Berthóty István (1872–1929)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Új oldal, tartalma: „polgármester == Élete == Németújfaluban (Somogy megye), 1872. augusztus 17-én született, régi nemesi családból származott: apja, '''Berth…”)
(Ell.+jav.)
1. sor: 1. sor:
-
polgármester
+
polgármester, kormányfőtanácsos
== Élete ==
== Élete ==
-
Németújfaluban (Somogy megye), [[1872]]. [[augusztus 17.|augusztus 17]]-én született, régi nemesi családból származott: apja, '''Berthóty Gusztáv''', '''Andrássy gróf főpénztárnoka''', később [[Mezőberény|Mezőberényben]] takarékpénztári tisztviselő, anyja Gaál Magdolna. A szarvasi gimnáziumban [[1889]]-ben tett érettségit. Tanulmányait a nagyváradi jogakadémián folytatta. [[1893]]-ban államtudományi államvizsgát tett, [[1903]]-ban Kolozsváron doktorrá avatták.
+
Németújfaluban (Somogy megye), [[1872]]. [[augusztus 17.|augusztus 17]]-én született, régi nemesi családból származott: apja, '''Berthóty Gusztáv''', '''Andrássy gróf főpénztárnoka''', később [[Mezőberény|Mezőberényben]] takarékpénztári tisztviselő, anyja Gaál Magdolna. Testvérei: [[Berthóty Károly|Károly]] (kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselő), Lujza, Erzsébet, Ágoston József.
-
Tanulmányai befejezése után közigazgatási pályára lépett. Rövid ideig Bihar vármegye közigazgatásánál szolgált mint írnok. [[1894]]-től Békés vármegyében, [[Gyula|Gyulán]] volt gyakornok. [[1894]] szeptemberéig a vármegye III., [[1897]] októberéig II., [[1906]]-ig pedig I. aljegyzője volt. [[1902]] májusában '''tiszteletbeli főjegyzővé''' nevezték ki. [[1906]] májusában a vármegye törvényhatósága az '''orosházi járás szolgabírájává''' választotta, s ezt a tisztségét tíz évig viselte. [[Orosháza|Orosházára]] érkezése után azonnal bekapcsolódott a község társadalmi életébe, elnöke volt a '''Kaszinónak''' s az [[1913]]-ban alakult''' Orosházi Munkás Testedző Körnek'''. [[1916]]. [[május 23.|május 23]]-án a megye törvényhatóságának bizalma a vármegye főjegyzői állásába emelte.
+
Elemei tanulmányait Mezőberényben végezte el. A szarvasi gimnáziumban [[1889]]-ben tett érettségit. Tanulmányait a nagyváradi jogakadémián folytatta. [[1893]]-ban államtudományi államvizsgát tett, [[1903]]-ban Kolozsváron doktorrá avatták.
-
Munkásságának újabb elismerése volt, amikor Békéscsaba város képviselő-testülete [[1918]]. [[november 26.|november 26]]-án nagy lelkesedéssel a '''város polgármesterévé''' választotta. Ebben a pozícióban 11 éven át működött a város fejlesztése érdekében minden lehetőséget kihasználó ügyszeretettel. [[1928]]-ban a kormányzó '''kormányfőtanácsosi''' címmel jutalmazta érdemeit.  Szegeden, [[1929]]. [[július 20.|július 20]]-án, a főispáni kinevezés küszöbén hunyt el.
+
'''Nosici Thurzó Ilonát vette feleségül''', egy '''lányuk''' született, '''Berthóty Magda''' ([[Petényi (Donner) László (1887-1971)|dr. Donner László]] neje).
 +
 
 +
[[1928]]-[[1929|29]] telén súlyosan megbetegedett, a felgyógyulás érdekében 2 hónapot az Adria partján töltött. Rosszullétét követően a gyulai kórházba vitték, majd a sürgős műtéti beavatkozás szüksége miatt Szegedre vitték, ahol megműtötték, de állapota rosszabbodott, '''[[1929]]. [[július 20.|július 20-án]]''', a főispáni kinevezés küszöbén '''elhunyt'''. Temetésére [[július 24.|július 24-én]] a Széchenyi-ligeti katolikus temetőben került sor Békéscsabán.  
== Munkássága ==
== Munkássága ==
-
Ő volt a város első polgármestere. Tevékenysége alatt indult el [[Békéscsaba]] várossá fejlődése. Ezalatt épült fel többek között az [[Árpád fürdő]], a városi sporttelep. Bővült a kereskedelmi iskola, és megkezdődött a leánylíceum építése. Utak építésével, az Élővízcsatorna szabályozásával az égető munkanélküliséget enyhítette. Nemcsak polgármesterként volt első embere a városnak, hanem a közélet terén is. Minden kulturális mozgalomban részt vett; több egyesületet az ő kezdeményezésére hívtak életre, s ezek működését továbbra is figyelemmel kísérte, segítette. Részt vállalt a város sportéletében is: a [[Csabai Atlétikai Klub]] alapítója s elnöke volt. Távlati tervei közé tartozott a város víz- és csatornahálózatának kiépítése, a villanytelep fejlesztése.
+
Tanulmányai befejezése után közigazgatási pályára lépett. Rövid ideig Bihar vármegye közigazgatásánál szolgált mint írnok. [[1894]]-től Békés vármegyében, [[Gyula|Gyulán]] volt gyakornok. [[1894]] szeptemberéig a vármegye III., [[1897]] októberéig II., [[1906]]-ig pedig I. aljegyzője volt. [[1902]] májusában '''tiszteletbeli főjegyzővé''' nevezték ki. [[1906]] májusában a vármegye törvényhatósága az '''orosházi járás szolgabírájává''' választotta, s ezt a tisztségét tíz évig viselte. [[Orosháza|Orosházára]] érkezése után azonnal bekapcsolódott a község társadalmi életébe, elnöke volt a '''Kaszinónak''' s az [[1913]]-ban alakult''' Orosházi Munkás Testedző Körnek'''. [[1916]]. [[május 23.|május 23]]-án a megye törvényhatóságának bizalma a vármegye főjegyzői állásába emelte.
-
== Emlékezete ==
+
Munkásságának újabb elismerése volt, amikor Békéscsaba város képviselő-testülete [[1918]]. [[november 26.|november 26]]-án nagy lelkesedéssel a '''város polgármesterévé''' választotta. Ebben a pozícióban 11 éven át működött a város fejlesztése érdekében minden lehetőséget kihasználó ügyszeretettel. [[1928]]-ban a kormányzó '''kormányfőtanácsosi''' címmel jutalmazta érdemeit.
-
Arcképét a Városháza tanácstermében helyezték el. [[1992]]-ben a városháza udvarán emléktáblát avattak tiszteletére.
+
-
== Forrás ==
+
Ő volt a város első polgármestere. Tevékenysége alatt indult el [[Békéscsaba]] várossá fejlődése. Ezalatt épült fel többek között az [[Árpád fürdő]], a városi sporttelep. Bővült a kereskedelmi iskola, és megkezdődött a leánylíceum építése. Utak építésével, az Élővízcsatorna szabályozásával az égető munkanélküliséget enyhítette. Nemcsak polgármesterként volt első embere a városnak, hanem a közélet terén is. Minden kulturális mozgalomban részt vett; több egyesületet az ő kezdeményezésére hívtak életre, s ezek működését továbbra is figyelemmel kísérte, segítette. Részt vállalt a város sportéletében is: a [[Csabai Atlétikai Klub]] alapítója s elnöke volt. Távlati tervei közé tartozott a város víz- és csatornahálózatának kiépítése, a villanytelep fejlesztése.
-
Békés vármegye. Szerk. Márkus György. Bp. 1936. Békésvm. Monográfiája Szerk. 497. p.
+
-
Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Főszerk. Korniss Géza. Bcs. 1930. Körösvidék ny. 420-421. p.
+
== Díjak, elismerések ==
 +
* '''Vöröskereszt ezüst díszérem''' ([[1916]])
 +
* '''II. oszt. polgári hadiéremkereszt''' ([[1918]])
 +
* '''Kormányzótanácsosi cím''' ([[1928]])
-
Dr. Berthóty István = A békéscsabai Községi Fiú Felső Kereskedelmi Iskola és a ... értesítője az 1929-30. iskolai évről. Közzéteszi Pancratz József. Bcs. 1930. Ker. Isk. 5-6. p.
+
== Emlékezete ==
 +
* '''Arcképét a Városháza tanácstermében helyezték el''' [[1931]] októberében. A festmény [[Vidovszky Béla (1883-1973)|Vidovszky Béla]] munkája.
 +
* [[1991|1991-ben]] Békéscsabán lakóingatlan vette fel a nevét ([https://goo.gl/pgTwz5 '''Berthóty udvar'''])
 +
* [[1992|1992-ben]] a városháza udvarán '''[[Berthóty István-emléktábla (Békéscsaba)|emléktáblát]] avattak''' tiszteletére.  
-
Berthóty István dr. kormányfőtanácsos, Békéscsaba város polgármestere = Békésmegyei Közlöny. 56. évf. 1929. július 21. 120. sz. 1-2. p.
+
== Források ==
 +
* Békés vármegye. Szerk. Márkus György. Bp. 1936. Békésvm. Monográfiája Szerk. 497. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
 +
* Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Főszerk. Korniss Géza. 420-421. p. Bcs. : Körösvidék ny., 1930. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
 +
* [http://www.bekescsaba.hu/download.fcgi/13227_0_2_POLG%C3%81RMESTEREK.pdf Békéscsabai választott polgármesterek és tanácselnökök, 1849-2010. szerk.: Gécs Béla] (Látogatva: 2018.01.26.)
 +
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1929_3/?query=%22Berth%C3%B3ty%20Istv%C3%A1n%22%2B1929&pg=34&layout=s Berthóty István dr. In: Békésmegyei Közlöny, 56. évf. 120. szám, 1929. július 21. 1-2. p.] (Látogatva: 2018.01.26.)
 +
* Berthóty István dr. kormányfőtanácsos, Békéscsaba város polgármestere In: Békésmegyei Közlöny. 56. évf. 1929. július 21. 120. sz. 1-2. p.  
 +
* Dr. Berthóty István. In: A békéscsabai Községi Fiú Felső Kereskedelmi Iskola és a ... értesítője az 1929-30. iskolai évről. Közzéteszi Pancratz József. Bcs. 1930. Ker. Isk. 5-6. p.
 +
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1929/?query=%22Berth%C3%B3ty%20Istv%C3%A1n%22&pg=292&layout=s Dr. Berthóty István. In: Békés, 61. évf. 58. szám, 1929. július 24. 1-2. p.] (Látogatva: 2018.01.26.)
 +
* Hankó András: Dr. Berthóty István. In: Heti Mérleg. 3. évf. 29. sz. 1993. 5. p.
 +
* [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/VarosokLapja_1931/?query=%22berth%C3%B3ty%20istv%C3%A1n%22&pg=345&layout=s Hírek : leleplezték Berthóty István arcképét a békéscsabai városházán. In: Városok Lapja, 26. évf. 24. szám, 1931. november 1. 346. p.] (Látogatva: 2018.01.26.)
 +
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1929_3/?query=%22Berth%C3%B3ty%20Istv%C3%A1n%22%2B1929&pg=44&layout=s Impozáns külsőségek között temette el Békéscsaba lakossága első polgármesterét. In: Békésmegyei Közlöny, 56. évf. 121. szám, 1929. július 24. 1-2. p.] (Látogatva: 2018.01.26.)
 +
* Koszorús Oszkár: Orosháza jelesei. 92. In: Orosházi Napló. 4. évf. 1992. 36. sz. 6. p.
 +
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/NapiHirek_1928_05_1/?query=%22berth%C3%B3ty%20istv%C3%A1n%22%2Bpolg%C3%A1rmester&pg=113&layout=s Napi Hírek, 1928. május 5. 1. p.] (Látogatva: 2018.01.26.)
-
HANKÓ András: Dr. Berthóty István = Heti Mérleg. 3. évf. 1993. 29. sz. 5. p.
+
== Kapcsolódó irodalom ==
 +
* Békésmegyei fejek, 1929. szerk. Gergely Gábor Arnold. Békéscsaba : Corvina ny., 1929. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
-
KOSZORÚS Oszkár: Orosháza jelesei. 92. = Orosházi Napló. 4. évf. 1992. 36. sz. 6. p.
+
== Külső hivatkozások ==
 +
* István Berthóty de Bertót In: www.geni.com https://www.geni.com/people/Istv%C3%A1n-Berth%C3%B3ty-de-Bert%C3%B3t/6000000049172175827
[[Kategória: Békéscsabai Százak]]  
[[Kategória: Békéscsabai Százak]]  
31. sor: 51. sor:
[[Kategória: Személyek]]  
[[Kategória: Személyek]]  
[[Kategória: Békéscsabai személyek]]
[[Kategória: Békéscsabai személyek]]
 +
[[Kategória: Politikusok]]

A lap 2018. január 26., 19:01-kori változata

polgármester, kormányfőtanácsos

Tartalomjegyzék

Élete

Németújfaluban (Somogy megye), 1872. augusztus 17-én született, régi nemesi családból származott: apja, Berthóty Gusztáv, Andrássy gróf főpénztárnoka, később Mezőberényben takarékpénztári tisztviselő, anyja Gaál Magdolna. Testvérei: Károly (kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselő), Lujza, Erzsébet, Ágoston József.

Elemei tanulmányait Mezőberényben végezte el. A szarvasi gimnáziumban 1889-ben tett érettségit. Tanulmányait a nagyváradi jogakadémián folytatta. 1893-ban államtudományi államvizsgát tett, 1903-ban Kolozsváron doktorrá avatták.

Nosici Thurzó Ilonát vette feleségül, egy lányuk született, Berthóty Magda (dr. Donner László neje).

1928-29 telén súlyosan megbetegedett, a felgyógyulás érdekében 2 hónapot az Adria partján töltött. Rosszullétét követően a gyulai kórházba vitték, majd a sürgős műtéti beavatkozás szüksége miatt Szegedre vitték, ahol megműtötték, de állapota rosszabbodott, 1929. július 20-án, a főispáni kinevezés küszöbén elhunyt. Temetésére július 24-én a Széchenyi-ligeti katolikus temetőben került sor Békéscsabán.

Munkássága

Tanulmányai befejezése után közigazgatási pályára lépett. Rövid ideig Bihar vármegye közigazgatásánál szolgált mint írnok. 1894-től Békés vármegyében, Gyulán volt gyakornok. 1894 szeptemberéig a vármegye III., 1897 októberéig II., 1906-ig pedig I. aljegyzője volt. 1902 májusában tiszteletbeli főjegyzővé nevezték ki. 1906 májusában a vármegye törvényhatósága az orosházi járás szolgabírájává választotta, s ezt a tisztségét tíz évig viselte. Orosházára érkezése után azonnal bekapcsolódott a község társadalmi életébe, elnöke volt a Kaszinónak s az 1913-ban alakult Orosházi Munkás Testedző Körnek. 1916. május 23-án a megye törvényhatóságának bizalma a vármegye főjegyzői állásába emelte.

Munkásságának újabb elismerése volt, amikor Békéscsaba város képviselő-testülete 1918. november 26-án nagy lelkesedéssel a város polgármesterévé választotta. Ebben a pozícióban 11 éven át működött a város fejlesztése érdekében minden lehetőséget kihasználó ügyszeretettel. 1928-ban a kormányzó kormányfőtanácsosi címmel jutalmazta érdemeit.

Ő volt a város első polgármestere. Tevékenysége alatt indult el Békéscsaba várossá fejlődése. Ezalatt épült fel többek között az Árpád fürdő, a városi sporttelep. Bővült a kereskedelmi iskola, és megkezdődött a leánylíceum építése. Utak építésével, az Élővízcsatorna szabályozásával az égető munkanélküliséget enyhítette. Nemcsak polgármesterként volt első embere a városnak, hanem a közélet terén is. Minden kulturális mozgalomban részt vett; több egyesületet az ő kezdeményezésére hívtak életre, s ezek működését továbbra is figyelemmel kísérte, segítette. Részt vállalt a város sportéletében is: a Csabai Atlétikai Klub alapítója s elnöke volt. Távlati tervei közé tartozott a város víz- és csatornahálózatának kiépítése, a villanytelep fejlesztése.

Díjak, elismerések

Emlékezete

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Berth%C3%B3ty_Istv%C3%A1n_(1872%E2%80%931929)”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök