Zsilinszky Mihály (1838–1925)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Emléktábla hivatkozás és szöveg)
(Ell.+javítás)
1. sor: 1. sor:
 +
tanár, történész, politikus
 +
 +
== Élete ==
[[Fájl:Zsilinszky Mihaly.jpg|bélyegkép|250px|Zsilinszky Mihály]]
[[Fájl:Zsilinszky Mihaly.jpg|bélyegkép|250px|Zsilinszky Mihály]]
-
tanár, történetíró
+
'''[[1838]]. [[május 1.|május 1-én]] született [[Békéscsaba|Békéscsabán]].''' Édesapja Zsilinszky Mihály jómódú gazdálkodó, aki községi bírói tisztséget is betöltött Békéscsabán, édesanyja Patai Ilona volt. Szülei szlovák eredetű evangélikusok voltak. Három lány- és egy fiútestvéréről tudunk.
-
'''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született [[1838]]. [[május 1.|május 1]]-jén''' szlovák eredetű, evangélikus vallású paraszt szülők gyermekeként. Apja Zsilinszky Mihály - [[1869]] előtt községi bíró Csabán-, anyja Patai Ilona. '''Zsilinszky tehetségére tanítója, [[Wilim János (1800-1871)|Wilim János]] figyelt fel.''' '''Elemi iskoláit Békéscsabán és Orosházán, a gimnáziumot Szarvason végezte, majd a pesti protestáns teológiai akadémia hallgatója lett''', mivel apja óhaja az volt, hogy fia pap vagy tanár legyen. Ezzel egy időben Fabiny Teofil családjánál nevelősködött. Később a hallei, majd a berlini egyetem hallgatója lett. Beutazta Németországot, Svájcot, Franciaországot és Olaszországot. A magyaron és szlovákon kívül négy nyelvet sajátított el.  
+
Zsilinszky tehetségére tanítója, [[Wilim János (1800-1871)|Wilim János]] figyelt fel. '''Elemi iskolai tanulmányait szülővárosában, majd [[Orosháza|Orosházán]] végezte, középiskolai éveit pedig a szarvasi főgimnáziumban töltötte. [[Szarvas|Szarvason]] érettségizett [[1856|1856-ban]].''' Két év múlva felsőfokú tanulmányait '''a pesti Protestáns Teológiai Akadémián''' kezdte, ahol '''bölcsészettudományi és teológiai kurzusokon vett részt''', mivel édesapja az egyházi vagy a tanári pályát szánta neki. Tanulmányai mellett nevelői feladatokat is ellátott Fabiny Teofil családjánál. A kor szokásainak megfelelően [[1860]]-[[1861]]-ben egy-egy szemesztert  külföldön, a helle-i és a berlini egyetemen végzett el. A tanszünetekben járt Németországban, Svájcban, Olaszországban és Franciaországban. Kiemelt hangsúlyt fordított a nyelvtanulásra, tanulmányai végeztével a magyar és a szlovák nyelven kívül még négy másik idegen nyelvet elsajátított.  
-
'''[[1861]]-ben a szarvasi főgimnázium tanára lett''', ahol magyar irodalmat és történelmet tanított. A tanítás mellett ismeretterjesztő előadásokat tartott, tankönyveket írt, történelmi munkákat fordított francia és angol nyelvből.  
+
Zsilinszky Mihály '''két alkalommal nősült''' meg. '''Első felesége Haán Karolina''' (1867-1874), '''második felesége Reök Ilona''' (1883-1925) volt. Első házasságából született István, Mihály és Antal, második feleségétől pedig Ilona, Lajos és Tibor nevű gyermeke.  
-
[[1874]]-ben családi okok miatt (elvesztette fiatal feleségét, egyik gyermekét és édesapját) lemondta tanári állását, idejét a tudománynak, a megyének és az egyháznak szentelte. '''[[1875]]-ben hét hónapig a Gyulán kiadott Békés című társadalmi és ismeretterjesztő hetilap szerkesztője volt.''' Előbb a csabai egyház, majd a bányakerületi evangélikus egyházkerület felügyelőjévé választották. '''[[1875]]-ben szabadelvű párti programmal elnyerte a gyomai járás, majd [[1881]]-től [[1889]]-ig Békéscsaba képviselői mandátumát.''' Részt vett a tanügyi és gazdasági kérdések megvitatásában, tagja volt a horvát regnikoláris deputációnak, az alapok és alapítványok jogi természetének meghatározására kiküldött bizottságnak. [[1889]]-ben Csongrád, [[1892]]-ben Zólyom vármegye főispánjává, '''[[1895]]. [[február 20|február 20]]-án vallás-és közoktatásügyi államtitkárrá nevezték ki.''' [[1901]]-ben ismét képviselővé választották; [[1910]]-ben pedig mint a nemzeti munkáspárt tagja, Szarvas és Liptószentmiklós képviselője lett.  
+
Az 1920-as években már betegeskedett. [[1925]]. [[október 4.|október 4-én]] hunyt el Budapesten.
