Munkácsy Mihály Emlékház (Békéscsaba)
A BékésWiki wikiből
(→Külső hivatkozások: Rendezés, zárójelezés) |
Ker0 (vitalap | szerkesztései) (hivatkozások javítása) |
||
3. sor: | 3. sor: | ||
== Története == | == Története == | ||
- | A saját korában Békéscsaba legszebbjeként számon tartott '''klasszicista udvarház''' a 19. század közepén, '''1843 és 1850 között''' épült, '''építtetője Steiner Jakab''', uradalmi tiszttartó volt. Steinerék, a szülők halála után '''befogadták [[Munkácsy Mihály (festőművész)|Munkácsy Mihály]] húgát''', Gizellát, s minthogy Mihály Békéscsabára került Reök Istvánhoz, ő maga is sokat időzött a családnál. '''Életének talán legszebb emlékei''' kötötték ehhez a házhoz. | + | A saját korában Békéscsaba legszebbjeként számon tartott '''klasszicista udvarház''' a [[19. század]] közepén, '''[[1843]] és [[1850]] között''' épült, '''építtetője Steiner Jakab''', uradalmi tiszttartó volt. Steinerék, a szülők halála után '''befogadták [[Munkácsy Mihály (festőművész)|Munkácsy Mihály]] húgát''', Gizellát, s minthogy Mihály Békéscsabára került Reök Istvánhoz, ő maga is sokat időzött a családnál. '''Életének talán legszebb emlékei''' kötötték ehhez a házhoz. |
- | '''1853-ban''' – a tragikus betyártámadást követően - meghalt Steinerné, az özvegyen maradt '''Steiner eladta a házat''', ő maga pedig elköltözött Csabáról. A kúriát a '''20. század közepéig az Omaszták''' (Omaszta József és neje, majd gyermekei)''' lakták''', majd a ll. világháború után, az államosításokat követően pártházként működött. A rendszerváltás után, még '''1989-ben''' döntést hoztak az épület '''teljes rekonstruálására''', melyet Sisa Béla, a Műemlékvédelmi Hivatal szakértője vezetett. | + | '''[[1853]]-ban''' – a tragikus betyártámadást követően - meghalt Steinerné, az özvegyen maradt '''Steiner eladta a házat''', ő maga pedig elköltözött Csabáról. A kúriát a '''[[20. század]] közepéig az Omaszták''' (Omaszta József és neje, majd gyermekei)''' lakták''', majd a ll. világháború után, az államosításokat követően pártházként működött. A rendszerváltás után, még '''1989-ben''' döntést hoztak az épület '''teljes rekonstruálására''', melyet Sisa Béla, a Műemlékvédelmi Hivatal szakértője vezetett. |
A kiállítóhely '''21 képet – kész műveket, tanulmányokat és vázlatokat - kapott a Nemzeti Galériától''' hosszú lejáratú letéttel. Az '''Emlékház ünnepélyes megnyitására 1994. május 18-án''' került sor, akkori köztársasági elnökünk, Göncz Árpád részvételével. | A kiállítóhely '''21 képet – kész műveket, tanulmányokat és vázlatokat - kapott a Nemzeti Galériától''' hosszú lejáratú letéttel. Az '''Emlékház ünnepélyes megnyitására 1994. május 18-án''' került sor, akkori köztársasági elnökünk, Göncz Árpád részvételével. | ||
38. sor: | 38. sor: | ||
* [http://hu.wikipedia.org/wiki/Munk%C3%A1csy_Mih%C3%A1ly Munkácsy Mihály] In:Wikipédia. (Látogatva: 2014.01.24.) | * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Munk%C3%A1csy_Mih%C3%A1ly Munkácsy Mihály] In:Wikipédia. (Látogatva: 2014.01.24.) | ||
* [http://www.bekescsaba.hu/index.fcgi?rx=&nyelv=hu&menuparam5=341&menuparam_44=375&mtitle=Munk%E1csy%20Eml%E9kh%E1z Munkácsy Emlékház] In: Békéscsaba Megyei Jogú Város Hivatalos Honlapja. (Látogatva: 2014.01.24.) | * [http://www.bekescsaba.hu/index.fcgi?rx=&nyelv=hu&menuparam5=341&menuparam_44=375&mtitle=Munk%E1csy%20Eml%E9kh%E1z Munkácsy Emlékház] In: Békéscsaba Megyei Jogú Város Hivatalos Honlapja. (Látogatva: 2014.01.24.) | ||
+ | |||
+ | [[Kategória:Épített értékek]] |
A lap 2017. augusztus 25., 12:36-kori változata
A Munkácsy Mihály Emlékház Békéscsabán, a Gyulai út 5. szám alatt található, az egykori Steiner, később Omaszta-kúria helyén. Megközelíthető gyalog (a Szent István tértől körülbelül 10 perc séta), illetve autóbusszal is.
