Szabó Pál (1893–1970)
A BékésWiki wikiből
a (új alfejezet) |
(→Élete: belső hivatkozás) |
||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
| - | Zsellércsaládból származik, elemi iskola mellett napszámos munkákat vállal majd kőműves inasnak áll [[1909]]-ben. Tehetsége és tudásvágya kimagaslik a szegényparaszti rétegből, de természetesen kilátásai semmivel sem jobbak, mint a kor „népgyermekeinek”. Csak másodjára sorozzák be közkatonának, [[1915]]-ben. Galíciába, majd az olasz frontra kerül. A Tanácsköztársaság bukása után, szülőfalujába internálják két évre. Biharugrán kőművesként dolgozik. [[1922]]-ben összeházasodik Kiss Etelkával. Először 1927-ben publikál a [[Körösvidék (1)|Körösvidék]] lapban. Emberek című regénye [[1930]]-ban jelenik meg, Móricz Zsigmond dicsérő kritikát ír a könyvről a Nyugatba, [[Féja Géza (1900-1978)|Féja Géza]] is érdeklődéssel fordul művei, személyisége felé. Írói pályafutása innentől kezdődik meg: bekerül az irodalmi vérkeringésbe, könyvei látnak napvilágot, közéleti újságokba közöl cikkeket, illetve olyan folyóiratokat szerkeszt, mint a Komádi és Vidéke vagy a [[Kelet Népe]], ahol [[Sinka István]] szövegei is gyakran lejönnek. Politikailag is aktív: a [[Népi mozgalom|népi mozgalom]] tagja, országos alelnöke a Független Kisgazdapártnak. Később a szegényparasztság érdekeit jobban képviselő Nemzeti Parasztpár alapítója, elnöke. [[1944]]-ben Budapesten tartózkodik a főváros ostromakor. [[1945]] után tud igazán kibontakozni politikai és írói karrierje a szovjet befolyásnak köszönhetően, országgyűlési képviselő, elismert író. Támogatja Nagy Imre Sztálin halála utáni belpolitikáját. Fő művének a háromrészes Nyugtalan élet regénye tekinthető. [[1970]]. [[október 31]]-én hal meg. | + | Zsellércsaládból származik, elemi iskola mellett napszámos munkákat vállal majd kőműves inasnak áll [[1909]]-ben. Tehetsége és tudásvágya kimagaslik a szegényparaszti rétegből, de természetesen kilátásai semmivel sem jobbak, mint a kor „népgyermekeinek”. Csak másodjára sorozzák be közkatonának, [[1915]]-ben. Galíciába, majd az olasz frontra kerül. A Tanácsköztársaság bukása után, szülőfalujába internálják két évre. Biharugrán kőművesként dolgozik. [[1922]]-ben összeházasodik Kiss Etelkával. Először 1927-ben publikál a [[Körösvidék (1)|Körösvidék]] lapban. Emberek című regénye [[1930]]-ban jelenik meg, Móricz Zsigmond dicsérő kritikát ír a könyvről a Nyugatba, [[Féja Géza (1900-1978)|Féja Géza]] is érdeklődéssel fordul művei, személyisége felé. Írói pályafutása innentől kezdődik meg: bekerül az irodalmi vérkeringésbe, könyvei látnak napvilágot, közéleti újságokba közöl cikkeket, illetve olyan folyóiratokat szerkeszt, mint a Komádi és Vidéke vagy a [[Kelet Népe]], ahol [[Sinka István (1897-1969)|Sinka István]] szövegei is gyakran lejönnek. Politikailag is aktív: a [[Népi mozgalom|népi mozgalom]] tagja, országos alelnöke a Független Kisgazdapártnak. Később a szegényparasztság érdekeit jobban képviselő Nemzeti Parasztpár alapítója, elnöke. [[1944]]-ben Budapesten tartózkodik a főváros ostromakor. [[1945]] után tud igazán kibontakozni politikai és írói karrierje a szovjet befolyásnak köszönhetően, országgyűlési képviselő, elismert író. Támogatja Nagy Imre Sztálin halála utáni belpolitikáját. Fő művének a háromrészes Nyugtalan élet regénye tekinthető. [[1970]]. [[október 31]]-én hal meg. |
| - | + | ||
== Emlékezete == | == Emlékezete == | ||
A lap 2017. augusztus 14., 18:11-kori változata
1893. április 5-én született, Biharugrán. Író, politikus.
Tartalomjegyzék |
Élete
Zsellércsaládból származik, elemi iskola mellett napszámos munkákat vállal majd kőműves inasnak áll 1909-ben. Tehetsége és tudásvágya kimagaslik a szegényparaszti rétegből, de természetesen kilátásai semmivel sem jobbak, mint a kor „népgyermekeinek”. Csak másodjára sorozzák be közkatonának, 1915-ben. Galíciába, majd az olasz frontra kerül. A Tanácsköztársaság bukása után, szülőfalujába internálják két évre. Biharugrán kőművesként dolgozik. 1922-ben összeházasodik Kiss Etelkával. Először 1927-ben publikál a Körösvidék lapban. Emberek című regénye 1930-ban jelenik meg, Móricz Zsigmond dicsérő kritikát ír a könyvről a Nyugatba, Féja Géza is érdeklődéssel fordul művei, személyisége felé. Írói pályafutása innentől kezdődik meg: bekerül az irodalmi vérkeringésbe, könyvei látnak napvilágot, közéleti újságokba közöl cikkeket, illetve olyan folyóiratokat szerkeszt, mint a Komádi és Vidéke vagy a Kelet Népe, ahol Sinka István szövegei is gyakran lejönnek. Politikailag is aktív: a népi mozgalom tagja, országos alelnöke a Független Kisgazdapártnak. Később a szegényparasztság érdekeit jobban képviselő Nemzeti Parasztpár alapítója, elnöke. 1944-ben Budapesten tartózkodik a főváros ostromakor. 1945 után tud igazán kibontakozni politikai és írói karrierje a szovjet befolyásnak köszönhetően, országgyűlési képviselő, elismert író. Támogatja Nagy Imre Sztálin halála utáni belpolitikáját. Fő művének a háromrészes Nyugtalan élet regénye tekinthető. 1970. október 31-én hal meg.
Emlékezete
Békéscsabán általános iskola viseli a nevét. Szülőfalujában, Biharugrán Szabó Pál Irodalmi Emlékházzal tisztelegnek előtte 1.
Fontosabb művei
- Emberek (1930)
- Csodavárás (1936)
- Lakodalom, keresztelő, bölcső (1943), későbbi kiadásoknál: Talpalatnyi föld
- Nagy temető (1947)
- Új föld (1953)
- Nyugtalan élet (1958, 1971)
Fontosabb díjai =
- Baumgarten-díj (1949)
- Kossuth-díj (1951, 1954)
Hivatkozások
Források
- Szabó Pál (író) In: wikipédia (Látogatva: 2017.08.09.)
- Szabó Pál népi író
- Szabó Pál munkássága (MEK)