-
Tízévi államtitkári munkássága után elnyerte a belső titkos tanácsosi méltóságot, közéleti tevékenységéért pedig a Lipót Rend középkeresztjével tüntették ki. Továbbá a Békésvármegyei Régészeti és és Művelődéstörténelmi Társulatnak egyik megalkotója, 12
+
== Munkássága ==
-
éven át pedig titkára és évkönyvének szerkesztője volt, melyekbe az évek során 23 írását tette közzé: néhány tanulmányt, számos forrásközlést és több életrajzot, megemlékezést. Jelentősek a 16-17. századi magyar országgyűlések, valamint egyházi tanácskozások történetével foglalkozó munkái. Tanulmányok sorát írta magyar történetírókról, s jó néhány művész életrajza tanúskodik a művészet és általában az esztétikai kérdések iránti érdeklődéséről. Békés megye történetének feltárásához számos írásával járult hozzá.
+
Karrierje szempontjából az első lépés a '''tanári pálya''' volt. '''[[1861|1861-ben]] vállalt állást''' egykori középiskolájában, '''a szarvasi főgimnáziumban'''. Szakjai elsősorban a magyar irodalom és a történelem voltak, de emellett időnként egyéb tantárgyakat is oktatott. Részt vett az iskolai könyvtár munkájában is, közreműködött a vasárnapi istentiszteletek során, a főgimnázium oktatói által tartott egyházi szónoklatok megtartásában, tevékeny szerepet vállalt a rajzszakkör megszervezésében és megtartásában, ismeretterjesztő előadásokat tartott, tankönyveket írt az általa tartott tantárgyakhoz és szakirodalmi műfordítással is foglalkozott. A magyar történelmi, földrajzi, régészeti és pedagógiai társulat választmányi tagja volt. '''A tanári pályától [[1874|1874-ben]]''' többszörös családi tragédia okán '''vált meg''' (elvesztette fiatal feleségét, egyik gyermekét és édesapját).
-
[[1889]]-ben a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választotta. [[1903]] és [[1909]] között a Magyar Történelmi Társulat alelnöke volt.
+
-
Képviselőként és államtitkári tisztségében igyekezett előmozdítani megyéje és szülővárosa fejlődését. '''Támogatásával épült fel a csabai [[Munkácsy Mihály Múzeum|Közművelődés Háza]] ([[1914]])''', melyben múzeumot és könyvtárat rendeztek be. Elősegítette a csabai iskolák fejlesztését is.
+
Zsilinszky oktatási tevékenységének befejezése után kezdetben a vármegyei, '''később az országos közéletben vállalt szerepet'''. Karrierjét a tudomány, a politika és az egyház világában is elkezdte építeni.
-
'''Budapesten hunyt el [[1925]]. [[október 4.|október]] 4-én.'''  
+
'''Tudományos munkássága''' [[1874|1874-ben]] '''a Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulatban''' kezdődött el, ahol [[1886|1886-ig]] '''titkári teendők'''et látott el, valamint a társulat '''évkönyveit szerkesztette'''. Részt vett a társulat történelmi és művelődéstörténeti kutatásaiban is, összesen '''23 publikáció''' fűződik a nevéhez. Tanulmányaiban elsősorban a 16-17. századi magyar országgyűlések és egyházi tanácskozások történetét ismertette, de műveiben foglalkozott a történetírás és a művészet kiemelkedő hazai személyiségeivel is. [[1875|1875-ben]] több mint fél évig '''bekapcsolódott a [[Békés (2)|Békés]]''' című társadalmi és ismeretterjesztő '''hetilap szerkesztésébe'''. Kutatásai olyan szinten felkeltették a történészszakma figyelmét, hogy '''a Magyar Tudományos Akadémia''' [[1878|1878-ban]] levelező, '''[[1899|1899-ben]] rendes taggá választotta'''. Honoris causa doktorának választotta a genfi és kolozsvári egyetem.
-
'''Békéscsabán [[1910]] és [[1949]] között utcanév őrizte emlékét.'''
+
Zsilinszky '''politikai tevékenysége''' [[1875|1875-ben]] kezdődött, amikor '''bekapcsolódott a Szabadelvű Párt munkájába'''. Négy cikluson keresztül [[1875]]-[[1881]] között a gyomai, [[1881]]-[[1887]] között a békéscsabai választókerület '''országgyűlési képviselő'''jeként tevékenykedett. [[1889]]-[[1892]] között '''Csongrád,''' [[1892]]-[[1895]] között pedig '''Zólyom vármegye főispáni tisztségét töltötte be'''. Szerepe volt a tanügyi és gazdasági kérdések megvitatásában, tagja volt a horvát regnikoláris deputációnak, valamint az alapok és alapítványok jogi természetének meghatározásával foglalkozó bizottságnak. Jegyzőként is tevékenykedett a képviselőházban. [[1895]]. [[február 20.|február 20-án]] a király '''a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium államtitkárává nevezte ki''', valamint [[1896|1896-tól]] újabb két cikluson keresztül bekapcsolódott az Országgyűlés munkájába '''a békéscsabai választókerület képviselője'''ként. Tízévi államtitkári munkássága után, '''[[1905|1905-ben]] elnyerte a belső titkos tanácsosi méltóságot.'''
-
== Művei ==
+
Az [[1905]]. évi választások után '''a Szabadelvű Párt''' ellenzéki szerepbe kényszerült, majd '''feloszlott''', így '''Zsilinszky a következő öt évre visszavonult''' a politikától. Az [[1910]]. évi országgyűlési választások előtt a Szabadelvű Párt romjain megalakult a Nemzeti Munkapárt, így '''a szarvasi választókerület képviselője'''ként tevékenykedett [[1918|1918-ig]]. Képviselői és államtitkári tisztségéből adódó kapcsolatait felhasználva '''támogatta Békés vármegye és Békéscsaba fejlődését'''. '''Közbenjárására épülhetett meg Békéscsabán a [[Munkácsy Mihály Múzeum|Közművelődés Háza]]''', mely a mai Munkácsy Mihály Múzeum elődjének tekinthető. Az épület nemcsak múzeumként, hanem könyvtárként is funkcionált. Mind '''békéscsabai iskolák''', mind '''a szarvasi főgimnázium fejlesztését támogatta'''.
 +
'''Világi felügyelőként''' - előbb a csabai egyház, majd a bányakerületi evangélikus egyházkerület felügyelőjévé választották - bekapcsolódott a békéscsabai evangélikus egyházközség életébe.
 +
 +
Több alkalommal is segített a rászorulókon. Földadománnyal támogatta a Békés megyeieket – melyeken később megépült [[Medgyesbodzás]] és [[Medgyesegyháza]] -, a Körösvölgyi árvízkárosultakon egy kötet kiadásával igyekezett segédkezni.
 +
 +
== Díjak, kitüntetések ==
 +
* Lipót Rend-középkereszt ([[1901]])
 +
 +
== Emlékezete ==
 +
* '''Békéscsabán [[1910]] és [[1949]] között utcanév őrizte emlékét.'''
 +
* Békéscsabán a [[Városháza (Békéscsaba)|városháza]] árkádsorán '''[[Zsilinszky Mihály-emléktábla (Békéscsaba)|emléktáblát]]''' állítottak tiszteletére, '''születésének a 170. évfordulója''' alkalmából [[2008]]-ban.
 +
 +
== Főbb művei ==
* A magyar költészet és szónoklat kézikönyve. Pest: Kilián Gy., 1868. p. 539.  
* A magyar költészet és szónoklat kézikönyve. Pest: Kilián Gy., 1868. p. 539.  
-
* Magyar hölgyek. Történelmiélet- és jellem rajzok. Pest: Heckenast, 1871. p. 223.
+
* Magyar hölgyek. Történelmiélet- és jellem rajzok. Pest: Heckenast, 1871. p. 223.  
-
* Wilim János b.-csabai ev. tanító életrajza. Gyula: Dobay ny., 1871. p. 34.
+
* Wilim János b.-csabai ev. tanító életrajza. Gyula: Dobay ny., 1871. p. 34.  
-
* A keresztény hit- és erkölcstan vázlata. Főgymn. és főreáltan. prot. ifjúság szám. Pest: Kilián Gy., 1872. p. 81.
+
* A keresztény hit- és erkölcstan vázlata. Főgymn. és főreáltan. prot. ifjúság szám. Pest: Kilián Gy., 1872. p. 81.  
-
* Szarvas város történelme és jelen viszonyainak leírása. Pest: Aigner, 1872. p. 176.
+
* Szarvas város történelme és jelen viszonyainak leírása. Pest: Aigner, 1872. p. 176.  
* Az 1848-i francia forradalom történelme. Pest: 1873.  
* Az 1848-i francia forradalom történelme. Pest: 1873.  
 +
* Kupeczky János, Budapest, 1878.
 +
* Nagy férfiak szerepe a történelemben, Budapest, 1879.
 +
* Árvizveszély és vizszabályozás Békésmegyében, Békéscsaba, 1880.
 +
* Palaczki Ferenc, Budapest, 1880.
 +
* Az 1648-ki tokaji tanácskozmány, Budapest, 1886.
 +
* Lónyai Zsigmond és a nagyszombati béketanácskozmány, Budapest, 1886.
* Egy forradalmi zsinat története, 1707-1715. Budapest: 1889.  
* Egy forradalmi zsinat története, 1707-1715. Budapest: 1889.  
* Csongrád vármegye története. 1-3. köt. Budapest: 1897-1900.  
* Csongrád vármegye története. 1-3. köt. Budapest: 1897-1900.  
-
* A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest: 1907.
+
* A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest: 1907.  
-
 
+
* Az 1848-iki vallásügyi törvénycikk története, Budapest, 1908.
-
== Emlékezete ==
+
-
* Békéscsabán a [[Városháza (Békéscsaba)|városháza]] árkádsorán '''[[Zsilinszky Mihály-emléktábla (Békéscsaba)|emléktáblát]]''' állítottak tiszteletére, '''születésének a 170. évfordulója''' alkalmából [[2008]]-ban.
+
 +
== Források ==
 +
* Cabianska citanka : Csabai olvasókönyv. szerkesztőbiz.: Chlebniczki János et al. Békéscsaba : Szlovák Kutint., 1996. 168-171. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Dusnoki József: Egy csabai tanár, történész és művelődéspolitikus. 150 éve született Zsilinszky Mihály. (1838-1925). In: Körösök vidéke. Honismereti füzet. 1988. Békéscsaba: Békés Megyei Levéltár, 1988. 31-37. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Dusnoki József: Egy csabai tanár, történész és művelődéspolitikus. 150 éve született Zsilinszky Mihály. In: Erdmann Gyula (szerk.): Körösök Vidéke: honismereti füzet 1988. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 1988. 31-37. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Dusnoki-Draskocivich József: Följegyzések Zsilinszky Mihály pályakezdéséről. In: Erdész Ádám – Katona Csaba: A múlt felfedezői. A Magyar Történelmi Társulat és a Békés Megyei Levéltár 2008. november 7-i konferenciájának anyaga. Békés Megyei Levéltár, 2008. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BEKM_Sk_2008_histokon/?pg=4&layout=s  35-76. p.] (Látogatva: 2017. 08. 25.)
 +
* Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2000. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BEKM_Gyf_12_nyitott_mult/?pg=343&layout=s  342-348. p.] (Látogatva: 2017. 08. 25.)
 +
* Kenyeres Ágnes: Magyar életrajzi lexikon. 2. köt. Budapest: Akadémiai K., 1969. 1094. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Kmet, Miroslaw: Híd a magyar-szlovák kulturális kapcsolatokban. A történész és politikus Zsilinszky Mihály. Barátság, 2009, 3. szám, [http://nemzetisegek.hu/repertorium/2009/03/belivek_37-39.pdf, 6099-6101. p.] (Látogatva: 2017. 08. 25.)
 +
* Korniss Géza: Zsilinszky Mihály emléke... Bcs. 1927. Corvina ny. 37. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Korniss Géza: Zsilinszky Mihály emlékezete. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1926_10-12/?query=%22horv%C3%A1t%20regnikol%C3%A1ris%20deput%C3%A1ci%C3%B3%22&pg=418&layout=s Körösvidék, 7. évf. 292. szám, 1926. december 25. 5-6. p.] (Látogatva: 2018. 04. 27.)
 +
* Sonkoly Kálmán: Hatvanöt éve hunyt el Zsilinszky Mihály Békéscsaba "Széchenyi Istvánja". In: Csabai Hírmondó. 5. évf. (1990.) 39. sz. 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 14. köt. Budapest: Hornyánszky, 1914. 1939-1943. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Tóth Lajos: Arcképek Szarvas múltjából. Szarvas: Szarvas Város Barátainak Köre, 1983. 51-54. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Tóth Lajos: Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékfüzet születésének 100. évfordulójára. Szarvas: Hazafias Népfront és Városi Tanács, 1986. 11-14. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Tóth Lajos: Benka Gyula munkássága és a szarvasi nevelőképzés százéves története. Szarvas: Községi Tanács, 1964. 236. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Zsilinszky Mihály. In: Körösvidék. 6.évf. 225. sz. (1925. október 6.) 1. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==
 +
* Korniss Géza: Emlékbeszéd Zsilinszky Mihály arcképének leleplezése alkalmából. Békéscsaba : Corvina ny., 1927. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
 +
* Korniss Géza: Zsilinszky Mihály emléke. Békéscsaba : Corvina ny., 1927. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
 +
* Magyar Országgyűlés. A főrendiház és képviselőház tagjainak életrajzi adatai. szerk.: Vásárhelyi Ferenc. Budapest : „Jókai” Könyvnyomdai Műintézet, 1910. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/OGYK_Almanach_1910-1918_2/?pg=306&layout=s  301-302. p.]
 +
 +
* Mályusz Elemér: Zsilinszky Mihály (1838 május 1.-1925 október 4.). In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/LeveltariKozlemenyek_03/?pg=322&layout=s  Levéltári Közlemények, 1925, 3. szám, 317-319. p.]
 +
 +
* Mikszáth Kálmán: Két államtitkár. In: [http://epa.oszk.hu/00000/00030/02669/pdf/VU_EPA00030_1905_10.pdf, Vasárnapi Ujság, 1905, 10. szám, 145-147. p.]
 +
 +
* Szabadelvűpárti naptár az 1884. szökő évre. szerk.: Szathmáry György. Budapest : Arthenaeum R. Társulat, 1884. [http://epa.oszk.hu/02100/02180/00001/pdf/SzeP_naptar_1884_141-143.pdf 141-143. p.]
-
* Dusnoki József: Egy csabai tanár, történész és művelődéspolitikus. 150 éve született Zsilinszky Mihály. (1838-1925). In: Körösök vidéke. Honismereti füzet. 1988. Békéscsaba: Békés Megyei Levéltár, 1988. p. 31-37.
+
* Szarvas Város történelme és jelen viszonyainak leirása Zsilinszky Mihály főiskolai tanár és könyvtárnok által. szerk.: Chlebniczki János. 2. kiadás. Békéscsaba : Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete, 2004. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Kenyeres Ágnes: Magyar életrajzi lexikon. 2. köt. Budapest: Akadémiai K., 1969. p. 1094.
+
-
* Korniss Géza: Zsilinszky Mihály emléke... Bcs. 1927. Corvina ny. 37 p.
+
-
* Sonkoly Kálmán: Hatvanöt éve hunyt el Zsilinszky Mihály Békéscsaba "Széchenyi Istvánja". In: Csabai Hírmondó. 5. évf. (1990.) 39. sz. p. 3.
+
-
* Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 14. köt. Budapest: Hornyánszky, 1914. p. 1939-1943.
+
-
* Tóth Lajos: Arcképek Szarvas múltjából. Szarvas: Szarvas Város Barátainak Köre, 1983. p. 51-54.
+
-
* Tóth Lajos: Arcképek Szarvas múltjából. Szarvas: Szarvas Város Barátainak Köre, 1893. p. 51. (Kép)
+
-
* Tóth Lajos: Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékfüzet születésének 100. évfordulójára. Szarvas: Hazafias Népfront és Városi Tanács, 1986. p. 11-14.
+
-
* Tóth Lajos: Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékfüzet születésének 100. évfordulójára. Szarvas: Hazafias Népfront és Városi Tanács, 1986. p. 13. (Kép)
+
-
* Tóth Lajos: Benka Gyula munkássága és a szarvasi nevelőképzés százéves története. Szarvas: Községi Tanács, 1964. p. 236. (Kép)
+
-
* Zsilinszky Mihály. In: Körösvidék. 6.évf. (1925. október 6.) 225. sz. p. 1.
+
[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsaba]]

A lap 2018. április 27., 18:11-kori változata

tanár, történész, politikus

Tartalomjegyzék

Élete

Zsilinszky Mihály

1838. május 1-én született Békéscsabán. Édesapja Zsilinszky Mihály jómódú gazdálkodó, aki községi bírói tisztséget is betöltött Békéscsabán, édesanyja Patai Ilona volt. Szülei szlovák eredetű evangélikusok voltak. Három lány- és egy fiútestvéréről tudunk.

Zsilinszky tehetségére tanítója, Wilim János figyelt fel. Elemi iskolai tanulmányait szülővárosában, majd Orosházán végezte, középiskolai éveit pedig a szarvasi főgimnáziumban töltötte. Szarvason érettségizett 1856-ban. Két év múlva felsőfokú tanulmányait a pesti Protestáns Teológiai Akadémián kezdte, ahol bölcsészettudományi és teológiai kurzusokon vett részt, mivel édesapja az egyházi vagy a tanári pályát szánta neki. Tanulmányai mellett nevelői feladatokat is ellátott Fabiny Teofil családjánál. A kor szokásainak megfelelően 1860-1861-ben egy-egy szemesztert külföldön, a helle-i és a berlini egyetemen végzett el. A tanszünetekben járt Németországban, Svájcban, Olaszországban és Franciaországban. Kiemelt hangsúlyt fordított a nyelvtanulásra, tanulmányai végeztével a magyar és a szlovák nyelven kívül még négy másik idegen nyelvet elsajátított.

Zsilinszky Mihály két alkalommal nősült meg. Első felesége Haán Karolina (1867-1874), második felesége Reök Ilona (1883-1925) volt. Első házasságából született István, Mihály és Antal, második feleségétől pedig Ilona, Lajos és Tibor nevű gyermeke.

Az 1920-as években már betegeskedett. 1925. október 4-én hunyt el Budapesten.

Munkássága

Karrierje szempontjából az első lépés a tanári pálya volt. 1861-ben vállalt állást egykori középiskolájában, a szarvasi főgimnáziumban. Szakjai elsősorban a magyar irodalom és a történelem voltak, de emellett időnként egyéb tantárgyakat is oktatott. Részt vett az iskolai könyvtár munkájában is, közreműködött a vasárnapi istentiszteletek során, a főgimnázium oktatói által tartott egyházi szónoklatok megtartásában, tevékeny szerepet vállalt a rajzszakkör megszervezésében és megtartásában, ismeretterjesztő előadásokat tartott, tankönyveket írt az általa tartott tantárgyakhoz és szakirodalmi műfordítással is foglalkozott. A magyar történelmi, földrajzi, régészeti és pedagógiai társulat választmányi tagja volt. A tanári pályától 1874-ben többszörös családi tragédia okán vált meg (elvesztette fiatal feleségét, egyik gyermekét és édesapját).

Zsilinszky oktatási tevékenységének befejezése után kezdetben a vármegyei, később az országos közéletben vállalt szerepet. Karrierjét a tudomány, a politika és az egyház világában is elkezdte építeni.

Tudományos munkássága 1874-ben a Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulatban kezdődött el, ahol 1886-ig titkári teendőket látott el, valamint a társulat évkönyveit szerkesztette. Részt vett a társulat történelmi és művelődéstörténeti kutatásaiban is, összesen 23 publikáció fűződik a nevéhez. Tanulmányaiban elsősorban a 16-17. századi magyar országgyűlések és egyházi tanácskozások történetét ismertette, de műveiben foglalkozott a történetírás és a művészet kiemelkedő hazai személyiségeivel is. 1875-ben több mint fél évig bekapcsolódott a Békés című társadalmi és ismeretterjesztő hetilap szerkesztésébe. Kutatásai olyan szinten felkeltették a történészszakma figyelmét, hogy a Magyar Tudományos Akadémia 1878-ban levelező, 1899-ben rendes taggá választotta. Honoris causa doktorának választotta a genfi és kolozsvári egyetem.

Zsilinszky politikai tevékenysége 1875-ben kezdődött, amikor bekapcsolódott a Szabadelvű Párt munkájába. Négy cikluson keresztül 1875-1881 között a gyomai, 1881-1887 között a békéscsabai választókerület országgyűlési képviselőjeként tevékenykedett. 1889-1892 között Csongrád, 1892-1895 között pedig Zólyom vármegye főispáni tisztségét töltötte be. Szerepe volt a tanügyi és gazdasági kérdések megvitatásában, tagja volt a horvát regnikoláris deputációnak, valamint az alapok és alapítványok jogi természetének meghatározásával foglalkozó bizottságnak. Jegyzőként is tevékenykedett a képviselőházban. 1895. február 20-án a király a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium államtitkárává nevezte ki, valamint 1896-tól újabb két cikluson keresztül bekapcsolódott az Országgyűlés munkájába a békéscsabai választókerület képviselőjeként. Tízévi államtitkári munkássága után, 1905-ben elnyerte a belső titkos tanácsosi méltóságot.

Az 1905. évi választások után a Szabadelvű Párt ellenzéki szerepbe kényszerült, majd feloszlott, így Zsilinszky a következő öt évre visszavonult a politikától. Az 1910. évi országgyűlési választások előtt a Szabadelvű Párt romjain megalakult a Nemzeti Munkapárt, így a szarvasi választókerület képviselőjeként tevékenykedett 1918-ig. Képviselői és államtitkári tisztségéből adódó kapcsolatait felhasználva támogatta Békés vármegye és Békéscsaba fejlődését. Közbenjárására épülhetett meg Békéscsabán a Közművelődés Háza, mely a mai Munkácsy Mihály Múzeum elődjének tekinthető. Az épület nemcsak múzeumként, hanem könyvtárként is funkcionált. Mind békéscsabai iskolák, mind a szarvasi főgimnázium fejlesztését támogatta.

Világi felügyelőként - előbb a csabai egyház, majd a bányakerületi evangélikus egyházkerület felügyelőjévé választották - bekapcsolódott a békéscsabai evangélikus egyházközség életébe.

Több alkalommal is segített a rászorulókon. Földadománnyal támogatta a Békés megyeieket – melyeken később megépült Medgyesbodzás és Medgyesegyháza -, a Körösvölgyi árvízkárosultakon egy kötet kiadásával igyekezett segédkezni.

Díjak, kitüntetések

Emlékezete

Főbb művei

Források

Kapcsolódó irodalom

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Zsilinszky_Mih%C3%A1ly_(1838%E2%80%931925)”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök