Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Táborszky László belső hivatkozása)
a (Táborszky László belső hivatkozásának javítása)
 
(7 közbeeső változat nincs mutatva)
5. sor: 5. sor:
A 18. század végére a békéscsabai evangélikus gyülekezet számára '''kicsinek bizonyult a már meglévő Kistemplom''', ezért új templom vált szükségessé. Több javaslat közül '''[[Milecz Mihály (1751–1815)|Draskóczi Milecz Mihály]] lelkész kezdeményezését fogadták el: egy nagyobb templom felépítését''' a régivel szemben. Így az építkezés ideje alatt sem kellett a gyülekezetnek nélkülöznie az istentiszteleteket, továbbá az építészetileg értékes Kistemplom is megmaradhatott.
A 18. század végére a békéscsabai evangélikus gyülekezet számára '''kicsinek bizonyult a már meglévő Kistemplom''', ezért új templom vált szükségessé. Több javaslat közül '''[[Milecz Mihály (1751–1815)|Draskóczi Milecz Mihály]] lelkész kezdeményezését fogadták el: egy nagyobb templom felépítését''' a régivel szemben. Így az építkezés ideje alatt sem kellett a gyülekezetnek nélkülöznie az istentiszteleteket, továbbá az építészetileg értékes Kistemplom is megmaradhatott.
-
Az egyház 6 házat vásárolt meg a templom telke számára a Kistemplommal szemben, a Kossuth tér keleti oldalán. Draskóczi Milecz Mihály és Uhrin András lelkész vezetésével megkezdődtek a beruházás munkálatai. [[1807]]. [[július 5.|július 5-én]] '''szerződést kötöttek Pumberger Ferenc (Frantz Pumberger) aradi, Czigler (Ziegler) Antal (Anton Ziegler) gyulai és Hoffer József (Josepf Hoffer) ó-aradi építőmesterekkel''', [[október 6.|október 26-án]] pedig megállapodtak Friedrich Brugner, gyulai áccsal, aki az alapozó és állványozó munkálatokat végezte. A laza talaj miatt tölgyfacölöpöket vertek le, melyekre téglaboltozatot emeltek, majd erre rakták az alapot. A szükséges köveket Naszályról és Pestről hozatták. A „protestantizmus alföldi várának” '''alapkövét [[1807|1807-ben]]''' – a Szentháromság utáni 19. vasárnapot követő hétfőn – '''tették le'''. Az eseményen Draskóczki Milecz Mihály és Uhrin András lelkészek is jelen voltak.
+
Az egyház 6 házat vásárolt meg a templom telke számára a Kistemplommal szemben, a Kossuth tér keleti oldalán. Draskóczi Milecz Mihály és Uhrin András lelkész vezetésével megkezdődtek a beruházás munkálatai. [[1807]]. [[július 5.|július 5-én]] '''szerződést kötöttek Pumberger Ferenc (Frantz Pumberger) aradi, Czigler (Ziegler) Antal (Anton Ziegler) gyulai és Hoffer József (Josepf Hoffer) ó-aradi építőmesterekkel''', [[október 26.|október 26-án]] pedig megállapodtak Friedrich Brugner, gyulai áccsal, aki az alapozó és állványozó munkálatokat végezte. A laza talaj miatt tölgyfacölöpöket vertek le, melyekre téglaboltozatot emeltek, majd erre rakták az alapot. A szükséges köveket Naszályról és Pestről hozatták. A „protestantizmus alföldi várának” '''alapkövét [[1807|1807-ben]]''' – a Szentháromság utáni 19. vasárnapot követő hétfőn – '''tették le'''. Az eseményen Draskóczki Milecz Mihály és Uhrin András lelkészek is jelen voltak.
Az építkezés saját erőből, a gyülekezet minden tagjának anyagi hozzájárulásával kezdődött meg. '''A munkálatok [[1811|1811-ben]]''' a napóleoni háborúk okozta pénzromlás és elszegényedés miatt '''megakadtak'''. A már kész falak koronáit cseréppel fedték le. Az egyházon belül egyesek úgy vélekedtek, hogy a már felépült részeket le kell bontani és egy másik, alkalmasabb helyen kellene két templomot felépíteni. Uhrin András lelkész meggyőzte a kétkedőket, az egyház pedig beleegyezett az építkezés folytatásába.
Az építkezés saját erőből, a gyülekezet minden tagjának anyagi hozzájárulásával kezdődött meg. '''A munkálatok [[1811|1811-ben]]''' a napóleoni háborúk okozta pénzromlás és elszegényedés miatt '''megakadtak'''. A már kész falak koronáit cseréppel fedték le. Az egyházon belül egyesek úgy vélekedtek, hogy a már felépült részeket le kell bontani és egy másik, alkalmasabb helyen kellene két templomot felépíteni. Uhrin András lelkész meggyőzte a kétkedőket, az egyház pedig beleegyezett az építkezés folytatásába.
-
[[1813|1813-ban]] felkérték Tessedik Sámuel, mezőberényi uradalmi mérnököt – aki a békéscsabai [[Tessedik Sámuel, id. (1710-1749)|Tessedik]] lelkész unokája volt – hogy felügyelje a további építkezéseket. A fennmaradt szerződések és építőanyag-vásárlásokról szóló dokumentumok szerint a következő évtől folytatódott az építkezés. [[1819|1819-ben]] kezdtek hozzá a torony építéséhez a nyugati homlokzaton, amely a vallásszabadságot hirdető építmény szerves tartozéka lett. A tornyos homlokzat a hazai barokk katolikus templomokéhoz hasonló, ezzel is jelezve a vallások közötti egyenjogúságot. A templom '''klasszicista stílusban (copf és empire elemekkel) épült'''.  
+
[[1813|1813-ban]] felkérték Tessedik Sámuel, mezőberényi uradalmi mérnököt – aki a békéscsabai [[Tessedik Sámuel, id. (1710–1749)|Tessedik]] lelkész unokája volt – hogy felügyelje a további építkezéseket. A fennmaradt szerződések és építőanyag-vásárlásokról szóló dokumentumok szerint a következő évtől folytatódott az építkezés. [[1819|1819-ben]] kezdtek hozzá a torony építéséhez a nyugati homlokzaton, amely a vallásszabadságot hirdető építmény szerves tartozéka lett. A tornyos homlokzat a hazai barokk katolikus templomokéhoz hasonló, ezzel is jelezve a vallások közötti egyenjogúságot. A templom '''klasszicista stílusban (copf és empire elemekkel) épült'''.  
'''[[1822|1822-re]] elkészültek a díszítőmunkák.''' Az oszlopfőket Francz Willisca, a mellvédbalusztereket és a hullámmotívumot pedig Francz Moldt készítette. '''Dunaiszky Lőrinc''', akadémiai szobrász '''tervezte''' és készítette a két oszloppal keretbe foglalt '''oltárszószéket'''. Az oltár és a szószék a második karzatig magasodik, mintegy önálló építészeti alkotás. Az oltár melletti keresztelőmedence szintén Dunaiszky munkája, a korszak kedvelt motívuma szerint mészkőből készült, stilizált kehely formájú. A nyugati karzaton kapott helyet a 24 változatú orgona. A hangszer a pesti orgonakészítő Herodek (Heroteck) alkotása. A templom kiváló akusztikájú, ami hangversenyek rendezésére is alkalmassá teszi.
'''[[1822|1822-re]] elkészültek a díszítőmunkák.''' Az oszlopfőket Francz Willisca, a mellvédbalusztereket és a hullámmotívumot pedig Francz Moldt készítette. '''Dunaiszky Lőrinc''', akadémiai szobrász '''tervezte''' és készítette a két oszloppal keretbe foglalt '''oltárszószéket'''. Az oltár és a szószék a második karzatig magasodik, mintegy önálló építészeti alkotás. Az oltár melletti keresztelőmedence szintén Dunaiszky munkája, a korszak kedvelt motívuma szerint mészkőből készült, stilizált kehely formájú. A nyugati karzaton kapott helyet a 24 változatú orgona. A hangszer a pesti orgonakészítő Herodek (Heroteck) alkotása. A templom kiváló akusztikájú, ami hangversenyek rendezésére is alkalmassá teszi.
21. sor: 21. sor:
Az orgona minőségét illetően hiányosságok merültek fel. Hosszú pereskedés után, '''[[1901]]–[[1902]] között''' Soukenik János és Rukovina János, szegedi orgonaépítők '''építették újjá a hangszert'''. A templomba [[1937|1937-ben]] bevezették a villanyvilágítást. [[1938|1938-tól]] díszkivilágítással rendelkezik. [[1975|1975-ben]] Trajtler Gábor orgonaművész tervei alapján korszerűsítették a Nagytemplom orgonáját.
Az orgona minőségét illetően hiányosságok merültek fel. Hosszú pereskedés után, '''[[1901]]–[[1902]] között''' Soukenik János és Rukovina János, szegedi orgonaépítők '''építették újjá a hangszert'''. A templomba [[1937|1937-ben]] bevezették a villanyvilágítást. [[1938|1938-tól]] díszkivilágítással rendelkezik. [[1975|1975-ben]] Trajtler Gábor orgonaművész tervei alapján korszerűsítették a Nagytemplom orgonáját.
-
'''[[1978|1978-ban]] újabb földrengés okozott kárt a Nagytemplomban''', szerkezetét ezután ismét megerősítették. A kupolák vasbeton héjat kaptak, a karzatok padozatába tárcsákat merevítettek, a pillérek testébe pedig rejtett vázt építettek. A kivitelezést [[Táborszky László (1927‒2004)|Táborszky László]] esperes szervezte, aki a Nagytemplom helyreállítása után a Kistemplomot és a parókiákat is felújíttatta. A munkálatok műemléki irányítását Bugár-Mészáros Károly végezte.
+
'''[[1978|1978-ban]] újabb földrengés okozott kárt a Nagytemplomban''', szerkezetét ezután ismét megerősítették. A kupolák vasbeton héjat kaptak, a karzatok padozatába tárcsákat merevítettek, a pillérek testébe pedig rejtett vázt építettek. A kivitelezést [[Táborszky László (1927–2004)|Táborszky László]] esperes szervezte, aki a Nagytemplom helyreállítása után a Kistemplomot és a parókiákat is felújíttatta. A munkálatok műemléki irányítását Bugár-Mészáros Károly végezte.
-
'''[[1980|1980-tól]] teljes felújítást végeztek''' a templomon. A munkák befejezése után, [[1983]]. [[október 2.|október 2-án]], Luther Márton születésének 500. évfordulóján a hálaadó istentiszteleten zsúfolásig megtelt a templom.
+
'''[[1980|1980-tól]] teljes felújítást végeztek''' a templomon. A munkák befejezése után, [[1983]]. [[október 2.|október 2-án]] – Luther Márton születésének 500. évfordulóján – a hálaadó istentiszteleten zsúfolásig megtelt a templom.
-
'''[[2000]] nyarán ellopták a Krisztus kereszthalálát ábrázoló oltárképet''', Landau Lénárd, pesti művésztanár alkotását. A vandál módon eltávolított festmény máig nem került meg. Az oltárkép helyén sokáig csak egy kereszt állt, majd Szeverényi Mihály festőművész ''Elvégeztetett'' című alkotása került a Nagytemplom oltárterébe.
+
'''[[2000]] nyarán ellopták a Krisztus kereszthalálát ábrázoló oltárképet''', Landau Lénárd pesti művésztanár alkotását. A vandál módon eltávolított festmény máig nem került meg. Az oltárkép helyén sokáig csak egy kereszt állt, majd Szeverényi Mihály festőművész ''Elvégeztetett'' című alkotása került a Nagytemplom oltárterébe.
-
'''[[2017]]–[[2018|2018-ban]]''' 800 millió forint kormányzati támogatással '''sor került a Nagytemplom és több egyházi ingatlan renoválására''' is. Felújították a homlokzatot, a nyílászárókat és a padlóburkolatot, szigetelték a falakat, lecserélték az elektromos vezetékeket, restaurálták a szobrokat, a faszerkezeteket és a takaró kőlapokat, valamint teljesen kifestették az épület belsejét. Megoldották a csapadékvíz elvezetését, továbbá megújult a tetőzet is. Stílusához illő burkolatot kapott a templom előtti tér és a templomkert is. Az Evangélikus Nagytemplomot Kondor Péter, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke szentelte fel.
+
'''[[2017]]–[[2018|2018-ban]]''' 800 millió forint kormányzati támogatással '''megkezdődött a Nagytemplom és több egyházi ingatlan renoválása'''. Felújították a homlokzatot, a nyílászárókat és a padlóburkolatot, szigetelték a falakat, lecserélték az elektromos vezetékeket, restaurálták a szobrokat, a faszerkezeteket és a takaró kőlapokat, valamint teljesen kifestették az épület belsejét. Megoldották a csapadékvíz elvezetését, továbbá megújult a tetőzet is. Stílusához illő burkolatot kapott a templom előtti tér és a templomkert is. Az Evangélikus Nagytemplomot Kondor Péter, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke szentelte fel.
A Nagytemplomnak története során '''sosem volt harangja''', a híveket a Kistemplom harangjai hívják az istentiszteletekre.
A Nagytemplomnak története során '''sosem volt harangja''', a híveket a Kistemplom harangjai hívják az istentiszteletekre.
46. sor: 46. sor:
* 1725–1728 Szalay János  
* 1725–1728 Szalay János  
* 1728–1744 Burian Sámuel  
* 1728–1744 Burian Sámuel  
-
* 1744–1749 [[Tessedik Sámuel, id. (1710-1749)|id. Tessedik Sámuel]]  
+
* 1744–1749 [[Tessedik Sámuel, id. (1710–1749)|id. Tessedik Sámuel]]  
* 1749–1753 Vandlik Márton  
* 1749–1753 Vandlik Márton  
* 1753–1780 Gyurcsek (Georgiades) János  
* 1753–1780 Gyurcsek (Georgiades) János  
54. sor: 54. sor:
* 1799–1841 Uhrin András  
* 1799–1841 Uhrin András  
* 1815–1818 Boszi Mihály  
* 1815–1818 Boszi Mihály  
-
* 1818–1855 Haan János  
+
* 1818–1855 [[Haan János (1779–1855)|Haan János]]
* 1841–1853 Broszman Dániel  
* 1841–1853 Broszman Dániel  
-
* 1853–1890 [[Szeberényi Gusztáv Adolf (1816-1890)|Szeberényi Gusztáv Adolf]]  
+
* 1853–1890 [[Szeberényi Gusztáv Adolf (1816–1890)|Szeberényi Gusztáv Adolf]]  
-
* 1855–1891 [[Haan János (1779-1855)|Haan Lajos]]  
+
* 1855–1891 [[Haan Lajos (1818–1891)|Haan Lajos]]  
* 1871–1920 Linder Károly  
* 1871–1920 Linder Károly  
-
* 1890–1941 [[Szeberényi Lajos Zsigmond (1859‒1941)|Szeberényi Lajos Zsigmond]]  
+
* 1890–1941 [[Szeberényi Lajos Zsigmond (1859–1941)|Szeberényi Lajos Zsigmond]]  
* 1892–1921 Koren Pál  
* 1892–1921 Koren Pál  
* 1900–1918 Csepregi György  
* 1900–1918 Csepregi György  
* 1904–1934 Knyihár Károly  
* 1904–1934 Knyihár Károly  
-
* 1918–1941 [[Szeberényi Gusztáv (1890‒1941)|Szeberényi Gusztáv]]  
+
* 1918–1941 [[Szeberényi Gusztáv (1890–1941)|Szeberényi Gusztáv]]  
-
* 1920–1960 [[Linder László (1893-1980)|Linder László]]  
+
* 1920–1960 [[Linder László (1893–1980)|Linder László]]  
* 1922–1939 Jakabfi György  
* 1922–1939 Jakabfi György  
* 1934–1946 Francisci Mihály  
* 1934–1946 Francisci Mihály  
* 1939–1951, 1957–1959 Rohály Mihály  
* 1939–1951, 1957–1959 Rohály Mihály  
-
* 1942–1972 [[Dedinszky Gyula (1905-1994)|Dedinszky Gyula]]  
+
* 1942–1972 [[Dedinszky Gyula (1905–1994)|Dedinszky Gyula]]  
* 1942–1980 Mekis Ádám  
* 1942–1980 Mekis Ádám  
* 1948–1974 Kiss György  
* 1948–1974 Kiss György  
* 1961–1972 Deme Károly  
* 1961–1972 Deme Károly  
-
* 1972–2000 [[Táborszky László (1927‒2004)|Táborszky László]]  
+
* 1972–2000 [[Táborszky László (1927–2004)|Táborszky László]]  
* 1973–2008 Kutyej Pál  
* 1973–2008 Kutyej Pál  
* 1975–1985 Povázsay Mihály
* 1975–1985 Povázsay Mihály
87. sor: 87. sor:
Fájl:EvNagytemplom oldalrol 1930.jpg|A templom oldalról
Fájl:EvNagytemplom oldalrol 1930.jpg|A templom oldalról
Fájl:EvNagytemplom belsoter 1930.jpg|A templom belső tere
Fájl:EvNagytemplom belsoter 1930.jpg|A templom belső tere
 +
Fájl:EvNagytemplom oltar 20040518.jpg|A szószékoltár 2004-ben
Fájl:EvNagytemplom szoszekoltar 1.jpg|A szószékoltár és a templom belső tere
Fájl:EvNagytemplom szoszekoltar 1.jpg|A szószékoltár és a templom belső tere
Fájl:EvNagytemplom szoszekoltar 2.jpg|A Nagytemplom szószékoltára
Fájl:EvNagytemplom szoszekoltar 2.jpg|A Nagytemplom szószékoltára
130. sor: 131. sor:
* Táborszky László: Százötven éves a békéscsabai nagytemplom. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusElet_1974/?pg=124&layout=s Evangélikus Élet, 39. évf. 31. szám (1974. augusztus 4.) 3. p.]
* Táborszky László: Százötven éves a békéscsabai nagytemplom. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusElet_1974/?pg=124&layout=s Evangélikus Élet, 39. évf. 31. szám (1974. augusztus 4.) 3. p.]
* Világnak világa : egyházak a Körösök vidékén. A kiállítást rend. és a katalógust szerk. Havassy Péter. Gyula : Erkel Ferenc Múz., 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Világnak világa : egyházak a Körösök vidékén. A kiállítást rend. és a katalógust szerk. Havassy Péter. Gyula : Erkel Ferenc Múz., 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
 +
== Külső hivatkozás ==
 +
* Békéscsabai Evangélikus Nagytemplom. In: [http://ev.profnet.hu/index.php/templomaink/bekescsabai-evangelikus-nagytemplom Békéscsabai Evangélikus Egyházközség honlapja]
[[Kategória:Békéscsaba]][[Kategória:Épített értékek]][[Kategória:Templomok]] [[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]]
[[Kategória:Békéscsaba]][[Kategória:Épített értékek]][[Kategória:Templomok]] [[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]]

A lap jelenlegi, 2021. december 29., 13:01-kori változata

A Békéscsaba központjában álló Evangélikus Nagytemplom Kelet-Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma. Az Evangélikus Kistemplommal szemben, a Kossuth tér és a Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnázium között, a Szeberényi téren található. Műemléki védelem alatt áll.

Tartalomjegyzék

Története

Evangélikus Nagytemplom

A 18. század végére a békéscsabai evangélikus gyülekezet számára kicsinek bizonyult a már meglévő Kistemplom, ezért új templom vált szükségessé. Több javaslat közül Draskóczi Milecz Mihály lelkész kezdeményezését fogadták el: egy nagyobb templom felépítését a régivel szemben. Így az építkezés ideje alatt sem kellett a gyülekezetnek nélkülöznie az istentiszteleteket, továbbá az építészetileg értékes Kistemplom is megmaradhatott.

Az egyház 6 házat vásárolt meg a templom telke számára a Kistemplommal szemben, a Kossuth tér keleti oldalán. Draskóczi Milecz Mihály és Uhrin András lelkész vezetésével megkezdődtek a beruházás munkálatai. 1807. július 5-én szerződést kötöttek Pumberger Ferenc (Frantz Pumberger) aradi, Czigler (Ziegler) Antal (Anton Ziegler) gyulai és Hoffer József (Josepf Hoffer) ó-aradi építőmesterekkel, október 26-án pedig megállapodtak Friedrich Brugner, gyulai áccsal, aki az alapozó és állványozó munkálatokat végezte. A laza talaj miatt tölgyfacölöpöket vertek le, melyekre téglaboltozatot emeltek, majd erre rakták az alapot. A szükséges köveket Naszályról és Pestről hozatták. A „protestantizmus alföldi várának” alapkövét 1807-ben – a Szentháromság utáni 19. vasárnapot követő hétfőn – tették le. Az eseményen Draskóczki Milecz Mihály és Uhrin András lelkészek is jelen voltak.

Az építkezés saját erőből, a gyülekezet minden tagjának anyagi hozzájárulásával kezdődött meg. A munkálatok 1811-ben a napóleoni háborúk okozta pénzromlás és elszegényedés miatt megakadtak. A már kész falak koronáit cseréppel fedték le. Az egyházon belül egyesek úgy vélekedtek, hogy a már felépült részeket le kell bontani és egy másik, alkalmasabb helyen kellene két templomot felépíteni. Uhrin András lelkész meggyőzte a kétkedőket, az egyház pedig beleegyezett az építkezés folytatásába.

1813-ban felkérték Tessedik Sámuel, mezőberényi uradalmi mérnököt – aki a békéscsabai Tessedik lelkész unokája volt – hogy felügyelje a további építkezéseket. A fennmaradt szerződések és építőanyag-vásárlásokról szóló dokumentumok szerint a következő évtől folytatódott az építkezés. 1819-ben kezdtek hozzá a torony építéséhez a nyugati homlokzaton, amely a vallásszabadságot hirdető építmény szerves tartozéka lett. A tornyos homlokzat a hazai barokk katolikus templomokéhoz hasonló, ezzel is jelezve a vallások közötti egyenjogúságot. A templom klasszicista stílusban (copf és empire elemekkel) épült.

1822-re elkészültek a díszítőmunkák. Az oszlopfőket Francz Willisca, a mellvédbalusztereket és a hullámmotívumot pedig Francz Moldt készítette. Dunaiszky Lőrinc, akadémiai szobrász tervezte és készítette a két oszloppal keretbe foglalt oltárszószéket. Az oltár és a szószék a második karzatig magasodik, mintegy önálló építészeti alkotás. Az oltár melletti keresztelőmedence szintén Dunaiszky munkája, a korszak kedvelt motívuma szerint mészkőből készült, stilizált kehely formájú. A nyugati karzaton kapott helyet a 24 változatú orgona. A hangszer a pesti orgonakészítő Herodek (Heroteck) alkotása. A templom kiváló akusztikájú, ami hangversenyek rendezésére is alkalmassá teszi.

1824. június 29-én, Péter–Pál napján fényes ünnepség keretében Machula Gábor, szarvasi lelkész-esperes szentelte fel a Nagytemplomot. Ünnepi beszédét szlovák nyelven mondta el. A felszentelés alkalmával a Kis- és a Nagytemplom között akáclombos fasort ültettek.

1834-ben földrengés rázta meg a hatalmas építményt, amelynek hosszoldala megrepedt. Az új, kisebb toronysisak 1843-ban készült el. Eredetileg könnyedebb, késő copf stílusú sisakot viselt a torony, a földrengés pusztítása után azonban a testével aránytalanabb sisakot helyeztek rá. A szerkezetét Fliegel János, aradi ács tervezte, a rézfedés Guldner Ferenc, szolnoki mester munkája.

1888-ban a fenyegető árvíz idején a templom menedéket nyújtott a lakosságnak. Ide hozták féltett holmijukat, s néhány napig maguk is a hatalmas boltívek alatt laktak.

Az orgona minőségét illetően hiányosságok merültek fel. Hosszú pereskedés után, 1901–1902 között Soukenik János és Rukovina János, szegedi orgonaépítők építették újjá a hangszert. A templomba 1937-ben bevezették a villanyvilágítást. 1938-tól díszkivilágítással rendelkezik. 1975-ben Trajtler Gábor orgonaművész tervei alapján korszerűsítették a Nagytemplom orgonáját.

1978-ban újabb földrengés okozott kárt a Nagytemplomban, szerkezetét ezután ismét megerősítették. A kupolák vasbeton héjat kaptak, a karzatok padozatába tárcsákat merevítettek, a pillérek testébe pedig rejtett vázt építettek. A kivitelezést Táborszky László esperes szervezte, aki a Nagytemplom helyreállítása után a Kistemplomot és a parókiákat is felújíttatta. A munkálatok műemléki irányítását Bugár-Mészáros Károly végezte.

1980-tól teljes felújítást végeztek a templomon. A munkák befejezése után, 1983. október 2-án – Luther Márton születésének 500. évfordulóján – a hálaadó istentiszteleten zsúfolásig megtelt a templom.

2000 nyarán ellopták a Krisztus kereszthalálát ábrázoló oltárképet, Landau Lénárd pesti művésztanár alkotását. A vandál módon eltávolított festmény máig nem került meg. Az oltárkép helyén sokáig csak egy kereszt állt, majd Szeverényi Mihály festőművész Elvégeztetett című alkotása került a Nagytemplom oltárterébe.

2017–2018-ban 800 millió forint kormányzati támogatással megkezdődött a Nagytemplom és több egyházi ingatlan renoválása. Felújították a homlokzatot, a nyílászárókat és a padlóburkolatot, szigetelték a falakat, lecserélték az elektromos vezetékeket, restaurálták a szobrokat, a faszerkezeteket és a takaró kőlapokat, valamint teljesen kifestették az épület belsejét. Megoldották a csapadékvíz elvezetését, továbbá megújult a tetőzet is. Stílusához illő burkolatot kapott a templom előtti tér és a templomkert is. Az Evangélikus Nagytemplomot Kondor Péter, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke szentelte fel.

A Nagytemplomnak története során sosem volt harangja, a híveket a Kistemplom harangjai hívják az istentiszteletekre.

A templom jellemzői

Emléktáblák

Lelkészek

Képgaléria

Evangélikus Nagytemplom (Harangszó, 1931)

A templom oldalról

A templom belső tere

A szószékoltár 2004-ben

A szószékoltár és a templom belső tere

A Nagytemplom szószékoltára

A szószékoltár teteje

Az orgona

Az orgona készítői

A karzat

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozás

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Evang%C3%A9likus_Nagytemplom_(B%C3%A9k%C3%A9scsaba)”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök