Milecz Mihály (1751–1815)
A BékésWiki wikiből
(Új oldal, tartalma: „evangélikus lelkész == Élete == '''Draskóczi Milecz Mihály 1751. december 10-én született Fajkürtön''' – a mai Szlovákiában –, Milecz …”) |
a (→Lásd még: Belső hivatkozás) |
||
| 26. sor: | 26. sor: | ||
== Lásd még == | == Lásd még == | ||
| - | * Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba) | + | * [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)]] |
== Források == | == Források == | ||
A lap 2018. július 27., 14:42-kori változata
evangélikus lelkész
Tartalomjegyzék |
Élete
Draskóczi Milecz Mihály 1751. december 10-én született Fajkürtön – a mai Szlovákiában –, Milecz György és Mátéfi Anna gyermekeként, nemesi származású családban.
Papi tanulmányait Jénában végezte.
Idősebb korában megnősült, Simon Esztert, a svedléri pap lányát vette feleségül. Gyermekük nem született. Több mint 20 évig voltak házasok.
Szembetegsége mellett, 1814 végén súlyosan legyengült. 64 éves korában, 1815. február 4-én hunyt el Békéscsabán. Február 7-i temetésén magyarul is prédikáltak, ami az első anyanyelvű békéscsabai evangélikus igehirdetésnek tekinthető.
Munkássága
Tanulmányai után Körmöcbányán kapott tanári állást. Lelkészi pályáját Nyitraszerdahelyen kezdte.
Drozdik Sámuel lelkész halála után, 1785-ben az akkor már két éve Cinkotán szolgáló Milecz Mihályt kérték fel a békéscsabai evangélikus gyülekezet vezetésére, aki Békéscsaba első nemesi származású lelkésze lett. Előbb Gyurcsek András – akivel 1776-tól 1778-ig Jénában tanult–, majd 1799-től Uhrin András lelkészkedett mellette, a község második lelkészeként. A hívek megnövekedett száma miatt napirendre került egy új templom szükségessége. Milecz Mihály kezdeményezte a meglevővel szemben álló nagyobb templom felépítését. Attól tartott, hogy az egymástól távol eső templomok az egyház kettéválásához vezetnek. Az alapkövet 1807-ben tették le Uhrin Andrással, a templom terveit a gyulai Pamperger és Czigler építészek készítették. A kivitelezést pénzromlás nehezítette, Milecz lelkész már nem élhette meg a templom megépítését. A munkálatok Uhrin András irányításával folytatódtak.
Sokat olvasott, művelt ember és kiváló szónok hírében állt. Érdekelte a pomológia (gyümölcstermesztés, gyümölcsismeret), kertjében eperfák álltak. Az egyházi hivatás mellett – valószínűleg az első evangélikus lelkészként –, a megye táblabírái között is szerepelt.
Halálát követően, a gyülekezet vezetését Haan János vette át.
Emlékezete
- Békéscsabán emléktábla tiszteleg Milecz Mihály, Uhrin András és Haan János lelkészek munkássága előtt.
Műve
- Die Tugend. Unserm hochgeschätzten Herrn Professor Johannes Grosz zur Verherrlichung seiner Namensfeyer den 24. Juny 1806. im Namen seiner Mitschüler geweiht, Pressburg, (Költemény)
Lásd még
Források
- A selyemtenyésztés és –feldolgozás csabai múltja. In: Csabai Mérleg, 12. évf. 26. szám, 2002. december 5. 12. p. (Látogatva: 2018.06.19.)
- Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. 201. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békéscsabai Evangélikus Egyház 1794–1816 közötti halálozási anyakönyvei. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Dedinszky Gyula: A Békéscsabán szolgált evangélikus lelkészek, segédlelkészek, vallástanárok és hitoktatók életrajzai, 1718-1985-ig. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1985. 16. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából. Gyula : Békés Megyei Lvt., 1993. 12. p. (Látogatva: 2018.06.18.)
- Haan Lajos: Békés Csaba mezővárosa hajdanáról' s mostani állapotjáról. 2., bőv. kiad. - Pest : Hornyánszky és Hummel, 1866. 51. p. (Látogatva: 2018.06.18.)
- Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatása, 2012. 233. p. (Látogatva: 2018.06.18.)
- Povázsay Endre: Száz éves a békéscsabai evangélikus nagytemplom. In: Körösvidék, 5. évf. 147. szám, 1924. június 29. 1-2. p. (Látogatva: 2018.06.18.)
- Szeberényi Gusztáv: A békéscsabai evangélikus kis- és nagytemplom. In: Harangszó, 22. évf. 32. szám, 1931. augusztus 9. 260-261. p. (Látogatva: 2018.06.18.)
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 8. kötet. Budapest : Hornyánszky Viktor Könyvkereskedése, 1902. 1405-1406. (Látogatva: 2018.06.19.)
Kapcsolódó irodalom
- A békéscsabai Nagytemplom. In: Evangélikus Élet, 68. évf. 19. szám, 2003. május 11. 3. p.
- A művelődés évszázadai Békéscsabán. szerk. Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998. 220-253. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Evangélikus nagytemplom. In: Békés Megyei Hírlap, 61. évf. 39. szám, 2006. február 15. 11. p.
- Gécs Béla: A nagytemplomépítők emlékére. In: Csabai Mérleg, 24. évf. 13. szám, 2014. július 3. 14. p.
- Haan Albert: A nagytemplom árnyékában. In: Körösvidék, 6. évf. 254. szám, 1925. november 8. 5. p.
- Haan Lajos: Békés-Csaba : a város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békéscsaba : Békés Megye Képviselő-test. Önkormányzati Hiv., 1991. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Korek Ferenc: Az evangélikus nagytemplom. In: Csabai Mérleg, 8. évf. 12. szám, 1998. április 2. 8. p.
- Nagy András, D.: Templomot a Tabánnak! In: Békés Megyei Népújság, 45. évf. 170. szám, 1990. július 21. 9. p.
- Táborszky László: Közép-Európa legnagyobb evangélikus templomának története. In: Evangélikus Élet, 68. évf. 40. szám, 2003. október 5. 6. p.
- Táborszky László: Százötven éves a békéscsabai nagytemplom. In: Evangélikus Élet, 39. évf. 31. szám, 1974. augusztus 4. 3. p.
Külső hivatkozások
- Molnár Pál Márton: Százkilencven éves az evangélikus nagytemplom. In: beol.hu
