Sztraka Ernő (1830–1906)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Leírások egységesítése)
a (Nyelvi ellenőrzés)
3. sor: 3. sor:
== Élete ==
== Élete ==
[[Fájl:Sztraka Erno.jpg|bélyegkép|300px|Sztraka Ernő]]
[[Fájl:Sztraka Erno.jpg|bélyegkép|300px|Sztraka Ernő]]
-
'''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született [[1830]]. [[március 3.|március 3-án]].''' A család vezetékneve felvidéki származást feltételez. Nagyapja, Sztraka András Gyulán született. Édesapja, [[Sztraka Károly (1803-1863)|Sztraka Károly]], békéscsabai evangélikus tanítóként dolgozott [[1825]]-[[1863]] között. Édesanyja Boer (Beer) Anna volt. E házasságból hat gyermek született: Ernő, György, Apollónia, Emília, Matild és Róza.  
+
'''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született [[1830]]. [[március 3.|március 3-án]].''' A család vezetékneve felvidéki származást feltételez. Nagyapja, Sztraka András Gyulán született. Édesapja, [[Sztraka Károly (1803-1863)|Sztraka Károly]] Békéscsabán evangélikus tanítóként dolgozott [[1825]] és [[1863]] között. Édesanyja Boer (Beer) Anna volt. Testvérei: György, Apollónia, Emília, Matild és Róza.  
-
Sztraka Ernő '''elemi iskolai tanulmányait apja tanítványaként végezte. Középiskolás éveit a szarvasi és eperjesi gimnáziumban töltötte.''' '''18 éves korában beállt honvédnek''', s mint az eperjesi diák-légió tagja, részt vett az [[1848]]. évi novemberi kassai ütközetben. Ennek szerencsétlen kimenetele miatt sok viszontagság között, több heti keserves bujdosás után visszatért a kollégiumba. '''A szabadságharc leverését követően egy évig apja mellett tanítóskodott. [[1851|1851-ben]] jogi diplomát, az 1854-55-ös tanévben pedig a bécsi politechnikumban mérnöki oklevelet szerzett.'''
+
Sztraka Ernő '''elemi iskolai tanulmányait apja tanítványaként végezte. Középiskolás éveit a szarvasi és eperjesi gimnáziumban töltötte.''' '''18 éves korában beállt honvédnek''', s mint az eperjesi diáklégió tagja, részt vett az [[1848]]. novemberi kassai ütközetben. Több heti bujdosás után tért vissza a kollégiumba. '''A szabadságharc leverését követően egy évig apja mellett tanítóskodott. [[1851|1851-ben]] jogi diplomát, az 1854–55-ös tanévben pedig a bécsi politechnikumban mérnöki oklevelet szerzett.'''
-
'''[[1863]]. [[november 18.|november 18-án]] megnősült, feleségül vette [[Réthy Pál (1809-1896)|Réthy Pál]] orvostanár és Mayer Rozália leányát, Etelkát.''' Házasságukból hét gyermek született: Ödön, Irén, Bella, Zoltán, Ernő, [[Tarján Tibor (1879-1945)|Tibor]], Géza.  
+
'''[[1863]]. [[november 18.|november 18-án]] megnősült, feleségül vette [[Réthy Pál (1809-1896)|Réthy Pál]] orvostanár és Mayer Rozália leányát, Etelkát.''' Házasságukból hét gyermek született: Ödön, Irén, Bella, Zoltán, Ernő, [[Tarján Tibor (1879-1945)|Tibor]] és Géza.  
'''Békéscsabán''' agyvérzésben '''halt meg [[1906]]. [[február 20.|február 20-án]].'''
'''Békéscsabán''' agyvérzésben '''halt meg [[1906]]. [[február 20.|február 20-án]].'''
== Munkássága ==
== Munkássága ==
-
Mint okleveles mérnök '''[[1855]] őszén''' [[Gyula|Gyulán]] Bodoky Károly vízügyi mérnök mellett '''a Körösök szabályozási munkájában vett részt. Három évvel később gyulai járási mérnökké nevezték ki. [[1861]] szeptemberében Békéscsaba mérnöke lett. Ezt a pozíciót [[1892]]. [[december 9.|december 9-ei]] lemondásáig töltötte be.''' Általában mindazok a nagy tömegeket foglalkoztató közmunkák, középítkezések, amelyek e három évtized alatt a városban lezajlottak, Sztraka Ernőnek köszönhetők. Ezen 31 esztendőből egy évet (1872-73) a gyulai Alsó-Fehér-Körös Szabályozási Társulat szolgálatában töltött el mint igazgató-mérnök.  
+
Mint okleveles mérnök '''[[1855]] őszén''' [[Gyula|Gyulán]] – Bodoky Károly vízügyi mérnök mellett – '''a Körösök szabályozási munkájában vett részt. Három évvel később gyulai járási mérnökké nevezték ki. [[1861]] szeptemberében Békéscsaba mérnöke lett. Tisztségéről [[1892]]. [[december 9.|december 9-én]] mondott le.'''  
 +
1872–73-ban egy évet a gyulai Alsó–Fehér–Körös Szabályozási Társulat szolgálatában töltött el mint igazgató–mérnök.  
-
'''Békéscsabai mérnökösködése alatt felmérte a várost:''' erről térképet, s a beltelkekről telekkönyvet készített az [[1818|1818-as]] Bodoky Mihály és az [[1833|1833-as]] Hammer Jakab-féle térképet után. '''Az 1860-as évek első felében elkészítette Békéscsaba első városrendezési tervét''', amit támogatott a csabai képviselőtestület, így felállították „Csaba város építészeti szakbizottmányát”. [[1962]] márciusára elkészült a „Csaba város építészeti rendszabályai” című munka, amit megismertettek a lakosokkal is.
+
'''Békéscsaba városáról térképet, s a beltelkekről telekkönyvet készített.''' '''Az 1860-as évek első felében elkészítette Békéscsaba első városrendezési tervét''', amit támogatott a csabai képviselőtestület, így felállították „Csaba város építészeti szakbizottmányát”. [[1862]] márciusára elkészült a ''Csaba város építészeti rendszabályai'' című munka, amit megismertettek a lakosokkal is.
-
'''Az utcahálózat kialakítását''', az a városrendezés elveinek való megfelelést (a kiálló házak lebontása-újjáépítése, ami komoly tárgyalást igényelt a tulajdonossal és a szomszédokkal is; a szél- és szárazmalmok lebontása) a lakosság maradi gondolkodása akadályozta, így évek teltek el, míg Sztraka vezetésével '''sikerült megvalósítani''' a kitűzött célokat. A folyamat együtt járt új utcák és sikátorok megnyitásával. [[1868|1868-ban]] az ő kezdeményezésére váltotta fel a régi utcai pallókat a '''téglajárda''', neki köszönhetően helyeztek el a forgalmasabb utakon '''petróleumlámpás közvilágítás'''át.
+
'''Az utcahálózat kialakítását Sztraka városrendezési elvei alapján sikerült megvalósítani.''' Ehhez szükség volt házak lebontására és újjáépítésére, valamint új utcák és sikátorok megnyitására. [[1868|1868-ban]] az ő kezdeményezésére a régi utcai pallókat '''téglajárda''' váltotta fel és neki köszönhetően a forgalmasabb utakon '''petróleumlámpás közvilágítás'''t helyeztek el.
-
Miután a mezőváros Csaba piaca népszerűvé vált, a városnak nagyobb piactérre volt szükség, amit a város telkek megvásárlásával a mostani Kossuth-térre helyezett át. Megfigyelései és tapasztalatai után '''Sztraka határozta meg a piac rendjét'''.
+
Miután a városnak nagyobb piactérre lett szüksége, amit a telkek megvásárlásával a mostani Kossuth-téren alakítottak ki. '''A piac rendjét Sztraka Ernő határozta meg'''.
-
Feladatához tartozott a belvizek lecsapolása, a vízelvezető fő- és mellékcsatornák létrehozása. Az ő '''tervei szerint történt a Széchenyi-liget ([[1865]]) és a Petőfi-liget ([[1882]]) parkosítása''' és beültetése, de '''neki köszönhető számos utca befásítása''' is, bár sok elültetett fát megrongáltak a helybéliek. Újsághirdetésekben kanadai nyárfát kínált eladásra.
+
Feladatához tartozott a belvizek lecsapolása, a vízelvezető fő- és mellékcsatornák létrehozása. '''Tervei szerint történt a Széchenyi-liget ([[1865]]) és a Petőfi-liget ([[1882]]) parkosítása''' és beültetése, továbbá '''neki köszönhető számos utca fásítása''' is. Újsághirdetésekben kanadai nyárfát kínált eladásra.
-
'''Mint építész több jelentős középülettel gazdagította Békéscsabát.''' Ilyen '''a régi kórházi épület''' ([[1864]]) és a csabai '''szegényápolda''' ([[1869]]) tervezése, továbbá az építkezések vezetése. Önálló alkotása a '''[[Hotel Fiume|Fiume szálloda]]''' ([[1867]]-[[1868|68]]), '''a régi gimnáziumi épület, az [[Erzsébethelyi Evangélikus Templom (Békéscsaba)]]''', valamint '''a mai [[Városháza (Békéscsaba)|Városháza]]''' (kivéve annak homlokzatát, amit [[Ybl Miklós (1814-1891)|Ybl Miklós]] tervezett). Munkálkodásának köszönhető '''a [[Kossuth tér (Békéscsaba)|Kossuth téri]] artézi kút''', amit a „halászlány” szobra díszített. Nevéhez fűződik '''a kígyósi vadvízcsatorna''' ([[1871]]) létrehozása is. [[1874]] nyarán régészeti kutatásokhoz készítette el [[Haan Lajos (1818-1891)|Haan Lajos]] részére '''Gyula város helyszínrajzát'''. [[1877]]-[[1879|79]] között került sor '''a Vigadó''' - benne a színházteremmel - megépítésére Halmay Andor tervei szerint, Sztraka Ernő művezetésével. [[1882|1882-ben]] kenderáztatót helyeztetett el. [[1885|1885-ben]] Sztraka elképzelése alapján alakították át '''az evangélikus kistemplomot''', [[1887|1887-ben]] '''a [[Széchenyi-liget (Békéscsaba)|Széchenyi-ligeti]] pavilon''' tervezője és építésvezetője volt. E széleskörű tevékenység mellett több évtizeden keresztül - [[1861]]-[[1896|96]] között - '''a [[Békésmegyei Gazdasági Egylet]] műszaki szaktanácsadója'''ként tevékenykedett.  
+
'''Mint építész több jelentős középülettel gazdagította Békéscsabát.''' Ilyen '''a régi kórházi épület''' ([[1864]]) és a csabai '''szegényápolda''' ([[1869]]) tervezése, továbbá az építkezések vezetése. Önálló alkotása a '''[[Hotel Fiume|Fiume Szálloda]]''' ([[1867]]–[[1868|68]]), '''az evangélikus gimnázium épülete, az Erzsébethelyi Evangélikus Templom''', valamint '''a mai [[Városháza (Békéscsaba)|Városháza]]''' (kivéve annak homlokzata). Terveinek köszönhető '''a [[Kossuth tér (Békéscsaba)|Kossuth téri]] artézi kút'''. Nevéhez fűződik '''a kígyósi vadvízcsatorna''' ([[1871]]) létrehozása is. [[1874]] nyarán – [[Haan Lajos (1818-1891)|Haan Lajos]] részére – elkészítette '''Gyula város helyszínrajzát'''. [[1874|1874-ben]] tervei alapján épült a '''járásbíróság''' (ma: [[Ibsen Ház]]), illetve a '''Polgári leányiskola''' (ma: a Zeneiskola József Attila utcai épülete).  [[1877]]–[[1879|79]] között került sor '''a Vigadó''' (ma: Jókai Színház) megépítésére Halmay Andor tervei szerint, Sztraka Ernő művezetésével. [[1885|1885-ben]] Sztraka elképzelése alapján alakították át '''az [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)|Evangélikus Kistemplomot]]'''. [[1887|1887-ben]] '''a [[Széchenyi-liget (Békéscsaba)|Széchenyi-ligeti]] pavilon''' tervezője és építésvezetője volt. Több évtizeden keresztül – [[1861]]–[[1896|96]] között – '''a [[Békésmegyei Gazdasági Egylet]] műszaki szaktanácsadója'''ként tevékenykedett.  
-
'''Árvízvédelmi tevékenysége [[1888|1888-ban]]''' megmentette a várost a megsemmisüléstől. A védelem miatt körgátat tervezett, ami [[1889|1889-re]] el is készült. [[1892|1892-ben]] készítette el utolsó mérnöki munkáját, a közvágóhíd tervét.
+
'''Árvízvédelmi tevékenysége [[1888|1888-ban]]''' megmentette a várost a megsemmisüléstől. A védelem miatt '''körgát'''at tervezett, ami [[1889|1889-re]] el is készült. [[1892|1892-ben]] készítette el utolsó mérnöki munkáját, a '''közvágóhíd''' tervét.
-
[[Haan Lajos (1818-1891)|Haan Lajoshoz]], Szeberényi Ágostonhoz hasonlóan '''tagja volt a „kórház és szegénygyámoldai ügy bizottmányának”''', melynek elnöki feladatait apósa, [[Réthy Pál (1809-1896)|dr. Réthy Pál]] látta el. Emellett tagja volt '''a megyei árvízbizottságnak''' és '''Csabán a IV. kerületi megyebizottságnak'''. [[1880|1880-ban]] beválasztották a békéscsabai evangélikus egyház vezető testületébe (presbyterium). Az evangélikus gimnáziumban gondnoki feladatokat látott el [[1883|1883-tól]] [[1905|1905-ig]], valamint az evangélikus algimnázium iskolai bizottmánynak is tagja volt.
+
[[Haan Lajos (1818-1891)|Haan Lajoshoz]] és Szeberényi Ágostonhoz hasonlóan '''tagja volt a Kórház és Szegénygyámoldai Ügy Bizottmányának''', melynek elnöki feladatait apósa, [[Réthy Pál (1809-1896)|dr. Réthy Pál]] látta el. Emellett tagja volt '''a Megyei Árvízbizottságnak''' és '''a IV. kerületi megyebizottságnak'''. [[1880|1880-ban]] beválasztották a Békéscsabai Evangélikus Egyház vezető testületébe. Az evangélikus gimnáziumban gondnoki feladatokat látott el [[1883|1883-tól]] [[1905|1905-ig]], valamint az evangélikus algimnázium iskolai bizottmánynak is tagja volt.
== Emlékezete ==
== Emlékezete ==

A lap 2019. március 5., 09:40-kori változata

építész, városrendező, városi mérnök

Tartalomjegyzék

Élete

Sztraka Ernő

Békéscsabán született 1830. március 3-án. A család vezetékneve felvidéki származást feltételez. Nagyapja, Sztraka András Gyulán született. Édesapja, Sztraka Károly Békéscsabán evangélikus tanítóként dolgozott 1825 és 1863 között. Édesanyja Boer (Beer) Anna volt. Testvérei: György, Apollónia, Emília, Matild és Róza.

Sztraka Ernő elemi iskolai tanulmányait apja tanítványaként végezte. Középiskolás éveit a szarvasi és eperjesi gimnáziumban töltötte. 18 éves korában beállt honvédnek, s mint az eperjesi diáklégió tagja, részt vett az 1848. novemberi kassai ütközetben. Több heti bujdosás után tért vissza a kollégiumba. A szabadságharc leverését követően egy évig apja mellett tanítóskodott. 1851-ben jogi diplomát, az 1854–55-ös tanévben pedig a bécsi politechnikumban mérnöki oklevelet szerzett.

1863. november 18-án megnősült, feleségül vette Réthy Pál orvostanár és Mayer Rozália leányát, Etelkát. Házasságukból hét gyermek született: Ödön, Irén, Bella, Zoltán, Ernő, Tibor és Géza.

Békéscsabán agyvérzésben halt meg 1906. február 20-án.

Munkássága

Mint okleveles mérnök 1855 őszén Gyulán – Bodoky Károly vízügyi mérnök mellett – a Körösök szabályozási munkájában vett részt. Három évvel később gyulai járási mérnökké nevezték ki. 1861 szeptemberében Békéscsaba mérnöke lett. Tisztségéről 1892. december 9-én mondott le. 1872–73-ban egy évet a gyulai Alsó–Fehér–Körös Szabályozási Társulat szolgálatában töltött el mint igazgató–mérnök.

Békéscsaba városáról térképet, s a beltelkekről telekkönyvet készített. Az 1860-as évek első felében elkészítette Békéscsaba első városrendezési tervét, amit támogatott a csabai képviselőtestület, így felállították „Csaba város építészeti szakbizottmányát”. 1862 márciusára elkészült a Csaba város építészeti rendszabályai című munka, amit megismertettek a lakosokkal is.

Az utcahálózat kialakítását Sztraka városrendezési elvei alapján sikerült megvalósítani. Ehhez szükség volt házak lebontására és újjáépítésére, valamint új utcák és sikátorok megnyitására. 1868-ban az ő kezdeményezésére a régi utcai pallókat téglajárda váltotta fel és neki köszönhetően a forgalmasabb utakon petróleumlámpás közvilágítást helyeztek el.

Miután a városnak nagyobb piactérre lett szüksége, amit a telkek megvásárlásával a mostani Kossuth-téren alakítottak ki. A piac rendjét Sztraka Ernő határozta meg.

Feladatához tartozott a belvizek lecsapolása, a vízelvezető fő- és mellékcsatornák létrehozása. Tervei szerint történt a Széchenyi-liget (1865) és a Petőfi-liget (1882) parkosítása és beültetése, továbbá neki köszönhető számos utca fásítása is. Újsághirdetésekben kanadai nyárfát kínált eladásra.

Mint építész több jelentős középülettel gazdagította Békéscsabát. Ilyen a régi kórházi épület (1864) és a csabai szegényápolda (1869) tervezése, továbbá az építkezések vezetése. Önálló alkotása a Fiume Szálloda (1867–68), az evangélikus gimnázium épülete, az Erzsébethelyi Evangélikus Templom, valamint a mai Városháza (kivéve annak homlokzata). Terveinek köszönhető a Kossuth téri artézi kút. Nevéhez fűződik a kígyósi vadvízcsatorna (1871) létrehozása is. 1874 nyarán – Haan Lajos részére – elkészítette Gyula város helyszínrajzát. 1874-ben tervei alapján épült a járásbíróság (ma: Ibsen Ház), illetve a Polgári leányiskola (ma: a Zeneiskola József Attila utcai épülete). 1877–79 között került sor a Vigadó (ma: Jókai Színház) megépítésére Halmay Andor tervei szerint, Sztraka Ernő művezetésével. 1885-ben Sztraka elképzelése alapján alakították át az Evangélikus Kistemplomot. 1887-ben a Széchenyi-ligeti pavilon tervezője és építésvezetője volt. Több évtizeden keresztül – 1861–96 között – a Békésmegyei Gazdasági Egylet műszaki szaktanácsadójaként tevékenykedett.

Árvízvédelmi tevékenysége 1888-ban megmentette a várost a megsemmisüléstől. A védelem miatt körgátat tervezett, ami 1889-re el is készült. 1892-ben készítette el utolsó mérnöki munkáját, a közvágóhíd tervét.

Haan Lajoshoz és Szeberényi Ágostonhoz hasonlóan tagja volt a Kórház és Szegénygyámoldai Ügy Bizottmányának, melynek elnöki feladatait apósa, dr. Réthy Pál látta el. Emellett tagja volt a Megyei Árvízbizottságnak és a IV. kerületi megyebizottságnak. 1880-ban beválasztották a Békéscsabai Evangélikus Egyház vezető testületébe. Az evangélikus gimnáziumban gondnoki feladatokat látott el 1883-tól 1905-ig, valamint az evangélikus algimnázium iskolai bizottmánynak is tagja volt.

Emlékezete

Források

Kapcsolódó irodalom

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Sztraka_Ern%C5%91_(1830%E2%80%931906)”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök