Munkácsy Mihály (1844–1900)

A BékésWiki wikiből

A lap 2019. február 18., 12:06-kori változata (lapforrás) Jzoltan (vitalap | szerkesztései) (Kiegészítés, külső hivatkozások bővítése) ← Régebbi szerkesztés		A lap 2019. február 20., 14:28-kori változata (lapforrás) Jzoltan (vitalap | szerkesztései) a (Békéscsaba díszpolgára kiegészítés) Újabb szerkesztés →
47. sor:		47. sor:
	* svéd Északi csillag-rend (1887)		* svéd Északi csillag-rend (1887)
	* Szent István-rend kiskeresztje (1896)		* Szent István-rend kiskeresztje (1896)
		+	* Békéscsaba díszpolgára (2014)
	* bajor Szent Mihály-rend Commendeurje		* bajor Szent Mihály-rend Commendeurje
	* Budapest díszpolgára		* Budapest díszpolgára
93. sor:		94. sor:
	* Malonyay Dezső: Munkácsy Mihály 1–2. Budapest : Lampel Róbert Cs. és Kir. Udv. Könyvkereskedés, 1907. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Malonyay Dezső: Munkácsy Mihály 1–2. Budapest : Lampel Róbert Cs. és Kir. Udv. Könyvkereskedés, 1907. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Megnyílt Békéscsaba első négycsillagos szállodája. In: [https://behir.hu/csabaimerleg/adat/dokumentumtar/hu784_csm_2014_19.pdf Csabai Mérleg, 24. évf. 19. szám (2014. október 23.) 1, 3. p.] (Látogatva: 2019. 02. 18.)		* Megnyílt Békéscsaba első négycsillagos szállodája. In: [https://behir.hu/csabaimerleg/adat/dokumentumtar/hu784_csm_2014_19.pdf Csabai Mérleg, 24. évf. 19. szám (2014. október 23.) 1, 3. p.] (Látogatva: 2019. 02. 18.)
		+	* Mikóczy Erika: Békéscsaba díszpolgára Munkácsy Mihály és Stark Adolf. In: [https://behir.hu/csabaimerleg/adat/dokumentumtar/hu789_csm_2015_01.pdf Csabai Mérleg, 25. évf. 1. szám (2015. január 15.) 1, 5. p.] (Látogatva: 2019. 02. 20.)
	* Munkácsy levelei. szerk.: Farkas Zoltán. Budapest : Művelt Nép Könyvkiadó, 1952. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Munkácsy levelei. szerk.: Farkas Zoltán. Budapest : Művelt Nép Könyvkiadó, 1952. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Sztahovics Zsuzsa: Munkácsy Mihály többször is átsétált a Munkácsy Mihály hídon. In: [http://hir6.hu/cikk/102765/munkacsy_mihaly_tobbszor_is_atsetalt_a_munkacsy_mihaly_hidon Hír6.hu] (Látogatva: 2019. 02. 15.)		* Sztahovics Zsuzsa: Munkácsy Mihály többször is átsétált a Munkácsy Mihály hídon. In: [http://hir6.hu/cikk/102765/munkacsy_mihaly_tobbszor_is_atsetalt_a_munkacsy_mihaly_hidon Hír6.hu] (Látogatva: 2019. 02. 15.)

---

A lap 2019. február 20., 14:28-kori változata

festőművész

Tartalomjegyzék 1 Élete 2 Munkácsy Békés megyében 3 Díjak, kitüntetések 4 Emlékezete 4.1 Békéscsabai emléktáblái 5 Tagságai 6 Képgaléria 7 Lásd még 8 Források 9 Kapcsolódó irodalom 10 Külső hivatkozás

Élete

Munkácsy Mihály 1844. február 20-án – Lieb Mihály néven – született Munkácson, bajor származású családban. Édesapja Lieb Leó Mihály, sóhivatali pénztárnok; édesanyja Reök Cecília. Testvérei: Emil, Aurél, Gyula és Gizella. Mihály a család harmadik szülött gyermeke volt.

Négyéves korában az oroszok elöl Cserépvárra menekültek nagybátyjához, Reök Antalhoz. A világosi fegyverletétel után visszaköltöztek Miskolcra. Édesanyja halála után az édesapa újra megnősült. Munkácsy az iskolát Miskolcon kezdte meg.

1850-ben elhunyt az édesapja. Emil és Gyula Cserépvárra került (Reök Antalhoz), Aurél Kaplonyba (Reök Pálhoz), Gizella és Mihály pedig Békéscsabára.

Gyermekkorában színész szeretett volna lenni, kedvelte a zenét. 1865-ben a békéscsabai nagyvendéglőben A mama című színdarabban szerepelt.

Barátságban állt Paál László festővel, Odry Lehel operaénekessel. Pesti tartózkodása alatt Ligeti Antal, a Képzőművészeti Társulat alapító tagja egyengette útját. Művésszé válását többek között Laccataris Demeter, Jankó János, Orlai Petrics Soma és Than Mór támogatta.

Nevét 1868-ban változtatta meg hivatalosan is Liebről Munkácsyra.

Betegsége miatt 1897-től idegszanatóriumban kezelték. A németországi Endenichben hunyt el 1900. május 1-jén. Május 9-én Budapesten, a Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkácsy Békés megyében

Munkácsy Mihály Békés megyei kötődését elsősorban a Reök-családhoz fűződő kapcsolata határozta meg. Szülei halála után Mihály nagybátyjához, Reök István ügyészhez került Békéscsabára, a Kistemplomtól három házra lévő Sztraka-házba. Húgát, Gizellát nagynénjük, Reök Karolina (Sarolta néni) és családja fogadta be, s Munkácsy ideje nagy részét velük töltötte Csaba egyik legimpozánsabb nemesi kúriájában, ifj. Omaszta Zsigmond szomszédságában. A férj, Steiner Jakab, az Apponyi-birtok uradalmi inspektora volt ekkor, nagy vagyonnal és befolyással rendelkezett.

1852. december 6-án betyártámadás érte a kúriát. Sarolta néni egy hónappal később belehalt a fizikai megpróbáltatásokba és a sokkhatásba. Az ő halálával Munkácsy gyerekkorának talán legszebb időszaka zárult le. Nem sokkal ezután nagybátyjával egy nagyobb lakásba költöztek a város főterén. Munkácsy olyan jó viszonyba került a szomszédban élő Vidovszky családdal, hogy nagybátyjához már csak esténként járt haza, s leírása szerint Vidovszkyné (Urszinyi Karolina) úgy kezelte őt, mint édes gyermekét. A Vidovszky testvérekben igaz barátokra talált, így nagy törést jelentett életében a testvérek elköltözése Békéscsabáról. Tízéves volt, amikor nagybátyja megelégelve semmittevését, inasnak adta Lang György asztalos mesterhez. Az 1855 januárjában kezdődő, megpróbáltatásokkal teli, hároméves időszak visszatérő motívuma Munkácsy művészetének. Legénnyé avatása után még majdnem fél évet dolgozott Lang műhelyében, ezután pedig – szabadságot és jobb életet remélve – 1858 októberében Aradra utazott. Az aradi élet nem váltotta be reményeit, az asztalos munkát nem élvezte, sőt unta. Megbetegedett, így 1860-ban hazautazott Reökhöz Gyulára, nagybátyja Pacsirta (azóta már Munkácsy) utcai házába.

Gyógyulása alatt, 1861-ben rajzolni tanult Karl Fischertől. Nagybátyja olykor kiküldte a Csaba határában lévő gerendási birtokára, Munkácsy azonban sokkal jobban élvezte a rajzolgatást. Fischernél ismerte meg Szamossy Eleket, aki pártfogásába vette, s festeni tanította a Wenckheim kastélyban, ahol akkoriban családi képek festésével bízták meg. 1862-ben Szamossyt Aradra, Buziásra és Beodrára is elkísérte. Szamossy hatására festette az Oláh család a ház előtt és a Tót leány, fején korsóval című műveit.

1862 őszén kiköltözött Gerendásra, s pénzgyűjtésbe fogott, hogy később Pesten tanulhasson. Sokat festett, így 1863 májusában elegendő vagyonnal rendelkezett ahhoz, hogy útnak indulhasson. Közel kétéves pesti tartózkodása után egy ideig Bécsben tanult. Pénz hiányában visszatért Pestre, ahol arcképeket festett és folyóiratokba rajzolt. Később nagybátyja hívására Gerendáson telepedett le. Első festményei is itt születtek (Levélolvasás, Fonó leány, Estebéd a pusztán, Búsuló betyár), Csabán pedig megfestette Vidovszky Jánost, feleségét és leányukat. Az 1863–1865 közötti termékeny időszakban megfestette többek között gerendási szomszédaikat, a Simay házaspárt, illetve a békési főszolgabíró leányát, Matildot, s annak jó barátnőjét, Nagy Irmát is. Sajnos a kettő közül csak az utóbbi kép maradt fönn. 1866 februárjában Pestre kellett utaznia vakulással fenyegető betegsége miatt. Körülbelül fél évet töltött a fővárosban és Törökbálinton, majd – Münchenbe való kiutazása előtt még – egy kis időre hazalátogatott nagybátyjához.

Miután elegendő pénzt gyűjtött újra Münchenbe ment tanulni és dolgozni. A Bajor Királyi Akadémián tanult, megismerkedett Kaulbachal, Schleichhel, Brandttal. Később Franz Adam magániskolájába járt.

Müncheni tartózkodása után még éppen Gerendáson találta Reököt, mielőtt nagybátyja 1867-ben felmondta a birtok bérletét. 1867 őszén már Békéscsabán laktak, s Omaszta József egykori házát bérelték. Munkácsy októberben már újra külföldön élt, évről-évre egyre kevesebbet tartózkodott Békés megyében.

Egy sikeres pályázatnak köszönhetően Düsseldorfban folytatta tanulmányait, 1868-tól az akadémiára járt. Tanárai felismerték, hogy Munkácsyhoz az életképek állnak közel, ennek eredményei az Ásító inas és a Siralomház című festmények. Utóbbinak köszönhetően világhírnévre tett szert.

Legközelebb a Siralomház 1869-es sikerét követően, 1870 júniusában járt Békés megyében, ezután azonban négy évig ismét nem tért haza. Ezt az időszakot Párizsban töltötte. 1874. szeptember 8-án, az akkor harmincéves Munkácsy feleségével, Cécile Papierval utazott haza. A körülbelül másfél hónapos itthon tartózkodása alatt találkozott régi barátjával, Gyulai (Kratochvill) Lászlóval, járt a gyulai megyei múzeumban, illetve Temesváron és Nagyváradon is. Az itthon töltött időszakban több képet is festett nagybátyja kismegyeri birtokán (pl.: Kukoricás, tanulmányok A falu hőse c. képhez, a Poros út c. kép egy változata). 1877. július 9-én, Reök István öngyilkosságával megszakadt a Munkácsyt Békéscsabához kötő szál. A családfő nélkül maradt Reök család bérbe adta csabai ingatlanjait, s Pestre költözött. Munkácsy ezt követően bizonyíthatóan több mint másfél évtizedig nem járt Csaba közelében. Külföldön – elsősorban Franciaországban – alkotott. 1881-ben megalapította a Munkácsy-díjat, amellyel a fiatal festőknek biztosított párizsi tanulmányokat. Bár Magyarországra párszor hazajött – a csabai polgári leányiskolát adománnyal is támogatta –, Békéscsabára csak 1890-ben jutott el az október 6-i megemlékezés alkalmával. Az itt töltött fél nap igen tartalmasan telt: a Fiume Szállóban szállt meg, felkereste gyermek- és fiatalkorának összes fontos színterét, s anyagot is gyűjtött készülőben lévő, Honfoglalás című képéhez. Utóbbi kapcsán 1892-ben is megfordult a városban, s valószínűleg ez volt az utolsó alkalom, hogy Békéscsabán járt.

Díjak, kitüntetések

• III. osztályú vaskoronarend (1879)
• Munkács díszpolgára (1880)
• Ferenc József-rend lovagja (1880)
• svéd Északi csillag-rend (1887)
• Szent István-rend kiskeresztje (1896)
• Békéscsaba díszpolgára (2014)
• bajor Szent Mihály-rend Commendeurje
• Budapest díszpolgára
• francia Becsületrend
• Pro Litteris et Artibus

Emlékezete

• Gyerekkorának és fiatalkorának talán leghitelesebb forrása a Munkácsy által írt Emlékeim c. önéletrajzi alkotás, de hasonlóan informatívak levelezései is. Utolsó levelét 1896 júliusában feleségéhez címezte, ezután egészsége nem tette lehetővé az írást.
• Békéscsabán 1900. május 11-én utcát, majd 1950-ben teret; Gyulán 1900. június 26-án utcát neveztek el róla.
• Gyulán egykori házán emléktáblát helyeztek el.
• Emléktábla őrzi munkásságát Békésen, a Széchenyi tér 2. szám alatti ház falán.
• Alakját Békéscsabán Borsos Miklós és Vilt Tibor, Gyulán pedig Vasas Károly szobormunkái idézik föl.
• A csabai városháza dísztermének falán lévő 16 festmény közül az egyiken Tóth Ernő a festőművész alakját örökítette meg.
• Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban emlékszobát nyitottak a művész relikviáinak bemutatására, 1994-ben pedig megnyílt a Munkácsy Mihály Emlékház az egykori Steiner, később Omaszta-kúria helyén.
• 2009-ben a Merkúr egyik kráterét nevezték el a festőművészről.
• 2014-től a békéscsabai Élővíz-csatornán átívelő betonhíd a Munkácsy Mihály híd nevet viseli.
• 2014-ben nyílt meg Békéscsabán a Munkácsy Hotel, melynek specialitásai közé tartozik a Munkácsy pálinka, kolbász, csokoládé és lekvár.

Békéscsabai emléktáblái

• A Munkácsy utcában (1975)
• A Városháza árkádsorán (2004)
• A Fiume Szálló falán (2005)
• A Munkácsy Emlékház falán (2009)

Tagságai

• bécsi, berlini, stockholmi, madridi, antwerpeni festőakadémia
• Nemzeti Szalon tiszteletbeli tagja
• Országos Magyar Képzőművészeti Társulat

Képgaléria

Tóth Ernő festménye a Városháza falán

Emléktábla a Hotel Fiume falán (2013)

Lásd még

• Munkácsy Mihály élete
• Békéscsaba

Források

• 1900. május 1-én hunyt el Munkácsy Mihály festőművész. In: Magyar Irodalomi Lap weboldal (Látogatva: 2019. 02. 18.)
• Czeglédi Imre: Munkácsy Békés megyében. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2004. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Czeglédi Imre: Munkácsy és Békéscsaba. Békéscsaba : Békéscsaba Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága, 1975. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. szerk.: Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Kürti Katalin, Sz.: Munkácsy Mihály élete és kultusza = La vie et le culte de Mihály Munkácsy = The life and cult of Mihály Munkácsy. Utánny. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Ig., 2007. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Malonyay Dezső: Munkácsy Mihály 1–2. Budapest : Lampel Róbert Cs. és Kir. Udv. Könyvkereskedés, 1907. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Megnyílt Békéscsaba első négycsillagos szállodája. In: Csabai Mérleg, 24. évf. 19. szám (2014. október 23.) 1, 3. p. (Látogatva: 2019. 02. 18.)
• Mikóczy Erika: Békéscsaba díszpolgára Munkácsy Mihály és Stark Adolf. In: Csabai Mérleg, 25. évf. 1. szám (2015. január 15.) 1, 5. p. (Látogatva: 2019. 02. 20.)
• Munkácsy levelei. szerk.: Farkas Zoltán. Budapest : Művelt Nép Könyvkiadó, 1952. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Sztahovics Zsuzsa: Munkácsy Mihály többször is átsétált a Munkácsy Mihály hídon. In: Hír6.hu (Látogatva: 2019. 02. 15.)
• Végvári Lajos: Munkácsy élete és művei. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1958. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Kapcsolódó irodalom

• Bakó Zsuzsanna: Munkácsy Békéscsabán : Munkácsy Mihály művei a békéscsabai Munkácsy Mihály Emlékházban. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 1994. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Bartus Gyula: Asztalosműhelytől festőműteremig : Munkácsy Mihály élete képekben : kifestő 1–99 éves korig. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Ig. : Munkácsy Mihály Múz., 2011. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Bellák Gábor: 175 éve született Munkácsy Mihály. In: Rubicon, 2–3. szám (2019) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Benyó Boglárka: Munkácsy Mihály válogatott bibliográfia. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 2014. Lelőhely: Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (Látogatva: 2014. 05. 23.)
• Czeglédi Imre: "Nem szeretne festő lenni?". Gyula : Polgármesteri Hivatal, 2014. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Czeglédi Imre: Békéscsaba, Munkácsy Emlékszoba. Budapest : Tájak, Korok, Múzeumok Egyes., 1990. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Czeglédi Imre: Munkácsy Gyulán. Gyula : Békés Megyei Nyomda, 1963. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Czeglédi Imre: Munkácsy ősei és rokonsága. Békéscsaba, 2001. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Czeizel Endre: Festők, gének, szégyenek : magyar festőművész-géniuszok családfaelemzése. Budapest : Galenus Kiadó, 2007. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Csiffáry Gabriella: "Magyarázom a bizonyítványom" : híres magyarok az iskolában. Budapest : Corvina, 2017. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Dallos Sándor: A nap szerelmese : életrajzi regény. 4. utánny. Szeged : Könyvmolyképző Kiadó, 2009. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Dallos Sándor: A nap szerelmese. Szeged : Könyvmolyképző Kiadó, 2009. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Dallos Sándor: Aranyecset : életrajzi regény. 4. utánny. Szeged : Könyvmolyképző Kiadó, 2009. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Dallos Sándor: Aranyecset. Szeged : Könyvmolyképző Kiadó, 2009. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• "Elvégeztetett" : felekezeti tárlatvezetések Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája előtt. szerk.: Galambos Ádám. Budapest : Luther Kiadó, 2013. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Feleky Géza: Munkácsy. Budapest : Eggenberger, 1912. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Gyarmati Gabriella: Munkácsy capriccio : a festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múz., 2016. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Gyarmati Gabriella: Munkácsy-öröknaptár. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múz., 2014. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Harsányi Zsolt: Ecce homo : Munkácsy Mihály életének regénye. 2. kiad. Pécs : Alexandra Kiadó, 2014. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Keresztesné Várhelyi Ilona: Bibliával Munkácsy Krisztus-trilógiája előtt. Debrecen : Déri Múz., 2009. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Kürti Katalin, Sz.: Munkácsy és Colpach. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Ig., 2010. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Levelek Munkácsyhoz-Munkácsytól. vál., sajtó alá rend. és jegyzetekkel ellátta Czeglédi Imre. Békéscsaba : RFG és Szakközépisk. : Vár. Tcs., 1976. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Lyka Károly: Munkácsy, 1844–1900. Budapest : Képzőművészeti Alap, 1964. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Malonyay Dezső: Munkácsy Mihály élete és munkái. Budapest : Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 2017. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Munkácsy a nagyvilágban : Munkácsy Mihály művei külföldi és magyar magán- és közgyűjteményekben : kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában, 2005. március 24 – 2005. július 31. = Munkácsy in the world : Mihály Munkácsy's works in private and public collections at home and abroad : exhibition at the Hungarian National Gallery, 24 March 2005 – 31 July 2005. szerk.: Gosztonyi Ferenc. Budapest : Magyar Nemzeti Galéria : Szemimpex Kiadó, 2005. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Munkácsy album. Budapest : Magyar Képzőművézek Egyesülete, 1927. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Munkácsy és művészetének szellemi örökösei : tanítványok, követők : Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba, 2000. április 28 – május 28. szerk. Gyarmati Gabriella. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múz., 2000. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Munkácsy gyermekszemmel : a XXXVI. Városi Gyermekrajz-kiállítás. szerk.: N. Varga Éva. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múz., 2014. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Munkácsy Mihály : válogatott bibliográfia. összeáll.: Csiszár Jolán et al. Miskolc : II. Rákóczi Ferenc Megyei Kvt., 1994. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Munkácsy Mihály: Emlékeim ; Naplótöredékek ; Levelek. sajtó alá rend.: Kovács Attila Zoltán. Budapest : Szépmíves, 2016. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Munkácsy Mihály: Emlékeim. Budapest : Hungária Kiadó, 1950. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Munkácsy Mihály: Mihály Munkácsy, 1844–1900. Budapest : Éghajlat Publ., 2016. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Munkácsy-emlékkönyv, 1844–2004 : készült Munkácsy Mihály születésének 160. évfordulója tiszteletére. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 2004. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Nyáry Krisztián: Festői szerelmek. Budapest : Corvina, 2016. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Ónody Magdolna: "Íme, a festő" : Munkácsy Mihályról, rokonairól, emlékhelyeiről. Békéscsaba : Magyar Téka Erkel Sándor Könyvesház, 2008. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Reisinger János: Munkácsy Krisztus-trilógiája : alkotásfolyamat, befogadástörténet, mának szóló üzenet. Budapest : Oltalom Alap., 2012. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Sas Ede: Munkácsy Mihály. Budapest : Singer és Wolfner, 1901. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Végvári Lajos: Munkácsy és kora. Budapest : Gondolat : Képzőművészeti Alap, 1962. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Végvári Lajos: Munkácsy. Budapest : Képzőművészeti Alap, 1983. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Külső hivatkozás

• Mihály Munkácsy In: Angol nyelvű Wikipedia
• Munkácsy Mihály In: Wikipédia (Látogatva: 2014. 01. 16.)
• Munkácsy Mihály In: Artportal
• Munkácsy Mihály In: Irodalmiradio.hu
• Munkácsy Mihály In: Hung-Art.hu
• Munkácsy Mihály In: Nevpont.hu
• Munkácsy Mihály, Békéscsaba díszpolgára. In: Bekescsaba.hu
• Munkácsy Mihály Emlékház (Látogatva: 2014. 01. 16.)
• Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba (Látogatva: 2014. 01. 16.)