Naményi Elek (1900–1975)
A BékésWiki wikiből
(→Élete: Javítás, kiegészítés (1961) |
a (Kiegészítés) |
||
| (8 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
== Élete == | == Élete == | ||
| - | [[Fájl:Neumann_elek.jpg|bélyegkép|Neumann Elek]]'''Neumann Elek [[1900]]. [[szeptember 20.|szeptember 20]]-án [[Békéscsaba|Békéscsabán]] született.''' Édesapja, a németszentpéteri születésű '''Neumann Manó''' ([[1857]]. [[november 22.|november 22]] – [[1928]]. [[augusztus 11.]]) földbirtokos és a [[Békéscsabai Áruforgalmi Részvénytársaság|Békéscsabai Áruforgalmi Rt.]] ügyvezetője volt. Édesanyja '''Raschofszky Matild''' ([[1866]]. [[március 5. | + | [[Fájl:Neumann_elek.jpg|bélyegkép|300px|Neumann Elek]]'''Neumann Elek [[1900]]. [[szeptember 20.|szeptember 20]]-án [[Békéscsaba|Békéscsabán]] született.''' Édesapja, a németszentpéteri születésű '''Neumann Manó''' ([[1857]]. [[november 22.|november 22]] – [[1928]]. [[augusztus 11.]]) földbirtokos és a [[Békéscsabai Áruforgalmi Részvénytársaság|Békéscsabai Áruforgalmi Rt.]] ügyvezetője volt. Édesanyja '''Raschofszky Matild''' ([[1866]]. [[március 5.]] – [[1944]]. [[június 29.]]) [[Békéscsaba|Békéscsabán]] született. |
| - | Neumann Elek középiskolai tanulmányait a békéscsabai gimnáziumban végezte. Ezt követően a budapesti műegyetem vegyészmérnöki karára iratkozott be, ahol két félévet követően a Numerus Clausus miatt nem tanulhatott tovább. Tanulmányait Zürichben folytatta. Az Eidgenössische Technische Hochschule-n szerzett vegyészmérnöki diplomát [[1924]]-ben kitűnő eredménnyel. [[1927]]-ig Franciaországban Mülhouse-ban, Párizsban, Marseille-ben, és Lille-ben neves vegyipari cégeknél szerzett gyakorlatot. '''[[1928]]-tól [[1939]]-ig a [[Békéscsabai Vegyipari Részvénytársaság|Békéscsabai Vegyipari Rt.]]-nek volt a műszaki vezetője.''' [[1940]]-ben a Hubertus Rt. festödéjében, [[1943]] | + | Neumann Elek középiskolai tanulmányait a békéscsabai gimnáziumban végezte. Ezt követően a budapesti műegyetem vegyészmérnöki karára iratkozott be, ahol két félévet követően a Numerus Clausus miatt nem tanulhatott tovább. Tanulmányait Zürichben folytatta. Az Eidgenössische Technische Hochschule-n szerzett vegyészmérnöki diplomát [[1924]]-ben kitűnő eredménnyel. [[1927]]-ig Franciaországban Mülhouse-ban, Párizsban, Marseille-ben, és Lille-ben neves vegyipari cégeknél szerzett gyakorlatot. '''[[1928]]-tól [[1939]]-ig a [[Békéscsabai Vegyipari Részvénytársaság|Békéscsabai Vegyipari Rt.]]-nek volt a műszaki vezetője.''' [[1940]]-ben a Hubertus Rt. festödéjében, [[1943]]–44-ben a Dobla vegyiüzemben dolgozott. Közben édesanyjával 191 kat. hold földbirtokukon eredményesen gazdálkodott mindaddig, amíg a zsidó törvény alapján a földet el nem vették a családtól. |
| - | '''[[1937]]. [[november 25.|november 25]]-én házasságot kötött''' a békéscsabai kereskedőcsalád, Róna Gusztáv és Kugel Adél lányával, '''Róna Margittal''' ([[1914]]. [[január 2. | + | '''[[1937]]. [[november 25.|november 25]]-én házasságot kötött''' a békéscsabai kereskedőcsalád, Róna Gusztáv és Kugel Adél lányával, '''Róna Margittal''' ([[1914]]. [[január 2.]] – [[1944]]. [[június 29.]]). '''Házasságukból két gyermek született [[Neumann Gábor (1940–1944)|Neumann Gábor Mihály (1940. február 10. – 1944. június 29.)]] és [[Neumann Marianne (1944–1944)]]''' |
| - | Neumann Eleket [[1940]]-ben, [[1942]]-ben és [[1943]]-ban '''munkaszolgálatra hívták be''' ([[Gyoma]], Debrecen, Hajdúnánás). [[1944]]. májusában a debreceni reptérre rendelték ki munkaszolgálatra. Távollétében, [[1944]]. májusában édesanyját, feleségét és Gábort a zsidók számára kijelölt házakban, majd a dohánybeváltó/szárító épületeibe helyezték el. '''Kisfiát, szülés előtt álló feleségét és édesanyját [[június 26.|június 26]]-án deportálták. A szerelvény [[1944]]. [[június 29]]-én megérkezett Auschwitz-Birkenauba.''' Amennyiben fia és a 9. hónapban lévő állapotos felesége és a születendő gyermek túlélték az utazást, még aznap a gázkamrába küldték mindannyiukat. Gábor az a [[Neumann Gábor ( | + | Neumann Eleket [[1940]]-ben, [[1942]]-ben és [[1943]]-ban '''munkaszolgálatra hívták be''' ([[Gyoma]], Debrecen, Hajdúnánás). [[1944]]. májusában a debreceni reptérre rendelték ki munkaszolgálatra. Távollétében, [[1944]]. májusában édesanyját, feleségét és Gábort a zsidók számára kijelölt házakban, majd a dohánybeváltó/szárító épületeibe helyezték el. '''Kisfiát, szülés előtt álló feleségét és édesanyját [[június 26.|június 26]]-án deportálták. A szerelvény [[1944]]. [[június 29]]-én megérkezett Auschwitz-Birkenauba.''' Amennyiben fia és a 9. hónapban lévő állapotos felesége és a születendő gyermek túlélték az utazást, még aznap a gázkamrába küldték mindannyiukat. Gábor az a [[Neumann Gábor (1940–1944)|Neumann Gábor]], aki a holokauszt áldozatainak arcaként vált ismertté. A Yad Vasem Intézet a holokauszt gyermekáldozatainak megjelenítésére az ő fényképét és emléklapját használja, melyet több külföldi és magyar sajtó is leközölt. '''A háborút és a holokausztot a családból csak Neumann Elek élte túl.''' A családfő a debreceni reptéri munkaszolgálatról megszökött és Budapesten bujkált a felszabadulásig. Elvesztette édesanyját, feleségét, 4 éves kisfiát és születendő kislányát, Mariannét. E tragédiát követően lett egy vallásos zsidó család hívő emberéből materialista. Soha többé nem vágyott vagyonra. Az életet, a családot és a soha el nem vehető tudást, így a tanulást tartotta fontosnak. |
| - | '''[[1945]]-ben Békéscsabán [[Polikémia Vegyi Üzem]] néven egy kis üzemet létesített''', melyet – látva a politikai folyamatokat és a várható következményeket - [[1949]]-ben önként felszámolt. 1947-ben megnősült, '''feleségül vette a kötegyáni születésű Ványai Máriát''' | + | '''[[1945]]-ben Békéscsabán [[Polikémia Vegyi Üzem]] néven egy kis üzemet létesített''', melyet – látva a politikai folyamatokat és a várható következményeket - [[1949]]-ben önként felszámolt. 1947-ben megnősült, '''feleségül vette a kötegyáni születésű Ványai Máriát''' ([[1909]]. [[március 2.]] – [[1983]]. [[július 14.]]) és megszületett Péter ([[1947]]. [[július 13.]] –) nevű fia. [[1949]]-ben családjával elköltözött Budapestre. '''Nevét [[1950]]-ben Naményira magyarosította.''' Minden családi vagyona; föld, munkagépek, épülő ház az államosítással, a kisajátítással elveszett. Osztályidegen értelmiségiként majd egy évig nem volt állása. [[1950]]-ben felvételt nyert a Standard Villamossági Gyár (BHG) laboratóriumába. Az 50-es évek elején Kiváló újító volt, ezért kerülhette el családjával a kitelepítést az 50-es évek elején. [[1961]]-től az Általános Géptervező Irodában dolgozott [[1974]]-ben történt nyugdíjazásáig. Folyamatosan képezte magát, szakmájában mindig napra kész volt, elismert tudományos tevékenységet végzett a korróziós szabványosítás területén, számtalan szakmai publikációja, fordítása jelent meg.''' [[1975]]. [[május 18.|május 18]]-án hunyt el.''' |
== Leszármazottak == | == Leszármazottak == | ||
| 17. sor: | 17. sor: | ||
=== Gyermekek === | === Gyermekek === | ||
| - | * [[Neumann Gábor ( | + | * [[Neumann Gábor (1940–1944)|Neumann Gábor Mihály (1940–1944)]] |
| - | * Naményi Péter (1947. július 13 | + | * [[Neumann Marianne (1944–1944)|Neumann Marianne (1944–1944)]] |
| + | * Naményi Péter (1947. július 13. –) | ||
=== Unokák === | === Unokák === | ||
| - | * Naményi Krisztián (1977 | + | * Naményi Krisztián (1977. március 11. –) |
== Képgaléria == | == Képgaléria == | ||
| - | <Gallery> | + | <Gallery widths="300px" heights="300px"> |
Fájl:Szemelyi_ig_neumann_elek_19200407.jpg|Neumann Elek sz.ig. (1920) | Fájl:Szemelyi_ig_neumann_elek_19200407.jpg|Neumann Elek sz.ig. (1920) | ||
Fájl:Francia_szemelyi_ig_neumann_elek.jpg|Neumann Elek francia szem.igazolványa | Fájl:Francia_szemelyi_ig_neumann_elek.jpg|Neumann Elek francia szem.igazolványa | ||
| 38. sor: | 39. sor: | ||
== Forrás == | == Forrás == | ||
| - | * Naményi Péter: Naményi (Neumann) Elek életrajza (kézirat 2014 | + | * Naményi Péter: Naményi (Neumann) Elek életrajza (kézirat, 2014) |
== Kapcsolódó irodalom == | == Kapcsolódó irodalom == | ||
| - | * Balogh István: Békés békétlenség. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár | + | * Balogh István: Békés békétlenség : a Békés megyei zsidók története. Tótkomlós ; Budapest : Balogh I., 2007 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * Randolph L. | + | * Braham, Randolph L.: A népirtás politikája : a Holocaust Magyarországon. 2., bőv., átdolg. kiad. Budapest : Belvárosi Könyvkiadó, 1997 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * Hirsch Gábor: Békéscsaba | + | * Hirsch Gábor: Békéscsaba – Auschwitz-Birkenau retúr. Budapest : Tevan Alapítvány, 2013 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
== Külső hivatakozások == | == Külső hivatakozások == | ||
| - | * [http://www.mazsihisz.hu/index.php?nid=5085 Állítsunk emléket Neumann Gábornak!] In: MAZSIHISZ (Látogatva: 2014.12.05.) | + | * [http://www.mazsihisz.hu/index.php?nid=5085 Állítsunk emléket Neumann Gábornak!] In: MAZSIHISZ (Látogatva: 2014. 12. 05.) |
| - | * [http://hir6.hu/cikk/93278/neumannobeliszk_letesul_a_holokauszt_gyermekaldozatainak Neumann-obeliszk létesül a holokauszt gyermekáldozatainak] (Látogatva: 2014.12.05.) | + | * [http://mishpaha.weebly.com/blog/category/neumann%20gaacutebor4ae8de1d9d A jótevő Neumann]. In:mispaha blog (Látogatva: 2015. 04. 12.) |
| - | * [http://tenyleg.com/index.php?action=recordView&type=places&category_id=2970&id=163691 Technikailag nem volt lehetséges gázkamrában meggyilkolni hatmillió zsidót.] In: Tényleg! Hogy volt, hogy nem volt... (Látogatva: 2014.12.05.) | + | * Neumann Manóné és Neumann Elek bérházának terve. In: [https://csabaihazak.blog.hu/2022/04/04/neumann_manone_es_neumann_elek_berhazanak_terve Csabai házak blog] |
| - | * [http://www.yadvashem.org/yv/en/holocaust/about/ The Holocaust.] In: Yad Vashem (Látogatva: 2014.12.05.) | + | * [http://hir6.hu/cikk/93278/neumannobeliszk_letesul_a_holokauszt_gyermekaldozatainak Neumann-obeliszk létesül a holokauszt gyermekáldozatainak] (Látogatva: 2014. 12. 05.) |
| - | * [http://mishpaha.weebly.com/1/post/2012/04/neumann.html Tű a szénakazalban] (Látogatva: 2014.12.05.) | + | * [http://tenyleg.com/index.php?action=recordView&type=places&category_id=2970&id=163691 Technikailag nem volt lehetséges gázkamrában meggyilkolni hatmillió zsidót.] In: Tényleg! Hogy volt, hogy nem volt... (Látogatva: 2014. 12. 05.) |
| + | * [http://www.yadvashem.org/yv/en/holocaust/about/ The Holocaust.] In: Yad Vashem (Látogatva: 2014. 12. 05.) | ||
| + | * [http://mishpaha.weebly.com/1/post/2012/04/neumann.html Tű a szénakazalban] (Látogatva: 2014. 12. 05.) | ||
| - | + | [[Kategória:Személyek]] [[Kategória:Békéscsaba]] [[Kategória: Békéscsabai személyek]] [[Kategória:Földbirtokosok]] [[Kategória:Vegyészmérnökök]] | |
| - | [[Kategória:Személyek]] [[Kategória:Békéscsaba]] | + | |
A lap jelenlegi, 2023. január 8., 10:45-kori változata
földbirtokos, vegyészmérnök
Tartalomjegyzék |
Élete
Neumann Elek középiskolai tanulmányait a békéscsabai gimnáziumban végezte. Ezt követően a budapesti műegyetem vegyészmérnöki karára iratkozott be, ahol két félévet követően a Numerus Clausus miatt nem tanulhatott tovább. Tanulmányait Zürichben folytatta. Az Eidgenössische Technische Hochschule-n szerzett vegyészmérnöki diplomát 1924-ben kitűnő eredménnyel. 1927-ig Franciaországban Mülhouse-ban, Párizsban, Marseille-ben, és Lille-ben neves vegyipari cégeknél szerzett gyakorlatot. 1928-tól 1939-ig a Békéscsabai Vegyipari Rt.-nek volt a műszaki vezetője. 1940-ben a Hubertus Rt. festödéjében, 1943–44-ben a Dobla vegyiüzemben dolgozott. Közben édesanyjával 191 kat. hold földbirtokukon eredményesen gazdálkodott mindaddig, amíg a zsidó törvény alapján a földet el nem vették a családtól.
1937. november 25-én házasságot kötött a békéscsabai kereskedőcsalád, Róna Gusztáv és Kugel Adél lányával, Róna Margittal (1914. január 2. – 1944. június 29.). Házasságukból két gyermek született Neumann Gábor Mihály (1940. február 10. – 1944. június 29.) és Neumann Marianne (1944–1944)
Neumann Eleket 1940-ben, 1942-ben és 1943-ban munkaszolgálatra hívták be (Gyoma, Debrecen, Hajdúnánás). 1944. májusában a debreceni reptérre rendelték ki munkaszolgálatra. Távollétében, 1944. májusában édesanyját, feleségét és Gábort a zsidók számára kijelölt házakban, majd a dohánybeváltó/szárító épületeibe helyezték el. Kisfiát, szülés előtt álló feleségét és édesanyját június 26-án deportálták. A szerelvény 1944. június 29-én megérkezett Auschwitz-Birkenauba. Amennyiben fia és a 9. hónapban lévő állapotos felesége és a születendő gyermek túlélték az utazást, még aznap a gázkamrába küldték mindannyiukat. Gábor az a Neumann Gábor, aki a holokauszt áldozatainak arcaként vált ismertté. A Yad Vasem Intézet a holokauszt gyermekáldozatainak megjelenítésére az ő fényképét és emléklapját használja, melyet több külföldi és magyar sajtó is leközölt. A háborút és a holokausztot a családból csak Neumann Elek élte túl. A családfő a debreceni reptéri munkaszolgálatról megszökött és Budapesten bujkált a felszabadulásig. Elvesztette édesanyját, feleségét, 4 éves kisfiát és születendő kislányát, Mariannét. E tragédiát követően lett egy vallásos zsidó család hívő emberéből materialista. Soha többé nem vágyott vagyonra. Az életet, a családot és a soha el nem vehető tudást, így a tanulást tartotta fontosnak.
1945-ben Békéscsabán Polikémia Vegyi Üzem néven egy kis üzemet létesített, melyet – látva a politikai folyamatokat és a várható következményeket - 1949-ben önként felszámolt. 1947-ben megnősült, feleségül vette a kötegyáni születésű Ványai Máriát (1909. március 2. – 1983. július 14.) és megszületett Péter (1947. július 13. –) nevű fia. 1949-ben családjával elköltözött Budapestre. Nevét 1950-ben Naményira magyarosította. Minden családi vagyona; föld, munkagépek, épülő ház az államosítással, a kisajátítással elveszett. Osztályidegen értelmiségiként majd egy évig nem volt állása. 1950-ben felvételt nyert a Standard Villamossági Gyár (BHG) laboratóriumába. Az 50-es évek elején Kiváló újító volt, ezért kerülhette el családjával a kitelepítést az 50-es évek elején. 1961-től az Általános Géptervező Irodában dolgozott 1974-ben történt nyugdíjazásáig. Folyamatosan képezte magát, szakmájában mindig napra kész volt, elismert tudományos tevékenységet végzett a korróziós szabványosítás területén, számtalan szakmai publikációja, fordítása jelent meg. 1975. május 18-án hunyt el.
Leszármazottak
Gyermekek
- Neumann Gábor Mihály (1940–1944)
- Neumann Marianne (1944–1944)
- Naményi Péter (1947. július 13. –)
Unokák
- Naményi Krisztián (1977. március 11. –)
Képgaléria
 Neumann Elek sz.ig. (1920) |
 Neumann Elek francia szem.igazolványa |
 Neumann Elekné levelezőlapja (1) |
 Neumann Elekné levelezőlapja (2) |
 Neumann Manóné levele (1944) |
 Neumann Elek |
 A Neumann család síremléke |
 A Neumann család síremléke |
Forrás
- Naményi Péter: Naményi (Neumann) Elek életrajza (kézirat, 2014)
Kapcsolódó irodalom
- Balogh István: Békés békétlenség : a Békés megyei zsidók története. Tótkomlós ; Budapest : Balogh I., 2007 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Braham, Randolph L.: A népirtás politikája : a Holocaust Magyarországon. 2., bőv., átdolg. kiad. Budapest : Belvárosi Könyvkiadó, 1997 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Hirsch Gábor: Békéscsaba – Auschwitz-Birkenau retúr. Budapest : Tevan Alapítvány, 2013 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Külső hivatakozások
- Állítsunk emléket Neumann Gábornak! In: MAZSIHISZ (Látogatva: 2014. 12. 05.)
- A jótevő Neumann. In:mispaha blog (Látogatva: 2015. 04. 12.)
- Neumann Manóné és Neumann Elek bérházának terve. In: Csabai házak blog
- Neumann-obeliszk létesül a holokauszt gyermekáldozatainak (Látogatva: 2014. 12. 05.)
- Technikailag nem volt lehetséges gázkamrában meggyilkolni hatmillió zsidót. In: Tényleg! Hogy volt, hogy nem volt... (Látogatva: 2014. 12. 05.)
- The Holocaust. In: Yad Vashem (Látogatva: 2014. 12. 05.)
- Tű a szénakazalban (Látogatva: 2014. 12. 05.)
