Zsilinszky Mihály (1838–1925)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (→Élete: Gyermekeinek javítása)
a (Nyelvi ellenőrzés)
3. sor: 3. sor:
== Élete ==
== Élete ==
[[Fájl:Zsilinszky Mihaly.jpg|bélyegkép|300px|Zsilinszky Mihály]]
[[Fájl:Zsilinszky Mihaly.jpg|bélyegkép|300px|Zsilinszky Mihály]]
-
'''[[1838]]. [[május 1.|május 1-én]] született [[Békéscsaba|Békéscsabán]].''' Édesapja Zsilinszky Mihály jómódú gazdálkodó, aki községi bírói tisztséget is betöltött Békéscsabán, édesanyja Patai Ilona volt. Szülei szlovák eredetű evangélikusok voltak. Három lány- és egy fiútestvéréről, [[Zsilinszky Endre (1852-1919)|Endréről]] tudunk.  
+
'''[[1838]]. [[május 1.|május 1-én]] született [[Békéscsaba|Békéscsabán]].''' Szülei szlovák származású evangélikusok voltak: édesapja Zsilinszky Mihály, édesanyja Patai Ilona. Három lány- és egy fiútestvére született ([[Zsilinszky Endre (1852-1919)|Endre]]).  
-
Zsilinszky tehetségére tanítója, [[Wilim János (1800-1871)|Wilim János]] figyelt fel. '''Elemi iskolai tanulmányait szülővárosában, majd [[Orosháza|Orosházán]] végezte, középiskolai éveit pedig a szarvasi főgimnáziumban töltötte. [[Szarvas|Szarvason]] érettségizett [[1856|1856-ban]].''' Két év múlva felsőfokú tanulmányait '''a pesti Protestáns Teológiai Akadémián''' kezdte, ahol '''bölcsészettudományi és teológiai kurzusokon vett részt''', mivel édesapja az egyházi vagy a tanári pályát szánta neki. Tanulmányai mellett nevelői feladatokat is ellátott Fabiny Teofil családjánál. A kor szokásainak megfelelően [[1860]]-[[1861]]-ben egy-egy szemesztert  külföldön, a helle-i és a berlini egyetemen végzett el. A tanszünetekben járt Németországban, Svájcban, Olaszországban és Franciaországban. Kiemelt hangsúlyt fordított a nyelvtanulásra, tanulmányai végeztével a magyar és a szlovák nyelven kívül még négy másik idegen nyelvet elsajátított.  
+
'''Elemi iskolai tanulmányait szülővárosában, majd [[Orosháza|Orosházán]] végezte, középiskolai éveit pedig a szarvasi főgimnáziumban töltötte.''' Tanárai közt volt [[Wilim János (1800-1871)|Wilim János]] is. '''[[Szarvas|Szarvason]] érettségizett [[1856|1856-ban]].''' Felsőfokú tanulmányait '''a pesti Protestáns Teológiai Akadémián''' kezdte, ahol '''bölcsészettudományi és teológiai kurzusokon vett részt''', mivel édesapja az egyházi vagy a tanári pályát szánta neki. Tanulmányai mellett nevelői feladatokat is ellátott Fabiny Teofil családjánál. [[1860]]‒[[1861]]-ben egy-egy szemesztert  külföldön, a halle-i és a berlini egyetemen végzett el. A tanszünetekben járt Svájcban, Olaszországban és Franciaországban. Kiemelt hangsúlyt fordított a nyelvtanulásra, tanulmányai végeztével a magyar és a szlovák nyelven kívül még négy másik idegen nyelvet is elsajátított.  
-
Zsilinszky Mihály '''két alkalommal nősült''' meg. '''Első felesége Haan Karolina''' (1867-1874 között), '''második felesége Reök Ilona''' (1883-tól Zsilinszky haláláig) volt. Első házasságából született Lajos Mihály János, valamint – a gyermekkorukban elhunyt – Amália Carolina és Mihály Jenő; második feleségétől pedig Tibor, István, Mihály, Ilona és Antal nevű gyermeke.
+
'''Két alkalommal nősült''' meg. '''Első felesége Haan Karolina''' ([[1867]]‒[[1874]] között), '''második felesége Reök Ilona''' ([[1883|1883-tól]]) volt. Első házasságából született Lajos Mihály János, Amália Carolina és Mihály Jenő. Második feleségétől pedig Tibor, István, Mihály, Ilona és Antal.
-
Az 1920-as években már betegeskedett. '''[[1925]]. [[október 4.|október 4-én]] hunyt el Budapesten.'''
+
'''[[1925]]. [[október 4.|október 4-én]] hunyt el Budapesten.'''
== Munkássága ==
== Munkássága ==
[[Fájl:Zsilinszky Mihaly muzeum.jpg|bélyegkép|300px|Zsilinszky Mihály]]
[[Fájl:Zsilinszky Mihaly muzeum.jpg|bélyegkép|300px|Zsilinszky Mihály]]
-
Karrierje szempontjából az első lépés a '''tanári pálya''' volt. '''[[1861|1861-ben]] vállalt állást''' egykori középiskolájában, '''a szarvasi főgimnáziumban'''. Szakjai elsősorban a magyar irodalom és a történelem voltak, de emellett időnként egyéb tantárgyakat is oktatott. Részt vett az iskolai könyvtár munkájában is, közreműködött a vasárnapi istentiszteletek során, a főgimnázium oktatói által tartott egyházi szónoklatok megtartásában, tevékeny szerepet vállalt a rajzszakkör megszervezésében és megtartásában, ismeretterjesztő előadásokat tartott, tankönyveket írt az általa tartott tantárgyakhoz és szakirodalmi műfordítással is foglalkozott. A magyar történelmi, földrajzi, régészeti és pedagógiai társulat választmányi tagja volt. '''A tanári pályától [[1874|1874-ben]]''' többszörös családi tragédia okán '''vált meg''' (elvesztette fiatal feleségét, egyik gyermekét és édesapját).
+
'''[[1861|1861-ben]] tanári állást vállalt''' egykori középiskolájában, '''a szarvasi főgimnáziumban'''. Elsősorban magyar irodalmat és történelmet tanított. Részt vett az iskolai könyvtár munkájában is, közreműködött a vasárnapi istentiszteleteken. Tevékeny szerepet vállalt a rajzszakkör megszervezésében és megtartásában. Ismeretterjesztő előadásokat tartott, tankönyveket írt és szakirodalmi műfordítással is foglalkozott. A magyar történelmi, földrajzi, régészeti és pedagógiai társulat választmányi tagja volt. '''A tanári pályától [[1874|1874-ben]]''' többszörös családi tragédia okán '''vált meg''' (elvesztette fiatal feleségét, egyik gyermekét és édesapját).
-
Zsilinszky oktatási tevékenységének befejezése után kezdetben a vármegyei, '''később az országos közéletben vállalt szerepet'''. Karrierjét a tudomány, a politika és az egyház világában is elkezdte építeni.
+
Oktatási tevékenységének befejezése után kezdetben a vármegyei, '''később az országos közéletben vállalt szerepet'''.
-
'''Tudományos munkássága''' [[1874|1874-ben]] '''a Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulatban''' kezdődött el, ahol [[1886|1886-ig]] '''titkári teendők'''et látott el, valamint a társulat '''évkönyveit szerkesztette'''. Részt vett a társulat történelmi és művelődéstörténeti kutatásaiban is, összesen '''23 publikáció''' fűződik a nevéhez. Tanulmányaiban elsősorban a 16-17. századi magyar országgyűlések és egyházi tanácskozások történetét ismertette, de műveiben foglalkozott a történetírás és a művészet kiemelkedő hazai személyiségeivel is. [[1875|1875-ben]] több mint fél évig '''bekapcsolódott a [[Békés (2)|Békés]]''' című társadalmi és ismeretterjesztő '''hetilap szerkesztésébe'''. Kutatásai olyan szinten felkeltették a történészszakma figyelmét, hogy '''a Magyar Tudományos Akadémia''' [[1878|1878-ban]] levelező, '''[[1899|1899-ben]] rendes taggá választotta'''. Honoris causa doktorának választotta a genfi és kolozsvári egyetem.
+
[[1874|1874-től]] [[1886|1886-ig]] '''a Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulatnál''' '''titkári teendők'''et látott el, valamint a társulat '''évkönyveit szerkesztette'''. Történelmi és művelődéstörténeti kutatásokban vett részt, '''23 publikáció''' fűződik a nevéhez. Tanulmányaiban elsősorban a 16‒17. századi magyar országgyűlések és egyházi tanácskozások történetét ismertette, valamint a történetírás és a művészet kiemelkedő hazai személyiségeivel is foglalkozott. [[1875|1875-ben]] több mint fél évig '''bekapcsolódott a [[Békés (2)|Békés]]''' című társadalmi és ismeretterjesztő '''hetilap szerkesztésébe'''. ''' [[1878|1878-ban]] a Magyar Tudományos Akadémia''' levelező, '''[[1899|1899-ben]] pedig rendes tagjává választotta'''. Honoris causa doktorának választotta a genfi és kolozsvári egyetem.
-
Zsilinszky '''politikai tevékenysége''' [[1875|1875-ben]] kezdődött, amikor '''bekapcsolódott a Szabadelvű Párt munkájába'''. Négy cikluson keresztül [[1875]]-[[1881]] között a gyomai, [[1881]]-[[1887]] között a békéscsabai választókerület '''országgyűlési képviselő'''jeként tevékenykedett. [[1889]]-[[1892]] között '''Csongrád,''' [[1892]]-[[1895]] között pedig '''Zólyom vármegye főispáni tisztségét töltötte be'''. Szerepe volt a tanügyi és gazdasági kérdések megvitatásában, tagja volt a horvát regnikoláris deputációnak, valamint az alapok és alapítványok jogi természetének meghatározásával foglalkozó bizottságnak. Jegyzőként is tevékenykedett a képviselőházban. [[1895]]. [[február 20.|február 20-án]] a király '''a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium államtitkárává nevezte ki''', valamint [[1896|1896-tól]] újabb két cikluson keresztül bekapcsolódott az Országgyűlés munkájába '''a békéscsabai választókerület képviselője'''ként. Tízévi államtitkári munkássága után, '''[[1905|1905-ben]] elnyerte a belső titkos tanácsosi méltóságot.'''
+
[[1875|1875-ben]] '''bekapcsolódott a Szabadelvű Párt munkájába'''. [[1875]]‒[[1881]] között a gyomai, [[1881]]‒[[1887]] között a békéscsabai választókerület '''országgyűlési képviselő'''jeként tevékenykedett. [[1889]]‒[[1892]] között '''Csongrád,''' [[1892]]‒[[1895]] között pedig '''Zólyom vármegye főispáni tisztségét töltötte be'''. Tagja volt a horvát regnikoláris deputációnak, valamint az alapok és alapítványok jogi természetének meghatározásával foglalkozó bizottságnak. A képviselőházban jegyzőként is tevékenykedett. [[1895]]. [[február 20.|február 20-án]] Ferenc József '''a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium államtitkárává nevezte ki'''. [[1896|1896-ban]] bekapcsolódott az országgyűlés munkájába '''a békéscsabai választókerület képviselője'''ként. '''[[1905|1905-ben]] elnyerte a belső titkos tanácsosi méltóságot.'''
-
Az [[1905]]. évi választások után '''a Szabadelvű Párt''' ellenzéki szerepbe kényszerült, majd '''feloszlott''', így '''Zsilinszky a következő öt évre visszavonult''' a politikától. Az [[1910]]. évi országgyűlési választások előtt a Szabadelvű Párt romjain megalakult a Nemzeti Munkapárt, így '''a szarvasi választókerület képviselője'''ként tevékenykedett [[1918|1918-ig]]. Képviselői és államtitkári tisztségéből adódó kapcsolatait felhasználva '''támogatta Békés vármegye és Békéscsaba fejlődését'''. '''Közbenjárására épülhetett meg Békéscsabán a [[Munkácsy Mihály Múzeum|Közművelődés Háza]]''', mely a mai Munkácsy Mihály Múzeum elődjének tekinthető. Az épület nemcsak múzeumként, hanem könyvtárként is funkcionált. Mind '''békéscsabai iskolák''', mind '''a szarvasi főgimnázium fejlesztését támogatta'''.  
+
Az [[1905]]. évi választások után '''a Szabadelvű Párt''' ellenzéki szerepbe kényszerült, majd '''feloszlott''', így '''Zsilinszky a következő öt évre visszavonult''' a politikától. [[1910|1910-től]] [[1918|1918-ig]] a Nemzeti Munkapárt képviselőjeként '''a szarvasi választókerületben''' tevékenykedett. '''Támogatta Békés vármegye és Békéscsaba fejlődését''': '''közbenjárására épülhetett meg Békéscsabán a [[Munkácsy Mihály Múzeum|Közművelődés Háza]]''', mely a mai Munkácsy Mihály Múzeum elődje. A békéscsabai és a szarvasi '''iskolák fejlesztését is támogatta'''.  
-
'''Világi felügyelőként''' - előbb a csabai egyház, majd a bányakerületi evangélikus egyházkerület felügyelőjévé választották - bekapcsolódott a békéscsabai evangélikus egyházközség életébe.
+
Előbb a csabai egyház, majd a bányakerületi evangélikus egyházkerület '''világi felügyelőjévé választották'''.
-
Több alkalommal is segített a rászorulókon. Földadománnyal támogatta a Békés megyeieket – melyeken később megépült [[Medgyesbodzás]] és [[Medgyesegyháza]] -, a Körösvölgyi árvízkárosultakon egy kötet kiadásával igyekezett segédkezni.  
+
Földadománnyal támogatta a Békés megyeieket, melyeken később megépült [[Medgyesbodzás]] és [[Medgyesegyháza]].
== Díjak, kitüntetések ==
== Díjak, kitüntetések ==
32. sor: 32. sor:
== Emlékezete ==
== Emlékezete ==
-
* '''Békéscsabán [[1910]] és [[1949]] között utcanév őrizte emlékét.'''
+
* '''Békéscsabán [[1910]] és [[1949]] között utca őrizte emlékét.'''
-
* Békéscsabán a [[Városháza (Békéscsaba)|városháza]] árkádsorán '''[[Zsilinszky Mihály-emléktábla (Békéscsaba)|emléktáblát]]''' állítottak tiszteletére, '''születésének a 170. évfordulója''' alkalmából [[2008]]-ban.
+
* [[2008]]-ban Békéscsabán a [[Városháza (Békéscsaba)|városháza]] árkádsorán '''[[Zsilinszky Mihály-emléktábla (Békéscsaba)|emléktáblát]]''' állítottak tiszteletére.
== Főbb művei ==
== Főbb művei ==
84. sor: 84. sor:
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==
* Korniss Géza: Emlékbeszéd Zsilinszky Mihály arcképének leleplezése alkalmából. Békéscsaba : Corvina ny., 1927. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Korniss Géza: Emlékbeszéd Zsilinszky Mihály arcképének leleplezése alkalmából. Békéscsaba : Corvina ny., 1927. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
 
* Korniss Géza: Zsilinszky Mihály emléke. Békéscsaba : Corvina ny., 1927. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Korniss Géza: Zsilinszky Mihály emléke. Békéscsaba : Corvina ny., 1927. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
 
* Magyar Országgyűlés. A főrendiház és képviselőház tagjainak életrajzi adatai. szerk.: Vásárhelyi Ferenc. Budapest : „Jókai” Könyvnyomdai Műintézet, 1910. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/OGYK_Almanach_1910-1918_2/?pg=306&layout=s  301-302. p.]  
* Magyar Országgyűlés. A főrendiház és képviselőház tagjainak életrajzi adatai. szerk.: Vásárhelyi Ferenc. Budapest : „Jókai” Könyvnyomdai Műintézet, 1910. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/OGYK_Almanach_1910-1918_2/?pg=306&layout=s  301-302. p.]  
-
 
* Mályusz Elemér: Zsilinszky Mihály (1838 május 1.-1925 október 4.). In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/LeveltariKozlemenyek_03/?pg=322&layout=s  Levéltári Közlemények, 1925, 3. szám, 317-319. p.]  
* Mályusz Elemér: Zsilinszky Mihály (1838 május 1.-1925 október 4.). In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/LeveltariKozlemenyek_03/?pg=322&layout=s  Levéltári Közlemények, 1925, 3. szám, 317-319. p.]  
-
 
* Mikszáth Kálmán: Két államtitkár. In: [http://epa.oszk.hu/00000/00030/02669/pdf/VU_EPA00030_1905_10.pdf, Vasárnapi Ujság, 1905, 10. szám, 145-147. p.]  
* Mikszáth Kálmán: Két államtitkár. In: [http://epa.oszk.hu/00000/00030/02669/pdf/VU_EPA00030_1905_10.pdf, Vasárnapi Ujság, 1905, 10. szám, 145-147. p.]  
-
 
* Szabadelvűpárti naptár az 1884. szökő évre. szerk.: Szathmáry György. Budapest : Arthenaeum R. Társulat, 1884. [http://epa.oszk.hu/02100/02180/00001/pdf/SzeP_naptar_1884_141-143.pdf 141-143. p.]  
* Szabadelvűpárti naptár az 1884. szökő évre. szerk.: Szathmáry György. Budapest : Arthenaeum R. Társulat, 1884. [http://epa.oszk.hu/02100/02180/00001/pdf/SzeP_naptar_1884_141-143.pdf 141-143. p.]  
-
 
* Szarvas Város történelme és jelen viszonyainak leirása Zsilinszky Mihály főiskolai tanár és könyvtárnok által. szerk.: Chlebniczki János. 2. kiadás. Békéscsaba : Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete, 2004. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Szarvas Város történelme és jelen viszonyainak leirása Zsilinszky Mihály főiskolai tanár és könyvtárnok által. szerk.: Chlebniczki János. 2. kiadás. Békéscsaba : Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete, 2004. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

A lap 2019. április 2., 13:54-kori változata

tanár, történész, politikus

Tartalomjegyzék

Élete

Zsilinszky Mihály

1838. május 1-én született Békéscsabán. Szülei szlovák származású evangélikusok voltak: édesapja Zsilinszky Mihály, édesanyja Patai Ilona. Három lány- és egy fiútestvére született (Endre).

Elemi iskolai tanulmányait szülővárosában, majd Orosházán végezte, középiskolai éveit pedig a szarvasi főgimnáziumban töltötte. Tanárai közt volt Wilim János is. Szarvason érettségizett 1856-ban. Felsőfokú tanulmányait a pesti Protestáns Teológiai Akadémián kezdte, ahol bölcsészettudományi és teológiai kurzusokon vett részt, mivel édesapja az egyházi vagy a tanári pályát szánta neki. Tanulmányai mellett nevelői feladatokat is ellátott Fabiny Teofil családjánál. 1860‒1861-ben egy-egy szemesztert külföldön, a halle-i és a berlini egyetemen végzett el. A tanszünetekben járt Svájcban, Olaszországban és Franciaországban. Kiemelt hangsúlyt fordított a nyelvtanulásra, tanulmányai végeztével a magyar és a szlovák nyelven kívül még négy másik idegen nyelvet is elsajátított.

Két alkalommal nősült meg. Első felesége Haan Karolina (1867‒1874 között), második felesége Reök Ilona (1883-tól) volt. Első házasságából született Lajos Mihály János, Amália Carolina és Mihály Jenő. Második feleségétől pedig Tibor, István, Mihály, Ilona és Antal.

1925. október 4-én hunyt el Budapesten.

Munkássága

Zsilinszky Mihály

1861-ben tanári állást vállalt egykori középiskolájában, a szarvasi főgimnáziumban. Elsősorban magyar irodalmat és történelmet tanított. Részt vett az iskolai könyvtár munkájában is, közreműködött a vasárnapi istentiszteleteken. Tevékeny szerepet vállalt a rajzszakkör megszervezésében és megtartásában. Ismeretterjesztő előadásokat tartott, tankönyveket írt és szakirodalmi műfordítással is foglalkozott. A magyar történelmi, földrajzi, régészeti és pedagógiai társulat választmányi tagja volt. A tanári pályától 1874-ben többszörös családi tragédia okán vált meg (elvesztette fiatal feleségét, egyik gyermekét és édesapját).

Oktatási tevékenységének befejezése után kezdetben a vármegyei, később az országos közéletben vállalt szerepet.

1874-től 1886-ig a Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulatnál titkári teendőket látott el, valamint a társulat évkönyveit szerkesztette. Történelmi és művelődéstörténeti kutatásokban vett részt, 23 publikáció fűződik a nevéhez. Tanulmányaiban elsősorban a 16‒17. századi magyar országgyűlések és egyházi tanácskozások történetét ismertette, valamint a történetírás és a művészet kiemelkedő hazai személyiségeivel is foglalkozott. 1875-ben több mint fél évig bekapcsolódott a Békés című társadalmi és ismeretterjesztő hetilap szerkesztésébe. 1878-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1899-ben pedig rendes tagjává választotta. Honoris causa doktorának választotta a genfi és kolozsvári egyetem.

1875-ben bekapcsolódott a Szabadelvű Párt munkájába. 1875‒1881 között a gyomai, 1881‒1887 között a békéscsabai választókerület országgyűlési képviselőjeként tevékenykedett. 1889‒1892 között Csongrád, 1892‒1895 között pedig Zólyom vármegye főispáni tisztségét töltötte be. Tagja volt a horvát regnikoláris deputációnak, valamint az alapok és alapítványok jogi természetének meghatározásával foglalkozó bizottságnak. A képviselőházban jegyzőként is tevékenykedett. 1895. február 20-án Ferenc József a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium államtitkárává nevezte ki. 1896-ban bekapcsolódott az országgyűlés munkájába a békéscsabai választókerület képviselőjeként. 1905-ben elnyerte a belső titkos tanácsosi méltóságot.

Az 1905. évi választások után a Szabadelvű Párt ellenzéki szerepbe kényszerült, majd feloszlott, így Zsilinszky a következő öt évre visszavonult a politikától. 1910-től 1918-ig a Nemzeti Munkapárt képviselőjeként a szarvasi választókerületben tevékenykedett. Támogatta Békés vármegye és Békéscsaba fejlődését: közbenjárására épülhetett meg Békéscsabán a Közművelődés Háza, mely a mai Munkácsy Mihály Múzeum elődje. A békéscsabai és a szarvasi iskolák fejlesztését is támogatta.

Előbb a csabai egyház, majd a bányakerületi evangélikus egyházkerület világi felügyelőjévé választották.

Földadománnyal támogatta a Békés megyeieket, melyeken később megépült Medgyesbodzás és Medgyesegyháza.

Díjak, kitüntetések

Zsilinszky Mihály "Goszleth fényképe után"

Emlékezete

Főbb művei

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Zsilinszky_Mih%C3%A1ly_(1838%E2%80%931925)”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök