Sztraka Ernő (1830–1906)
A BékésWiki wikiből
(→Munkássága: Ell.+jav.) |
(Javítás) |
||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
== Élete == | == Élete == | ||
| + | '''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született [[1830]]. [[március 3.|március 3-án]].''' A család vezetékneve felvidéki származást feltételez. Nagyapja, Sztraka András Gyulán született. Édesapja, [[Sztraka Károly (1803-1863)|Sztraka Károly]], békéscsabai evangélikus tanítóként dolgozott [[1825]]-[[1863]] között. Édesanyja Boer (Beer) Anna volt. E házasságból két gyermek született: Ernő és György. | ||
| - | '''[[ | + | Sztraka Ernő '''elemi iskolai tanulmányait apja tanítványaként végezte. Középiskolás éveit a szarvasi és eperjesi gimnáziumban töltötte.''' '''18 éves korában beállt honvédnek''', s mint az eperjesi diák-légió tagja, részt vett az [[1848]]. évi novemberi kassai ütközetben. Ennek szerencsétlen kimenetele miatt sok viszontagság között, több heti keserves bujdosás után visszatért a kollégiumba. '''A szabadságharc leverését követően egy évig apja mellett tanítóskodott. [[1851|1851-ben]] jogi diplomát, az 1854-55-ös tanévben pedig a bécsi politechnikumban mérnöki oklevelet szerzett.''' |
| - | + | '''[[1863]]. [[november 18.|november 18-án]] megnősült, feleségül vette [[Réthy Pál (1809-1896)|Réthy Pál]] orvostanár és Mayer Rozália leányát, Etelkát.''' Házasságukból hét gyermek született: Ödön, Irén, Bella, Zoltán, Ernő, [[Tarján Tibor (1879-1945)|Tibor]], Géza. | |
| + | |||
| + | '''Békéscsabán''' agyvérzésben '''halt meg [[1906]]. [[február 20.|február 20-án]].''' | ||
== Munkássága == | == Munkássága == | ||
| + | Mint okleveles mérnök '''[[1855]] őszén''' [[Gyula|Gyulán]] Bodoky Károly vízügyi mérnök mellett '''a Körösök szabályozási munkájában vett részt. Három évvel később gyulai járási mérnökké nevezték ki. [[1861]] szeptemberében Békéscsaba mérnöke lett. Ezt a pozíciót [[1892]]. [[december 9.|december 9-ei]] lemondásáig töltötte be.''' Általában mindazok a nagy tömegeket foglalkoztató közmunkák, középítkezések, amelyek e három évtized alatt a városban lezajlottak, Sztraka Ernőnek köszönhetők. Ezen 31 esztendőből egy évet (1872-73) a gyulai Alsó-Fehér-Körös Szabályozási Társulat szolgálatában töltött el mint igazgató-mérnök. | ||
| - | + | '''Békéscsabai mérnökösködése alatt felmérte a várost:''' erről térképet, s a beltelkekről telekkönyvet készített az [[1818|1818-as]] Bodoky Mihály és az [[1833|1833-as]] Hammer Jakab-féle térképet után. '''Az 1860-as évek első felében elkészítette Békéscsaba első városrendezési tervét''', amit támogatott a csabai képviselőtestület, így felállították „Csaba város építészeti szakbizottmányát”. [[1962]] márciusára elkészült a „Csaba város építészeti rendszabályai” című munka, amit megismertettek a lakosokkal is. | |
| - | ''' | + | '''Az utcahálózat kialakítását''', az a városrendezés elveinek való megfelelést (a kiálló házak lebontása-újjáépítése, ami komoly tárgyalást igényelt a tulajdonossal és a szomszédokkal is; a szél- és szárazmalmok lebontása) a lakosság maradi gondolkodása akadályozta, így évek teltek el, míg Sztraka vezetésével '''sikerült megvalósítani''' a kitűzött célokat. A folyamat együtt járt új utcák és sikátorok megnyitásával. [[1868|1868-ban]] az ő kezdeményezésére váltotta fel a régi utcai pallókat a '''téglajárda''', neki köszönhetően helyeztek el a forgalmasabb utakon '''petróleumlámpás közvilágítás'''át. |
| - | + | Miután a mezőváros Csaba piaca népszerűvé vált, a városnak nagyobb piactérre volt szükség, amit a város telkek megvásárlásával a mostani Kossuth-térre helyezett át. Megfigyelései és tapasztalatai után '''Sztraka határozta meg a piac rendjét'''. | |
| - | + | Feladatához tartozott a belvizek lecsapolása, a vízelvezető fő- és mellékcsatornák létrehozása. Az ő '''tervei szerint történt a Széchenyi-liget ([[1865]]) és a Petőfi-liget ([[1882]]) parkosítása''' és beültetése, de '''neki köszönhető számos utca befásítása''' is, bár sok elültetett fát megrongáltak a helybéliek. Újsághirdetésekben kanadai nyárfát kínált eladásra. | |
| - | + | '''Mint építész több jelentős középülettel gazdagította Békéscsabát.''' Ilyen '''a régi kórházi épület''' ([[1864]]) és a csabai '''szegényápolda''' ([[1869]]) tervezése, továbbá az építkezések vezetése. Önálló alkotása a '''[[Hotel Fiume|Fiume szálloda]]''' ([[1867]]-[[1868|68]]), '''a régi gimnáziumi épület, az [[Erzsébethelyi Evangélikus Templom (Békéscsaba)]]''', valamint '''a mai [[Városháza (Békéscsaba)|Városháza]]''' (kivéve annak homlokzatát, amit [[Ybl Miklós (1814-1891)|Ybl Miklós]] tervezett). Munkálkodásának köszönhető '''a [[Kossuth tér (Békéscsaba)|Kossuth téri]] artézi kút''', amit a „halászlány” szobra díszített. Nevéhez fűződik '''a kígyósi vadvízcsatorna''' ([[1871]]) létrehozása is. [[1874]] nyarán régészeti kutatásokhoz készítette el [[Haan Lajos (1818-1891)|Haan Lajos]] részére '''Gyula város helyszínrajzát'''. [[1877]]-[[1879|79]] között került sor '''a Vigadó''' - benne a színházteremmel - megépítésére Halmay Andor tervei szerint, Sztraka Ernő művezetésével. [[1882|1882-ben]] kenderáztatót helyeztetett el. [[1885|1885-ben]] Sztraka elképzelése alapján alakították át '''az evangélikus kistemplomot''', [[1887|1887-ben]] '''a [[Széchenyi-liget (Békéscsaba)|Széchenyi-ligeti]] pavilon''' tervezője és építésvezetője volt. E széleskörű tevékenység mellett több évtizeden keresztül - [[1861]]-[[1896|96]] között - '''a [[Békésmegyei Gazdasági Egylet]] műszaki szaktanácsadója'''ként tevékenykedett. | |
| - | + | '''Árvízvédelmi tevékenysége [[1888|1888-ban]]''' megmentette a várost a megsemmisüléstől. A védelem miatt körgátat tervezett, ami [[1889|1889-re]] el is készült. [[1892|1892-ben]] készítette el utolsó mérnöki munkáját, a közvágóhíd tervét. | |
| - | ''' | + | [[Haan Lajos (1818-1891)|Haan Lajoshoz]], Szeberényi Ágostonhoz hasonlóan '''tagja volt a „kórház és szegénygyámoldai ügy bizottmányának”''', melynek elnöki feladatait apósa, [[Réthy Pál (1809-1896)|dr. Réthy Pál]] látta el. Emellett tagja volt '''a megyei árvízbizottságnak''' és '''Csabán a IV. kerületi megyebizottságnak'''. [[1880|1880-ban]] beválasztották a békéscsabai evangélikus egyház vezető testületébe (presbyterium). Az evangélikus gimnáziumban gondnoki feladatokat látott el [[1883|1883-tól]] [[1905|1905-ig]], valamint az evangélikus algimnázium iskolai bizottmánynak is tagja volt. |
| - | ''' | + | == Emlékezete == |
| + | * [[1996|1996-ban]] '''emléktáblát avattak''' tiszteletére a [[Városháza (Békéscsaba)|Városházán]]. | ||
| - | + | == Források == | |
| - | + | * [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekescsaba_2122_evangelikus_gimnazium_2124_1867/?query=%22sztraka%20ern%C5%91%22&pg=9&layout=s A békéscsabai ág. hitv. algymnasium értesítője 1867/68. Gyula, 1898. 10.p] (Látogatva: 2017.08.30.) | |
| - | + | * [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1976_10/?query=%22sztraka%20ern%C5%91%22&pg=96&layout=s A kúria, a sörház, a szoborsétány... : műemléki sétán Békéscsabán. In. Békés Megyei Népújság, 31. évf. 243. szám, 1976. október 14. 5. p.] (Látogatva: 2017.08.30.) | |
| + | * [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1875/?query=%22sztraka%20ern%C5%91%22&pg=51&layout=s Békés, 4. évf. 15. szám, 1875. április 11. 2.p] (Látogatva: 2017.08.30.) | ||
| + | * Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Békéscsaba : Körösvidék ny. 1930. 41-44. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár | ||
| + | * [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1877/?query=%22sztraka%20ern%C5%91%22&pg=81&layout=s Békésmegyei közlöny, 4. évf. 21. szám, 1877. március 15. 4. p.] (Látogatva: 2017.08.30.) | ||
| + | * [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1879_1/?query=%22sztraka%20ern%C5%91%22&pg=215&layout=s Békésmegyei közlöny, 6. évf. 58. szám, 1879. június 17. 2.p] (Látogatva: 2017.08.30.) | ||
| + | * [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1880_2/?query=%22sztraka%20ern%C5%91%22&pg=366&layout=s Békésmegyei közlöny, 7. évf. 239. szám, 1880. december 14. 3.p] (Látogatva: 2017.08.31.) | ||
| + | * [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1880_2/?query=%22sztraka%20ern%C5%91%22&pg=396&layout=s Békésmegyei közlöny, 7. évf. 247. szám, 1880. december 25. 3.p] (Látogatva: 2017.08.31.) | ||
| + | * [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1906_1/?query=%22sztraka%20ern%C5%91%22&pg=76&layout=s Békésmegyei közlöny, 33. évf. 15. szám, 1906. február 22., 3. p.] (Látogatva: 2017.08.31.) | ||
| + | * [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangOrallo_1905/?query=%22sztraka%20ern%C5%91%22&pg=503&layout=s Evangélikus Őrálló, 1. évf. 48 szám, 1905. november 24.] (Látogatva: 2017.08.31.) | ||
| + | * [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1988_10/?query=%22sztraka%20ern%C5%91%22&pg=158&layout=s Nagy András, D.: Emlékezünk a Csaba (Fiume) Szálló alkotójára. In. Békés Megyei Népújság, 43. évf. 253. szám, 1988. október 22. 7. p.] (Látogatva: 2017.08.31.) | ||
| + | * Nagy András, D.: Emlékképek a békéscsabai Sztraka családról. In: Csabai Hírmondó. 5. évf. 51-52. sz. 1990. p. 2. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár | ||
| + | * [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1988_11/?query=%22sztraka%20ern%C5%91%22&pg=38&layout=s Sonkoly Kálmán, Dr.: Szülőföldünk – Olvasónk hozzászólása: Emlékezzünk még egyszer! In. Békés Megyei Népújság, 43. évf. 265. szám, 1988. november 5. 7.p] (Látogatva: 2017.08.31.) | ||
| + | * Sztraka Ernő. (1830-1906). In: Békésmegyei Közlöny. 33. évf. 15. sz. 1906. február 22. 2-3. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár | ||
| + | * [https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GGB8-QBW?cc=1452460 Sztraka Ernő halotti jelentése] a www.familysearch.org honlapon | ||
| + | * Tábori György: A városrendező. Sztraka Ernő városi mérnök munkássága. Békéscsaba : Tevan A. Gimn.,Nyomdaipari Szakközép- és Szakmunkásképző Isk. 1993. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár | ||
| + | * [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1992_10/?query=%22sztraka%20ern%C5%91%22&pg=371&layout=s Tábori György: Hová lettek a kutak szobrai? In. Békés Megyei Hírlap, 47. évf. 257. szám, 1992. október 31-november 1. 4. p.] (Látogatva: 2017.08.31.) | ||
== Kapcsolódó irodalom == | == Kapcsolódó irodalom == | ||
| - | |||
| - | |||
| - | |||
| - | |||
| - | |||
| - | |||
| - | |||
[[Kategória:Békéscsaba]] | [[Kategória:Békéscsaba]] | ||
A lap 2017. augusztus 31., 21:04-kori változata
építész, városrendező, városi mérnök
Tartalomjegyzék |
Élete
Békéscsabán született 1830. március 3-án. A család vezetékneve felvidéki származást feltételez. Nagyapja, Sztraka András Gyulán született. Édesapja, Sztraka Károly, békéscsabai evangélikus tanítóként dolgozott 1825-1863 között. Édesanyja Boer (Beer) Anna volt. E házasságból két gyermek született: Ernő és György.
Sztraka Ernő elemi iskolai tanulmányait apja tanítványaként végezte. Középiskolás éveit a szarvasi és eperjesi gimnáziumban töltötte. 18 éves korában beállt honvédnek, s mint az eperjesi diák-légió tagja, részt vett az 1848. évi novemberi kassai ütközetben. Ennek szerencsétlen kimenetele miatt sok viszontagság között, több heti keserves bujdosás után visszatért a kollégiumba. A szabadságharc leverését követően egy évig apja mellett tanítóskodott. 1851-ben jogi diplomát, az 1854-55-ös tanévben pedig a bécsi politechnikumban mérnöki oklevelet szerzett.
1863. november 18-án megnősült, feleségül vette Réthy Pál orvostanár és Mayer Rozália leányát, Etelkát. Házasságukból hét gyermek született: Ödön, Irén, Bella, Zoltán, Ernő, Tibor, Géza.
Békéscsabán agyvérzésben halt meg 1906. február 20-án.
Munkássága
Mint okleveles mérnök 1855 őszén Gyulán Bodoky Károly vízügyi mérnök mellett a Körösök szabályozási munkájában vett részt. Három évvel később gyulai járási mérnökké nevezték ki. 1861 szeptemberében Békéscsaba mérnöke lett. Ezt a pozíciót 1892. december 9-ei lemondásáig töltötte be. Általában mindazok a nagy tömegeket foglalkoztató közmunkák, középítkezések, amelyek e három évtized alatt a városban lezajlottak, Sztraka Ernőnek köszönhetők. Ezen 31 esztendőből egy évet (1872-73) a gyulai Alsó-Fehér-Körös Szabályozási Társulat szolgálatában töltött el mint igazgató-mérnök.
Békéscsabai mérnökösködése alatt felmérte a várost: erről térképet, s a beltelkekről telekkönyvet készített az 1818-as Bodoky Mihály és az 1833-as Hammer Jakab-féle térképet után. Az 1860-as évek első felében elkészítette Békéscsaba első városrendezési tervét, amit támogatott a csabai képviselőtestület, így felállították „Csaba város építészeti szakbizottmányát”. 1962 márciusára elkészült a „Csaba város építészeti rendszabályai” című munka, amit megismertettek a lakosokkal is.
Az utcahálózat kialakítását, az a városrendezés elveinek való megfelelést (a kiálló házak lebontása-újjáépítése, ami komoly tárgyalást igényelt a tulajdonossal és a szomszédokkal is; a szél- és szárazmalmok lebontása) a lakosság maradi gondolkodása akadályozta, így évek teltek el, míg Sztraka vezetésével sikerült megvalósítani a kitűzött célokat. A folyamat együtt járt új utcák és sikátorok megnyitásával. 1868-ban az ő kezdeményezésére váltotta fel a régi utcai pallókat a téglajárda, neki köszönhetően helyeztek el a forgalmasabb utakon petróleumlámpás közvilágítását.
Miután a mezőváros Csaba piaca népszerűvé vált, a városnak nagyobb piactérre volt szükség, amit a város telkek megvásárlásával a mostani Kossuth-térre helyezett át. Megfigyelései és tapasztalatai után Sztraka határozta meg a piac rendjét.
Feladatához tartozott a belvizek lecsapolása, a vízelvezető fő- és mellékcsatornák létrehozása. Az ő tervei szerint történt a Széchenyi-liget (1865) és a Petőfi-liget (1882) parkosítása és beültetése, de neki köszönhető számos utca befásítása is, bár sok elültetett fát megrongáltak a helybéliek. Újsághirdetésekben kanadai nyárfát kínált eladásra.
Mint építész több jelentős középülettel gazdagította Békéscsabát. Ilyen a régi kórházi épület (1864) és a csabai szegényápolda (1869) tervezése, továbbá az építkezések vezetése. Önálló alkotása a Fiume szálloda (1867-68), a régi gimnáziumi épület, az Erzsébethelyi Evangélikus Templom (Békéscsaba), valamint a mai Városháza (kivéve annak homlokzatát, amit Ybl Miklós tervezett). Munkálkodásának köszönhető a Kossuth téri artézi kút, amit a „halászlány” szobra díszített. Nevéhez fűződik a kígyósi vadvízcsatorna (1871) létrehozása is. 1874 nyarán régészeti kutatásokhoz készítette el Haan Lajos részére Gyula város helyszínrajzát. 1877-79 között került sor a Vigadó - benne a színházteremmel - megépítésére Halmay Andor tervei szerint, Sztraka Ernő művezetésével. 1882-ben kenderáztatót helyeztetett el. 1885-ben Sztraka elképzelése alapján alakították át az evangélikus kistemplomot, 1887-ben a Széchenyi-ligeti pavilon tervezője és építésvezetője volt. E széleskörű tevékenység mellett több évtizeden keresztül - 1861-96 között - a Békésmegyei Gazdasági Egylet műszaki szaktanácsadójaként tevékenykedett.
Árvízvédelmi tevékenysége 1888-ban megmentette a várost a megsemmisüléstől. A védelem miatt körgátat tervezett, ami 1889-re el is készült. 1892-ben készítette el utolsó mérnöki munkáját, a közvágóhíd tervét.
Haan Lajoshoz, Szeberényi Ágostonhoz hasonlóan tagja volt a „kórház és szegénygyámoldai ügy bizottmányának”, melynek elnöki feladatait apósa, dr. Réthy Pál látta el. Emellett tagja volt a megyei árvízbizottságnak és Csabán a IV. kerületi megyebizottságnak. 1880-ban beválasztották a békéscsabai evangélikus egyház vezető testületébe (presbyterium). Az evangélikus gimnáziumban gondnoki feladatokat látott el 1883-tól 1905-ig, valamint az evangélikus algimnázium iskolai bizottmánynak is tagja volt.
Emlékezete
- 1996-ban emléktáblát avattak tiszteletére a Városházán.
Források
- A békéscsabai ág. hitv. algymnasium értesítője 1867/68. Gyula, 1898. 10.p (Látogatva: 2017.08.30.)
- A kúria, a sörház, a szoborsétány... : műemléki sétán Békéscsabán. In. Békés Megyei Népújság, 31. évf. 243. szám, 1976. október 14. 5. p. (Látogatva: 2017.08.30.)
- Békés, 4. évf. 15. szám, 1875. április 11. 2.p (Látogatva: 2017.08.30.)
- Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Békéscsaba : Körösvidék ny. 1930. 41-44. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Békésmegyei közlöny, 4. évf. 21. szám, 1877. március 15. 4. p. (Látogatva: 2017.08.30.)
- Békésmegyei közlöny, 6. évf. 58. szám, 1879. június 17. 2.p (Látogatva: 2017.08.30.)
- Békésmegyei közlöny, 7. évf. 239. szám, 1880. december 14. 3.p (Látogatva: 2017.08.31.)
- Békésmegyei közlöny, 7. évf. 247. szám, 1880. december 25. 3.p (Látogatva: 2017.08.31.)
- Békésmegyei közlöny, 33. évf. 15. szám, 1906. február 22., 3. p. (Látogatva: 2017.08.31.)
- Evangélikus Őrálló, 1. évf. 48 szám, 1905. november 24. (Látogatva: 2017.08.31.)
- Nagy András, D.: Emlékezünk a Csaba (Fiume) Szálló alkotójára. In. Békés Megyei Népújság, 43. évf. 253. szám, 1988. október 22. 7. p. (Látogatva: 2017.08.31.)
- Nagy András, D.: Emlékképek a békéscsabai Sztraka családról. In: Csabai Hírmondó. 5. évf. 51-52. sz. 1990. p. 2. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Sonkoly Kálmán, Dr.: Szülőföldünk – Olvasónk hozzászólása: Emlékezzünk még egyszer! In. Békés Megyei Népújság, 43. évf. 265. szám, 1988. november 5. 7.p (Látogatva: 2017.08.31.)
- Sztraka Ernő. (1830-1906). In: Békésmegyei Közlöny. 33. évf. 15. sz. 1906. február 22. 2-3. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Sztraka Ernő halotti jelentése a www.familysearch.org honlapon
- Tábori György: A városrendező. Sztraka Ernő városi mérnök munkássága. Békéscsaba : Tevan A. Gimn.,Nyomdaipari Szakközép- és Szakmunkásképző Isk. 1993. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Tábori György: Hová lettek a kutak szobrai? In. Békés Megyei Hírlap, 47. évf. 257. szám, 1992. október 31-november 1. 4. p. (Látogatva: 2017.08.31.)
