Vidovszky Kálmán (1888–1932)

A BékésWiki wikiből

A lap 2018. április 25., 18:06-kori változata

evangélikus lelkész, tanár, író

Élete

Gyomán született 1888. április 25-én, tízgyermekes jegyző családban. Testvére Vidovszky Béla festőművész, aki megfestette arcképét. Középiskolai tanulmányait Szarvason majd Békéscsabán végezte. Érettségi után a Pozsonyi Akadémián evangélikus teológiát hallgatott. 1910 júniusában avatta lelkésszé Raffay Sándor püspök.

1918-ban katonai szolgálatot látott el a tábor lelkészeként.

1930. április 8-án megnősült, az evangélikus leánykollégium tanárnőjét, Szarvasi Olgát vette feleségül. Egy gyermekük született, Vidovszky Tamás. Mindössze két évig élhettek boldog házasságban.

1932. július 8-án egy epeműtétet követő szívgyengeség következtében elhunyt Budapesten. A budapesti Kerepesi-temetőben nyugszik. Síremlékét 1933 októberében avatták fel.

Munkássága

22 éves korában, 1910-ben került a békéscsabai Rudolf Gimnáziumba helyettes vallástanárként. A következő, 1911/12-es tanévtől rendes vallástanárrá nevezték ki. Munkája nem szorítkozott kizárólag a tanári munkára, tanításra. Vezetése alá került a Gyámintézet, ahol bevezette a bibliaórákat, vállalta az ifjúsági könyvtár gondozását, majd a Segítő-Egyesület vezetését is. A békéscsabai Aurora Zenei, Irodalmi és Képzőművészeti Körben a 1912/13-as és 1915/16-os időszak között háznagy volt.

Tanárként szívesen vállalta a tanulmányi kirándulások megszervezését: 1912-ben Révbe, 1913-ban Fiuméba és környékére, 1914-ben Erdélybe vitte el a gimnázium ifjúságát. Járt Németországban, Svájcban, ott volt a koppenhágai cserkészolimpiászon, elvitte az iskola cserkészeit a Bükkbe, a Bakonyba, Svájcba, hogy minél több élményben legyen részük. Nevelőmunkájában önzetlen volt, az ifjúság iránt érzett szeretet vezérelte. Istentiszteletre és a hazaszeretetre egyaránt nevelte diákjait, akik közül többen a lelkészi pályára léptek.

Az 1917 és 1923 közötti időszakban a gyulai gyülekezet lelkészeként nagy szerepe volt a hívek lelki gondozásában, a gyülekezet összetartásában.

Az ő nevéhez fűződik Békéscsabán a cserkészcsapat – az országban az elsők közt - megszervezése, melynek egyben első parancsnoka is volt. Igazi cserkészi erényekkel rendelkezett; egyenesség, őszinteség, példamutatás. Békéscsaba cserkészei Vidovszky vezetése alatt országos hírnevet szereztek fegyelmükkel és ügyességükkel.

Sokoldalúságát bizonyítja az is, hogy a Körösvidék Nyomda és Lapkiadó Vállalat alapítójaként, a Körösvidék folyóirat főszerkesztő-igazgatójaként tartjuk számon. A Körösvidékbe és az ifjúsági lapokba írt cikkei köteteket tesznek ki. Továbbá nagy hírnévre tett szert 180 imát magába foglaló imakönyvével, melyet az ifjúságnak és a cserkészeknek írt.

1927. január végén távozott a békéscsabai Rudolf Gimnáziumból. A bányai egyházkerület meghívására Budapestre ment, hogy átvegye a Luther Otthon budapesti egyetemi és főiskolai internátus vezetését. Az Otthon gazdasági ügyeit is Vidovszky intézte. Két év után, véglegesen igazgatói feladatokat láthatott el. Vezetése alatt élte virágkorát az intézmény.

1927-től a budapesti Evangélikus Leánylíceum vallástanára lett. Itt ismerkedett meg későbbi feleségével. A fővárosban hamar tudomást szereztek a cserkészet iránti lelkesedéséről, így országos cserkész ellenőrzőtisztté nevezték ki, valamint megbízták a Magyar Cserkész című lap szerkesztésével. 1930-ban megválasztották a Magyar Cserkészszövetség társelnökévé. Feladata volt az 1933-as gödöllői világjamboree sajtókampányának lebonyolítása. Az Ifjúsági Belmisszió Bizottság vezetését is rábízták; a bizottság elnökének nevezték ki. Választmányi tag volt a Luther Szövetségben.

Emlékezete

• Halála után, 1938-ban teret neveztek el róla Békéscsabán, mely 1949-ig viselte nevét.
• 1992 óta utca őrzi emlékét.

Főbb művei

• Megemlékezés dr. Luther János főgymnasiumi tanár, vadász-zászlósról. Békéscsaba: Corvina ny., 1914. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Csendes hangok a háboru zajában : beszédek és imák. Békéscsaba : Békésmegyei Függetlenség ny., 1915. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Dániai levelek. Kőrösvidék Rt., 1924.
• Imádkozó fiúk. Imádságok a mindennapi és a cserkészéletben. Protestáns fiúk számára. Budapest: Körösvidék ny., 1929. 237. p.

Ifjúsági lapokban, pedagógiai folyóiratokban több publikációja is megjelent.

Források

• A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium 125 éve : iskolatörténeti tanulmányok. Békéscsaba : Rózsa F. Gimn. és Nyomdaipari Szakközépisk., 1980. 190. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• A magyar feltámadás lexikona. szerk.: Szentmiklóssy Géza. Budapest : Magyar Feltámadás Lexikona, 1930. 1117. p.
• A magyarországi ágostai hitv. evang. keresztyén egyház 1930. évi novemeber hó 21. napján Budapesten megtartott rendes egyetemes közgyűlésének jegyzőkönyve. 57. p. (Látogatva: 2018. 04. 24.)
• Bőhm Dezső: Vidovszky Kálmán (1888–1932.) In: Evangélikusok Lapja, 18. évf. 26. szám, 1932. augusztus 7. 2-3. p. (Látogatva: 2018. 04. 24.)
• Dániai levelek. In: Szózat, 6. évf. 211. szám, 1924. szeptember 25. 9. p.
• Dedinszky Gyula: A Békéscsabán szolgált evangélikus lelkészek, segédlelkészek, vallástanárok és hitoktatók életrajzai 1718-1985-ig. Békéscsaba, 1985. 139. p. (Kézirat) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Ifjusági imakönyv jelenik meg. In: Evangélikusok Lapja, 15. évf. 21. szám, 1929. május 26. 7. p.
• Koren Emil: Vidovszky Béla emlékezete. In: Evangélikus Élet, 48. évf. 40. szám, 1983. október 2. 4. p.
• Kuthy Dezső: 25 évvel ezelőtt halt meg Vidovszky Kálmán. In: Evangélikus Naptár az 1957. évre. Budapest : Evangélikus Egyetemes Sajtóosztály, 1957. 61-63. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Magyar Országos Tudósító, 1933. október 27.
• Németh Csaba: A Gyulai Evangélikus Egyházközség megalapítása.163. p. In: Magyar egyháztörténeti vázlatok. 2001/1-2. Budapest : Magyar EgyházTörténeti Enciklopédia Munkaközösség, 2001.
• Vidovszky Kálmán (1888-1932.) In: A budapesti ág. hitv. evangélikus leánykollégium értesítője az 1932-33. évről. Budapest : Ifj. Kellner Ernő könyvnyomdája, 1933. 3-4. 16. p.
• Vidovszky Kálmán. In: A békéscsabai Ág. H. Ev. Rudolf-Reálgimnázium... értesítője az 1926-27. iskolai évről. Békéscsaba: Rudolf-Reálgimn., 1927. 3-4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Vidovszky Kálmán. In: A békéscsabai Ág. H. Ev. Rudolf-Reálgimnázium... értesítője az 1932-33. iskolai évről. Békéscsaba: Rudolf-Reálgimn., 1933. 3-6. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Vidovszky Kálmán. In: Békésmegyei Közlöny. 59. évf. 147. szám (1932. július 10.) 147. sz. 2. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Vidovszky Kálmán. In: Körösvidék. 13. évf. (1932. július 10.) 154. szám. 1., 4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Kapcsolódó irodalom

• A Kőrösvidék tízéves jubileuma. In: A Sajtó, Sajtóügyi tudományos folyóirat, 4. évf. 4. szám, 1930. április. 202. p.
• Gergely Ferenc: A magyar cserkészet története, 1910-1948. Budapest : Göncöl Kiadó, 1989. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Irodalom : Vidovszky Kálmán: Imádkozó fiuk. In: Evangélikusok Lapja, 15. évf. 33. szám, 1929. szeptember 1. 7. p.
• Könyvismertetés. In: Dunántúli Protestáns Lap, 41. évf. 16. szám, 1930. április 20. 6. p.
• Meghalt Vidovszky Kálmán. In: Pesti Napló, 83. évf. 152. szám, 1932. július 10. 19. p.