnyal támogatta a Békés megyeieket, melyeken később megépült Medgyesbodzás és Medgyesegyháza.
Díjak, kitüntetések
- Lipót Rend-középkereszt (1901)
Emlékezete
- Békéscsabán 1910 és 1949 között utca őrizte emlékét.
- 2008-ban Békéscsabán a városháza árkádsorán emléktáblát állítottak tiszteletére.
Főbb művei
- A magyar költészet és szónoklat kézikönyve. Pest: Kilián Gy., 1868. p. 539.
- Magyar hölgyek. Történelmiélet- és jellem rajzok. Pest: Heckenast, 1871. p. 223.
- Wilim János b.-csabai ev. tanító életrajza. Gyula: Dobay ny., 1871. p. 34.
- A keresztény hit- és erkölcstan vázlata. Főgymn. és főreáltan. prot. ifjúság szám. Pest: Kilián Gy., 1872. p. 81.
- Szarvas város történelme és jelen viszonyainak leírása. Pest: Aigner, 1872. p. 176.
- Az 1848-i francia forradalom történelme. Pest: 1873.
- Adalékok a szarvasi ev. egyház legújabb történeteihez. Szarvas 1874.
- Kupeczky János, Budapest, 1878.
- Nagy férfiak szerepe a történelemben, Budapest, 1879.
- Árvizveszély és vizszabályozás Békésmegyében, Békéscsaba, 1880.
- Palaczki Ferenc, Budapest, 1880.
- Az 1637/8-ki pozsonyi országgyűlés történetéhez. Budapest 1885. (Értekezések a történelmi tudományok köréből XII. kötet. III.)
- Az 1646-ki tokaji tanácskozmány. Budapest 1886. (Értekezések a történelmi tudományok köréből XII. kötet. IX.)
- Lónyay Zsigmond és a nagyszombati béketanácskozmány 1644–45-ben. Budapest 1886. (Értekezések a történelmi tudományok köréből XIII. kötet. I.)
- Egy forradalmi zsinat története (1707-1715). Budapest 1889.
- Csongrád vármegye története. 1-3. köt. Budapest: 1897-1900.
- Kermann Dániel evangélikus püspök élete és művei. 1663–1740. Budapest 1899. (A Luther-Társaság XXXV. kiadványa)
- Áchim Ádám élete. 1830. szept. 1. – 1899. okt. 23. Budapest 1901. (Jótevőink arczképcsarnoka)
- A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.
- Az 1848-iki vallásügyi törvényczikk története. Budapest 1908.
- Miről van szó? Válaszul némely támadásokra. Budapest 1908.
- Báró Radvánszky Béla evangélikus gyámintézeti elnök emlékezete. Budapest 1908. (Egyházunk nagyjai VII.)
- Dr. Székács József evang. püspök 1809–1876. Budapest 1909. (Egyházunk nagyjai IX.)
- Az 1610-ik évi zsolnai evangélikus zsinat háromszázados emlékünnepén. Egyháztörténeti tanulmány. Selmeczbánya 1910.
- Szabadsajtó és a protestantizmus. Nyíregyháza 1910.
- Wallaszky Pál evang. lelkész élete 1742–1824. Budapest 1910. (Egyházunk nagyjai XI.)
- A római katholikus autonómiáról. Történelmi tanulmány. Budapest 1911.
- Még egyszer a kath. autonómiáról és a papi vagyonról. Budapest 1912.
Források
- Cabianska citanka : Csabai olvasókönyv. szerkesztőbiz.: Chlebniczki János et al. Békéscsaba : Szlovák Kutint., 1996. 168-171. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Dusnoki József: Egy csabai tanár, történész és művelődéspolitikus. 150 éve született Zsilinszky Mihály. (1838-1925). In: Körösök vidéke. Honismereti füzet. 1988. Békéscsaba: Békés Megyei Levéltár, 1988. 31-37. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Dusnoki József: Egy csabai tanár, történész és művelődéspolitikus. 150 éve született Zsilinszky Mihály. In: Erdmann Gyula (szerk.): Körösök Vidéke: honismereti füzet 1988. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 1988. 31-37. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Dusnoki-Draskocivich József: Följegyzések Zsilinszky Mihály pályakezdéséről. In: Erdész Ádám – Katona Csaba: A múlt felfedezői. A Magyar Történelmi Társulat és a Békés Megyei Levéltár 2008. november 7-i konferenciájának anyaga. Békés Megyei Levéltár, 2008. 35-76. p. (Látogatva: 2017. 08. 25.)
- Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2000. 342-348. p. (Látogatva: 2017. 08. 25.)
- Kenyeres Ágnes: Magyar életrajzi lexikon. 2. köt. Budapest: Akadémiai K., 1969. 1094. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Kmet, Miroslaw: Híd a magyar-szlovák kulturális kapcsolatokban. A történész és politikus Zsilinszky Mihály. Barátság, 2009, 3. szám, 6099-6101. p. (Látogatva: 2017. 08. 25.)
- Korniss Géza: Zsilinszky Mihály emléke... Bcs. 1927. Corvina ny. 37. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Korniss Géza: Zsilinszky Mihály emlékezete. In: Körösvidék, 7. évf. 292. szám, 1926. december 25. 5-6. p. (Látogatva: 2018. 04. 27.)
- Sonkoly Kálmán: Hatvanöt éve hunyt el Zsilinszky Mihály Békéscsaba "Széchenyi Istvánja". In: Csabai Hírmondó. 5. évf. (1990.) 39. sz. 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 14. köt. Budapest: Hornyánszky, 1914. 1939-1943. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Tóth Lajos: Arcképek Szarvas múltjából. Szarvas: Szarvas Város Barátainak Köre, 1983. 51-54. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Tóth Lajos: Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékfüzet születésének 100. évfordulójára. Szarvas: Hazafias Népfront és Városi Tanács, 1986. 11-14. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Tóth Lajos: Benka Gyula munkássága és a szarvasi nevelőképzés százéves története. Szarvas: Községi Tanács, 1964. 236. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Zsilinszky Mihály. In: Körösvidék. 6.évf. 225. sz. (1925. október 6.) 1. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Kapcsolódó irodalom
- Korniss Géza: Emlékbeszéd Zsilinszky Mihály arcképének leleplezése alkalmából. Békéscsaba : Corvina ny., 1927. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Korniss Géza: Zsilinszky Mihály emléke. Békéscsaba : Corvina ny., 1927. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Magyar Országgyűlés. A főrendiház és képviselőház tagjainak életrajzi adatai. szerk.: Vásárhelyi Ferenc. Budapest : „Jókai” Könyvnyomdai Műintézet, 1910. 301-302. p.
- Mályusz Elemér: Zsilinszky Mihály (1838 május 1.-1925 október 4.). In: Levéltári Közlemények, 1925, 3. szám, 317-319. p.
- Mikszáth Kálmán: Két államtitkár. In: Vasárnapi Ujság, 1905, 10. szám, 145-147. p.
- Szabadelvűpárti naptár az 1884. szökő évre. szerk.: Szathmáry György. Budapest : Arthenaeum R. Társulat, 1884. 141-143. p.
- Szarvas Város történelme és jelen viszonyainak leirása Zsilinszky Mihály főiskolai tanár és könyvtárnok által. szerk.: Chlebniczki János. 2. kiadás. Békéscsaba : Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete, 2004. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Külső hivatkozások
- Labádi Lajos: Vármegyénk egykori főispánja. Százhetven éve született dr. Zsilinszky Mihály történetíró (I.) In: Szentesinfo.hu (Látogatva: 2017.08.25.)
- Megemlékezés dr. Zsilinszky Mihály államtitkárról. In: Behir.hu / (Látogatva: 2017.08.25.)
- Zsilinszky Mihály a Nemzeti Örökség Intézetének honlapján (Látogatva: 2017.08.25.)
- Zsilinszky Mihály a Nevpont.hu-n (Látogatva: 2017.08.25.)
- Zsilinszky Mihály a Wikipedia-n (Látogatva: 2017.08.25.)
- Zsilinszky Mihály In: Szinyei József: Magyar írók élete és munkái (Arcanum Adatbázis) (Látogatva: 2017.08.25.)
- Zsilinszky Mihály gyászjelentése (Látogatva: 2018.04.27.)
