Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Új oldal, tartalma: „A Békéscsaba központjában álló Evangélikus Nagytemplom '''Kelet-Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma'''. Az [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)…”)
a (Táborszky László belső hivatkozásának javítása)
 
(16 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
-
A [[Békéscsaba]] központjában álló Evangélikus Nagytemplom '''Kelet-Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma'''. Az [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)|Evangélikus Kistemplommal]] szemben, a [[Kossuth tér (Békéscsaba)|Kossuth tér]] és a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnázium]] között, a Szeberényi téren található. Műemléki védelem alatt áll.
+
A [[Békéscsaba]] központjában álló Evangélikus Nagytemplom '''Kelet-Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma'''. Az [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)|Evangélikus Kistemplommal]] szemben, a [[Kossuth tér (Békéscsaba)|Kossuth tér]] és a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnázium]] között, a Szeberényi téren található. '''Műemléki védelem alatt áll.'''
== Története ==
== Története ==
 +
[[Fájl:EvangelikusNagytemplom 2018.jpg|bélyegkép|400px|Evangélikus Nagytemplom]]
A 18. század végére a békéscsabai evangélikus gyülekezet számára '''kicsinek bizonyult a már meglévő Kistemplom''', ezért új templom vált szükségessé. Több javaslat közül '''[[Milecz Mihály (1751–1815)|Draskóczi Milecz Mihály]] lelkész kezdeményezését fogadták el: egy nagyobb templom felépítését''' a régivel szemben. Így az építkezés ideje alatt sem kellett a gyülekezetnek nélkülöznie az istentiszteleteket, továbbá az építészetileg értékes Kistemplom is megmaradhatott.
A 18. század végére a békéscsabai evangélikus gyülekezet számára '''kicsinek bizonyult a már meglévő Kistemplom''', ezért új templom vált szükségessé. Több javaslat közül '''[[Milecz Mihály (1751–1815)|Draskóczi Milecz Mihály]] lelkész kezdeményezését fogadták el: egy nagyobb templom felépítését''' a régivel szemben. Így az építkezés ideje alatt sem kellett a gyülekezetnek nélkülöznie az istentiszteleteket, továbbá az építészetileg értékes Kistemplom is megmaradhatott.
-
Az egyház 6 házat vásárolt meg a templom telke számára a Kistemplommal szemben, a Kossuth tér keleti oldalán. Draskóczi Milecz Mihály és Uhrin András lelkész vezetésével megkezdődtek a beruházás munkálatai. [[1807]]. [[július 5.|július 5-én]] '''szerződést kötöttek Frantz Pumperger aradi, Anton Ziegler gyulai és Josepf Hoffer ó-aradi építőmesterekkel''', [[október 6.|október 26-án]] pedig megállapodtak Friedrich Burgner, gyulai áccsal, aki az alapozó és állványozó munkálatokat végezte. A laza talaj miatt tölgyfacölöpöket vertek le, melyekre téglaboltozatot emeltek, majd erre rakták az alapot. A szükséges köveket Naszályról és Pestről hozatták. A „protestantizmus alföldi várának” '''alapkövét [[1807|1807-ben]]''' – a Szentháromság utáni 19. vasárnapot követő hétfőn – '''tették le'''. Az eseményen Draskóczki Milecz Mihály és Uhrin András lelkészek is jelen voltak.
+
Az egyház 6 házat vásárolt meg a templom telke számára a Kistemplommal szemben, a Kossuth tér keleti oldalán. Draskóczi Milecz Mihály és Uhrin András lelkész vezetésével megkezdődtek a beruházás munkálatai. [[1807]]. [[július 5.|július 5-én]] '''szerződést kötöttek Pumberger Ferenc (Frantz Pumberger) aradi, Czigler (Ziegler) Antal (Anton Ziegler) gyulai és Hoffer József (Josepf Hoffer) ó-aradi építőmesterekkel''', [[október 26.|október 26-án]] pedig megállapodtak Friedrich Brugner, gyulai áccsal, aki az alapozó és állványozó munkálatokat végezte. A laza talaj miatt tölgyfacölöpöket vertek le, melyekre téglaboltozatot emeltek, majd erre rakták az alapot. A szükséges köveket Naszályról és Pestről hozatták. A „protestantizmus alföldi várának” '''alapkövét [[1807|1807-ben]]''' – a Szentháromság utáni 19. vasárnapot követő hétfőn – '''tették le'''. Az eseményen Draskóczki Milecz Mihály és Uhrin András lelkészek is jelen voltak.
Az építkezés saját erőből, a gyülekezet minden tagjának anyagi hozzájárulásával kezdődött meg. '''A munkálatok [[1811|1811-ben]]''' a napóleoni háborúk okozta pénzromlás és elszegényedés miatt '''megakadtak'''. A már kész falak koronáit cseréppel fedték le. Az egyházon belül egyesek úgy vélekedtek, hogy a már felépült részeket le kell bontani és egy másik, alkalmasabb helyen kellene két templomot felépíteni. Uhrin András lelkész meggyőzte a kétkedőket, az egyház pedig beleegyezett az építkezés folytatásába.
Az építkezés saját erőből, a gyülekezet minden tagjának anyagi hozzájárulásával kezdődött meg. '''A munkálatok [[1811|1811-ben]]''' a napóleoni háborúk okozta pénzromlás és elszegényedés miatt '''megakadtak'''. A már kész falak koronáit cseréppel fedték le. Az egyházon belül egyesek úgy vélekedtek, hogy a már felépült részeket le kell bontani és egy másik, alkalmasabb helyen kellene két templomot felépíteni. Uhrin András lelkész meggyőzte a kétkedőket, az egyház pedig beleegyezett az építkezés folytatásába.
-
[[1813|1813-ban]] felkérték Tessedik Sámuel, mezőberényi uradalmi mérnököt – aki a békéscsabai [[Tessedik Sámuel, id. (1710-1749)|Tessedik]] lelkész unokája volt – hogy felügyelje a további építkezéseket. A fennmaradt szerződések és építőanyag-vásárlásokról szóló dokumentumok szerint a következő évtől folytatódott az építkezés. [[1819|1819-ben]] kezdtek hozzá a torony építéséhez a nyugati homlokzaton, amely a vallásszabadságot hirdető építmény szerves tartozéka lett. A tornyos homlokzat a hazai barokk katolikus templomokéhoz hasonló, ezzel is jelezve a vallások közötti egyenjogúságot. A templom '''klasszicista stílusban (copf és empire elemekkel) épült'''.  
+
[[1813|1813-ban]] felkérték Tessedik Sámuel, mezőberényi uradalmi mérnököt – aki a békéscsabai [[Tessedik Sámuel, id. (1710–1749)|Tessedik]] lelkész unokája volt – hogy felügyelje a további építkezéseket. A fennmaradt szerződések és építőanyag-vásárlásokról szóló dokumentumok szerint a következő évtől folytatódott az építkezés. [[1819|1819-ben]] kezdtek hozzá a torony építéséhez a nyugati homlokzaton, amely a vallásszabadságot hirdető építmény szerves tartozéka lett. A tornyos homlokzat a hazai barokk katolikus templomokéhoz hasonló, ezzel is jelezve a vallások közötti egyenjogúságot. A templom '''klasszicista stílusban (copf és empire elemekkel) épült'''.  
-
'''[[1822|1822-re]] elkészültek a díszítőmunkák.''' Az oszlopfőket Francz Willisca, a mellvédbalusztereket és a hullámmotívumot pedig Francz Moldt készítette. '''Dunaiszky Lőrinc''', akadémiai szobrász '''tervezte''' és készítette a két oszloppal keretbe foglalt '''oltárszószéket'''. Az oltár és a szószék a második karzatig magasodik, mintegy önálló építészeti alkotás. Az oltár melletti keresztelőmedence szintén Dunaiszky munkája, a korszak kedvelt motívuma szerint mészkőből készült, stilizált kehely formájú. A nyugati karzaton kapott helyet a 24 változatú orgona. A hangszer a pesti orgonakészítő Horotek alkotása. A templom kiváló akusztikájú, ami hangversenyek rendezésére is alkalmassá teszi.
+
'''[[1822|1822-re]] elkészültek a díszítőmunkák.''' Az oszlopfőket Francz Willisca, a mellvédbalusztereket és a hullámmotívumot pedig Francz Moldt készítette. '''Dunaiszky Lőrinc''', akadémiai szobrász '''tervezte''' és készítette a két oszloppal keretbe foglalt '''oltárszószéket'''. Az oltár és a szószék a második karzatig magasodik, mintegy önálló építészeti alkotás. Az oltár melletti keresztelőmedence szintén Dunaiszky munkája, a korszak kedvelt motívuma szerint mészkőből készült, stilizált kehely formájú. A nyugati karzaton kapott helyet a 24 változatú orgona. A hangszer a pesti orgonakészítő Herodek (Heroteck) alkotása. A templom kiváló akusztikájú, ami hangversenyek rendezésére is alkalmassá teszi.
'''[[1824]]. [[június 29.|június 29-én]]''', Péter–Pál napján fényes ünnepség keretében '''Machula Gábor''', szarvasi lelkész-esperes '''szentelte fel a Nagytemplomot'''. Ünnepi beszédét szlovák nyelven mondta el. A felszentelés alkalmával a Kis- és a Nagytemplom között akáclombos fasort ültettek.  
'''[[1824]]. [[június 29.|június 29-én]]''', Péter–Pál napján fényes ünnepség keretében '''Machula Gábor''', szarvasi lelkész-esperes '''szentelte fel a Nagytemplomot'''. Ünnepi beszédét szlovák nyelven mondta el. A felszentelés alkalmával a Kis- és a Nagytemplom között akáclombos fasort ültettek.  
-
'''[[1834|1834-ben]] földrengés rázta meg''' a hatalmas építményt, amelynek hosszoldala megrepedt. Ebben az évben készült el az '''új, kisebb toronysisak'''. Eredetileg könnyedebb, késő copf stílusú sisakot viselt a torony, a földrengés pusztítása után azonban a testével aránytalanabb sisakot helyeztek rá. A szerkezetét Fliegel János, aradi ács tervezte, a rézfedés Guldner Ferenc, szolnoki mester munkája.
+
'''[[1834|1834-ben]] földrengés rázta meg''' a hatalmas építményt, amelynek hosszoldala megrepedt. Az '''új, kisebb toronysisak''' [[1843|1843-ban]] készült el. Eredetileg könnyedebb, késő copf stílusú sisakot viselt a torony, a földrengés pusztítása után azonban a testével aránytalanabb sisakot helyeztek rá. A szerkezetét Fliegel János, aradi ács tervezte, a rézfedés Guldner Ferenc, szolnoki mester munkája.
-
[[1888|1888-ban]] a fenyegető árvíz idején a templom menedéket nyújtott a lakosságnak. Ide hozták féltett holmijukat, s néhány napig maguk is a hatalmas boltívek alatt laktak.
+
[[1888|1888-ban]] a fenyegető árvíz idején a templom '''menedéket nyújtott a lakosságnak'''. Ide hozták féltett holmijukat, s néhány napig maguk is a hatalmas boltívek alatt laktak.
-
Az orgona minőségét illetően hiányosságok merültek fel. Hosszú pereskedés után, '''[[1901]]–[[1902]] között''' Sovkenik János és Rukovina János, szegedi orgonaépítők '''építették újjá a hangszert'''. A templomba [[1937|1937-ben]] vezették be a villanyvilágítást, [[1938|1938-ban]] pedig díszkivilágítást kapott.
+
Az orgona minőségét illetően hiányosságok merültek fel. Hosszú pereskedés után, '''[[1901]]–[[1902]] között''' Soukenik János és Rukovina János, szegedi orgonaépítők '''építették újjá a hangszert'''. A templomba [[1937|1937-ben]] bevezették a villanyvilágítást. [[1938|1938-tól]] díszkivilágítással rendelkezik. [[1975|1975-ben]] Trajtler Gábor orgonaművész tervei alapján korszerűsítették a Nagytemplom orgonáját.
-
'''[[1978|1978-ban]] újabb földrengés okozott kárt a Nagytemplomban''', szerkezetét ezután ismét megerősítették. A kupolák vasbeton héjat kaptak, a karzatok padozatába tárcsákat merevítettek, a pillérek testébe pedig rejtett vázt építettek. A kivitelezést Táborszky László esperes szervezte, aki a Nagytemplom helyreállítása után a Kistemplomot és a parókiákat is felújíttatta. A munkálatok műemléki irányítását Bugár-Mészáros Károly végezte.
+
'''[[1978|1978-ban]] újabb földrengés okozott kárt a Nagytemplomban''', szerkezetét ezután ismét megerősítették. A kupolák vasbeton héjat kaptak, a karzatok padozatába tárcsákat merevítettek, a pillérek testébe pedig rejtett vázt építettek. A kivitelezést [[Táborszky László (1927–2004)|Táborszky László]] esperes szervezte, aki a Nagytemplom helyreállítása után a Kistemplomot és a parókiákat is felújíttatta. A munkálatok műemléki irányítását Bugár-Mészáros Károly végezte.
-
'''[[1980|1980-tól]] teljes felújítást végeztek''' a templomon. A munkák befejezése után, [[1983]]. [[október 2.|október 2-án]], Luther Márton születésének 500. évfordulóján a hálaadó istentiszteleten zsúfolásig megtelt a templom.
+
'''[[1980|1980-tól]] teljes felújítást végeztek''' a templomon. A munkák befejezése után, [[1983]]. [[október 2.|október 2-án]] – Luther Márton születésének 500. évfordulóján – a hálaadó istentiszteleten zsúfolásig megtelt a templom.
-
'''[[2000]] nyarán ellopták a Krisztus kereszthalálát ábrázoló oltárképet''', Landau Lénárd, pesti művésztanár alkotását. A vandál módon eltávolított festmény máig nem került meg. Az oltárkép helyén sokáig csak egy kereszt állt, majd Szeverényi Mihály festőművész ''Elvégeztetett'' című alkotása került a Nagytemplom oltárterébe.
+
'''[[2000]] nyarán ellopták a Krisztus kereszthalálát ábrázoló oltárképet''', Landau Lénárd pesti művésztanár alkotását. A vandál módon eltávolított festmény máig nem került meg. Az oltárkép helyén sokáig csak egy kereszt állt, majd Szeverényi Mihály festőművész ''Elvégeztetett'' című alkotása került a Nagytemplom oltárterébe.
-
'''[[2017]]–[[2018|2018-ban]]''' 800 millió forint kormányzati támogatással '''sor került a Nagytemplom és több egyházi ingatlan renoválására''' is. Felújították a homlokzatot, a nyílászárókat és a padlóburkolatot, szigetelték a falakat, lecserélték az elektromos vezetékeket, restaurálták a szobrokat, a faszerkezeteket és a takaró kőlapokat, valamint teljesen kifestették az épület belsejét. Megoldották a csapadékvíz elvezetését, továbbá megújult a tetőzet is. Stílusához illő burkolatot kapott a templom előtti tér és a templomkert is. Az Evangélikus Nagytemplomot Kondor Péter, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke szentelte fel.
+
'''[[2017]]–[[2018|2018-ban]]''' 800 millió forint kormányzati támogatással '''megkezdődött a Nagytemplom és több egyházi ingatlan renoválása'''. Felújították a homlokzatot, a nyílászárókat és a padlóburkolatot, szigetelték a falakat, lecserélték az elektromos vezetékeket, restaurálták a szobrokat, a faszerkezeteket és a takaró kőlapokat, valamint teljesen kifestették az épület belsejét. Megoldották a csapadékvíz elvezetését, továbbá megújult a tetőzet is. Stílusához illő burkolatot kapott a templom előtti tér és a templomkert is. Az Evangélikus Nagytemplomot Kondor Péter, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke szentelte fel.
A Nagytemplomnak története során '''sosem volt harangja''', a híveket a Kistemplom harangjai hívják az istentiszteletekre.
A Nagytemplomnak története során '''sosem volt harangja''', a híveket a Kistemplom harangjai hívják az istentiszteletekre.
43. sor: 44. sor:
* 1718 Konik (Konicsek) Tamás
* 1718 Konik (Konicsek) Tamás
* 1718–1726 Suhajda János (az első hivatalos lelkész)
* 1718–1726 Suhajda János (az első hivatalos lelkész)
-
* (1725–1728) Szalay János  
+
* 1725–1728 Szalay János  
* 1728–1744 Burian Sámuel  
* 1728–1744 Burian Sámuel  
-
* 1744–1749 [[Tessedik Sámuel, id. (1710-1749)|id. Tessedik Sámuel]]  
+
* 1744–1749 [[Tessedik Sámuel, id. (1710–1749)|id. Tessedik Sámuel]]  
* 1749–1753 Vandlik Márton  
* 1749–1753 Vandlik Márton  
* 1753–1780 Gyurcsek (Georgiades) János  
* 1753–1780 Gyurcsek (Georgiades) János  
53. sor: 54. sor:
* 1799–1841 Uhrin András  
* 1799–1841 Uhrin András  
* 1815–1818 Boszi Mihály  
* 1815–1818 Boszi Mihály  
-
* 1818–1855 Haan János  
+
* 1818–1855 [[Haan János (1779–1855)|Haan János]]
* 1841–1853 Broszman Dániel  
* 1841–1853 Broszman Dániel  
-
* 1853–1890 [[Szeberényi Gusztáv Adolf (1816-1890)|Szeberényi Gusztáv Adolf]]  
+
* 1853–1890 [[Szeberényi Gusztáv Adolf (1816–1890)|Szeberényi Gusztáv Adolf]]  
-
* 1855–1891 [[Haan János (1779-1855)|Haan Lajos]]  
+
* 1855–1891 [[Haan Lajos (1818–1891)|Haan Lajos]]  
* 1871–1920 Linder Károly  
* 1871–1920 Linder Károly  
-
* 1890–1941 [[Szeberényi Lajos Zsigmond (1859‒1941)|Szeberényi Lajos Zsigmond]]  
+
* 1890–1941 [[Szeberényi Lajos Zsigmond (1859–1941)|Szeberényi Lajos Zsigmond]]  
* 1892–1921 Koren Pál  
* 1892–1921 Koren Pál  
* 1900–1918 Csepregi György  
* 1900–1918 Csepregi György  
* 1904–1934 Knyihár Károly  
* 1904–1934 Knyihár Károly  
-
* 1918–1941 [[Szeberényi Gusztáv (1890‒1941)|Szeberényi Gusztáv]]  
+
* 1918–1941 [[Szeberényi Gusztáv (1890–1941)|Szeberényi Gusztáv]]  
-
* 1920–1960 [[Linder László (1893-1980)|Linder László]]  
+
* 1920–1960 [[Linder László (1893–1980)|Linder László]]  
* 1922–1939 Jakabfi György  
* 1922–1939 Jakabfi György  
* 1934–1946 Francisci Mihály  
* 1934–1946 Francisci Mihály  
* 1939–1951, 1957–1959 Rohály Mihály  
* 1939–1951, 1957–1959 Rohály Mihály  
-
* 1942–1972 [[Dedinszky Gyula (1905-1994)|Dedinszky Gyula]]  
+
* 1942–1972 [[Dedinszky Gyula (1905–1994)|Dedinszky Gyula]]  
* 1942–1980 Mekis Ádám  
* 1942–1980 Mekis Ádám  
* 1948–1974 Kiss György  
* 1948–1974 Kiss György  
* 1961–1972 Deme Károly  
* 1961–1972 Deme Károly  
-
* 1972–2000 Táborszky László  
+
* 1972–2000 [[Táborszky László (1927–2004)|Táborszky László]]
* 1973–2008 Kutyej Pál  
* 1973–2008 Kutyej Pál  
* 1975–1985 Povázsay Mihály
* 1975–1985 Povázsay Mihály
80. sor: 81. sor:
* 2001–2018 Kondor Péter  
* 2001–2018 Kondor Péter  
* 2008– Nagy Zoltán
* 2008– Nagy Zoltán
 +
 +
== Képgaléria ==
 +
<Gallery widths="300px" heights="300px">
 +
Fájl:EvangelikusNagytemplom Harangszo 1931.jpg|Evangélikus Nagytemplom (Harangszó, 1931)
 +
Fájl:EvNagytemplom oldalrol 1930.jpg|A templom oldalról
 +
Fájl:EvNagytemplom belsoter 1930.jpg|A templom belső tere
 +
Fájl:EvNagytemplom oltar 20040518.jpg|A szószékoltár 2004-ben
 +
Fájl:EvNagytemplom szoszekoltar 1.jpg|A szószékoltár és a templom belső tere
 +
Fájl:EvNagytemplom szoszekoltar 2.jpg|A Nagytemplom szószékoltára
 +
Fájl:EvNagytemplom szoszekoltar 3.jpg|A szószékoltár teteje
 +
Fájl:EvNagytemplom orgona 1.jpg|Az orgona
 +
Fájl:EvNagytemplom orgona 2.jpg|Az orgona készítői
 +
Fájl:EvNagytemplom karzat.jpg|A karzat
 +
</Gallery>
== Források ==
== Források ==
* A békéscsabai evangélikus gyülekezet 300 éve : tanulmányok Békéscsaba evangélikusságáról. Szerk.: Jároli József. Békéscsaba : Békéscsabai Evangélikus Egyházközség, 2018. 241. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* A békéscsabai evangélikus gyülekezet 300 éve : tanulmányok Békéscsaba evangélikusságáról. Szerk.: Jároli József. Békéscsaba : Békéscsabai Evangélikus Egyházközség, 2018. 241. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* A művelődés évszázadai Békéscsabán. Szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* A művelődés évszázadai Békéscsabán. Szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békéscsaba Megyei Jogú Város építészeti örökségvédelmi hatástanulmánya. Szeged, 2005
* Békéscsaba Megyei Jogú Város építészeti örökségvédelmi hatástanulmánya. Szeged, 2005
* Bugár-Mészáros Károly: Békéscsaba, Evangélikus Nagytemplom. Budapest : Tájak, Korok, Múzeumok Egyes., 1989 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Bugár-Mészáros Károly: Békéscsaba, Evangélikus Nagytemplom. Budapest : Tájak, Korok, Múzeumok Egyes., 1989 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Cirkevná kultúra Slovákov v Mad'arsku = A magyarországi szlovákok egyházi kultúrája. Békéscsaba : Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete, 2011 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Cirkevná kultúra Slovákov v Mad'arsku = A magyarországi szlovákok egyházi kultúrája. Békéscsaba : Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete, 2011 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Dedinszky Gyula: A Békéscsabán szolgált evangélikus lelkészek, segédlelkészek, vallástanárok és hitoktatók életrajzai, 1718–1985-ig. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1985 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Dedinszky Gyula: A Békéscsabán szolgált evangélikus lelkészek, segédlelkészek, vallástanárok és hitoktatók életrajzai, 1718–1985-ig. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1985 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Gát Eszter: Pest-budai zongorakészítők. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_BPTM_TBM_23/?pg=173&layout=s Tanulmányok Budapest Múltjából 23. Szerk.: Kaba Melinda, Nagy Emese. Budapest : Budapesti Történeti Múzeum, 1991. 172–173. p.] (Látogatva: 2020. 02. 22.)
* „Hozomány” a Nagytemplom. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusElet_2003/?pg=222&layout=s Evangélikus Élet, 68. évf. 19. szám (2003. május 11.) 3. p.] (Látogatva: 2020. 02. 21.)
* „Hozomány” a Nagytemplom. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusElet_2003/?pg=222&layout=s Evangélikus Élet, 68. évf. 19. szám (2003. május 11.) 3. p.] (Látogatva: 2020. 02. 21.)
* Nagy Zoltán: A békéscsabai evangélikusság története és jelene. In: [http://www.tit.hu/studio/Bekescsaba/Bekescs16elNagyZ..pdf Tit.hu] (Látogatva: 2020. 01. 31.)
* Nagy Zoltán: A békéscsabai evangélikusság története és jelene. In: [http://www.tit.hu/studio/Bekescsaba/Bekescs16elNagyZ..pdf Tit.hu] (Látogatva: 2020. 01. 31.)
-
* Niedzielsky Katalin: Örömüzenet nemzedékeknek. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_2006_06/?pg=156&layout=s Békés Megyei Hírlap, 61. évf. 135. szám (2006. június 12.) 1-2. p.] (Látogatva: 2020. 02. 21.)
+
* Niedzielsky Katalin: Örömüzenet nemzedékeknek. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_2006_06/?pg=156&layout=s Békés Megyei Hírlap, 61. évf. 135. szám (2006. június 12.) 1–2. p.] (Látogatva: 2020. 02. 21.)
-
* Szegfű Katalin: Közösségben Istennel és egymással : újraszentelték a békéscsabai evangélikus Nagytemplomot. In: [http://www.evangelikuselet.hu/phocadownload/2018/2018_43-44.pdf Evangélikus Élet, 83. évf. 43-44. szám (2018. november 4.) 8-9. p.] (Látogatva: 2020. 02. 21.)
+
* Szegfű Katalin: Közösségben Istennel és egymással : újraszentelték a békéscsabai evangélikus Nagytemplomot. In: [http://www.evangelikuselet.hu/phocadownload/2018/2018_43-44.pdf Evangélikus Élet, 83. évf. 43–44. szám (2018. november 4.) 8–9. p.] (Látogatva: 2020. 02. 21.)
 +
* Táborszky László: Orgonaavatás Békéscsabán. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusElet_1975/?pg=126&layout=s Evangélikus Élet, 40. évf. 32. szám (1975. augusztus 10.) 1. p.] (Látogatva: 2020. 02. 25.)
 +
 
 +
== Kapcsolódó irodalom ==
 +
* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk. Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Nyomda, 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Dedinszky Gyula: A békéscsabai evangélikus nagytemplom oltára és annak alkotója: Dunaiszky Lőrinc szobrász. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesiElet_1981/?pg=434&layout=s Békési Élet, 16. évf. 4. szám (1981) 435–447. p.]
 +
* Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából. Gyula : Békés Megyei Lvt., 1993 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Dedisznky Gyula, id.: Békéscsaba ünnepe. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusElet_1968/?pg=148&layout=s Evangélikus Élet, 33. évf. 37. szám (1968. szeptember 15.) 3. p.]
 +
* Dercsényi Balázs: Evangélikus templomok Magyarországon. Budapest : Hegyi, 1992 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Evangélikus nagytemplom. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_2006_02/?pg=222&layout=s Békés Megyei Hírlap, 61. évf. 39. szám (2006. február 15.) 11. p.]
 +
* Evangélikus templomok. Szerk.: Kemény Lajos, Gyimesy Károly. Budapest : Evangélikus Templomok Kiadó, 1944 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Gécs Béla: A nagytemplomépítők emlékére. In: [https://behir.hu/web/content/merleg/2014/13/csabai-merleg-2014-13.pdf Csabai Mérleg, 24. évf. 13. szám (2014. július 3.) 14. p.]
 +
* Haan Albert: A nagytemplom árnyékában. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1925_11-12/?pg=43&layout=s Körösvidék, 6. évf. 254. szám (1925. november 8.) 5. p.]
 +
* Haan Lajos: [http://www.oslovma.hu/XXX/HaanBekC.pdf Békés-csaba : a város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békéscsaba : Békés Megye Képviselő-test. Önkormányzati Hiv., 1991]
 +
* Hogy keletkezett a csabai nagytemplom? In: Körösvidék (1928. február 16.) 5. p.
 +
* Korek Ferenc: Az evangélikus nagytemplom. In: [https://behir.hu/web/content/merleg/1998/12/csabai-merleg-1998-12.pdf Csabai Mérleg, 8. évf. 12. szám (1998. április 2.) 8. p.]
 +
* Mekis Ádám, id.: Békéscsaba. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusElet_1983/?pg=183&layout=s Evangélikus Élet, 48. évf. 31. szám (1983. július 31.) 4. p.]
 +
* Nagy András, D.: Százhuszonöt évvel ezelőtt halt meg Czigler Antal építész. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1987_05/?query=%22evang%C3%A9likus%20nagytemplom%22%20b%C3%A9k%C3%A9scsaba%201824&pg=203&layout=s Békés Megyei Népújság, 42. évf. 125. szám (1987. május 29.) 4. p.]
 +
* Nagy András, D.: Templomot a Tabánnak! In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1990_07/?query=%22Trajtler%20G%C3%A1bor%22%20orgona%20b%C3%A9k%C3%A9scsaba%20templom&pg=160&layout=s Békés Megyei Népújság, 45. évf. 170. szám (1990. július 21.) 9. p.]
 +
* Sisa Béla: Békés megye műemlékei. I. kötet. Békéscsaba : Békés M. Tcs. Művelődésügyi Oszt., 1981. 127–129. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Táborszky László: Közép-Európa legnagyobb evangélikus templomának története. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusElet_2003/?query=nagytemplom%20b%C3%A9k%C3%A9scsaba&pg=483&layout=s Evangélikus Élet, 68. évf. 40. szám (2003. október 5.) 6. p.]
 +
* Táborszky László: Százötven éves a békéscsabai nagytemplom. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusElet_1974/?pg=124&layout=s Evangélikus Élet, 39. évf. 31. szám (1974. augusztus 4.) 3. p.]
 +
* Világnak világa : egyházak a Körösök vidékén. A kiállítást rend. és a katalógust szerk. Havassy Péter. Gyula : Erkel Ferenc Múz., 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
 
 +
== Külső hivatkozás ==
 +
* Békéscsabai Evangélikus Nagytemplom. In: [http://ev.profnet.hu/index.php/templomaink/bekescsabai-evangelikus-nagytemplom Békéscsabai Evangélikus Egyházközség honlapja]
[[Kategória:Békéscsaba]][[Kategória:Épített értékek]][[Kategória:Templomok]] [[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]]
[[Kategória:Békéscsaba]][[Kategória:Épített értékek]][[Kategória:Templomok]] [[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]]

A lap jelenlegi, 2021. december 29., 13:01-kori változata

A Békéscsaba központjában álló Evangélikus Nagytemplom Kelet-Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma. Az Evangélikus Kistemplommal szemben, a Kossuth tér és a Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnázium között, a Szeberényi téren található. Műemléki védelem alatt áll.

Tartalomjegyzék

Története

Evangélikus Nagytemplom

A 18. század végére a békéscsabai evangélikus gyülekezet számára kicsinek bizonyult a már meglévő Kistemplom, ezért új templom vált szükségessé. Több javaslat közül Draskóczi Milecz Mihály lelkész kezdeményezését fogadták el: egy nagyobb templom felépítését a régivel szemben. Így az építkezés ideje alatt sem kellett a gyülekezetnek nélkülöznie az istentiszteleteket, továbbá az építészetileg értékes Kistemplom is megmaradhatott.

Az egyház 6 házat vásárolt meg a templom telke számára a Kistemplommal szemben, a Kossuth tér keleti oldalán. Draskóczi Milecz Mihály és Uhrin András lelkész vezetésével megkezdődtek a beruházás munkálatai. 1807. július 5-én szerződést kötöttek Pumberger Ferenc (Frantz Pumberger) aradi, Czigler (Ziegler) Antal (Anton Ziegler) gyulai és Hoffer József (Josepf Hoffer) ó-aradi építőmesterekkel, október 26-án pedig megállapodtak Friedrich Brugner, gyulai áccsal, aki az alapozó és állványozó munkálatokat végezte. A laza talaj miatt tölgyfacölöpöket vertek le, melyekre téglaboltozatot emeltek, majd erre rakták az alapot. A szükséges köveket Naszályról és Pestről hozatták. A „protestantizmus alföldi várának” alapkövét 1807-ben – a Szentháromság utáni 19. vasárnapot követő hétfőn – tették le. Az eseményen Draskóczki Milecz Mihály és Uhrin András lelkészek is jelen voltak.

Az építkezés saját erőből, a gyülekezet minden tagjának anyagi hozzájárulásával kezdődött meg. A munkálatok 1811-ben a napóleoni háborúk okozta pénzromlás és elszegényedés miatt megakadtak. A már kész falak koronáit cseréppel fedték le. Az egyházon belül egyesek úgy vélekedtek, hogy a már felépült részeket le kell bontani és egy másik, alkalmasabb helyen kellene két templomot felépíteni. Uhrin András lelkész meggyőzte a kétkedőket, az egyház pedig beleegyezett az építkezés folytatásába.

1813-ban felkérték Tessedik Sámuel, mezőberényi uradalmi mérnököt – aki a békéscsabai Tessedik lelkész unokája volt – hogy felügyelje a további építkezéseket. A fennmaradt szerződések és építőanyag-vásárlásokról szóló dokumentumok szerint a következő évtől folytatódott az építkezés. 1819-ben kezdtek hozzá a torony építéséhez a nyugati homlokzaton, amely a vallásszabadságot hirdető építmény szerves tartozéka lett. A tornyos homlokzat a hazai barokk katolikus templomokéhoz hasonló, ezzel is jelezve a vallások közötti egyenjogúságot. A templom klasszicista stílusban (copf és empire elemekkel) épült.

1822-re elkészültek a díszítőmunkák. Az oszlopfőket Francz Willisca, a mellvédbalusztereket és a hullámmotívumot pedig Francz Moldt készítette. Dunaiszky Lőrinc, akadémiai szobrász tervezte és készítette a két oszloppal keretbe foglalt oltárszószéket. Az oltár és a szószék a második karzatig magasodik, mintegy önálló építészeti alkotás. Az oltár melletti keresztelőmedence szintén Dunaiszky munkája, a korszak kedvelt motívuma szerint mészkőből készült, stilizált kehely formájú. A nyugati karzaton kapott helyet a 24 változatú orgona. A hangszer a pesti orgonakészítő Herodek (Heroteck) alkotása. A templom kiváló akusztikájú, ami hangversenyek rendezésére is alkalmassá teszi.

1824. június 29-én, Péter–Pál napján fényes ünnepség keretében Machula Gábor, szarvasi lelkész-esperes szentelte fel a Nagytemplomot. Ünnepi beszédét szlovák nyelven mondta el. A felszentelés alkalmával a Kis- és a Nagytemplom között akáclombos fasort ültettek.

1834-ben földrengés rázta meg a hatalmas építményt, amelynek hosszoldala megrepedt. Az új, kisebb toronysisak 1843-ban készült el. Eredetileg könnyedebb, késő copf stílusú sisakot viselt a torony, a földrengés pusztítása után azonban a testével aránytalanabb sisakot helyeztek rá. A szerkezetét Fliegel János, aradi ács tervezte, a rézfedés Guldner Ferenc, szolnoki mester munkája.

1888-ban a fenyegető árvíz idején a templom menedéket nyújtott a lakosságnak. Ide hozták féltett holmijukat, s néhány napig maguk is a hatalmas boltívek alatt laktak.

Az orgona minőségét illetően hiányosságok merültek fel. Hosszú pereskedés után, 1901–1902 között Soukenik János és Rukovina János, szegedi orgonaépítők építették újjá a hangszert. A templomba 1937-ben bevezették a villanyvilágítást. 1938-tól díszkivilágítással rendelkezik. 1975-ben Trajtler Gábor orgonaművész tervei alapján korszerűsítették a Nagytemplom orgonáját.

1978-ban újabb földrengés okozott kárt a Nagytemplomban, szerkezetét ezután ismét megerősítették. A kupolák vasbeton héjat kaptak, a karzatok padozatába tárcsákat merevítettek, a pillérek testébe pedig rejtett vázt építettek. A kivitelezést Táborszky László esperes szervezte, aki a Nagytemplom helyreállítása után a Kistemplomot és a parókiákat is felújíttatta. A munkálatok műemléki irányítását Bugár-Mészáros Károly végezte.

1980-tól teljes felújítást végeztek a templomon. A munkák befejezése után, 1983. október 2-án – Luther Márton születésének 500. évfordulóján – a hálaadó istentiszteleten zsúfolásig megtelt a templom.

2000 nyarán ellopták a Krisztus kereszthalálát ábrázoló oltárképet, Landau Lénárd pesti művésztanár alkotását. A vandál módon eltávolított festmény máig nem került meg. Az oltárkép helyén sokáig csak egy kereszt állt, majd Szeverényi Mihály festőművész Elvégeztetett című alkotása került a Nagytemplom oltárterébe.

2017–2018-ban 800 millió forint kormányzati támogatással megkezdődött a Nagytemplom és több egyházi ingatlan renoválása. Felújították a homlokzatot, a nyílászárókat és a padlóburkolatot, szigetelték a falakat, lecserélték az elektromos vezetékeket, restaurálták a szobrokat, a faszerkezeteket és a takaró kőlapokat, valamint teljesen kifestették az épület belsejét. Megoldották a csapadékvíz elvezetését, továbbá megújult a tetőzet is. Stílusához illő burkolatot kapott a templom előtti tér és a templomkert is. Az Evangélikus Nagytemplomot Kondor Péter, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke szentelte fel.

A Nagytemplomnak története során sosem volt harangja, a híveket a Kistemplom harangjai hívják az istentiszteletekre.

A templom jellemzői

Emléktáblák

Lelkészek

Képgaléria

Evangélikus Nagytemplom (Harangszó, 1931)

A templom oldalról

A templom belső tere

A szószékoltár 2004-ben

A szószékoltár és a templom belső tere

A Nagytemplom szószékoltára

A szószékoltár teteje

Az orgona

Az orgona készítői

A karzat

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozás

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Evang%C3%A9likus_Nagytemplom_(B%C3%A9k%C3%A9scsaba)”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök