Beliczey Géza (1863–1938)
A BékésWiki wikiből
(kategória szerkesztése) |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| - | földbirtokos, országgyűlési képviselő | + | földbirtokos, országgyűlési képviselő, „Békéscsaba és Békés vármegye Széchenyije” |
| - | Régi magyar nemesi család sarjaként '''született [[Békéscsaba|Békéscsabán]] [[1863]]. [[április 28.|április 28]] | + | Régi magyar nemesi család sarjaként '''született [[Békéscsaba|Békéscsabán]] [[1863]]. [[április 28.|április 28-án]]''', bajczai [[Beliczey István|Beliczey István (1827-1902)]] és [[Konopy-Cziglera Antónia Alojzia Johanna|Konopy-Cziglera Antónia Alojzia Johanna (1838-1911)]] gyermekeként. Gézának 2 fiú és 3 lánytestvére született. |
| - | + | A reáliskolát Aradon és Körmöcbányán, '''műegyetemi tanulmányait Grazban és Bécsben végezte'''. A vegyi technológia mellett a Hochschule für Bodenkulturnak is hallgatója volt. Iskolái elvégzése után tanulmányútra indult, s bejárta Franciaországot, Angliát és Svájcot. | |
| - | ''' | + | Kozma Ferenc '''gyakornok'''nak nevezte ki '''[[Mezőhegyes|Mezőhegyesen]]''', majd egy év után '''átvette atyja birtokának vezetését'''. [[1867|1867-ben]] mint gerendási nagybirtokos, Rosenthal Ignác gőzmalom-tulajdonossal előmunkálati engedélyhez jutottak a [[Csanádapáca]] - [[Újkígyós]] - [[Békéscsaba]] - [[Doboz]] között építendő gazdasági vasút kialakítására. Feleségével, [[Baghy Alojzia|Baghy Alojziaval (1873-1963)]] Törökszentmiklóson házasodtak össze [[1894|1894-ben]]. Három gyermekük született, Mária Antoinette Lujza, István és Miklós. |
| - | ''' | + | Beliczey '''meghatározó szerepet játszott Békés vármegye gazdasági és politikai életében'''. [[1903|1903-ban]] a Békésmegyei Gazdasági Egylet alelnökké választották. Fábry Sándor főispán utódaként is szóba került a neve [[1907|1907-ben]], azonban függetlenségi párti Justh Jánost választották. [[1908|1908-ban]] a békéscsabai lakosokkal adóleírást kért, amit elutasítottak. [[Gróf Wenckheim Dénes]] helyett [[1911|1911-ben]] megválasztották a vármegyei lótenyésztő bizottság elnökévé. |
| - | == | + | A Gazdasági Egylet alapszabálymódosítását követően, [[1912|1912-ben]] elnökké választotta, majd [[1922|1922-ben]] örökös tiszteletbeli elnöknek nevezték ki. '''[[1913|1913-ban]] Békéscsabán országgyűlési képviselővé választották''' munkapárti programjával, egészen [[1918|1918-ig]] tevékeny politikai szerepet végzett. A forradalmak idején tanúsított magatartása miatt üldözték, a diktatúra alatt a szolnoki börtönben raboskodott. Ezt követően újkígyósi birtokára vonult vissza. [[1921|1921-ben]] alelnöke lett az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek. Érdemei elismeréséül [[1922|1922-ben]] megkapta a gazdasági főtanácsosi címet, és a Signum Laudis, a II. oszt. érdemkereszt tulajdonosa lett. Terményeivel és állat állományával számtalan díjat nyert. Többször Békésvármegye legtöbbet adózói között volt. Felülfizető volt különböző kulturális esteken. |
| + | |||
| + | '''Élénk közéleti szereplést folytatott''', tevékenyen foglalkozott a közgazdaság kérdéseivel. Békés megye törvényhatósága [[1927|1927-ben]], majd [[1937|1937-ben]] ismét a felsőház tagjává választotta, ami a megyeszerte őt övező tiszteletnek köszönhető. Elnöke lett a Békés vármegyei Általános Takarékpénztár Egyesület Rt. és a Békés vármegyei Lótenyésztési Bizottmánynak. A sok kitüntető tisztség mellett még tagja volt az Országos Mezőgazdasági Kamarának, a Pesti Hazai Első Takarékpénztárnak, az Első Magyar Általános Biztosító Rt. választmányának, a Békéscsabai Kisgazdák Áru- és Hitelszövetkezet igazgatóságának, a Körösvidék Rt. igazgatóságának, az Alföldi Első Gazdasági Vasút igazgatóságának; továbbá a Békéscsabai Kisgazdák Egyesületének díszelnöke lett. Alapító elnöke volt a Békéscsabai Sertéshizlaló Részvénytársaságnak. | ||
| + | |||
| + | '''Több mint harminc éven át volt meghatározó személyisége a város és Békés vármegye gazdasági életének. Budapesten halt meg [[1938]]. [[május 2.|május 2-án]]''', a békéscsabai katolikus temetőben, a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. | ||
| + | |||
| + | |||
| + | == Források == | ||
| + | |||
| + | * Baiczai Beliczey Géza. In: Körösvidék. 19. évf. (1938. május 4.) 99. sz. p. 1-2. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár | ||
| + | |||
| + | * [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1998_02/?query=%22Beliczey%20g%C3%A9za%22%2Bb%C3%A9k%C3%A9scsaba&pg=378&layout=s Békés Megyei Hírlap, 53. évf. 49. szám, 1998. február 27. 13.p] (Látogatva: 2017. 06. 27.) | ||
| + | |||
| + | * Békésvármegye tíz éve. 1918-1928. Gyula: Orosházi Friss Újság, 1929. p. 6. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár | ||
| + | |||
| + | * Békés vármegye. Budapest: Békésvm. Monográfiája Szerk., 1936. p. 490. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár | ||
| + | |||
| + | * [Békés, 43. évf. 42. szám, 1911. október 15. 3.p https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1911/?query=%22Beliczey%20g%C3%A9za%22%2Bb%C3%A9k%C3%A9scsaba&pg=428&layout=s Békés, 43. évf. 42. szám, 1911. október 15. 3.p] (Látogatva: 2017. 06. 27.) | ||
| + | |||
| + | * [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1918/?query=%22Beliczey%20g%C3%A9za%22%2Bb%C3%A9k%C3%A9scsaba&pg=98&layout=s Békés, 50. évf. 19. szám, 1918. május 12. 3.p] (Látogatva: 2017. 06. 27.) | ||
| + | |||
| + | * Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Békéscsaba: Körösvidék ny., 1930. p. 419. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár | ||
| + | |||
| + | * Békésmegyei fejek. 1929. Békéscsaba: Corvina ny., 1929. p. 105. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár | ||
| + | |||
| + | * [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1907_1/?query=%22Beliczey%20g%C3%A9za%22%2Bb%C3%A9k%C3%A9scsaba&pg=280&layout=s Békésmegyei Közlöny, 34. évf. 47. szám, 1907. június 6. 1.p] (Látogatva: 2017. 06. 30.) | ||
| + | |||
| + | * [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1908_1/?query=%22Beliczey%20g%C3%A9za%22%2Bb%C3%A9k%C3%A9scsaba&pg=277&layout=s Békésmegyei Közlöny, 35. évf. 48. szám, 1908. június 14. 4.p] (Látogatva: 2017. 06. 30.) | ||
| + | |||
| + | * [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1909_2/?query=%22Beliczey%20g%C3%A9za%22%2Bb%C3%A9k%C3%A9scsaba&pg=185&layout=s Békésmegyei Közlöny, 36. évf. 75. szám, 1909. szeptember 19. 4.p] (Látogatva: 2017. 06. 28.) | ||
| + | |||
| + | * [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1924_1/?query=%22Beliczey%20g%C3%A9za%22%2Bb%C3%A9k%C3%A9scsaba&pg=182&layout=s Békésmegyei közlöny, 51. évf. 42. szám, 1924. március 4. 3.p] (Látogatva: 2017. 06. 27.) | ||
| + | |||
