Lipták Pál (1922–2007)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Fejezet-szintek javítása)
(Nyelvi ellenőrzés)
5. sor: 5. sor:
Lipták Pál '''[[1922]]. [[április 14.|április 14-én]], [[Békéscsaba|Békéscsabán]]''' a Kastély utcában '''született'''. Édesapja: Lipták Pál (1896–1982), édesanyja: Gajdács Zsófia (1902–1982).
Lipták Pál '''[[1922]]. [[április 14.|április 14-én]], [[Békéscsaba|Békéscsabán]]''' a Kastély utcában '''született'''. Édesapja: Lipták Pál (1896–1982), édesanyja: Gajdács Zsófia (1902–1982).
-
Elemi tanulmányait Békéscsabán a Révai utcai iskolában végezte. Három évet '''az evangélikus Rudolf Reálgimnáziumban tanult'''. (Harmadik osztályban abbahagyta a középiskolát.) Édesapjához hasonlóan '''szabónak tanult''': [[1934|1934-től]] a Ferenc József téri Varga és Tábor Úriszabók inasa lett. A ruházati, az építők és a suszterek szakszervezeti könyvtárának is látogatója volt.   
+
Elemi tanulmányait Békéscsabán a Révai utcai iskolában végezte. Három évet '''az evangélikus Rudolf Reálgimnáziumban tanult''', harmadik osztályban abbahagyta a középiskolát.) Édesapjához hasonlóan '''szabónak készült''': [[1934|1934-től]] a Ferenc József téri Varga és Tábor Úriszabók inasa lett. A ruházati szakszervezet, valamint az építők és a suszterek érdekképviseletének könyvtárát is látogatta.   
[[1938|1938-ig]] inaskodott, [[1938]] novemberében '''sikeres férfiszabó mestervizsgát tett'''. Inasévei után Budapestre távozott. 1938–1949 között segédnek állt.  
[[1938|1938-ig]] inaskodott, [[1938]] novemberében '''sikeres férfiszabó mestervizsgát tett'''. Inasévei után Budapestre távozott. 1938–1949 között segédnek állt.  
11. sor: 11. sor:
[[1938|1938-ban]] belépett a szociáldemokrata pártba, aminek [[1985|1985-ig]] tagja maradt. Neve a Hazafias Népfront bizottsági tagjai között is szerepelt.
[[1938|1938-ban]] belépett a szociáldemokrata pártba, aminek [[1985|1985-ig]] tagja maradt. Neve a Hazafias Népfront bizottsági tagjai között is szerepelt.
-
'''1945–1948 között festészeti tanulmányokat folytatott a békéscsabai képzőművészeti szabadiskolákban.''' Tanára volt Sass Árpád, [[Jankay Tibor (1899-1994)|Jankay Tibor]], Miklós István, Vasas Károly és [[Mokos József (1892-1972)|Mokos József]].  
+
'''1945–1948 között békéscsabai képzőművészeti szabadiskolákban folytatott festészeti tanulmányokat.''' Tanára volt Sass Árpád, [[Jankay Tibor (1899-1994)|Jankay Tibor]], Miklós István, Vasas Károly és [[Mokos József (1892-1972)|Mokos József]].  
'''Harmati Terézt''' (1922–2005) '''vette feleségül'''. Gyermekeik: László, István és Pál (1946–1989).
'''Harmati Terézt''' (1922–2005) '''vette feleségül'''. Gyermekeik: László, István és Pál (1946–1989).
20. sor: 20. sor:
===Könyvtárosi munkássága===
===Könyvtárosi munkássága===
-
'''[[1949|1949-től]]''' az Urszinyi-házban működő '''körzeti könyvtár vezetője'''ként dolgozott. Könyvtáros végzettségét az Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskola levelező szakán szerezte [[1951]] és [[1953]] között. '''Irányítása alatt [[1952]]. [[március 9.|március 9-én]] Békéscsabán nyílt meg az ország első megyei könyvtára.''' Az intézményben irodalmi klub, rádió és zenegép működött; a kölcsönző részlegben „válogatópolcokat”, az olvasóteremben kézikönyveket és a békési gyűjteményt helyezték el.
+
'''[[1949|1949-től]]''' az Urszinyi-házban működő '''körzeti könyvtár vezetője'''ként dolgozott. Könyvtáros végzettségét az Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskola levelező szakán szerezte [[1951]] és [[1953]] között. '''Irányítása alatt, [[1952]]. [[március 9.|március 9-én]] Békéscsabán nyílt meg az ország első megyei könyvtára.''' Az intézményben irodalmi klub, rádió és zenegép működött; a kölcsönző részlegben „válogatópolcokat”, az olvasóteremben kézikönyveket helyeztek el. Itt alakították ki a helytörténeti köteteket tartalmazó Békési Gyűjteményt.
-
Lipták Pál '''[[1952|1952-től]] [[1985|1985-ig]] volt a [[Békés Megyei Könyvtár]] igazgatója'''. 33 év alatt több újítást is bevezetett. '''Nevéhez fűződik a szabadpolcos rendszer ([[1958]]) és az ország első zenei könyvtári részlegének ([[1964]]) kialakítása.''' Az 1960-as évek elején Európa-szerte több tanulmányúton is részt vett. Az [[1961|1961-ben]] átadott, majd [[1962|1962-ben]] és [[1964|1964-ben]] kibővített, átalakított megyei gyermekkönyvtár az ország első nagy alapterületű önálló gyermekrészlege volt. [[1962|1962-ben]] nyílt meg a tervei alapján készült bútorokkal felszerelt szabadpolcos felnőttkönyvtár.   
+
Lipták Pál '''[[1952|1952-től]] [[1985|1985-ig]] volt a [[Békés Megyei Könyvtár]] igazgatója'''. 33 év alatt több újítást is bevezetett. '''Nevéhez fűződik a szabadpolcos rendszer ([[1958]]) és az ország első zenei könyvtári részlegének ([[1964]]) kialakítása.''' Az 1960-as évek elején Európa-szerte több tanulmányúton is részt vett. Az [[1961|1961-ben]] átadott – majd [[1962|1962-ben]] és [[1964|1964-ben]] kibővített – gyermekkönyvtár az ország első nagy alapterületű önálló gyermekrészlege volt. [[1962|1962-ben]] nyílt meg a szabadpolcos felnőttkönyvtár, amelyet a Lipták által tervezett bútorokkal rendeztek be.   
1970–1985 között '''számos Békés megyei települési könyvtárat létrehozott''', melyek gyermek és zenei részlegekkel, világos és tiszta terekkel rendelkeztek. Minden az olvasók érdekében, az olvasókért, a könyvtárhasználatért valósult meg. Igazgatása alatt rendszeressé vált a könyvtári képzőművészeti kiállítások rendezése.  
1970–1985 között '''számos Békés megyei települési könyvtárat létrehozott''', melyek gyermek és zenei részlegekkel, világos és tiszta terekkel rendelkeztek. Minden az olvasók érdekében, az olvasókért, a könyvtárhasználatért valósult meg. Igazgatása alatt rendszeressé vált a könyvtári képzőművészeti kiállítások rendezése.  
28. sor: 28. sor:
'''Könyvtáros pályafutása megkoronázásának az [[1985]]. [[augusztus 20.|augusztus 20-án]] átadott új könyvtárépület tekinthető.''' Jelentős szerepe volt a tervek elkészítésében, megvalósításában; az elrendezés, belső kialakítás végső megformálásában.  
'''Könyvtáros pályafutása megkoronázásának az [[1985]]. [[augusztus 20.|augusztus 20-án]] átadott új könyvtárépület tekinthető.''' Jelentős szerepe volt a tervek elkészítésében, megvalósításában; az elrendezés, belső kialakítás végső megformálásában.  
-
'''[[1985]] végén vonult nyugdíjba.''' Nyugállományban sem szakadt el a megyei könyvtártól: '''artotéka- és kortárs grafikai gyűjteményt alakított ki''', megteremtette az olvasók számára a lehetőséget grafikák és rajzok kölcsönzésére. Gondozta ''A hónap műtárgya''-sorozatot, melyhez ismertetőket is készített. '''Rendszeresen képzőművészeti kiállításokat szervezett''' a megyei könyvtárban. Utoljára [[2002|2002-ben]] vett részt könyvtári rendezvényen.
+
'''[[1985]] végén vonult nyugdíjba.''' Nyugállományban sem szakadt el a megyei könyvtártól: '''artotéka- és kortárs grafikai gyűjteményt alakított ki''', megteremtette az olvasók számára a lehetőséget grafikák és rajzok kölcsönzésére. Gondozta ''A hónap műtárgya''-sorozatot, melyhez ismertetőket is készített. '''Rendszeresen szervezett képzőművészeti kiállításokat'''. Utoljára [[2002|2002-ben]] vett részt könyvtári rendezvényen.
'''Könyvtárigazgató pályafutása során több díjat, kitüntetést is megkapott:'''
'''Könyvtárigazgató pályafutása során több díjat, kitüntetést is megkapott:'''
41. sor: 41. sor:
Első alkotása egy Körös-parti tájkép volt ([[1943]]). Festőként '''a vásárhelyi iskolához kapcsolódott''', amihez személyes, baráti kapcsolatok (Németh József, Kohán György) révén is kötődött. Az 1950-es években '''dolgozott a bajai, a hódmezővásárhelyi és a mártélyi művésztelepeken'''.  
Első alkotása egy Körös-parti tájkép volt ([[1943]]). Festőként '''a vásárhelyi iskolához kapcsolódott''', amihez személyes, baráti kapcsolatok (Németh József, Kohán György) révén is kötődött. Az 1950-es években '''dolgozott a bajai, a hódmezővásárhelyi és a mártélyi művésztelepeken'''.  
-
Művészete alakulását önművelő tapasztalata és Békéscsaba képzőművészeti hagyományvilága (Jakuba János festőművész) egyaránt befolyásolta. Kezdeti olajfestési kísérletei után végleg a matt felületeket adó temperafestés mellett kötött ki. Munkáira az Alföld és a Körös-vidéke is hatással volt. Expresszív hangulatú festészetében szülővárosának történései, város- és tájképek, csendélet és figurális kompozíciók jelentek meg.
+
Művészete alakulását önművelő tapasztalata és Békéscsaba képzőművészeti hagyományvilága egyaránt befolyásolta. Kezdeti olajfestési kísérletei után végleg a matt felületeket adó temperafestés mellett kötött ki. Munkáira az Alföld és a Körös-vidék is hatással volt. Expresszív hangulatú festményein szülővárosának történései jelentek meg. Város- és tájképeket, csendéletet és figurális kompozíciókat egyaránt ábrázolt.
-
'''[[1952]] óta szerepelt kiállításokon.''' Első önálló tárlata [[1954|1954-ben]] a budapesti Fényes Adolf Teremben nyílt. Az 1952–1980 közötti időszakban mindössze négy olyan év volt, amikor nem állították ki alkotásait. Kiállítóként többek között szerepelt a Műcsarnokban (1952, 1955, 1957, 1978), az Ernst Múzeumban (1954, 1968), a Nemzeti Szalonban (1955), valamint a Vásárhelyi Őszi Tárlatokon (1957–1965, 1967, 1969, 1970, 1972–1974, 1990). Külföldön Jugoszláviában (Zrenjanin), Romániában (Arad), Csehszlovákiában (Pozsony–Eperjes-Nyitra), és a Szovjetunióban (Penza) állított ki. Számos kiállításra felkérték, de többet elutasított. Képeit ritkán árusította, arra is volt példa, hogy eladott festményeit visszavásárolta. '''A festők területi vezetőjeként is tevékenykedett. Tagja volt a Magyar Képzőművészek és Iparművészek békésmegyei csoportjának.'''
+
'''[[1952]] óta szerepelt kiállításokon.''' Első önálló tárlata [[1954|1954-ben]] a budapesti Fényes Adolf Teremben nyílt. Az 1952–1980 közötti időszakban mindössze négy olyan év volt, amikor nem állították ki alkotásait. Többek között szerepelt a Műcsarnokban (1952, 1955, 1957, 1978), az Ernst Múzeumban (1954, 1968), a Nemzeti Szalonban (1955), valamint a Vásárhelyi Őszi Tárlatokon (1957–1965, 1967, 1969, 1970, 1972–1974, 1990). Külföldön Jugoszláviában (Zrenjanin), Romániában (Arad), Csehszlovákiában (Pozsony–Eperjes–Nyitra), és a Szovjetunióban (Penza) mutatták be képeit. Számos kiállításra felkérték, de többet elutasított. Képeit ritkán árusította, arra is volt példa, hogy eladott festményeit visszavásárolta. '''A festők területi vezetőjeként is tevékenykedett. Tagja volt a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Békés megyei csoportjának.'''
'''[[1961|1961-ben]] a megyei tanácstól Munkácsy Emlékérmet, [[1982|1982-ben]] pedig Békés megye Tanácsának Művészeti Díját kapta meg.'''
'''[[1961|1961-ben]] a megyei tanácstól Munkácsy Emlékérmet, [[1982|1982-ben]] pedig Békés megye Tanácsának Művészeti Díját kapta meg.'''
52. sor: 52. sor:
Lipták Pál könyvkiadó-tipográfus tevékenységét meghatározta az, hogy '''fiatalon nyomdász szeretett volna lenni'''. Az 1960-as évektől ajánló címjegyzékeket, valamint könyvtári meghívókat készített. Elsőként az [[1963|1963-ban]] kiadott ''Tíz esztendő… (Jegyzetek a bácsalmási könyvtár munkájáról)'' című kötetet tipografálta. Első publikált könyve jó barátja, Fodor András, József-Attila díjas költő verseit tartalmazta ([[1974]]). '''Nevéhez fűződik a Poesis Hungarica I., II. és a Grafica Hungarica I–X. közzététele.'''
Lipták Pál könyvkiadó-tipográfus tevékenységét meghatározta az, hogy '''fiatalon nyomdász szeretett volna lenni'''. Az 1960-as évektől ajánló címjegyzékeket, valamint könyvtári meghívókat készített. Elsőként az [[1963|1963-ban]] kiadott ''Tíz esztendő… (Jegyzetek a bácsalmási könyvtár munkájáról)'' című kötetet tipografálta. Első publikált könyve jó barátja, Fodor András, József-Attila díjas költő verseit tartalmazta ([[1974]]). '''Nevéhez fűződik a Poesis Hungarica I., II. és a Grafica Hungarica I–X. közzététele.'''
-
'''A Poesis Hungarica kötetei az akkori kortárs szerzők irodalmi alkotásait, főleg verseket tartalmaztak.''' A sorozatot a Békés Megyei Könyvtár adta ki 250 példányban, Lipták Pál igazgató személyes közreműködésével. Néhány kötet illusztrációját saját maga készítette. A számozott kiadványok a könyvtár nyomdájában készültek, egyedi papírra, hagyományos kézi szedéssel és kötéssel, különleges betűtípusokkal. A Poesis Hungarica összeállításában jelentős szerepe volt Fodor Andrásnak. A szerzők között találjuk többek között Jókai Annát, Fodor Andrást, Illyés Gyulát, Pilinszky Jánost, Székely Magdát, Weöres Sándort, [[Banner Zoltán (költő, művészeti író)|Banner Zoltánt]], Csorba Győzőt, [[Sarusi Mihály (író)|Sarusi Mihályt]] és Vészi Endrét.   
+
'''A Poesis Hungarica kötetei az akkori kortárs szerzők irodalmi alkotásait, főleg verseket tartalmaztak.''' A sorozatot a Békés Megyei Könyvtár adta ki 250 példányban, Lipták Pál igazgató személyes közreműködésével. Néhány kötet illusztrációját saját maga készítette. A számozott kiadványok a könyvtár nyomdájában készültek egyedi papírra, hagyományos kézi szedéssel és kötéssel, különleges betűtípusokkal. A Poesis Hungarica összeállításában jelentős szerepe volt Fodor Andrásnak. A szerzők között találjuk többek között [[Banner Zoltán (költő, művészeti író)|Banner Zoltánt]], Csorba Győzőt, Fodor Andrást, Illyés Gyulát, Jókai Annát, Pilinszky Jánost, [[Sarusi Mihály (író)|Sarusi Mihályt]], Székely Magdát, Vészi Endrét és Weöres Sándort.   
Szintén 250 számozott példányban jelent meg a '''Graphica Hungarica'''. E '''képzőművészeti sorozat'''ban többek között Feledy Gyula, Kass János, Kondor Béla, Reich Károly, Szalay Lajos és Würtz Ádám munkáit közölték.  
Szintén 250 számozott példányban jelent meg a '''Graphica Hungarica'''. E '''képzőművészeti sorozat'''ban többek között Feledy Gyula, Kass János, Kondor Béla, Reich Károly, Szalay Lajos és Würtz Ádám munkáit közölték.  
-
Lipták Pál egyik általa tervezett kiadványokon sem tüntette fel a nevét.
+
Lipták Pál egyik általa tervezett kiadványon sem tüntette fel a nevét.
===Műgyűjtői munkássága===
===Műgyűjtői munkássága===
-
Lipták Pál '''műgyűjteménye a régió egyik legjelentősebb magánkollekciójának számított'''. Elsősorban azokat a tárgyakat vásárolta meg, melyeket szükségesnek érzett a békési népművészet bemutatásához és fenntartásához. A műgyűjtést akkor kezdte, amikor az még kevésbé volt elterjedt.
+
Lipták Pál '''műgyűjteménye a régió egyik legjelentősebb magánkollekciójának számított'''. Elsősorban a békési népművészet tárgyait vásárolta meg. A műgyűjtést akkor kezdte, amikor az még kevésbé volt elterjedt.
-
Kollekciójának első darabjai Miklós István, Jankay és Sass Árpád képek voltak. Később '''kerámiákat, bútorokat, házi szőtteseket, kisplasztikákat és érmeket gyűjtött'''. Nagy számban '''keleti szőnyegek is helyet kaptak''' gyűjteményében.
+
Kollekciójának első darabjai Miklós István, Jankay és Sass Árpád képek voltak. Később '''kerámiákat, bútorokat, házi szőtteseket, kisplasztikákat és érmeket gyűjtött'''. ''' Keleti szőnyegek is helyet kaptak''' gyűjteményében.
-
Kéziratgyűjteménye kortárs magyar költeményeket; könyvgyűjteménye főként régi, szlovák nyelvű köteteket és ritkaságokat foglalt magába. A helyi szlovákság mellett az erdélyi magyarság népművészeti tárgyai is érdekelték. A több mint ezer tételes gyűjteményét '''a lakásában és a békéscsabai műtermében tárolta'''. (Egy időben nagyréti tanyája adott otthont műtárgyainak, de a betörések miatt kénytelen volt onnan elhozni őket.) A könyvtárosokkal, a magyar tudományos élet szereplőivel, illetve – kiadványai miatt – a költőkkel, képzőművészekkel folytatott levelezéseit tudatosan őrizte és rendezte. Egy [[1987|1987-ben]] készült interjúban 8–10 ezer darabosra becsülte levelei számát. Gyűjtői ismereteit szakirodalmakból tökéletesítette.
+
Kéziratgyűjteménye kortárs magyar költeményeket; könyvgyűjteménye főként régi, szlovák nyelvű köteteket és ritkaságokat foglalt magába. A helyi szlovákság mellett az erdélyi magyarság népművészeti tárgyai is érdekelték. A több mint ezer tételes gyűjteményét '''lakásában és békéscsabai műtermében tárolta'''. (Egy időben nagyréti tanyája adott otthont műtárgyainak, de a betörések miatt kénytelen volt onnan elhozni azokat.) A könyvtárosokkal, a magyar tudományos élet szereplőivel, illetve – kiadványai miatt – a költőkkel, képzőművészekkel folytatott levelezéseit tudatosan őrizte és rendezte. Egy [[1987|1987-ben]] készült interjúban 8–10 ezer darabosra becsülte levelei számát. Gyűjtői ismereteit szakirodalmakból tökéletesítette.
-
Nyugdíjasként '''olvasónaplót vezetett''', melybe az anekdotái mellett rajzokat, illusztrációkat is közölt. Használati tárgyak és plasztikai értékű elemek vegyítéséből sajátos szoborféleségeket, szellemes jelegyütteseket is létrehozott.  
+
Nyugdíjasként '''olvasónaplót vezetett''', melyben az anekdotái mellett rajzokat, illusztrációkat is közölt. Használati tárgyak és plasztikai értékű elemek vegyítéséből sajátos szoborféleségeket, szellemes jelegyütteseket is létrehozott.  
== Emlékezete ==
== Emlékezete ==
-
* [[2007|2007-ben]], 85. születésnapja alkalmából kiállítás nyílt képeiből a Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galériában, amit már nem élhetett meg.
+
* [[2007|2007-ben]], 85. születésnapja alkalmából a Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galériában kiállítás nyílt képeiből, amit már nem élhetett meg.
* A Békés Megyei Könyvtár földszinti folyosóján '''[[Lipták Pál-emléktábla (Békéscsaba)|emléktábla]]''' található, valamint a könyvtár régi épületének egyik helyisége a '''Lipták Pál terem''' nevet viseli.  
* A Békés Megyei Könyvtár földszinti folyosóján '''[[Lipták Pál-emléktábla (Békéscsaba)|emléktábla]]''' található, valamint a könyvtár régi épületének egyik helyisége a '''Lipták Pál terem''' nevet viseli.  
* [[2014|2014-ben]] emlékkiállítás nyílt a Munkácsy Mihály Múzeumban.
* [[2014|2014-ben]] emlékkiállítás nyílt a Munkácsy Mihály Múzeumban.
-
* A Békés Megyei Könyvtár grafikákat, plaketteket vásárolt a festőművész Lipták bemutatása érdekében, melyekből [[2017|2017-ben]] '''Lipták kalendárium''' címmel, '''négy alkalmas kiállítássorozat'''ot szervezett.  
+
* A Békés Megyei Könyvtár grafikákat, plaketteket vásárolt, melyekből [[2017|2017-ben]] '''Lipták kalendárium''' címmel, '''négy alkalmas kiállítássorozat'''ot szervezett.  
== Kiállításai ==
== Kiállításai ==

A lap 2018. október 19., 07:28-kori változata

a Békés Megyei Könyvtár alapító igazgatója, festőművész, könyvkiadó, műgyűjtő

Tartalomjegyzék

Élete

Lipták Pál (1999)

Lipták Pál 1922. április 14-én, Békéscsabán a Kastély utcában született. Édesapja: Lipták Pál (1896–1982), édesanyja: Gajdács Zsófia (1902–1982).

Elemi tanulmányait Békéscsabán a Révai utcai iskolában végezte. Három évet az evangélikus Rudolf Reálgimnáziumban tanult, harmadik osztályban abbahagyta a középiskolát.) Édesapjához hasonlóan szabónak készült: 1934-től a Ferenc József téri Varga és Tábor Úriszabók inasa lett. A ruházati szakszervezet, valamint az építők és a suszterek érdekképviseletének könyvtárát is látogatta.

1938-ig inaskodott, 1938 novemberében sikeres férfiszabó mestervizsgát tett. Inasévei után Budapestre távozott. 1938–1949 között segédnek állt.

1938-ban belépett a szociáldemokrata pártba, aminek 1985-ig tagja maradt. Neve a Hazafias Népfront bizottsági tagjai között is szerepelt.

1945–1948 között békéscsabai képzőművészeti szabadiskolákban folytatott festészeti tanulmányokat. Tanára volt Sass Árpád, Jankay Tibor, Miklós István, Vasas Károly és Mokos József.

Harmati Terézt (1922–2005) vette feleségül. Gyermekeik: László, István és Pál (1946–1989).

Lipták Pál, a Békés Megyei Könyvtár alapító igazgatója 84 éves korában, 2007. február 10-én hunyt el. Békéscsabán a Vasúti temetőben helyezték végső nyugalomra.

Munkássága

Könyvtárosi munkássága

1949-től az Urszinyi-házban működő körzeti könyvtár vezetőjeként dolgozott. Könyvtáros végzettségét az Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskola levelező szakán szerezte 1951 és 1953 között. Irányítása alatt, 1952. március 9-én Békéscsabán nyílt meg az ország első megyei könyvtára. Az intézményben irodalmi klub, rádió és zenegép működött; a kölcsönző részlegben „válogatópolcokat”, az olvasóteremben kézikönyveket helyeztek el. Itt alakították ki a helytörténeti köteteket tartalmazó Békési Gyűjteményt.

Lipták Pál 1952-től 1985-ig volt a Békés Megyei Könyvtár igazgatója. 33 év alatt több újítást is bevezetett. Nevéhez fűződik a szabadpolcos rendszer (1958) és az ország első zenei könyvtári részlegének (1964) kialakítása. Az 1960-as évek elején Európa-szerte több tanulmányúton is részt vett. Az 1961-ben átadott – majd 1962-ben és 1964-ben kibővített – gyermekkönyvtár az ország első nagy alapterületű önálló gyermekrészlege volt. 1962-ben nyílt meg a szabadpolcos felnőttkönyvtár, amelyet a Lipták által tervezett bútorokkal rendeztek be.

1970–1985 között számos Békés megyei települési könyvtárat létrehozott, melyek gyermek és zenei részlegekkel, világos és tiszta terekkel rendelkeztek. Minden az olvasók érdekében, az olvasókért, a könyvtárhasználatért valósult meg. Igazgatása alatt rendszeressé vált a könyvtári képzőművészeti kiállítások rendezése.

Könyvtáros pályafutása megkoronázásának az 1985. augusztus 20-án átadott új könyvtárépület tekinthető. Jelentős szerepe volt a tervek elkészítésében, megvalósításában; az elrendezés, belső kialakítás végső megformálásában.

1985 végén vonult nyugdíjba. Nyugállományban sem szakadt el a megyei könyvtártól: artotéka- és kortárs grafikai gyűjteményt alakított ki, megteremtette az olvasók számára a lehetőséget grafikák és rajzok kölcsönzésére. Gondozta A hónap műtárgya-sorozatot, melyhez ismertetőket is készített. Rendszeresen szervezett képzőművészeti kiállításokat. Utoljára 2002-ben vett részt könyvtári rendezvényen.

Könyvtárigazgató pályafutása során több díjat, kitüntetést is megkapott:

Festői munkássága

Első alkotása egy Körös-parti tájkép volt (1943). Festőként a vásárhelyi iskolához kapcsolódott, amihez személyes, baráti kapcsolatok (Németh József, Kohán György) révén is kötődött. Az 1950-es években dolgozott a bajai, a hódmezővásárhelyi és a mártélyi művésztelepeken.

Művészete alakulását önművelő tapasztalata és Békéscsaba képzőművészeti hagyományvilága egyaránt befolyásolta. Kezdeti olajfestési kísérletei után végleg a matt felületeket adó temperafestés mellett kötött ki. Munkáira az Alföld és a Körös-vidék is hatással volt. Expresszív hangulatú festményein szülővárosának történései jelentek meg. Város- és tájképeket, csendéletet és figurális kompozíciókat egyaránt ábrázolt.

1952 óta szerepelt kiállításokon. Első önálló tárlata 1954-ben a budapesti Fényes Adolf Teremben nyílt. Az 1952–1980 közötti időszakban mindössze négy olyan év volt, amikor nem állították ki alkotásait. Többek között szerepelt a Műcsarnokban (1952, 1955, 1957, 1978), az Ernst Múzeumban (1954, 1968), a Nemzeti Szalonban (1955), valamint a Vásárhelyi Őszi Tárlatokon (1957–1965, 1967, 1969, 1970, 1972–1974, 1990). Külföldön Jugoszláviában (Zrenjanin), Romániában (Arad), Csehszlovákiában (Pozsony–Eperjes–Nyitra), és a Szovjetunióban (Penza) mutatták be képeit. Számos kiállításra felkérték, de többet elutasított. Képeit ritkán árusította, arra is volt példa, hogy eladott festményeit visszavásárolta. A festők területi vezetőjeként is tevékenykedett. Tagja volt a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Békés megyei csoportjának.

1961-ben a megyei tanácstól Munkácsy Emlékérmet, 1982-ben pedig Békés megye Tanácsának Művészeti Díját kapta meg.

A közgyűjteményeket tekintve, a Békés Megyei Könyvtárban és a Munkácsy Mihály Múzeumban találhatók meg munkái.

Könyvkiadói munkássága

Lipták Pál könyvkiadó-tipográfus tevékenységét meghatározta az, hogy fiatalon nyomdász szeretett volna lenni. Az 1960-as évektől ajánló címjegyzékeket, valamint könyvtári meghívókat készített. Elsőként az 1963-ban kiadott Tíz esztendő… (Jegyzetek a bácsalmási könyvtár munkájáról) című kötetet tipografálta. Első publikált könyve jó barátja, Fodor András, József-Attila díjas költő verseit tartalmazta (1974). Nevéhez fűződik a Poesis Hungarica I., II. és a Grafica Hungarica I–X. közzététele.

A Poesis Hungarica kötetei az akkori kortárs szerzők irodalmi alkotásait, főleg verseket tartalmaztak. A sorozatot a Békés Megyei Könyvtár adta ki 250 példányban, Lipták Pál igazgató személyes közreműködésével. Néhány kötet illusztrációját saját maga készítette. A számozott kiadványok a könyvtár nyomdájában készültek egyedi papírra, hagyományos kézi szedéssel és kötéssel, különleges betűtípusokkal. A Poesis Hungarica összeállításában jelentős szerepe volt Fodor Andrásnak. A szerzők között találjuk többek között Banner Zoltánt, Csorba Győzőt, Fodor Andrást, Illyés Gyulát, Jókai Annát, Pilinszky Jánost, Sarusi Mihályt, Székely Magdát, Vészi Endrét és Weöres Sándort.

Szintén 250 számozott példányban jelent meg a Graphica Hungarica. E képzőművészeti sorozatban többek között Feledy Gyula, Kass János, Kondor Béla, Reich Károly, Szalay Lajos és Würtz Ádám munkáit közölték.

Lipták Pál egyik általa tervezett kiadványon sem tüntette fel a nevét.

Műgyűjtői munkássága

Lipták Pál műgyűjteménye a régió egyik legjelentősebb magánkollekciójának számított. Elsősorban a békési népművészet tárgyait vásárolta meg. A műgyűjtést akkor kezdte, amikor az még kevésbé volt elterjedt.

Kollekciójának első darabjai Miklós István, Jankay és Sass Árpád képek voltak. Később kerámiákat, bútorokat, házi szőtteseket, kisplasztikákat és érmeket gyűjtött. Keleti szőnyegek is helyet kaptak gyűjteményében.

Kéziratgyűjteménye kortárs magyar költeményeket; könyvgyűjteménye főként régi, szlovák nyelvű köteteket és ritkaságokat foglalt magába. A helyi szlovákság mellett az erdélyi magyarság népművészeti tárgyai is érdekelték. A több mint ezer tételes gyűjteményét lakásában és békéscsabai műtermében tárolta. (Egy időben nagyréti tanyája adott otthont műtárgyainak, de a betörések miatt kénytelen volt onnan elhozni azokat.) A könyvtárosokkal, a magyar tudományos élet szereplőivel, illetve – kiadványai miatt – a költőkkel, képzőművészekkel folytatott levelezéseit tudatosan őrizte és rendezte. Egy 1987-ben készült interjúban 8–10 ezer darabosra becsülte levelei számát. Gyűjtői ismereteit szakirodalmakból tökéletesítette.

Nyugdíjasként olvasónaplót vezetett, melyben az anekdotái mellett rajzokat, illusztrációkat is közölt. Használati tárgyak és plasztikai értékű elemek vegyítéséből sajátos szoborféleségeket, szellemes jelegyütteseket is létrehozott.

Emlékezete

Kiállításai

Egyéni

Válogatott csoportos

Kiállítási katalógusai

(Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Művei

Képgaléria

A Békés Megyei Könyvtár új épülete 1985-ben

A Megyei Könyvtár kollektívája 1956 után

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Lipt%C3%A1k_P%C3%A1l_(1922%E2%80%932007)”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök