Csabai-Wagner József (1888–1967)
A BékésWiki wikiből
(Változatok közti eltérés)
a (Nyelvi ellenőrzés) |
a (Formázás) |
||
| 8. sor: | 8. sor: | ||
[[Fájl:Csabai wagner fortepan 1.jpg|bélyegkép|300px|Csabai Wagner József, Forrás: FORTEPAN]] | [[Fájl:Csabai wagner fortepan 1.jpg|bélyegkép|300px|Csabai Wagner József, Forrás: FORTEPAN]] | ||
| - | A középiskolát Békéscsabán és Kolozsváron végezte, egyetemi végzettséget a budapesti Királyi József Műegyetemen szerzett. '''Építésznek tanult''', de már az 1910-es évek végén '''sokat rajzolt és festett'''. Katonai szolgálatát Insbruckban kezdte. 1912/13-as évben 4 hónapot szolgált a 101-es gyalogezred kötelékében, Trebinjében. A háború kitörésekor a szerb, majd orosz harctérre vonult, ott több ütközetben részt vett. 1914-ben megbetegedett, majd segédszolgálatra helyezték vissza. Tartalékos főhadnagyi rangban szerelt le. Az 1920-as évek elejétől '''érdeklődése középpontjába a festészet került'''. Tehetségét jutalmazva [[1920|1920-ban]] '''megkapta a Békéscsaba Városi Díjat'''. [[1920]] és [[1922]] között a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, ahol Balló Ede tanítványa volt. Visszatérve Békéscsabára a múzeum épületében dolgozott Gyoroki Gyurkó Pál festőművész társaságában. A '20-as évek végétől Budapesten élt, ahonnan gyakran látogatott Békéscsabára és több kiállításon mutatta be műveit. A 2. világháború után Mezőtúrra költözött felesége, '''Dobos Rozália''' szülővárosába. | + | A középiskolát Békéscsabán és Kolozsváron végezte, egyetemi végzettséget a budapesti Királyi József Műegyetemen szerzett. '''Építésznek tanult''', de már az 1910-es évek végén '''sokat rajzolt és festett'''. Katonai szolgálatát Insbruckban kezdte. 1912/13-as évben 4 hónapot szolgált a 101-es gyalogezred kötelékében, Trebinjében. A háború kitörésekor a szerb, majd orosz harctérre vonult, ott több ütközetben részt vett. [[1914|1914-ben]] megbetegedett, majd segédszolgálatra helyezték vissza. Tartalékos főhadnagyi rangban szerelt le. Az 1920-as évek elejétől '''érdeklődése középpontjába a festészet került'''. Tehetségét jutalmazva [[1920|1920-ban]] '''megkapta a Békéscsaba Városi Díjat'''. [[1920]] és [[1922]] között a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, ahol Balló Ede tanítványa volt. Visszatérve Békéscsabára a múzeum épületében dolgozott [[Gyoroki (Gyurkó) Pál (1904‒1972)|Gyoroki Gyurkó Pál]] festőművész társaságában. A '20-as évek végétől Budapesten élt, ahonnan gyakran látogatott Békéscsabára és több kiállításon mutatta be műveit. A 2. világháború után Mezőtúrra költözött felesége, '''Dobos Rozália''' szülővárosába. |
| + | |||
| + | '''[[1967]]. [[június 6.|június 6-án]] Mezőtúron hunyt el.''' Egy évvel halálát követően kiállítás nyílt képeiből. Alkotásait többek között a debreceni Déri Múzeum, a szolnoki Damjanich János Múzeum és a [[Munkácsy Mihály Múzeum]] őrzi, de munkái megtalálhatóak munkái számos hazai és külföldi magángyűjteményben is. | ||
| - | |||
[[Fájl:Csabai wagner fortepan 2.jpg|bélyegkép|300px|Csabai Wagner József, Forrás: FORTEPAN]] | [[Fájl:Csabai wagner fortepan 2.jpg|bélyegkép|300px|Csabai Wagner József, Forrás: FORTEPAN]] | ||
== Munkássága == | == Munkássága == | ||
=== Építészet === | === Építészet === | ||
| - | Apja pályáját folytatva, építészként kezdett dolgozni. Békéscsabán több középület építéstörténetének egyes fejezete köthető a nevéhez. [[1909]]-ben tervei és kivitelezése alapján készült el a '''Fiume szálloda''' átalakítása, amely ekkor az udvar felé egy földszintes étteremmel bővült. [[1912]] őszén '''Spiegel Frigyes és Englerth Károly''' építészek tervei szerint, az ő kivitelezésében készült el a '''Vigarda''' (Jókai színház). A '''Békés Megyei Gazdasági Egyesület''' az új székházát az akkori Ferenc József téren (Szabadság tér) alakította ki. A volt '''Zsilinszky Mihály-féle ház''' (Fegyveres Erők Klubja) emeletesre építésének tervei szintén neki köszönhetők. A Fiume szállóval szemben lévő telken, 1918-19 körül, az I. világháború befejezését követően a '''Kereskedelmi Bank székházát''' tervezte. Ez az épület ma már nincs meg. A '''csabai református templomot''' szintén ő tervezte, melyet 1912. december 12-én '''Balthazár Dezső''' püspök szentelt fel. A talán legnagyobb figyelmet kapott csabai épülete a '''Közművelődés Háza''' ([[Munkácsy Mihály Múzeum]]), melynek '''tervezésére''' [[Ádám (Áchim) Gusztáv (1859–1946)|Ádám Gusztáv]] főmérnökkel közösen kapott megbízást [[1907|1907-ben]], majd építésvezetőként a kivitelezésben is részt vett. | + | Apja pályáját folytatva, építészként kezdett dolgozni. Békéscsabán több középület építéstörténetének egyes fejezete köthető a nevéhez. [[1909]]-ben tervei és kivitelezése alapján készült el a '''Fiume szálloda''' átalakítása, amely ekkor az udvar felé egy földszintes étteremmel bővült. [[1912]] őszén '''Spiegel Frigyes és Englerth Károly''' építészek tervei szerint, az ő kivitelezésében készült el a '''Vigarda''' (Jókai színház). A '''Békés Megyei Gazdasági Egyesület''' az új székházát az akkori Ferenc József téren (Szabadság tér) alakította ki. A volt '''Zsilinszky Mihály-féle ház''' (Fegyveres Erők Klubja) emeletesre építésének tervei szintén neki köszönhetők. A Fiume szállóval szemben lévő telken, 1918-19 körül, az I. világháború befejezését követően a '''Kereskedelmi Bank székházát''' tervezte. Ez az épület ma már nincs meg. A '''csabai református templomot''' szintén ő tervezte, melyet [[1912]]. [[december 12.|december 12-én]] '''Balthazár Dezső''' püspök szentelt fel. A talán legnagyobb figyelmet kapott csabai épülete a '''Közművelődés Háza''' ([[Munkácsy Mihály Múzeum]]), melynek '''tervezésére''' [[Ádám (Áchim) Gusztáv (1859–1946)|Ádám Gusztáv]] főmérnökkel közösen kapott megbízást [[1907|1907-ben]], majd építésvezetőként a kivitelezésben is részt vett. |
=== Képzőművészet === | === Képzőművészet === | ||
| - | A város művészetének tendenciáit ekkor elsősorban a Munkácsy-hagyomány, másodsorban a nagybányaiak öröksége és a szolnokiak hatása, de leghatározottabban a kialakulóban lévő polgárság "provinciális-konzervatív" ízlése határozta meg. Ezek a tényezők irányították a művészek témaválasztását. Megrendelésre elsősorban portrékat festettek. '''A másik kedvelt műfaj a tájkép volt, amelynek legkiemelkedőbb művésze ekkor Békéscsabán Csabai-Wágner.''' Sikereinek bizonyítékai a '''kiállítások''', melyeket '''a múzeumban és saját lakásán''' rendezett. [[1925]]. novemberében a '''műtermi kiállítás'''át Kovacsics Dezső főispán is megtekintette. [[1927]]. május 8. és 15. között '''a debreceni városháza közgyűlési termében állították ki képeit'''. A tárlatot a város kultúrtanácsnoka nyitotta meg. [[1927]]. [[október 23.|október 23-án]] '''kiállítás nyílt egy csabai műteremben''', melyet [[Korniss Géza (1888–1961)|dr. Korniss Géza]] kultúrtanácsnok és az [[Aurora-kör]] elnöke nyitott meg. [[1928]]. júniusában '''az Alföldi Művészek Egyesülete szegedi kiállításán is a kiállítók között volt''' Gajdácsné Borbély Gizella, Jankay Deutch Tibor és Sass Árpád mellett. Wagner pasztelljeinek érzelmekben gazdag színeit és tájait emelte ki a kritika. | + | A város művészetének tendenciáit ekkor elsősorban a [[Munkácsy Mihály (1844-1900)|Munkácsy]]-hagyomány, másodsorban a nagybányaiak öröksége és a szolnokiak hatása, de leghatározottabban a kialakulóban lévő polgárság "provinciális-konzervatív" ízlése határozta meg. Ezek a tényezők irányították a művészek témaválasztását. Megrendelésre elsősorban portrékat festettek. '''A másik kedvelt műfaj a tájkép volt, amelynek legkiemelkedőbb művésze ekkor Békéscsabán Csabai-Wágner.''' Sikereinek bizonyítékai a '''kiállítások''', melyeket '''a múzeumban és saját lakásán''' rendezett. [[1925]]. novemberében a '''műtermi kiállítás'''át Kovacsics Dezső főispán is megtekintette. [[1927]]. május 8. és 15. között '''a debreceni városháza közgyűlési termében állították ki képeit'''. A tárlatot a város kultúrtanácsnoka nyitotta meg. [[1927]]. [[október 23.|október 23-án]] '''kiállítás nyílt egy csabai műteremben''', melyet [[Korniss Géza (1888–1961)|dr. Korniss Géza]] kultúrtanácsnok és az [[Aurora-kör]] elnöke nyitott meg. [[1928]]. júniusában '''az Alföldi Művészek Egyesülete szegedi kiállításán is a kiállítók között volt''' Gajdácsné Borbély Gizella, [[Jankay Tibor (1899-1994)|Jankay Deutch Tibor]] és Sass Árpád mellett. Wagner pasztelljeinek érzelmekben gazdag színeit és tájait emelte ki a kritika. |
'''[[1929|1929-től]] minden évben bemutatkozott a helyi gyűjteményes tárlatokon.''' Járt Itáliában, '''sikeres kiállításai voltak a fővárosban''' ([[1930|1930-ban]] a Nemzeti Szalonban, [[1932|1932-ben]] az Ernst Múzeumban), továbbá 1932-ben szerepelt a velencei biennálén is. Még ebben az évben '''elkészítette Ambrus Sándor főispán arcképét''' Békés vármegye arcképcsarnoka számára, a kép leleplezésére [[1932.]] [[szeptember 29.|szeptember 29-én]] került sor a vármegye közgyűlési termében. | '''[[1929|1929-től]] minden évben bemutatkozott a helyi gyűjteményes tárlatokon.''' Járt Itáliában, '''sikeres kiállításai voltak a fővárosban''' ([[1930|1930-ban]] a Nemzeti Szalonban, [[1932|1932-ben]] az Ernst Múzeumban), továbbá 1932-ben szerepelt a velencei biennálén is. Még ebben az évben '''elkészítette Ambrus Sándor főispán arcképét''' Békés vármegye arcképcsarnoka számára, a kép leleplezésére [[1932.]] [[szeptember 29.|szeptember 29-én]] került sor a vármegye közgyűlési termében. | ||
| 44. sor: | 45. sor: | ||
== Emlékezete == | == Emlékezete == | ||
| - | * 1987-ben '''emlékkiállítást szervezett a szolnoki múzeum'''. | + | * [[1987|1987-ben]] '''emlékkiállítást szervezett a szolnoki múzeum'''. |
| - | * 1987-ben Szolnokon a Damjanich Múzeumban rendeztek emlékkiállítást festményeiből. | + | * [[1987|1987-ben]] Szolnokon '''a Damjanich Múzeumban rendeztek emlékkiállítást''' festményeiből. |
| - | * 1988-ban a Munkácsy Mihály Múzeum '''emlékkiállítást rendezett ''' születésének 100. évfordulójára emlékezve. | + | * [[1988|1988-ban]] a [[Munkácsy Mihály Múzeum]] '''emlékkiállítást rendezett ''' születésének 100. évfordulójára emlékezve. |
* '''Mezőtúron utcát neveztek el róla''': [https://www.google.hu/maps/place/Mez%C5%91t%C3%BAr,+Cs.+W%C3%A1gner+J%C3%B3zsef+u.,+5400/@47.0163879,20.6013861,17z/data=!3m1!4b1!4m5!3m4!1s0x4746b1ed277b49fb:0xd20dd89e456d0aac!8m2!3d47.0163879!4d20.6035748/ Cs. Wágner József utca] (a volt Kossa István utca) | * '''Mezőtúron utcát neveztek el róla''': [https://www.google.hu/maps/place/Mez%C5%91t%C3%BAr,+Cs.+W%C3%A1gner+J%C3%B3zsef+u.,+5400/@47.0163879,20.6013861,17z/data=!3m1!4b1!4m5!3m4!1s0x4746b1ed277b49fb:0xd20dd89e456d0aac!8m2!3d47.0163879!4d20.6035748/ Cs. Wágner József utca] (a volt Kossa István utca) | ||
| - | * 2008-ban a Munkácsy Mihály Múzeum tulajdonába került 117 kötetből álló könyvhagyatéka dr. Füstös Jenő ajándékozó jóvoltából. | + | * [[2008|2008-ban]] '''a Munkácsy Mihály Múzeum tulajdonába került''' 117 kötetből álló '''könyvhagyatéka''' dr. Füstös Jenő ajándékozó jóvoltából. |
| - | * 2013. május 11-én Mezőtúron az MMKI Kossuth Lajos Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskolában felavatták a '''Csabai Wagner József-emléktermet'''. | + | * [[2013]]. [[május 11.|május 11-én]] Mezőtúron az MMKI Kossuth Lajos Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskolában felavatták a '''Csabai Wagner József-emléktermet'''. |
| - | * Mezőtúron egykori lakása falán [https://www.kozterkep.hu/~/22723/Csabai_Wagner_Jozsef_emlektabla_Mezotur_1989.html '''domborműves emléktábla'''] található. | + | * '''Mezőtúron''' egykori lakása falán [https://www.kozterkep.hu/~/22723/Csabai_Wagner_Jozsef_emlektabla_Mezotur_1989.html '''domborműves emléktábla'''] található. |
== Galéria == | == Galéria == | ||
| - | < | + | <Gallery widths="300px" heights="300px"> |
Fájl:Csabai Wagner József.jpg|Önarckép | Fájl:Csabai Wagner József.jpg|Önarckép | ||
Fájl:Ferfi portre.jpg|Férfi portré | Fájl:Ferfi portre.jpg|Férfi portré | ||
| 61. sor: | 62. sor: | ||
== Források == | == Források == | ||
| - | * [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1965_08/?query=Csabai-W%C3%A1gner%20J%C3%B3zsef&pg=4&layout=s Békés Megyei Népújság, 20. évf. 180. szám, 1965. augusztus 1. 5.p] (Látogatva: 2017.07.27.) | + | * [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1965_08/?query=Csabai-W%C3%A1gner%20J%C3%B3zsef&pg=4&layout=s Békés Megyei Népújság, 20. évf. 180. szám, 1965. augusztus 1. 5. p.] (Látogatva: 2017.07.27.) |
| - | * [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1965_09/?query=Csabai-W%C3%A1gner%20J%C3%B3zsef&pg=152&layout=s Békés Megyei Népújság, 20. évf. 222. szám, 1965. szeptember 21. 5.p] (Látogatva: 2017.07.27.) | + | * [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1965_09/?query=Csabai-W%C3%A1gner%20J%C3%B3zsef&pg=152&layout=s Békés Megyei Népújság, 20. évf. 222. szám, 1965. szeptember 21. 5. p.] (Látogatva: 2017.07.27.) |
| - | * [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1965_10/?query=Csabai-W%C3%A1gner%20J%C3%B3zsef&pg=20&layout=s Békés Megyei Népújság, 20. évf. 233. szám, 1965. október 3. 5.p] (Látogatva: 2017.07.27.) | + | * [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1965_10/?query=Csabai-W%C3%A1gner%20J%C3%B3zsef&pg=20&layout=s Békés Megyei Népújság, 20. évf. 233. szám, 1965. október 3. 5. p.] (Látogatva: 2017.07.27.) |
| - | * [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1988_04/?query=Csabai-W%C3%A1gner%20J%C3%B3zsef&pg=101&layout=s Békés Megyei Népújság, 43. évf. 88. szám, 1988. április 14. 6.p] (Látogatva: 2017.07.27.) | + | * [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1988_04/?query=Csabai-W%C3%A1gner%20J%C3%B3zsef&pg=101&layout=s Békés Megyei Népújság, 43. évf. 88. szám, 1988. április 14. 6. p.] (Látogatva: 2017.07.27.) |
| - | * [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1927/?query=Csabai-W%C3%A1gner%20J%C3%B3zsef&pg=216&layout=s Békés, 59. évf. 42. szám, 1927. május 25. 3.p] (Látogatva: 2017.07.27.) | + | * [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1927/?query=Csabai-W%C3%A1gner%20J%C3%B3zsef&pg=216&layout=s Békés, 59. évf. 42. szám, 1927. május 25. 3. p.] (Látogatva: 2017.07.27.) |
| - | * [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1932/?query=Csabai-W%C3%A1gner%20J%C3%B3zsef&pg=302&layout=s Békés, 64. évf. 75. szám, 1932. szeptember 24. 3.p] (Látogatva: 2017.07.27.) | + | * [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1932/?query=Csabai-W%C3%A1gner%20J%C3%B3zsef&pg=302&layout=s Békés, 64. évf. 75. szám, 1932. szeptember 24. 3. p.] (Látogatva: 2017.07.27.) |
| - | * [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1927_2/?query=Csabai-W%C3%A1gner%20J%C3%B3zsef&pg=200&layout=s Békésmegyei | + | * [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1927_2/?query=Csabai-W%C3%A1gner%20J%C3%B3zsef&pg=200&layout=s Békésmegyei Közlöny, 54. évf. 108. szám, 1927. május 13. 3. p.] (Látogatva: 2017.07.27.) |
| - | * [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1928_2/?query=Csabai-W%C3%A1gner%20J%C3%B3zsef&pg=276&layout=s Békésmegyei | + | * [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1928_2/?query=Csabai-W%C3%A1gner%20J%C3%B3zsef&pg=276&layout=s Békésmegyei Közlöny, 55. évf. 128. szám, 1928. június 7. 3. p.] (Látogatva: 2017.07.27.) |
| - | * [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1935_1/?query=Csabai-W%C3%A1gner%20J%C3%B3zsef&pg=225&layout=s Békésmegyei | + | * [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1935_1/?query=Csabai-W%C3%A1gner%20J%C3%B3zsef&pg=225&layout=s Békésmegyei Közlöny, 62. évf. 50. szám, 1935. március 1. 2. p.] (Látogatva: 2017.07.27.) |
| - | * [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1935_1/?query=Csabai-W%C3%A1gner%20J%C3%B3zsef&pg=261&layout=s Békésmegyei | + | * [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1935_1/?query=Csabai-W%C3%A1gner%20J%C3%B3zsef&pg=261&layout=s Békésmegyei Közlöny, 62. évf. 58. szám, 1935. március 10. 2. p.] (Látogatva: 2017.07.27.) |
| - | * [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1938_2/?query=Csabai-W%C3%A1gner%20J%C3%B3zsef&pg=200&layout=s Békésmegyei | + | * [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1938_2/?query=Csabai-W%C3%A1gner%20J%C3%B3zsef&pg=200&layout=s Békésmegyei Közlöny, 65. évf. 114. szám, 1938. május 21. 3. p.] (Látogatva: 2017.07.27.) |
| - | * Csabai-Wagner József. 1888-1967. Emlékkiállítás. Békéscsaba. Munkácsy Mihály Múzeum. 1988. Békéscsaba: 1988., 1-2.p | + | * Csabai-Wagner József. 1888-1967. Emlékkiállítás. Békéscsaba. Munkácsy Mihály Múzeum. 1988. Békéscsaba: 1988., 1-2. p. |
* [http://www.kieselbach.hu/muvesz/csabai-wagner-jozsef-_csabai-wagner-jozsef__7647 Csabai Wágner József In. Kieselbach.hu] (Látogatva: 2017.07.27.) | * [http://www.kieselbach.hu/muvesz/csabai-wagner-jozsef-_csabai-wagner-jozsef__7647 Csabai Wágner József In. Kieselbach.hu] (Látogatva: 2017.07.27.) | ||
* [http://www.mezotur.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=293:csabai&catid=19&Itemid=153 Csabai Wágner József Emlékterem avatás] (Látogatva: 2017.07.27.) | * [http://www.mezotur.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=293:csabai&catid=19&Itemid=153 Csabai Wágner József Emlékterem avatás] (Látogatva: 2017.07.27.) | ||
| - | * Gyarmati Gabriella: Csabai arcképek : Békéscsaba képzőművészeti és iparművészeti élete. A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve II. (39.) – „Ami csabai…” múzeumi sorozat. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2014. 21.p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár | + | * Gyarmati Gabriella: Csabai arcképek : Békéscsaba képzőművészeti és iparművészeti élete. A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve II. (39.) – „Ami csabai…” múzeumi sorozat. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2014. 21. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * Kenyeres Ágnes: Magyar életrajzi lexikon. 4. köt. Budapest: Akadémiai K., 1994. 144-145.p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár | + | * Kenyeres Ágnes: Magyar életrajzi lexikon. 4. köt. Budapest: Akadémiai K., 1994. 144-145. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * Korniss Géza: Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Békéscsaba: Körösvidék ny., 1930 | + | * Korniss Géza: Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Békéscsaba: Körösvidék ny., 1930. 380-381. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1925_11-12/?query=Csabai-W%C3%A1gner%20J%C3%B3zsef&pg=109&layout=s Körösvidék, 6. évf. 266. szám, 1925. november 22. 2.p] (Látogatva: 2017.07.27.) | + | * [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1925_11-12/?query=Csabai-W%C3%A1gner%20J%C3%B3zsef&pg=109&layout=s Körösvidék, 6. évf. 266. szám, 1925. november 22. 2. p.] (Látogatva: 2017.07.27.) |
| - | * [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1927_06-10/?query=Csabai-W%C3%A1gner%20J%C3%B3zsef&pg=263&layout=s Körösvidék, 8. évf. 242. szám, 1927. október 26. 2.p] (Látogatva: 2017.07.27.) | + | * [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1927_06-10/?query=Csabai-W%C3%A1gner%20J%C3%B3zsef&pg=263&layout=s Körösvidék, 8. évf. 242. szám, 1927. október 26. 2. p.] (Látogatva: 2017.07.27.) |
| - | * Márkus György: Békés vármegye. Budapest: Békésvm. Monográfiája Szerk., 1936. 803.p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár | + | * [https://artportal.hu/lexikon-muvesz/csabai-wagner-jozsef-4187/ Kürti Katalin, Sz.: Csabai Wagner József In. artportal.hu] (Látogatva: 2017.07.27.) |
| - | *[https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_BMMK_28/?query=%22csabai-wagner%20j%C3%B3zsef%22%2B1967&pg=381&layout=s Merényi-Metzger Gábor: A gyula vármegyeháza egykori arcképcsarnoka In. A Békés Megyei Múzeumok közleményei 28. szerk.: N. Varga Éva, Szatmári Imre. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2006. 378.p] (Látogatva: 2017.07.27.) | + | * Márkus György: Békés vármegye. Budapest: Békésvm. Monográfiája Szerk., 1936. 803. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * Seregélyi György: Magyar festők és grafikusok adattára. Életrajzi lexikon az 1800-1988 között alkotó festő- és grafikusművészekről. Szeged: Seregélyi Gy., 1988. 108.p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár | + | *[https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_BMMK_28/?query=%22csabai-wagner%20j%C3%B3zsef%22%2B1967&pg=381&layout=s Merényi-Metzger Gábor: A gyula vármegyeháza egykori arcképcsarnoka In. A Békés Megyei Múzeumok közleményei 28. szerk.: N. Varga Éva, Szatmári Imre. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2006. 378. p.] (Látogatva: 2017.07.27.) |
| - | + | * Seregélyi György: Magyar festők és grafikusok adattára. Életrajzi lexikon az 1800-1988 között alkotó festő- és grafikusművészekről. Szeged: Seregélyi Gy., 1988. 108. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | |
| - | * [https://library.hungaricana.hu/hu/view/SzolnokMegyeiNeplap_1992_10/?query=%22csabai-wagner%20j%C3%B3zsef%22%2B1967&pg=175&layout=s Új Néplap, 3. évf. 243. szám, 1992. október 14. 16.p] (Látogatva: 2017.07.27.) | + | * [https://library.hungaricana.hu/hu/view/SzolnokMegyeiNeplap_1992_10/?query=%22csabai-wagner%20j%C3%B3zsef%22%2B1967&pg=175&layout=s Új Néplap, 3. évf. 243. szám, 1992. október 14. 16. p] (Látogatva: 2017.07.27.) |
| - | * Zádor Anna és Genthon István: Művészeti lexikon. 1. köt. Budapest: Akadémiai K., 1965. 454.p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár | + | * Zádor Anna és Genthon István: Művészeti lexikon. 1. köt. Budapest: Akadémiai K., 1965. 454. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
== Kapcsolódó irodalom == | == Kapcsolódó irodalom == | ||
| - | * | + | * Békés vármegye. sajtó alá rend. Madarász Gyula ; szerk. Márkus György. - Budapest : Békésvármegye Monogr. Szerk., 1936. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * Kissné Mikes Éva: Festők, faragók, népművészek a Berettyó partján. Mezőtúr: | + | * Kissné Mikes Éva: Festők, faragók, népművészek a Berettyó partján. Mezőtúr: Önkormányzat, 2008. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * | + | * Vass István, G.: A békéscsabai múzeum története : 1899-1979. Békéscsaba: Békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága, 1979. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
== Külső hivatkozások == | == Külső hivatkozások == | ||
| - | |||
*[http://www.mkskft.hu/mesv/index.php?option=com_content&view=article&id=56:csabai-wagner-jozsef-terem&catid=34:kultura&Itemid=65 Csabai Wagner József Terem] In: Mezőtúr és vidéke (Látogatva: 2017.09.27.) | *[http://www.mkskft.hu/mesv/index.php?option=com_content&view=article&id=56:csabai-wagner-jozsef-terem&catid=34:kultura&Itemid=65 Csabai Wagner József Terem] In: Mezőtúr és vidéke (Látogatva: 2017.09.27.) | ||
*[http://konyvtar.mezobereny.hu/index.fcgi?rx=&nyelv=hu&stype=1&stype2=&menuparam5=125&heaAdat=136 Csabai-Wágner József a mezőberényi helyismereti adatbázisban] | *[http://konyvtar.mezobereny.hu/index.fcgi?rx=&nyelv=hu&stype=1&stype2=&menuparam5=125&heaAdat=136 Csabai-Wágner József a mezőberényi helyismereti adatbázisban] | ||
| - | + | *[http://www.munkacsy.hu/index.fcgi?rx=&item=&nyelv=hu&menuparam3=144&menuparam11=194&type=11 A Munkácsy Mihály Múzeum könyvtárának története] (Látogatva: 2017.09.27.) | |
[[Kategória:Békéscsaba]] | [[Kategória:Békéscsaba]] | ||
A lap 2018. augusztus 26., 11:58-kori változata
festőművész
Tartalomjegyzék |
Élete
1888. május 27-én Mezőberényben született. Békéscsabához való kötődése élete végéig megmaradt, a Csabai előnevet Budapestre költözésétől használta.
A középiskolát Békéscsabán és Kolozsváron végezte, egyetemi végzettséget a budapesti Királyi József Műegyetemen szerzett. Építésznek tanult, de már az 1910-es évek végén sokat rajzolt és festett. Katonai szolgálatát Insbruckban kezdte. 1912/13-as évben 4 hónapot szolgált a 101-es gyalogezred kötelékében, Trebinjében. A háború kitörésekor a szerb, majd orosz harctérre vonult, ott több ütközetben részt vett. 1914-ben megbetegedett, majd segédszolgálatra helyezték vissza. Tartalékos főhadnagyi rangban szerelt le. Az 1920-as évek elejétől érdeklődése középpontjába a festészet került. Tehetségét jutalmazva 1920-ban megkapta a Békéscsaba Városi Díjat. 1920 és 1922 között a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, ahol Balló Ede tanítványa volt. Visszatérve Békéscsabára a múzeum épületében dolgozott Gyoroki Gyurkó Pál festőművész társaságában. A '20-as évek végétől Budapesten élt, ahonnan gyakran látogatott Békéscsabára és több kiállításon mutatta be műveit. A 2. világháború után Mezőtúrra költözött felesége, Dobos Rozália szülővárosába.
1967. június 6-án Mezőtúron hunyt el. Egy évvel halálát követően kiállítás nyílt képeiből. Alkotásait többek között a debreceni Déri Múzeum, a szolnoki Damjanich János Múzeum és a Munkácsy Mihály Múzeum őrzi, de munkái megtalálhatóak munkái számos hazai és külföldi magángyűjteményben is.
Munkássága
Építészet
Apja pályáját folytatva, építészként kezdett dolgozni. Békéscsabán több középület építéstörténetének egyes fejezete köthető a nevéhez. 1909-ben tervei és kivitelezése alapján készült el a Fiume szálloda átalakítása, amely ekkor az udvar felé egy földszintes étteremmel bővült. 1912 őszén Spiegel Frigyes és Englerth Károly építészek tervei szerint, az ő kivitelezésében készült el a Vigarda (Jókai színház). A Békés Megyei Gazdasági Egyesület az új székházát az akkori Ferenc József téren (Szabadság tér) alakította ki. A volt Zsilinszky Mihály-féle ház (Fegyveres Erők Klubja) emeletesre építésének tervei szintén neki köszönhetők. A Fiume szállóval szemben lévő telken, 1918-19 körül, az I. világháború befejezését követően a Kereskedelmi Bank székházát tervezte. Ez az épület ma már nincs meg. A csabai református templomot szintén ő tervezte, melyet 1912. december 12-én Balthazár Dezső püspök szentelt fel. A talán legnagyobb figyelmet kapott csabai épülete a Közművelődés Háza (Munkácsy Mihály Múzeum), melynek tervezésére Ádám Gusztáv főmérnökkel közösen kapott megbízást 1907-ben, majd építésvezetőként a kivitelezésben is részt vett.
Képzőművészet
A város művészetének tendenciáit ekkor elsősorban a Munkácsy-hagyomány, másodsorban a nagybányaiak öröksége és a szolnokiak hatása, de leghatározottabban a kialakulóban lévő polgárság "provinciális-konzervatív" ízlése határozta meg. Ezek a tényezők irányították a művészek témaválasztását. Megrendelésre elsősorban portrékat festettek. A másik kedvelt műfaj a tájkép volt, amelynek legkiemelkedőbb művésze ekkor Békéscsabán Csabai-Wágner. Sikereinek bizonyítékai a kiállítások, melyeket a múzeumban és saját lakásán rendezett. 1925. novemberében a műtermi kiállítását Kovacsics Dezső főispán is megtekintette. 1927. május 8. és 15. között a debreceni városháza közgyűlési termében állították ki képeit. A tárlatot a város kultúrtanácsnoka nyitotta meg. 1927. október 23-án kiállítás nyílt egy csabai műteremben, melyet dr. Korniss Géza kultúrtanácsnok és az Aurora-kör elnöke nyitott meg. 1928. júniusában az Alföldi Művészek Egyesülete szegedi kiállításán is a kiállítók között volt Gajdácsné Borbély Gizella, Jankay Deutch Tibor és Sass Árpád mellett. Wagner pasztelljeinek érzelmekben gazdag színeit és tájait emelte ki a kritika.
1929-től minden évben bemutatkozott a helyi gyűjteményes tárlatokon. Járt Itáliában, sikeres kiállításai voltak a fővárosban (1930-ban a Nemzeti Szalonban, 1932-ben az Ernst Múzeumban), továbbá 1932-ben szerepelt a velencei biennálén is. Még ebben az évben elkészítette Ambrus Sándor főispán arcképét Békés vármegye arcképcsarnoka számára, a kép leleplezésére 1932. szeptember 29-én került sor a vármegye közgyűlési termében.
1935. március 3-án reprezentatív kiállítás nyílt alkotásaiból a Kultúrpalotában, ahol több festményét meg is vásárolták a csabaiak. Az 1930-as évektől Budapesten és külföldön (elsősorban Hollandiában) is nagy népszerűségnek örvendett. Festményeit a gazdasági nehézségek ellenére is előszeretettel vásárolták, évente több száz képét vitték külföldre, történt eladás Sanghaiba is. Művészetének szinte egyetlen témája a természet szépsége. Műveit - melyek többségükben pasztellek, rajzok - derűs hangvétel, élénk színvilág, harmonikus kompozíció jellemzi. 1938. május 22. és 29. között újabb kiállítása nyílt a Kultúrpalotában. 1943-ban harmadik csabaiként – Vidovszky Béla és Mazán László után – megkapta a Halmos Izidor-életképdíjat. A II. világháború alatt kapcsolata Békéscsabával átmenetileg megszakadt, de már 1945-ben újra szerepelt a békéscsabai képzőművészek tárlatán. Ezután családi és baráti látogatásokra és kiállításokra tért csak vissza.
Az 1940-es évek végén Mezőtúrra költözött. Itt alkotómunkája mellett tanárként is tevékenykedett a mezőgazdasági technikumban és a Városi Művelődési Otthon képzőművészeti körében. Meghatározó szerepe volt a város és a megye képzőművészeti életének szervezésében, de tevékenysége kiterjedt a helyi néprajzi gyűjtésre is. 1951-től a mezőtúri Képzőművészeti Kör vezetője lett. 1958-ban a Tiszántúli Képzőművészeti II. Vándorkiállításon vett részt. 1965-ben a gyomai presszóban 15 darab alkotását - melyek között találunk szénrajzokat, tusrajzokat, pasztellképeket, monotypiákat és temperákat - állították ki. Ugyanebben az évben október 3. és 24. között a múzeumi hónap keretében állították ki festményeit a Munkácsy Mihály Múzeumban. A tárlatvezetői feladatokat Mokos József festőművész látta el.
Egyéni kiállításai
- 1948, 1964 • Mezőtúr
- 1965, 1986 (kat.), 1988 (kat.), Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba
- 1987 • Damjanich János Múzeum, Szolnok (kat.).
Válogatott csoportos kiállításai
- 1920-tól az OMKT, a Nemzeti Szalon, az Ernst Múzeum, a Fészek Klub csoporttárlatain szerepelt, Budapest
- 1928 • Képzőművészek Vidéki Szövetsége kiállítása
- 1931-32, 1935-36, 1943 • MAPE
- 1932 Velencei biennálé, Velence, Olaszország
- 1940-43 • Magyar Művészetért, Budapest
- 1946 • Magyar Képzőművészetért kiállítás, Budapest
- 1961-64 • Téli Tárlat, Szolnok
- 1968 • Csabai festők jubileumi kiállítása, Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba • Békés megye képzőművészete 1945-69
- 1969 • Békéscsaba-Gyula-Békés múzeumai.
Emlékezete
- 1987-ben emlékkiállítást szervezett a szolnoki múzeum.
- 1987-ben Szolnokon a Damjanich Múzeumban rendeztek emlékkiállítást festményeiből.
- 1988-ban a Munkácsy Mihály Múzeum emlékkiállítást rendezett születésének 100. évfordulójára emlékezve.
- Mezőtúron utcát neveztek el róla: Cs. Wágner József utca (a volt Kossa István utca)
- 2008-ban a Munkácsy Mihály Múzeum tulajdonába került 117 kötetből álló könyvhagyatéka dr. Füstös Jenő ajándékozó jóvoltából.
- 2013. május 11-én Mezőtúron az MMKI Kossuth Lajos Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskolában felavatták a Csabai Wagner József-emléktermet.
- Mezőtúron egykori lakása falán domborműves emléktábla található.
Galéria
 Önarckép |
 Férfi portré |
 Női portré |
Források
- Békés Megyei Népújság, 20. évf. 180. szám, 1965. augusztus 1. 5. p. (Látogatva: 2017.07.27.)
- Békés Megyei Népújság, 20. évf. 222. szám, 1965. szeptember 21. 5. p. (Látogatva: 2017.07.27.)
- Békés Megyei Népújság, 20. évf. 233. szám, 1965. október 3. 5. p. (Látogatva: 2017.07.27.)
- Békés Megyei Népújság, 43. évf. 88. szám, 1988. április 14. 6. p. (Látogatva: 2017.07.27.)
- Békés, 59. évf. 42. szám, 1927. május 25. 3. p. (Látogatva: 2017.07.27.)
- Békés, 64. évf. 75. szám, 1932. szeptember 24. 3. p. (Látogatva: 2017.07.27.)
- Békésmegyei Közlöny, 54. évf. 108. szám, 1927. május 13. 3. p. (Látogatva: 2017.07.27.)
- Békésmegyei Közlöny, 55. évf. 128. szám, 1928. június 7. 3. p. (Látogatva: 2017.07.27.)
- Békésmegyei Közlöny, 62. évf. 50. szám, 1935. március 1. 2. p. (Látogatva: 2017.07.27.)
- Békésmegyei Közlöny, 62. évf. 58. szám, 1935. március 10. 2. p. (Látogatva: 2017.07.27.)
- Békésmegyei Közlöny, 65. évf. 114. szám, 1938. május 21. 3. p. (Látogatva: 2017.07.27.)
- Csabai-Wagner József. 1888-1967. Emlékkiállítás. Békéscsaba. Munkácsy Mihály Múzeum. 1988. Békéscsaba: 1988., 1-2. p.
- Csabai Wágner József In. Kieselbach.hu (Látogatva: 2017.07.27.)
- Csabai Wágner József Emlékterem avatás (Látogatva: 2017.07.27.)
- Gyarmati Gabriella: Csabai arcképek : Békéscsaba képzőművészeti és iparművészeti élete. A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve II. (39.) – „Ami csabai…” múzeumi sorozat. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2014. 21. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Kenyeres Ágnes: Magyar életrajzi lexikon. 4. köt. Budapest: Akadémiai K., 1994. 144-145. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Korniss Géza: Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Békéscsaba: Körösvidék ny., 1930. 380-381. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Körösvidék, 6. évf. 266. szám, 1925. november 22. 2. p. (Látogatva: 2017.07.27.)
- Körösvidék, 8. évf. 242. szám, 1927. október 26. 2. p. (Látogatva: 2017.07.27.)
- Kürti Katalin, Sz.: Csabai Wagner József In. artportal.hu (Látogatva: 2017.07.27.)
- Márkus György: Békés vármegye. Budapest: Békésvm. Monográfiája Szerk., 1936. 803. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Merényi-Metzger Gábor: A gyula vármegyeháza egykori arcképcsarnoka In. A Békés Megyei Múzeumok közleményei 28. szerk.: N. Varga Éva, Szatmári Imre. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2006. 378. p. (Látogatva: 2017.07.27.)
- Seregélyi György: Magyar festők és grafikusok adattára. Életrajzi lexikon az 1800-1988 között alkotó festő- és grafikusművészekről. Szeged: Seregélyi Gy., 1988. 108. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Új Néplap, 3. évf. 243. szám, 1992. október 14. 16. p (Látogatva: 2017.07.27.)
- Zádor Anna és Genthon István: Művészeti lexikon. 1. köt. Budapest: Akadémiai K., 1965. 454. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Kapcsolódó irodalom
- Békés vármegye. sajtó alá rend. Madarász Gyula ; szerk. Márkus György. - Budapest : Békésvármegye Monogr. Szerk., 1936. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Kissné Mikes Éva: Festők, faragók, népművészek a Berettyó partján. Mezőtúr: Önkormányzat, 2008. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Vass István, G.: A békéscsabai múzeum története : 1899-1979. Békéscsaba: Békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága, 1979. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Külső hivatkozások
- Csabai Wagner József Terem In: Mezőtúr és vidéke (Látogatva: 2017.09.27.)
- Csabai-Wágner József a mezőberényi helyismereti adatbázisban
- A Munkácsy Mihály Múzeum könyvtárának története (Látogatva: 2017.09.27.)
