Haan Antal (1827–1888)

A BékésWiki wikiből

A lap 2018. augusztus 16., 16:28-kori változata

festőművész

Élete

Békéscsabán született 1827. január 5-én. Édesapja Haan János, evangélikus lelkész, édesanyja Petényi Judit Mária. Hetedik gyermek volt, testvére Vilmos ügyvéd, Lajos lelkész és történetíró, Albert városi írnok és levéltáros, Karolina (Zsilinszky Mihály felesége), Vilma (Molnár Józsefné). Zsilinszky nem csak sógora, hanem jó barátja is volt.

Az általános iskolai tanulmányait Békéscsabán végezte. Szívesen faragott figurákat a padlóra vagy az iskolapadba. Gimnáziumba Szarvasra járt, verseket írt és igen szépen rajzolt. Itt szerezte művészeti alapismereteit, s ebben az időben döntött - szülei támogatásával - a művészi pálya mellett. A felsőbb osztályt Eperjesen folytatta. Rajzain diáktársai, tanárai és az eperjesi szépasszonyok szerepeltek. Majd Pestre került, ahol Morelli tanította rajzolni. 1845 októberétől Bécsben tanult a képzőművészeti akadémián, Leopold Kuppelwieser és Ferdinand Georg Waldmüller voltak az oktatói. Utóbbi a pozsonyi országgyűléshez intézett levelében határozottan kiállt diákjai - Haan Antal, Zichy Mihály vagy Orlai Petrics Sámuel - mellett, szorgalmazva mielőbbi támogatásukat.

A bizonyítvány megszerzését az 1848-49-es események akadályozták: a szabadságharcban mint tiszt, aktívan részt vett, a világosi fegyverletételt követően azonban lefokozták közlegénnyé. Az osztrák besorolást elkerülve az 1840-es évek végétől az 1850-es évek elejéig főleg Olaszországban munkálkodott, műalkotások másolásából élt. 1851. március 7-én állították ki bizonyítványát, amit Bécsben vett át.

Visszatért Csabára, ahol portrékat készített. Szívesen kirándult a környező városokba (Arad, Nagyvárad). Édesapja 1855-ben bekövetkező halála után, a Bach-korszak elkeserítő légkörét érzékelve ismét kiköltözött Itáliába, várta a megfelelő alkalmat, hogy hazatérhessen. Rómában műtermet alakított ki, megtanult olaszul, franciául és angolul. A Vatikánban megismerte Ipolyi Arnoldot. Új reményekkel visszatért Magyarországra: Pestre, majd Ipolyi invitálására Egerbe, majd Szent-Keresztre ment. Édesanyja 1863-as halálát követően az örökségből Békéscsabán villát építtetett és gyönyörű kertet alakított ki. Magával hozta az etruszk vázákat, római és egyiptomi értéktárgyakat is, amiket Mogyoróssy János kezdeményezésére megvásárolt a szerveződő megyei múzeum. 1862-től egészen a hetvenes évek elejéig Békéscsabán élt és alkotott, majd visszatért Olaszországba. Capri szigetén az ókori erőd helyén emeletes villát (Il Fortino) alakítatott ki. Kedvelt kirándulóhelye volt a Nápolyi-öböl, festményeket másolt a Magyar Nemzeti Múzeumnak, ami miatt többször hazatért. Sikertelenül megpályázta az Eszterházy-képtár igazgatói pozícióját. Olaszországban többször meglátogatta őt Tisza Lajos, Göndöcs Benedek, Bulyovszky Lilla színésznő. Mária Anna, Frigyes Károly porosz herceg özvegye „Capri remetéjének” nevezte el. Látogatóban volt nála több festőtárs is: Markó András, Talmage White, Alberto Garibaldi. Ismerte Hector Berlioz francia zeneszerzőt, aki koncertet is adott villájában. Haan szomszédja és barátja Mac Kowen, amerikai ezredes volt.

Anacaprin (Felső-Capri) halt meg 1888. május 9-én. A helyi temetőben temették el.

Munkássága

A szabadságharc utáni Magyarországot a művészeti élet sivársága jellemezte, ami Haant távozásra kényszerítette: társaival együtt Olaszországban próbált szerencsét, ahol tanulmányozta és másolta a nagy reneszánsz művészek munkáit. A Békéscsabán töltött 10 év alatt főleg oltárképeket és portrékat készített. Az evangélikus egyház kérésére megfestette az Evangélikus Kistemplom oltárképét továbbá elkészítette olyan jeles személyiségek arcképét, mint Kossuth, Széchenyi, Deák vagy Teleki László. Megrendelői között volt a Sztraka és a Stark család is. Talán legnagyobb szakmai elismeréseként megbízást kapott a Nemzeti Múzeumtól a Vatikánban található Rafaello-, Tiziano- és Giotto-freskók reprodukálására – mely munkái ma a Nemzeti Galériában találhatóak.

A Capri szigetén töltött, haláláig tartó időszakában már kevesebb munkája volt, nehéz anyagi körülmények között élt, az otthonról érkező megrendelések foglalkoztatták. Oltárképeit és portréit a klasszicizmusra jellemző pontossággal és aprólékossággal készítette, ecsetkezelésére és színhasználatára pedig nagy hatással volt az általa jól ismert és szeretett reneszánsz. Legnagyobbra értékelt művei főleg másolatok. Alkotásainak többsége a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum, illetve az Evangélikus Egyház tulajdonában állnak, de található Haan-festmény a Magyar Nemzeti Galériában, a Szépművészeti Múzeumban, a Magyar Nemzeti Múzeum 1848-as gyűjteményében, a szekszárdi Vosinszky Mór Múzeumban, valamint a Vatikánban, Angliában, Franciaországban és Amerikában is.

Foglalkozott az ősrégészettel (archeológia) is - a festmények mellett műértékekkel is gyarapította a közgyűjteményeket: Békéscsaba első régészeti tárgyaként ő fedezett fel 1850-ben a szarmata kori sírt. 1854-ben 10-11. századi tárgyakat adományozott a Nemzeti Múzeumnak. Capri-szigetén Tiberius palotájánál gyakran végzett régészeti ásatást. Tagja volt a Mogyoróssy János kezdeményezésére felállított Megyei Állandó Régészeti Bizottságnak.

Egykori diákként adománnyal támogatta a szarvasi Evangélikus Gimnáziumot. A gimnázium régiségtárát gyarapítva lávakőzetet küldött a Vezúvból. Arra is volt példa, hogy festményt adományozott: a helyreállítás alatt álló apateleki templomnak oltárképet adott.

Fontosabb művei

• IX. Pius pápa portréja, 1857
• Léda a hattyúval, 1861
• Ujságot olvasó férfi
• Judit és Holofernész, 1853

Emlékezete

• A békéscsabai Evangélikus Gimnázium Haan Antal-alapítványt hoztak létre a legkiválóbb rajzolók jutalmazása céljából. A Haan-alapítvány az 1913-14-es tanévben már nem került átadásra.
• 1988-ban, halálának századik évfordulóján emlékkiállítás nyílt a Munkácsy Mihály Múzeumban.
• 2003 óta emléktábla őrzi nevét a békéscsabai Városháza árkádsorán.
• 2005 nyarán egykori sírjánál Anacapriban diófából faragott emléktáblát helyeztek el dr. Bereczky Zsolt vezetésével. Az címerpajzs formájú emléktábla Szelekovszky László munkája, szövege: „HAAN ANTAL 1827-1888 békéscsabai magyar festő emlékére IN MEMORIA ANTAL HAAN PITTORE Békességet!”
• 2007-ben emlékkiállítás nyílt a Békés Megyei Könyvtárban születésének 180. évfordulójára emlékezve.

Források

• A békéscsabai ág. h. ev. Rudolf-Főgimnázium IL-dik értesítője az 1913-1914. iskolai évről. Békéscsaba, 1914. 75. p. (Látogatva: 2017.09.20.)

• A békéscsabai ág. h. ev. Rudolf-Főgimnázium XLIV-dik értesítője az 1908-1909. iskolai évről. Békéscsaba, 1908. 127. p. (Látogatva: 2017.09.20.)

• A békési ág. hitv. ev. egyházmegyétől fentartott s igazgatott szarvasi főiskola évi értesítője 1872-73-ról. Gyula, 1873. 30. p. (Látogatva: 2017.09.20.)

• A békési ág. hitv. ev. egyházmegyétől fentartott s igazgatott szarvasi főiskola évi értesítője 1872/3-ról. Gyula : Dobay János Könyvnyomdája, 1873. 23. p. (Látogatva: 2017.09.20.)

• Békés Megyei Népújság, 43. évf. 19. szám, 1988. január 23. 6. p. (Látogatva: 2017.09.18.)

• Békés, 3. évf. 28. szám, 1871. április 6. 3. p. (Látogatva: 2017.09.18.)

• Békésmegyei közlöny, 5. évf. 25. szám, 1878. március 28. 2. p. (Látogatva: 2017.09.18.)

• Bereczky Zsolt: A Haan „expeditio”. Békéscsaba, 2003. 7-63. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár

• Dusnoki-Draskovich József: Följegyzések Zsilinszky Mihály pályakezdéséről 43. p. In. A múlt felidézői. szerk.: Erdész Ádám, Katona Csaba. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2011. (Látogatva: 2017.09.19.)

• Evangélikus Egyház és Iskola, 4. évf. 37. szám, 1886. szept. 11. 5. p. (Látogatva: 2017.09.18.)

• Följegyzések Zsilinszky Mihály pályakezdéséről In. Erdész Ádám-Katona Csaba: A múlt felfedezői. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2011. 43. p. (Látogatva: 2017.09.18.)

• Forján János: Csabai arcok. Forján J. : Békéscsaba, 2011. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (A digitalizált változat látogatva: 2013.11.14.)

• Haan Albert - A képzőművészet Békéscsabán. In: Korniss Géza. Történelmi és kulturális monográfia. Békéscsaba, 1930. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (A digitalizált változat látogatva: 2013.11.14.)

• Haan Antal emléke In. Csabai Mérleg, 16. évf. 9. szám, 2006. május 4. 12. p. (Látogatva: 2017.09.18.)

• Haan Antal, Békéscsaba első festője In. Békés Megyei Hírlap, 67. évf. 5. szám, 2007. január 6. 12. p. (Látogatva: 2017.09.18.)

• Rell Lajos: Haan Antal Gábor In. Evangélikus Élet, 34. évf. 6. szám, 1969. február 9. 3. p. (Látogatva: 2017.09.18.)

• Turok Margit, B.: Capri szigetén temették el : Haan Antal a múlt századi festészet jeles alakja. In: Békés Megyei Népújság. 43. évf. 19. sz.

• Száz év műtárgyai a Munkácsy Mihály Múzeumban 1899-1999. szerk.: Grin Igor, Szatmári Imre. Békéscsaba, 1999. 34. p. (Látogatva: 2017.09.18.)

• Vass Márta: Nehéz idők művészete In. Békés Megyei Népújság, 37. évf. 118. szám, 1982. május 22. 8. p. (Látogatva: 2017.09.18.)

• Zsilinszky Mihály: Haan Antal. In: A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat évkönyve 1888/89. Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat, 1890. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (A digitalizált változat látogatva: 2013.11.14.)

Kapcsolódó irodalom

• A „Békésvármegyei muzeum” rendezve In. Békés, 41. évf. 40. szám, 1909. október 3. 5. p.

• Gyarmati Gabriella: Csabai arcképek : Békéscsaba képzőművészeti és iparművészeti élete. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2014. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár

• Haan Albert: Békéscsaba szerepe a szabadságharcban In. Békésmegyei közlöny, 55. évf. 292. szám, 1928. december 25. 11-12. p.

• Haan nyomai Capri szigetén In. Csabai Mérleg, 13. évf. 10. szám, 2003. május 22. 3. p.

• Haladunk-e Csabán? In. Békésmegyei közlöny, 25. évf. 73. szám, 1898. szeptember 11. 2. p.

• Lyka Károly: Nemzeti romantika : Magyar művészet, 1850-1867. 2. kiad. Budapest : Corvina, 1981. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár

• Megyénk művelt közönségéhez In. Békés, 1. évf. 31. szám, 1872. november 3. 1. p.

• Rell Lajos: Haan Antalnak az egyház ügyét szolgáló festményei In. Evangélikus Élet, 35. évf. 18. szám, 1970. május 3. 2. p.

• Szilágyi János György: A klasszikus ókori művészet egy 19. századi magyar gyűjtője: Haan Antal In. Ókor : folyóirat az antik kultúrákról, 15. évf. 1. szám, 2016. 87-93. p.

• Vandlik János: A feledett mester képét azonosítják? In. Békés Megyei Hírlap, 58. évf. 182. szám, 2003. augusztus 6. 5. p.

• Vass Márta: Százéves megyénk első múzeuma In. Békés Megyei Népújság, 29. évf. 270. szám, 1974. november 19. 4. p.

Külső hivatkozások

• Haan Albert gyászjelentése (Látogatva: 2017.10.26.)
• Haan Antal. In: Wikipédia (Látogatva: 2013.11.14.)