Petőfi Zoltán (1848–1870)
A BékésWiki wikiből
a (Képek feltöltése) |
Ker0 (vitalap | szerkesztései) (lásd még rovat) |
||
(Egy közbeeső változat nincs mutatva) | |||
8. sor: | 8. sor: | ||
== Élete, munkássága == | == Élete, munkássága == | ||
- | Petőfi Zoltán '''[[1848]]. [[december 15.|december 15-én]] született Debrecenben'''. Édesapja '''Petőfi Sándor''', édesanyja '''Szendrey Júlia'''. A keresztszülei '''Arany János''' és felesége, '''Ercsey Julianna''' lettek. [[1849]] februárjától náluk tartózkodott Szalontán Szendrey Júlia és Petőfi Zoltán. A Petőfi család [[1849]]. [[július 21.|július 21-én]] Tordán volt együtt utoljára. | + | Petőfi Zoltán '''[[1848]]. [[december 15.|december 15-én]] született Debrecenben'''. Édesapja '''[[Petőfi Sándor (1823–1849)|Petőfi Sándor]]''', édesanyja '''[[Szendrey Júlia (1828–1868)|Szendrey Júlia]]'''. A keresztszülei '''Arany János''' és felesége, '''Ercsey Julianna''' lettek. [[1849]] februárjától náluk tartózkodott Szalontán Szendrey Júlia és Petőfi Zoltán. A Petőfi család [[1849]]. [[július 21.|július 21-én]] Tordán volt együtt utoljára. |
- | Édesanyja [[1850|1850-ben]] Petőfi Sándor keresésére indult, Petőfi Zoltánt a nagyapja, '''Szendrey Ignác''' nevelte Mágocson. Édesanyja '''Horváth Árpád''' ügyvéddel kötött házassága után Pestre vitte gyermekét. Petőfi Sándor összes költeménye [[1858|1858-ben]] a Magyar Tudományos Akadémia 1000 forintos nagydíjában részesült, melynek örököse Zoltán lett. Ugyanebben az évben Szendrey Júlia meghatalmazásával a nagybátyja, '''Petőfi István''' (a csákói Geist-uradalom gazdatisztje) lett a fiú gondnoka, aki első alkalommal [[1861|1861-ben]] járt Csákón. Élményeit több – rajzokkal illusztrált – költeményben és levélben megírta. | + | Édesanyja [[1850|1850-ben]] Petőfi Sándor keresésére indult, Petőfi Zoltánt a nagyapja, '''Szendrey Ignác''' nevelte Mágocson. Édesanyja '''Horváth Árpád''' ügyvéddel kötött házassága után Pestre vitte gyermekét. Petőfi Sándor összes költeménye [[1858|1858-ben]] a Magyar Tudományos Akadémia 1000 forintos nagydíjában részesült, melynek örököse Zoltán lett. Ugyanebben az évben Szendrey Júlia meghatalmazásával a nagybátyja, '''[[Petőfi István (1825–1880)|Petőfi István]]''' ([[Batthyány–Geist-kastély (Kondoros)|a csákói Geist-uradalom]] gazdatisztje) lett a fiú gondnoka, aki első alkalommal [[1861|1861-ben]] járt Csákón. Élményeit több – rajzokkal illusztrált – költeményben és levélben megírta. |
- | [[1858|1858-ban]] a '''pesti piarista gimnázium''' tanulója lett. A szüneteket Petőfi Istvánnál töltötte Csákón. Ötödikes korában szorgalma és magaviselete is megromlott. Petőfi a hatodik osztályban megbukott görög nyelvből (1863–64. tanév). [[1864]] nyarán Pestről Csákóra került, a neveltetését Petőfi Istvánra bízták. A fiú augusztusban '''gazdasági gyakornoknak állt'''. [[1864]] őszén a '''szarvasi főgimnázium''' hatodik osztályos '''magántanulója''' lett – emellett folytatta a gazdasági teendőit. A tanuláshoz és a versíráshoz a Geist Ilonához (Ilkához) fűződő – reménytelen – szerelme adott ihletet. A lány nem viszonozta az érzéseit, költeményeiben a szerelmi boldogtalanság és a sóvárgás jelenik meg. Verseit ''Ifjúkori kísérletek'' címmel gyűjtötte. [[1865]] júliusában az édesapja barátjához, Horváth Károly tanítóhoz költözött Szarvasra. A hatodik osztályt kiváló eredménnyel zárta. Az 1865–66-os tanévet a gimnázium '''rendes tanulója'''ként kezdte, Lányi Gusztáv osztályába járt. Tanárai között volt Tatay István, Szendi (Golnhoffer) György, [[Zsilinszky Mihály (1838–1925)|Zsilinszky Mihály]]. Tagja volt a gimnázium önképzőkörének. Szarvason ''„költői hivatásának is mutatkoztak a jelei, olykor egy-egy tréfás és talpraesett ötletben, rövid, humoros, a padok alatt kézről-kézre járó verssorokban.”'' A fiatal Petőfi rendszeresen szórakozott, bálok állandó résztvevője lett, társaival kocsmába járt. Az első félévben többnyire dicséretes osztályzatot kapott. Dorbézoló életmódja a tantestületi értekezletek állandó témája lett, az [[1866]]. [[április 19.|április 19-i]] jegyzőkönyvben kilátásban helyezték az elbocsátását. Petőfi három nap múlva '''távozott''' a gimnáziumból. | + | [[1858|1858-ban]] a '''pesti piarista gimnázium''' tanulója lett. A szüneteket Petőfi Istvánnál töltötte Csákón. Ötödikes korában szorgalma és magaviselete is megromlott. Petőfi a hatodik osztályban megbukott görög nyelvből (1863–64. tanév). [[1864]] nyarán Pestről Csákóra került, a neveltetését Petőfi Istvánra bízták. A fiú augusztusban '''gazdasági gyakornoknak állt'''. [[1864]] őszén a '''[[Vajda Péter Evangélikus Gimnázium (Szarvas)|szarvasi főgimnázium]]''' hatodik osztályos '''magántanulója''' lett – emellett folytatta a gazdasági teendőit. A tanuláshoz és a versíráshoz a Geist Ilonához (Ilkához) fűződő – reménytelen – szerelme adott ihletet. A lány nem viszonozta az érzéseit, költeményeiben a szerelmi boldogtalanság és a sóvárgás jelenik meg. Verseit ''Ifjúkori kísérletek'' címmel gyűjtötte. [[1865]] júliusában az édesapja barátjához, Horváth Károly tanítóhoz költözött Szarvasra. A hatodik osztályt kiváló eredménnyel zárta. Az 1865–66-os tanévet a gimnázium '''rendes tanulója'''ként kezdte, Lányi Gusztáv osztályába járt. Tanárai között volt Tatay István, Szendi (Golnhoffer) György, [[Zsilinszky Mihály (1838–1925)|Zsilinszky Mihály]]. Tagja volt a gimnázium önképzőkörének. Szarvason ''„költői hivatásának is mutatkoztak a jelei, olykor egy-egy tréfás és talpraesett ötletben, rövid, humoros, a padok alatt kézről-kézre járó verssorokban.”'' A fiatal Petőfi rendszeresen szórakozott, bálok állandó résztvevője lett, társaival kocsmába járt. Az első félévben többnyire dicséretes osztályzatot kapott. Dorbézoló életmódja a tantestületi értekezletek állandó témája lett, az [[1866]]. [[április 19.|április 19-i]] jegyzőkönyvben kilátásban helyezték az elbocsátását. Petőfi három nap múlva '''távozott''' a gimnáziumból. |
Mezőtúrra szökött, de a nagybátyja hazavitte. A '''nagykőrösi gimnázium''' tanulója lett, [[1866]] nyarán levizsgázott. [[1866]] szeptemberében Csákón színtársulatot szervezett. Tanulmányait '''Szegeden''' folytatta, Kálló Antalnál szállásolták el. Folytatta a könnyelmű életmódot, [[1867]] elején eltanácsolták a szegedi kegyesrendiek, s nagybátyja sem fogadta vissza. Pestre került a nagyapjához, beíratták a '''IV. kerületi állami főgimnázium'''ba, ahonnan [[1867]] áprilisában '''megszökött'''. | Mezőtúrra szökött, de a nagybátyja hazavitte. A '''nagykőrösi gimnázium''' tanulója lett, [[1866]] nyarán levizsgázott. [[1866]] szeptemberében Csákón színtársulatot szervezett. Tanulmányait '''Szegeden''' folytatta, Kálló Antalnál szállásolták el. Folytatta a könnyelmű életmódot, [[1867]] elején eltanácsolták a szegedi kegyesrendiek, s nagybátyja sem fogadta vissza. Pestre került a nagyapjához, beíratták a '''IV. kerületi állami főgimnázium'''ba, ahonnan [[1867]] áprilisában '''megszökött'''. | ||
30. sor: | 30. sor: | ||
* Izsó Miklós szobrászművész elkészítette Petőfi Zoltán mellszobrát, melyet a budapesti, V. kerületi, Markó utcai főgimnáziumnak adományozott. Mivel Petőfi nem volt az iskola tanulója, a szobor [[1909|1909-ben]] a Petőfi-házba, [[1954|1954-ben]] a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményébe került. | * Izsó Miklós szobrászművész elkészítette Petőfi Zoltán mellszobrát, melyet a budapesti, V. kerületi, Markó utcai főgimnáziumnak adományozott. Mivel Petőfi nem volt az iskola tanulója, a szobor [[1909|1909-ben]] a Petőfi-házba, [[1954|1954-ben]] a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményébe került. | ||
* Petőfi Zoltán tiszteletére Nagykőrösön emléktáblát avattak az egykori lakhelye falán. | * Petőfi Zoltán tiszteletére Nagykőrösön emléktáblát avattak az egykori lakhelye falán. | ||
+ | |||
+ | == Lásd még == | ||
+ | * [[Petőfi Sándor (1823–1849)]] | ||
+ | * [[Petőfi István (1825–1880)]] | ||
+ | * [[Szendrey Júlia (1828–1868)]] | ||
+ | * [[Szendrey Júlia-szobor (Mezőberény)]] | ||
+ | * [[Batthyány–Geist-kastély (Kondoros)]] | ||
+ | |||
== Források == | == Források == | ||
66. sor: | 74. sor: | ||
[[Kategória:Irodalmárok]] | [[Kategória:Irodalmárok]] | ||
[[Kategória:Színészek]] | [[Kategória:Színészek]] | ||
+ | [[Kategória:Petőfi 200]] |
A lap jelenlegi, 2023. január 6., 15:06-kori változata
költő, író, műfordító, színész, Petőfi Sándor fia
„Volt: diák, színész, gazdász, naplopó. – Most költész. Leend: Minden lehet!” – Petőfi Zoltán (1870)
Tartalomjegyzék |
Élete, munkássága
Petőfi Zoltán 1848. december 15-én született Debrecenben. Édesapja Petőfi Sándor, édesanyja Szendrey Júlia. A keresztszülei Arany János és felesége, Ercsey Julianna lettek. 1849 februárjától náluk tartózkodott Szalontán Szendrey Júlia és Petőfi Zoltán. A Petőfi család 1849. július 21-én Tordán volt együtt utoljára.
Édesanyja 1850-ben Petőfi Sándor keresésére indult, Petőfi Zoltánt a nagyapja, Szendrey Ignác nevelte Mágocson. Édesanyja Horváth Árpád ügyvéddel kötött házassága után Pestre vitte gyermekét. Petőfi Sándor összes költeménye 1858-ben a Magyar Tudományos Akadémia 1000 forintos nagydíjában részesült, melynek örököse Zoltán lett. Ugyanebben az évben Szendrey Júlia meghatalmazásával a nagybátyja, Petőfi István (a csákói Geist-uradalom gazdatisztje) lett a fiú gondnoka, aki első alkalommal 1861-ben járt Csákón. Élményeit több – rajzokkal illusztrált – költeményben és levélben megírta.
1858-ban a pesti piarista gimnázium tanulója lett. A szüneteket Petőfi Istvánnál töltötte Csákón. Ötödikes korában szorgalma és magaviselete is megromlott. Petőfi a hatodik osztályban megbukott görög nyelvből (1863–64. tanév). 1864 nyarán Pestről Csákóra került, a neveltetését Petőfi Istvánra bízták. A fiú augusztusban gazdasági gyakornoknak állt. 1864 őszén a szarvasi főgimnázium hatodik osztályos magántanulója lett – emellett folytatta a gazdasági teendőit. A tanuláshoz és a versíráshoz a Geist Ilonához (Ilkához) fűződő – reménytelen – szerelme adott ihletet. A lány nem viszonozta az érzéseit, költeményeiben a szerelmi boldogtalanság és a sóvárgás jelenik meg. Verseit Ifjúkori kísérletek címmel gyűjtötte. 1865 júliusában az édesapja barátjához, Horváth Károly tanítóhoz költözött Szarvasra. A hatodik osztályt kiváló eredménnyel zárta. Az 1865–66-os tanévet a gimnázium rendes tanulójaként kezdte, Lányi Gusztáv osztályába járt. Tanárai között volt Tatay István, Szendi (Golnhoffer) György, Zsilinszky Mihály. Tagja volt a gimnázium önképzőkörének. Szarvason „költői hivatásának is mutatkoztak a jelei, olykor egy-egy tréfás és talpraesett ötletben, rövid, humoros, a padok alatt kézről-kézre járó verssorokban.” A fiatal Petőfi rendszeresen szórakozott, bálok állandó résztvevője lett, társaival kocsmába járt. Az első félévben többnyire dicséretes osztályzatot kapott. Dorbézoló életmódja a tantestületi értekezletek állandó témája lett, az 1866. április 19-i jegyzőkönyvben kilátásban helyezték az elbocsátását. Petőfi három nap múlva távozott a gimnáziumból.
Mezőtúrra szökött, de a nagybátyja hazavitte. A nagykőrösi gimnázium tanulója lett, 1866 nyarán levizsgázott. 1866 szeptemberében Csákón színtársulatot szervezett. Tanulmányait Szegeden folytatta, Kálló Antalnál szállásolták el. Folytatta a könnyelmű életmódot, 1867 elején eltanácsolták a szegedi kegyesrendiek, s nagybátyja sem fogadta vissza. Pestre került a nagyapjához, beíratták a IV. kerületi állami főgimnáziumba, ahonnan 1867 áprilisában megszökött.
1867 tavaszán a debreceni színházhoz szerződött, kisebb szerepeket kapott. Húszévesen vándorútra indult, Szolnokon megismerkedett Jászai Mari művésznővel, járt Gyomán, Szarvason, Gyulán, Csabán, Szeghalmon, Csákón, Kondoroson, Orosházán, Nagyváradon. 1868. szeptember 6-án elhunyt az édesanyja, 1869. március 2-án a nagybátyja lemondott a gondokságáról. Az árvaszék Toldy József tiszti gyámügyészt jelölte ki a gyámjául. Gyógyulás céljából a morvaországi Rosenauban, majd Meránban tartózkodott. A mulatozást tovább folytatta, állapota romlott. Barátjánál, Dolinay Gyulánál lakott, aki megjelentette az írásait. Petőfi színművet és verset fordított, egyik költeményét a Vasárnapi Újság közölte.
Petőfi Zoltán betegsége tovább súlyosbodott, 1870. november 5-én hunyt el Pesten. Másnap a Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra.
„Borok és lányok mindhiába csalták
Rövid mámorba; nyomta valami:
Egy szent örökség roppant álmai.”
(Részlet Juhász Gyula Petőfi Zoltánról írt költeményéből.)
Emlékezete
- Megmaradt vagyonából a végakarata szerint Szendrey Ignác alapítványt hozott létre a pesti állami főgimnázium ötödik osztályos szegény tanulói támogatására ("Petőfi Zoltán tanulók segélyző alapítványa").
- A Petőfi Társaság 1908 októberében a Petőfi család hamvait (Petőfi Sándor szülei, Szendrey Júlia, Petőfi Zoltán és Petőfi István) közös díszsírban helyezte el a Kerepesi temetőben.
- Izsó Miklós szobrászművész elkészítette Petőfi Zoltán mellszobrát, melyet a budapesti, V. kerületi, Markó utcai főgimnáziumnak adományozott. Mivel Petőfi nem volt az iskola tanulója, a szobor 1909-ben a Petőfi-házba, 1954-ben a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményébe került.
- Petőfi Zoltán tiszteletére Nagykőrösön emléktáblát avattak az egykori lakhelye falán.
Lásd még
- Petőfi Sándor (1823–1849)
- Petőfi István (1825–1880)
- Szendrey Júlia (1828–1868)
- Szendrey Júlia-szobor (Mezőberény)
- Batthyány–Geist-kastély (Kondoros)
Források
- A Petőfi-család hamvai. In: Békés, 40. évf. 43. szám (1908. október 25.) 5. p. (Látogatva: 2022. 10. 19.)
- Déri Gyula: Petőfi Zoltán. Budapest : Kunossy, Szilágyi és Társa, 1909 (Látogatva: 2022. 10. 19.)
- Irányi István: Petőfi Zoltán életpályája, különös tekintettel Békés megyei, szarvasi éveire. Szarvas : Közs. Tcs., 1964 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Ónody Magdolna: Petőfi Zoltán életéből. Miskolc : Ónody M., 1989 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Vayerné Zibolen Ágnes: Izsó Miklós elfelejtett szobra Petőfi Zoltán ismeretlen portréja. In: Művészet, 2. évf. 12. szám (1961) 6–7. p. (Látogatva: 2022. 10. 19.)
- Verstár – ötven költő összes verse. In: Arcanum.com (Látogatva: 2022. 10. 19.)
Kapcsolódó irodalom
- Déri Gyula: Petőfi Zoltánról. In: Petőfi-album : adatok, okmányok és képek Petőfi Sándor diadalútjáról. Budapest : Pesti Napló, 1907. 109–116. p.
- Gyimesi Emese: Gyermekszemmel Szendrey Júlia családjában : Szendrey Júlia, Petőfi Zoltán, Horvát Attila, Árpád és Ilona gyemekkori levelei, versei és játékai, 1840–1870. Budapest : Gyimesi Emese, 2019
- Győrfi Dénes: Petőfi Zoltán emlékezete. In: Romániai Magyar Szó, 11. évf. 3138–3139. szám (1999. július 31.) c–d.
- Kutas Ferenc: Pefőti és Szarvas. In: Szarvasi Krónika, 2. szám (1989) 43–56. p.
- Ónody Magdolna: A Petőfi és a Szendrey család életéből. Miskolc : II. Rákóczi Ferenc Megyei Kvt., 1990 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Ónody Magdolna: Petőfi Zoltán élete. In: Honismeret, 17. évf. 1. szám (1989) 65–67. p.
- Pethő György: Közelről : irodalmi forgatókönyv és dokumentumok Szendrey Júlia és Petőfi Zoltán életéből, 1850–1870. Budapest : Magvető, 1984 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Ratzky Rita: Rövid portrék Petőfi Sándor rokonságáról. In: Ghesaurus : tanulmányok Szentmártoni Szabó Géza hatvanadik születésnapjára. Szerk.: Csörsz Rumen István. Budapest : rec.iti 2010. 433–444. p.
- Rindó József: Petőfi István és Petőfi Zoltán nyomában Kondoroson. In: Séták a művelődés ösvényein : egyesületi esték. Szerk.: Friedrich Endréné, Szabó Ferenc, Székely János. Gyula : Arany János Művelődési Egyesület, 2001. 55–76. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Róna Béla: Petőfi Zoltán. In: Magyar Szalon, 12. évf. (1894. október – 1895. március) 1153–1162. p.
- Sallér Géza: Hírességek gyermekei. 2. kiad. Keszthely : Sallér G., 1992 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Szilágyi Márton: Petõfi Zoltán konfliktusos élete és halála. In: Bárka, 10. évf. 4. szám (2002) 71–81. p.
- Tóth Lajos: Arcképek Szarvas múltjából. Szarvas : Szarvas Vár. Barát. Köre, 1983 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Túlzott teher: Petőfi Zoltán rövid élete alatt megpróbált apja nyomdokaiba lépni. In: BBC History, 10. évf. 11. szám (2020) 8–11. p.
- Vajda Sándor: Petőfinek, a haza ragyogó csillagának, Zoltán fia. In: Partium, 20. évf. 2. szám (2016) 4. p.
Külső hivatkozások
- Petőfi Zoltán. In: Wikipedia
- Petőfi Zoltán. In: Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József (Arcanum.com)
- Petőfi Zoltán. In: Nevpont.hu