Tartalomjegyzék |
Története
A saját korában Békéscsaba legszebbjeként számon tartott klasszicista udvarház a 19. század közepén, 1843 és 1850 között épült, építtetője Steiner Jakab, uradalmi tiszttartó volt. Steinerék, a szülők halála után befogadták Munkácsy Mihály húgát, Gizellát, s minthogy Mihály Békéscsabára került Reök Istvánhoz, ő maga is sokat időzött a családnál. Életének talán legszebb emlékei kötötték ehhez a házhoz.
1853-ban – a tragikus betyártámadást követően - meghalt Steinerné, az özvegyen maradt Steiner eladta a házat, ő maga pedig elköltözött Csabáról. A kúriát a 20. század közepéig az Omaszták (Omaszta József és neje, majd gyermekei) lakták, majd a ll. világháború után, az államosításokat követően pártházként működött. A rendszerváltás után, még 1989-ben döntést hoztak az épület teljes rekonstruálására, melyet Sisa Béla, a Műemlékvédelmi Hivatal szakértője vezetett.
A kiállítóhely 21 képet – kész műveket, tanulmányokat és vázlatokat - kapott a Nemzeti Galériától hosszú lejáratú letéttel. Az Emlékház ünnepélyes megnyitására 1994. május 18-án került sor, akkori köztársasági elnökünk, Göncz Árpád részvételével.
Az épület
A ház teljesen körbejárható, helységei egybe nyílóak. Az előcsarnokot Pásztor János Munkácsy-mellszobra díszíti. Munkácsy képei a négy Munkácsy-teremben láthatóak, négy különböző művészeti korszakából, időrendi sorrendben. A kiállított művek megtekintésével a látogató ízelítőt kap a művész ifjúkori, kiforrott, párizsi és colpach-i, illetve érett alkotói korszakából.
A Zöldszalonban Haan Antal, a Vörös Szalonban Veres Gusztáv, Omasztákról készült festményei találhatóak. Az Emlékház minden helységére a finom, úri elegancia jellemző. A falakat eredetileg selyemtapéta, a mennyezetet freskók díszítették.
Berendezésének részét képzik az egykori Omaszta-házból származó eredeti, korabeli bútorok, melyre egy ideig az evangélikus egyház vigyázott. Restaurálásukban a Munkácsy Mihály Múzeum, a Nemzeti Galéria, a szegedi Móra Ferenc Múzeum és a Műemlékvédelmi Hivatal munkatársai is részt vettek.
A múzeumi fogadóban az Omaszták tükrös szekrénye, a Zöldszalonban késő biedermeier bútoroaik, a 4. Munkácsy teremben pedig szecessziós ülőgarnitúrájuk tanúskodik a kor (közép)nemesi szokásairól és ízlésvilágáról. A festő első korszakának emléket állító teremben található egy 1850-es gyártású utazóláda, az Omaszta-hagyaték legrégebbi darabja is.
Forrás
- Az emlékház története. In: Munkácsy Mihály Emlékház (Látogatva: 2014.01.23.)
- Lenthár Márta: Munkácsy vendégeket vár a kúriába. Újabb kinccsel gazdagodik Békéscsaba. In: Békés Megyei Hírlap 49. (május 7-8) 107. 6.p.
- A műemlék épület leírása. In: Munkácsy Mihály Emlékház (Látogatva: 2014.01.23.)
Kapcsolódó irodalom
- Bakó Zsuzsanna: A békéscsabai Munkácsy Mihály Emlékház. Békéscsaba, Új Művészet, 5. 11. 54-56. P.
- Békéscsaba anno. A Munkácsy Mihály Emlékház. In: Heti Mérleg 4.évf. (1994) 20.sz. 8. P. Elektronikus változat
- Elfogadták a Munkácsy Emlékház kertépítészeti pályázatát. Békés Megyei Hírlap 49. (jan. 20.) 16. 1. p.
- Fábián István: Jubilál a Munkácsy Emlékház. A klasszicista kúriában huszonegy festmény. Békés Megyei Hírlap 59. (2004.máj.21.) 118. 7.P.
- Kürti Katalin: Újra Magyarországon a Golgota. Békés Megyei Hírlap 48. (ápr. 10-12.) 84. 7. p.
- Munkácsy Mihály Emlékház létesül Békéscsabán. Jövőre lesz a százötven éves jubileum. Békés Megyei Hírlap 48. (máj. 18.) 114. 1. p.
Külső hivatkozások
- Munkácsy Mihály In: Képzőművészet Magyarországon. (Látogatva: 2014.01.24.)
- Munkácsy Mihály In:Wikipédia. (Látogatva: 2014.01.24.)
- Munkácsy Emlékház In: Békéscsaba Megyei Jogú Város Hivatalos Honlapja. (Látogatva: 2014.01.24.)