| + | * [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1926_1/?query=%22Beliczey%20g%C3%A9za%22%2Bb%C3%A9k%C3%A9scsaba&pg=128&layout=s Békésmegyei közlöny, 53. évf. 26. szám, 1926. február 2. 1.p] (Látogatva: 2017. 06. 28.) | ||
| + | |||
| + | * [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1926_4/?query=%22Beliczey%20g%C3%A9za%22%2Bb%C3%A9k%C3%A9scsaba&pg=388&layout=s Békésmegyei Közlöny, 53. évf. 293. szám, 1926. december 25. 1.p] (Látogatva: 2017. 06. 30.) | ||
| + | |||
| + | * [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1937_4/?query=%22Beliczey%20g%C3%A9za%22%2Bb%C3%A9k%C3%A9scsaba&pg=139&layout=s Békésmegyei közlöny, 64. évf. 253. szám, 1937. november 7. 2.p] (Látogatva: 2017. 06. 27.) | ||
| - | |||
| - | |||
| - | |||
| - | |||
| - | |||
| - | |||
| - | |||
* Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. 2.köt. Budapest: Argumentum K. 1993. p. 944-945. | * Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. 2.köt. Budapest: Argumentum K. 1993. p. 944-945. | ||
| - | * Magyar politikai lexikon. (Magyar politikusok). 1914-1929. Budapest: Európa, 1929. p. 38. | + | [http://www.macse.org/gudenus/mcsat/fam.aspx?id=10762 Magyar Családtörténet-kutató Egyesület. Magyar Családtörténeti Adattár] (Látogatva: 2017. 06. 28.) |
| + | |||
| + | * Magyar politikai lexikon. (Magyar politikusok). 1914-1929. Budapest: Európa, 1929. p. 38. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár | ||
| + | |||
| + | * [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesiElet_1972/?query=%22Beliczey%20g%C3%A9za%22%2Bb%C3%A9k%C3%A9scsaba&pg=219&layout=s Rell Lajos: Az Alföldi Első Gazdasági Vasút vonalhálózatának kiépítése In. Békési Élet, 7. évf. 2. szám, 1972. 214.p] (Látogatva: 2017. 06. 29.) | ||
| + | |||
| + | |||
[[Kategória:Békéscsaba]] | [[Kategória:Békéscsaba]] | ||
[[Kategória:Mezőhegyes]] | [[Kategória:Mezőhegyes]] | ||
[[Kategória:Politikusok]] | [[Kategória:Politikusok]] | ||
A lap 2017. július 25., 18:27-kori változata
földbirtokos, országgyűlési képviselő, „Békéscsaba és Békés vármegye Széchenyije”
Régi magyar nemesi család sarjaként született Békéscsabán 1863. április 28-án, bajczai Beliczey István (1827-1902) és Konopy-Cziglera Antónia Alojzia Johanna (1838-1911) gyermekeként. Gézának 2 fiú és 3 lánytestvére született.
A reáliskolát Aradon és Körmöcbányán, műegyetemi tanulmányait Grazban és Bécsben végezte. A vegyi technológia mellett a Hochschule für Bodenkulturnak is hallgatója volt. Iskolái elvégzése után tanulmányútra indult, s bejárta Franciaországot, Angliát és Svájcot.
Kozma Ferenc gyakornoknak nevezte ki Mezőhegyesen, majd egy év után átvette atyja birtokának vezetését. 1867-ben mint gerendási nagybirtokos, Rosenthal Ignác gőzmalom-tulajdonossal előmunkálati engedélyhez jutottak a Csanádapáca - Újkígyós - Békéscsaba - Doboz között építendő gazdasági vasút kialakítására. Feleségével, Baghy Alojziaval (1873-1963) Törökszentmiklóson házasodtak össze 1894-ben. Három gyermekük született, Mária Antoinette Lujza, István és Miklós.
Beliczey meghatározó szerepet játszott Békés vármegye gazdasági és politikai életében. 1903-ban a Békésmegyei Gazdasági Egylet alelnökké választották. Fábry Sándor főispán utódaként is szóba került a neve 1907-ben, azonban függetlenségi párti Justh Jánost választották. 1908-ban a békéscsabai lakosokkal adóleírást kért, amit elutasítottak. Gróf Wenckheim Dénes helyett 1911-ben megválasztották a vármegyei lótenyésztő bizottság elnökévé.
A Gazdasági Egylet alapszabálymódosítását követően, 1912-ben elnökké választotta, majd 1922-ben örökös tiszteletbeli elnöknek nevezték ki. 1913-ban Békéscsabán országgyűlési képviselővé választották munkapárti programjával, egészen 1918-ig tevékeny politikai szerepet végzett. A forradalmak idején tanúsított magatartása miatt üldözték, a diktatúra alatt a szolnoki börtönben raboskodott. Ezt követően újkígyósi birtokára vonult vissza. 1921-ben alelnöke lett az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek. Érdemei elismeréséül 1922-ben megkapta a gazdasági főtanácsosi címet, és a Signum Laudis, a II. oszt. érdemkereszt tulajdonosa lett. Terményeivel és állat állományával számtalan díjat nyert. Többször Békésvármegye legtöbbet adózói között volt. Felülfizető volt különböző kulturális esteken.
Élénk közéleti szereplést folytatott, tevékenyen foglalkozott a közgazdaság kérdéseivel. Békés megye törvényhatósága 1927-ben, majd 1937-ben ismét a felsőház tagjává választotta, ami a megyeszerte őt övező tiszteletnek köszönhető. Elnöke lett a Békés vármegyei Általános Takarékpénztár Egyesület Rt. és a Békés vármegyei Lótenyésztési Bizottmánynak. A sok kitüntető tisztség mellett még tagja volt az Országos Mezőgazdasági Kamarának, a Pesti Hazai Első Takarékpénztárnak, az Első Magyar Általános Biztosító Rt. választmányának, a Békéscsabai Kisgazdák Áru- és Hitelszövetkezet igazgatóságának, a Körösvidék Rt. igazgatóságának, az Alföldi Első Gazdasági Vasút igazgatóságának; továbbá a Békéscsabai Kisgazdák Egyesületének díszelnöke lett. Alapító elnöke volt a Békéscsabai Sertéshizlaló Részvénytársaságnak.
Több mint harminc éven át volt meghatározó személyisége a város és Békés vármegye gazdasági életének. Budapesten halt meg 1938. május 2-án, a békéscsabai katolikus temetőben, a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra.
Források
- Baiczai Beliczey Géza. In: Körösvidék. 19. évf. (1938. május 4.) 99. sz. p. 1-2. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Békés Megyei Hírlap, 53. évf. 49. szám, 1998. február 27. 13.p (Látogatva: 2017. 06. 27.)
- Békésvármegye tíz éve. 1918-1928. Gyula: Orosházi Friss Újság, 1929. p. 6. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Békés vármegye. Budapest: Békésvm. Monográfiája Szerk., 1936. p. 490. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- [Békés, 43. évf. 42. szám, 1911. október 15. 3.p https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1911/?query=%22Beliczey%20g%C3%A9za%22%2Bb%C3%A9k%C3%A9scsaba&pg=428&layout=s Békés, 43. évf. 42. szám, 1911. október 15. 3.p] (Látogatva: 2017. 06. 27.)
- Békés, 50. évf. 19. szám, 1918. május 12. 3.p (Látogatva: 2017. 06. 27.)
- Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Békéscsaba: Körösvidék ny., 1930. p. 419. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Békésmegyei fejek. 1929. Békéscsaba: Corvina ny., 1929. p. 105. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Békésmegyei Közlöny, 34. évf. 47. szám, 1907. június 6. 1.p (Látogatva: 2017. 06. 30.)
- Békésmegyei Közlöny, 35. évf. 48. szám, 1908. június 14. 4.p (Látogatva: 2017. 06. 30.)
- Békésmegyei Közlöny, 36. évf. 75. szám, 1909. szeptember 19. 4.p (Látogatva: 2017. 06. 28.)
- Békésmegyei közlöny, 51. évf. 42. szám, 1924. március 4. 3.p (Látogatva: 2017. 06. 27.)
- Békésmegyei közlöny, 53. évf. 26. szám, 1926. február 2. 1.p (Látogatva: 2017. 06. 28.)
- Békésmegyei Közlöny, 53. évf. 293. szám, 1926. december 25. 1.p (Látogatva: 2017. 06. 30.)
- Békésmegyei közlöny, 64. évf. 253. szám, 1937. november 7. 2.p (Látogatva: 2017. 06. 27.)
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. 2.köt. Budapest: Argumentum K. 1993. p. 944-945.
Magyar Családtörténet-kutató Egyesület. Magyar Családtörténeti Adattár (Látogatva: 2017. 06. 28.)
- Magyar politikai lexikon. (Magyar politikusok). 1914-1929. Budapest: Európa, 1929. p. 38. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
