Aurora-kör
A BékésWiki wikiből
| 11. sor: | 11. sor: | ||
== '''Irodalmi élet''' == | == '''Irodalmi élet''' == | ||
| - | |||
| - | |||
| 20. sor: | 18. sor: | ||
== '''Zenei élet''' == | == '''Zenei élet''' == | ||
| - | |||
| - | |||
| - | |||
A zongora és kamarazenei művek mellett Bartók és Kodály művei is állandóak voltak a hangversenyeken. A népi zene és a parasztdalok az értelmiségtől távol álltak, de a cél az igényes zene terjesztése volt, és nem a közizlés kielégítése, még nyomásra sem változtattak a repertoáron. Kezdtek közeledni a munkás osztály fele, dalárdákkal vették fel a kapcsolatot. Jelentős szerepe volt az Erzsébethelyi Daloskörnek, ahova Kodály személyesen is ellátogatott, és tanácsaival látta el a zenei előképzettséggel nem rendelkező egyszerű proletárokat. 1935. április 07-én volt az első egész estét betöltő Kodály hangverseny , az Erzsébethelyi Daloskör közreműködésével. Az fiatalok „Éneklő Ifjúság” néven adott hangversenyeket. | A zongora és kamarazenei művek mellett Bartók és Kodály művei is állandóak voltak a hangversenyeken. A népi zene és a parasztdalok az értelmiségtől távol álltak, de a cél az igényes zene terjesztése volt, és nem a közizlés kielégítése, még nyomásra sem változtattak a repertoáron. Kezdtek közeledni a munkás osztály fele, dalárdákkal vették fel a kapcsolatot. Jelentős szerepe volt az Erzsébethelyi Daloskörnek, ahova Kodály személyesen is ellátogatott, és tanácsaival látta el a zenei előképzettséggel nem rendelkező egyszerű proletárokat. 1935. április 07-én volt az első egész estét betöltő Kodály hangverseny , az Erzsébethelyi Daloskör közreműködésével. Az fiatalok „Éneklő Ifjúság” néven adott hangversenyeket. | ||
A lap 2013. április 19., 18:51-kori változata
Auróra Kör
Az „Auróra zenei, irodalmi és képzőművészeti kör” 1913. február 20-án Békéscsaba belvárosában alakult dr. Südy Ernő kezdeményezésére. Célja az igényes kultúra terjesztése volt. A kör irodalmi, zenei és képzőművészeti területen próbálta az igényeket kielégíteni. Az irodalmi rész elsősorban dr. Lautner János és Vidovszki Kálmán , a zenei dr. Südy Ernő nevéhez fűződött. Követendő példának tartották az irodalomban Jókai, Petőfi, Gyóni, Ady,Kosztolányi, Móricz műveit, míg a zenében a nagy klasszikusok mellett Kodály Zoltán és Bartók műveit. A plakettet Tevan Andor készítette Guido Reni Aurora című festménye után. Mikor kitört a háború, az Auróra kör élete végett ért.
Második szakasza 1918. január 06-án kezdődött. Bárhogy is próbált kimaradni a politikai életből, a kört sem kerülte el a politikai befolyásolhatóság. Ezekben az időkben vett részt a kör munkájában Andrássy Gyula és Csercsek Gusztáv, hogy így biztosítsák a politikai vonalat. A trianoni békeszerződés után nagy elismerésnek örvendett. Országos hírű Társaságok és Körök kérték a tanácsukat. A háborúk után bár számuk drasztikusan lecsökkent, tovább működtek, mint „Kis Auróra”. Családi összejöveteleken gyűltek össze a zenét és irodalmat kedvelő közönség. Az Auróra 1913-tól 1943-ig 195 hangversenyt, 125 előadást és 21 képzőművészeti kiállítást szervezett.
Tartalomjegyzék |
Irodalmi élet
A nagy klasszikusok mellett a kortárs esztéták, írók, költők is lehetőséget kaptak a bemutatkozásra. Elszármazott költők is a meghívottak közöztt voltak. Többek között „NIL” álnéven író Dapsy Gizella, Ascher Oszkár, Sinka István, Darvas József, Jankovich Ferenc, Szabó Zoltán, Bakó József, Veres Péter, Kovács Imre, Erdei Ferenc.1927.február 07-én Móricz Zsigmond is ellátogatott ide. A következő látogatása 1940 tavaszán volt, mikor előadást is tartott az Aurórában. Szavai mindnet elárulnak : „ Tündérkertben voltam itt Csabán.” 1929-ben az Auróra könyvtárat alapított, amiben kortárs szerzők művei voltak megtalálhatóak. Az Auróra könyvtár hetente egyszer vasárnaponként két órára volt nyitva. Állománya folyamatosan bővült, tíz év alatt elérte a 2000-et. A kör 1940-ben a köteteit felajánlotta a városi könyvtárnak.
Zenei élet
A zongora és kamarazenei művek mellett Bartók és Kodály művei is állandóak voltak a hangversenyeken. A népi zene és a parasztdalok az értelmiségtől távol álltak, de a cél az igényes zene terjesztése volt, és nem a közizlés kielégítése, még nyomásra sem változtattak a repertoáron. Kezdtek közeledni a munkás osztály fele, dalárdákkal vették fel a kapcsolatot. Jelentős szerepe volt az Erzsébethelyi Daloskörnek, ahova Kodály személyesen is ellátogatott, és tanácsaival látta el a zenei előképzettséggel nem rendelkező egyszerű proletárokat. 1935. április 07-én volt az első egész estét betöltő Kodály hangverseny , az Erzsébethelyi Daloskör közreműködésével. Az fiatalok „Éneklő Ifjúság” néven adott hangversenyeket.
Képzőművészeti élet
Eleinte előadásokat tartottak, hogy megismertessék a közönséggel a képzőművészetet.Évente 2-3 kiállítást szerveztek Filippinyi Sámuel majd Wagner József vezetésével. 1923. július 22-én a 10. jubileumon nyílt meg Békéscsabán a helyi festők tárlata. Látható volt többek között Mokos József, Botyánszki János, Filippinyi Sámuel, Jankay Tibor, Sass Árpád és Wagner József művei is. Ezek után önálló kiállítások is voltak mind csabai mind megyéhez kötődő művészeknek. 1926-ban Jankay Tibor, 1930-ban Kolozsvári Sándor, Vidovszky Béla, Fényes Adolf is kiállított.
Az Auróra Kör újraéledése
1943-ban megszünt az Auróra Kör. 1998. május 17-én azonban az igényes kultúra kedvelői újraélesztették, bár a neve Mokos József Kör és Kulturális Egyesület lett.
Felhasznált irodalom:
- A Békéscsabai Auróra-kör történetének vázlatos áttekintése / Filadelfi Mihály, Békéscsaba : Békés M. Tcs. Műv. Oszt. : TIT Békés M. Szerv., 1973. p. 510-528., Különlenyomat a Békési Élet 1973/3. számából
- Kovács György: Az Auróra KÖr nyomán, BÉKÉSCSABA. Egy civil kulturális társaság megalakulásának tervei. Békés Megyei Nap 4. (Márc. 11.) 59. 7. p.
- Révész Sándor: Az „Auróra” zenei, irodalmi és képzőművészeti kör, Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia/ (főszerk.Korniss Géza); (mtársak Áchim Károly et al.) – Békéscsaba : Körösvidék Ny. , 1930. – p. 391-397
- Tibori János: Néhány fejezet a békéscsabai Auróra-kör történetéből/ Tibori János, Tanulmányok Békéscsaba történetéből/ Szerk. Kristó Gyula, Székely Lajos, /kiad. Békéscsaba Város Tanácsa Békéscsaba : Vár. Tcs. 1970. p. 325-336.
- Tibori János: Fejezetek a békéscsabi „Auróra „ zenei, irodalmi és képzőművészeti kör történetéből/Tibori János, Körös népe /(fel.szerk. Maday Pál)/(kiad. Békéscsaba Városi tanácsa V.B.) Békéscsaba : Vár. Tcs., 1963 p. 83-114. 4.
- A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25 (2003) 213-216
