Beliczey Géza (1863–1938)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Nyelvi ellenőrzés)
a (Fejezetekre tagolás)
2. sor: 2. sor:
== Élete ==
== Élete ==
-
 
Régi magyar nemesi család sarjaként '''született [[Békéscsaba|Békéscsabán]] [[1863]]. [[április 28.|április 28-án]]''', bajczai [[Beliczey István (1827-1902)|Beliczey István]] és [[Konopy-Cziglera Antónia Alojzia Johanna (1838-1911)|Konopy-Cziglera Antónia Alojzia Johanna]] gyermekeként. Gézának 2 fiú és 3 lánytestvére született.   
Régi magyar nemesi család sarjaként '''született [[Békéscsaba|Békéscsabán]] [[1863]]. [[április 28.|április 28-án]]''', bajczai [[Beliczey István (1827-1902)|Beliczey István]] és [[Konopy-Cziglera Antónia Alojzia Johanna (1838-1911)|Konopy-Cziglera Antónia Alojzia Johanna]] gyermekeként. Gézának 2 fiú és 3 lánytestvére született.   
A reáliskolát  Aradon és Körmöcbányán, '''műegyetemi tanulmányait Grazban és Bécsben végezte'''; a Hochschule für Bodenkulturnak is hallgatója volt. Iskolái elvégzése után tanulmányútra indult, s bejárta Franciaországot, Angliát és Svájcot.  
A reáliskolát  Aradon és Körmöcbányán, '''műegyetemi tanulmányait Grazban és Bécsben végezte'''; a Hochschule für Bodenkulturnak is hallgatója volt. Iskolái elvégzése után tanulmányútra indult, s bejárta Franciaországot, Angliát és Svájcot.  
 +
'''Budapesten halt meg [[1938]]. [[május 2.|május 2-án]]''', a békéscsabai katolikus temetőben, a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra.
 +
 +
== Munkássága ==
Kozma Ferenc '''gyakornok'''nak nevezte ki '''[[Mezőhegyes|Mezőhegyesen]]''', majd egy év után '''átvette atyja birtokának vezetését'''. [[1867|1867-ben]] mint gerendási nagybirtokos, Rosenthal Ignác gőzmalom-tulajdonossal előmunkálati engedélyhez jutottak a [[Csanádapáca]]–[[Újkígyós]]–[[Békéscsaba]]–[[Doboz]] között építendő gazdasági vasút kialakítására. '''Feleségével, [[Baghy Alojzia (1873-1963)|Baghy Alojziával]] Törökszentmiklóson házasodtak össze''' [[1894|1894-ben]]. Három gyermekük született, Mária Antoinette Lujza, István és Miklós.
Kozma Ferenc '''gyakornok'''nak nevezte ki '''[[Mezőhegyes|Mezőhegyesen]]''', majd egy év után '''átvette atyja birtokának vezetését'''. [[1867|1867-ben]] mint gerendási nagybirtokos, Rosenthal Ignác gőzmalom-tulajdonossal előmunkálati engedélyhez jutottak a [[Csanádapáca]]–[[Újkígyós]]–[[Békéscsaba]]–[[Doboz]] között építendő gazdasági vasút kialakítására. '''Feleségével, [[Baghy Alojzia (1873-1963)|Baghy Alojziával]] Törökszentmiklóson házasodtak össze''' [[1894|1894-ben]]. Három gyermekük született, Mária Antoinette Lujza, István és Miklós.
Beliczey '''meghatározó szerepet játszott Békés vármegye gazdasági és politikai életében'''. [[1903|1903-ban]] a Békésmegyei Gazdasági Egylet alelnökévé választották. Fábry Sándor főispán utódaként is szóba került a neve [[1907|1907-ben]], azonban nem őt, hanem a függetlenségi párti Justh Jánost választották. [[1908|1908-ban]] a békéscsabai lakosokkal adóleírást kért, amit elutasítottak. Gróf Wenckheim Dénes helyett [[1911|1911-ben]] megválasztották a vármegyei lótenyésztő bizottság elnökévé.
Beliczey '''meghatározó szerepet játszott Békés vármegye gazdasági és politikai életében'''. [[1903|1903-ban]] a Békésmegyei Gazdasági Egylet alelnökévé választották. Fábry Sándor főispán utódaként is szóba került a neve [[1907|1907-ben]], azonban nem őt, hanem a függetlenségi párti Justh Jánost választották. [[1908|1908-ban]] a békéscsabai lakosokkal adóleírást kért, amit elutasítottak. Gróf Wenckheim Dénes helyett [[1911|1911-ben]] megválasztották a vármegyei lótenyésztő bizottság elnökévé.
-
A Gazdasági Egylet alapszabály-módosítását követően, [[1912|1912-ben]] elnökké választotta. 1913-ban munkapárti programjával Békéscsabán országgyűlési képviselővé választották és 1918-ig tevékeny politikai szerepet folytatott. A forradalmak idején tanúsított magatartása miatt üldözték, a diktatúra alatt a szolnoki börtönben raboskodott. Ezt követően újkígyósi birtokára vonult vissza. [[1921|1921-ben]] alelnöke lett az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek. [[1922|1922-ben]] a Békésmegyei Gazdasági Egylet örökös tiszteletbeli elnökévé nevezték ki. '''Érdemei elismeréséül [[1922|1922-ben]] megkapta a gazdasági főtanácsosi címet, és a Signum Laudis, a II. oszt. érdemkereszt tulajdonosa lett. Terményeivel és állat állományával számtalan díjat nyert. Többször Békésvármegye legtöbbet adózói között volt. Felülfizető volt különböző kulturális esteken.  
+
A Gazdasági Egylet alapszabály-módosítását követően, [[1912|1912-ben]] elnökké választotta. 1913-ban munkapárti programjával Békéscsabán országgyűlési képviselővé választották és 1918-ig tevékeny politikai szerepet folytatott. A forradalmak idején tanúsított magatartása miatt üldözték, a diktatúra alatt a szolnoki börtönben raboskodott. Ezt követően újkígyósi birtokára vonult vissza. [[1921|1921-ben]] alelnöke lett az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek. [[1922|1922-ben]] a Békésmegyei Gazdasági Egylet örökös tiszteletbeli elnökévé nevezték ki. '''Érdemei elismeréséül [[1922|1922-ben]] megkapta a gazdasági főtanácsosi címet, és a Signum Laudis, a II. oszt. érdemkereszt tulajdonosa lett. Terményeivel és állat állományával számtalan díjat nyert. Többször Békés vármegye legtöbbet adózói között volt. Felülfizető volt különböző kulturális esteken.  
-
'''Élénk közéleti szereplést folytatott''', tevékenyen foglalkozott a közgazdaság kérdéseivel. Békés megye törvényhatósága [[1927|1927-ben]] majd [[1937|1937-ben]] ismét a felsőház tagjává választotta, ami a megyeszerte őt övező tiszteletnek volt köszönhető. Elnöke lett a Békésvármegyei Általános Takarékpénztár Egyesület Rt.-nek és a Békésvármegyei Lótenyésztési Bizottmánynak. A sok kitüntető tisztség mellett tagja volt az Országos Mezőgazdasági Kamarának, a Pesti Hazai Első Takarékpénztárnak, az Első Magyar Általános Biztosító Rt. választmányának, a Békéscsabai Kisgazdák Áru- és Hitelszövetkezet igazgatóságának, a Körösvidék Rt. igazgatóságának, az Alföldi Első Gazdasági Vasút igazgatóságának; továbbá díszelnöke lett a Békéscsabai Kisgazdák Egyesületének. Alapító elnöke volt a Békéscsabai Sertéshizlaló Részvénytársaságnak.  
+
'''Élénk közéleti szereplést folytatott''', tevékenyen foglalkozott a közgazdaság kérdéseivel. Békés megye törvényhatósága [[1927|1927-ben]] majd [[1937|1937-ben]] ismét a felsőház tagjává választotta, ami a megyeszerte őt övező tiszteletnek volt köszönhető. Elnöke lett a Békés vármegyei Általános Takarékpénztár Egyesület Rt.-nek és a Békés vármegyei Lótenyésztési Bizottmánynak. A sok kitüntető tisztség mellett tagja volt az Országos Mezőgazdasági Kamarának, a Pesti Hazai Első Takarékpénztárnak, az Első Magyar Általános Biztosító Rt. választmányának, a Békéscsabai Kisgazdák Áru- és Hitelszövetkezet igazgatóságának, a Körösvidék Rt. igazgatóságának, az Alföldi Első Gazdasági Vasút igazgatóságának; továbbá díszelnöke lett a Békéscsabai Kisgazdák Egyesületének. Alapító elnöke volt a Békéscsabai Sertéshizlaló Részvénytársaságnak.  
-
'''Több mint harminc éven át volt meghatározó személyisége a város és Békésvármegye gazdasági életének. Budapesten halt meg [[1938]]. [[május 2.|május 2-án]]''', a békéscsabai katolikus temetőben, a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra.
+
'''Több mint harminc éven át volt meghatározó személyisége a város és Békés vármegye gazdasági életének.'''  
== Emlékezete ==
== Emlékezete ==
23. sor: 25. sor:
== Források ==
== Források ==
-
* Baiczai Beliczey Géza. In: Körösvidék. 19. évf. (1938. május 4.) 99. sz. p. 1-2. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Baiczai Beliczey Géza. In: Körösvidék. 19. évf. (1938. május 4.) 99. sz. 1-2. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1998_02/?query=%22Beliczey%20g%C3%A9za%22%2Bb%C3%A9k%C3%A9scsaba&pg=378&layout=s Békés Megyei Hírlap, 53. évf. 49. szám, 1998. február 27. 13.p] (Látogatva: 2017. 06. 27.)
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1998_02/?query=%22Beliczey%20g%C3%A9za%22%2Bb%C3%A9k%C3%A9scsaba&pg=378&layout=s Békés Megyei Hírlap, 53. évf. 49. szám, 1998. február 27. 13.p] (Látogatva: 2017. 06. 27.)
-
* Békésvármegye tíz éve. 1918-1928. Gyula: Orosházi Friss Újság, 1929. p. 6. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Békésvármegye tíz éve. 1918-1928. Gyula: Orosházi Friss Újság, 1929. 6. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Békés vármegye. Budapest: Békésvm. Monográfiája Szerk., 1936. p. 490. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Békés vármegye. Budapest: Békésvm. Monográfiája Szerk., 1936. 490. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1911/?query=%22Beliczey%20g%C3%A9za%22%2Bb%C3%A9k%C3%A9scsaba&pg=428&layout=s Békés, 43. évf. 42. szám, 1911. október 15. 3.p] (Látogatva: 2017. 06. 27.)
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1911/?query=%22Beliczey%20g%C3%A9za%22%2Bb%C3%A9k%C3%A9scsaba&pg=428&layout=s Békés, 43. évf. 42. szám, 1911. október 15. 3.p] (Látogatva: 2017. 06. 27.)
35. sor: 37. sor:
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1918/?query=%22Beliczey%20g%C3%A9za%22%2Bb%C3%A9k%C3%A9scsaba&pg=98&layout=s Békés, 50. évf. 19. szám, 1918. május 12. 3.p] (Látogatva: 2017. 06. 27.)
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1918/?query=%22Beliczey%20g%C3%A9za%22%2Bb%C3%A9k%C3%A9scsaba&pg=98&layout=s Békés, 50. évf. 19. szám, 1918. május 12. 3.p] (Látogatva: 2017. 06. 27.)
-
* Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Békéscsaba: Körösvidék ny., 1930. p. 419. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Békéscsaba: Körösvidék ny., 1930. 419. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Békésmegyei fejek. 1929. Békéscsaba: Corvina ny., 1929. p. 105. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Békésmegyei fejek. 1929. Békéscsaba: Corvina ny., 1929. 105. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1907_1/?query=%22Beliczey%20g%C3%A9za%22%2Bb%C3%A9k%C3%A9scsaba&pg=280&layout=s Békésmegyei Közlöny, 34. évf. 47. szám, 1907. június 6. 1.p] (Látogatva: 2017. 06. 30.)
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1907_1/?query=%22Beliczey%20g%C3%A9za%22%2Bb%C3%A9k%C3%A9scsaba&pg=280&layout=s Békésmegyei Közlöny, 34. évf. 47. szám, 1907. június 6. 1.p] (Látogatva: 2017. 06. 30.)
53. sor: 55. sor:
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1937_4/?query=%22Beliczey%20g%C3%A9za%22%2Bb%C3%A9k%C3%A9scsaba&pg=139&layout=s Békésmegyei közlöny, 64. évf. 253. szám, 1937. november 7. 2.p] (Látogatva: 2017. 06. 27.)
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1937_4/?query=%22Beliczey%20g%C3%A9za%22%2Bb%C3%A9k%C3%A9scsaba&pg=139&layout=s Békésmegyei közlöny, 64. évf. 253. szám, 1937. november 7. 2.p] (Látogatva: 2017. 06. 27.)
-
* Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. 2.köt. Budapest: Argumentum K. 1993. p. 944-945.
+
* Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. 2.köt. Budapest: Argumentum K. 1993. 944-945. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* [http://www.macse.org/gudenus/mcsat/fam.aspx?id=10762 Magyar Családtörténet-kutató Egyesület. Magyar Családtörténeti Adattár] (Látogatva: 2017. 06. 28.)
* [http://www.macse.org/gudenus/mcsat/fam.aspx?id=10762 Magyar Családtörténet-kutató Egyesület. Magyar Családtörténeti Adattár] (Látogatva: 2017. 06. 28.)
-
* Magyar politikai lexikon. (Magyar politikusok). 1914-1929. Budapest: Európa, 1929. p. 38. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Magyar politikai lexikon. (Magyar politikusok). 1914-1929. Budapest: Európa, 1929. 38. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesiElet_1972/?query=%22Beliczey%20g%C3%A9za%22%2Bb%C3%A9k%C3%A9scsaba&pg=219&layout=s Rell Lajos: Az Alföldi Első Gazdasági Vasút vonalhálózatának kiépítése In. Békési Élet, 7. évf. 2. szám, 1972. 214.p] (Látogatva: 2017. 06. 29.)
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesiElet_1972/?query=%22Beliczey%20g%C3%A9za%22%2Bb%C3%A9k%C3%A9scsaba&pg=219&layout=s Rell Lajos: Az Alföldi Első Gazdasági Vasút vonalhálózatának kiépítése In. Békési Élet, 7. évf. 2. szám, 1972. 214.p] (Látogatva: 2017. 06. 29.)

A lap 2018. augusztus 23., 17:55-kori változata

földbirtokos, országgyűlési képviselő, „Békéscsaba és Békés vármegye Széchenyije”

Tartalomjegyzék

Élete

Régi magyar nemesi család sarjaként született Békéscsabán 1863. április 28-án, bajczai Beliczey István és Konopy-Cziglera Antónia Alojzia Johanna gyermekeként. Gézának 2 fiú és 3 lánytestvére született.

A reáliskolát Aradon és Körmöcbányán, műegyetemi tanulmányait Grazban és Bécsben végezte; a Hochschule für Bodenkulturnak is hallgatója volt. Iskolái elvégzése után tanulmányútra indult, s bejárta Franciaországot, Angliát és Svájcot.

Budapesten halt meg 1938. május 2-án, a békéscsabai katolikus temetőben, a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

Kozma Ferenc gyakornoknak nevezte ki Mezőhegyesen, majd egy év után átvette atyja birtokának vezetését. 1867-ben mint gerendási nagybirtokos, Rosenthal Ignác gőzmalom-tulajdonossal előmunkálati engedélyhez jutottak a CsanádapácaÚjkígyósBékéscsabaDoboz között építendő gazdasági vasút kialakítására. Feleségével, Baghy Alojziával Törökszentmiklóson házasodtak össze 1894-ben. Három gyermekük született, Mária Antoinette Lujza, István és Miklós.

Beliczey meghatározó szerepet játszott Békés vármegye gazdasági és politikai életében. 1903-ban a Békésmegyei Gazdasági Egylet alelnökévé választották. Fábry Sándor főispán utódaként is szóba került a neve 1907-ben, azonban nem őt, hanem a függetlenségi párti Justh Jánost választották. 1908-ban a békéscsabai lakosokkal adóleírást kért, amit elutasítottak. Gróf Wenckheim Dénes helyett 1911-ben megválasztották a vármegyei lótenyésztő bizottság elnökévé.

A Gazdasági Egylet alapszabály-módosítását követően, 1912-ben elnökké választotta. 1913-ban munkapárti programjával Békéscsabán országgyűlési képviselővé választották és 1918-ig tevékeny politikai szerepet folytatott. A forradalmak idején tanúsított magatartása miatt üldözték, a diktatúra alatt a szolnoki börtönben raboskodott. Ezt követően újkígyósi birtokára vonult vissza. 1921-ben alelnöke lett az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek. 1922-ben a Békésmegyei Gazdasági Egylet örökös tiszteletbeli elnökévé nevezték ki. Érdemei elismeréséül 1922-ben megkapta a gazdasági főtanácsosi címet, és a Signum Laudis, a II. oszt. érdemkereszt tulajdonosa lett. Terményeivel és állat állományával számtalan díjat nyert. Többször Békés vármegye legtöbbet adózói között volt. Felülfizető volt különböző kulturális esteken.

Élénk közéleti szereplést folytatott, tevékenyen foglalkozott a közgazdaság kérdéseivel. Békés megye törvényhatósága 1927-ben majd 1937-ben ismét a felsőház tagjává választotta, ami a megyeszerte őt övező tiszteletnek volt köszönhető. Elnöke lett a Békés vármegyei Általános Takarékpénztár Egyesület Rt.-nek és a Békés vármegyei Lótenyésztési Bizottmánynak. A sok kitüntető tisztség mellett tagja volt az Országos Mezőgazdasági Kamarának, a Pesti Hazai Első Takarékpénztárnak, az Első Magyar Általános Biztosító Rt. választmányának, a Békéscsabai Kisgazdák Áru- és Hitelszövetkezet igazgatóságának, a Körösvidék Rt. igazgatóságának, az Alföldi Első Gazdasági Vasút igazgatóságának; továbbá díszelnöke lett a Békéscsabai Kisgazdák Egyesületének. Alapító elnöke volt a Békéscsabai Sertéshizlaló Részvénytársaságnak.

Több mint harminc éven át volt meghatározó személyisége a város és Békés vármegye gazdasági életének.

Emlékezete

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök