Horváth János (1823–1901)
A BékésWiki wikiből
(Változatok közti eltérés)
a (Emlékudvar belső hivatkozása + 1 kapcs. irodalom) |
a (Formázás) |
||
| (2 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
== Élete == | == Élete == | ||
[[Fájl:HorvathJanos.jpg|bélyegkép|300px|Horváth János]] | [[Fájl:HorvathJanos.jpg|bélyegkép|300px|Horváth János]] | ||
| - | A Győr-Moson-Sopron megyei '''Beziben született [[1823]]. [[december 22.|december 22-én]]'''. A soproni gimnáziumi tanulmányok után '''a jogakadémiát Győrben végezte el'''. A szabadságharcot Kossuth oldalán honvédtisztként harcolta végig. A forradalom bukása után sok katonatársával együtt Törökországba emigrált. Hazatérve a császári sereg lovasezredébe sorozták közlegénynek, majd Olaszországba vitték. Hat évig szolgálta – kényszerből – a császárt. | + | A Győr-Moson-Sopron megyei '''Beziben született [[1823]]. [[december 22.|december 22-én]]'''. |
| + | |||
| + | A soproni gimnáziumi tanulmányok után '''a jogakadémiát Győrben végezte el'''. '''A szabadságharcot Kossuth oldalán honvédtisztként harcolta végig'''. A forradalom bukása után sok katonatársával együtt Törökországba emigrált. Hazatérve a császári sereg lovasezredébe sorozták közlegénynek, majd Olaszországba vitték. Hat évig szolgálta – kényszerből – a császárt. | ||
'''Otth Katalint vette feleségül, három gyermekük született:''' Erzsébet, Ilona és György. | '''Otth Katalint vette feleségül, három gyermekük született:''' Erzsébet, Ilona és György. | ||
| 9. sor: | 11. sor: | ||
Miután családja kiváltotta a katonai szolgálatból, '''a Vas megyei főispánnál''' '''lett nevelő. [[1862|1862-ben]] [[Orosháza|Orosházán]] magániskolát nyitott''' Győry Vilmos támogatásával. A gimnázium két évig fogadott diákokat. | Miután családja kiváltotta a katonai szolgálatból, '''a Vas megyei főispánnál''' '''lett nevelő. [[1862|1862-ben]] [[Orosháza|Orosházán]] magániskolát nyitott''' Győry Vilmos támogatásával. A gimnázium két évig fogadott diákokat. | ||
| - | '''[[Haan Lajos ( | + | '''[[Haan Lajos (1818–1891)|Haan Lajos]]''' csabai lelkész felfigyelt rá, [[1864|1864-ben]] '''áthívta [[Békéscsaba|Békéscsabára]]''', hogy a városi [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|evangélikus gimnázium]] segítségére legyen, mint tanár. Nagy hatással volt az iskolai bizottságra a nevelésről és a tanítóról tartott beszéde, így '''az ő pályázatát fogadták el''' [[Mokry Sámuel (1832–1909)|Mokry Sámuellel]] szemben. '''[[1864]]. [[november 16.|november 16-án]] nevezték ki a gimnázium tanárának.''' Styaszny Soma igazgató lemondását követően, '''igazgató-tanárnak választották [[1865]]. [[július 18.|július 18-án]]''', amely tisztséget [[1895]]. [[augusztus 15.|augusztus 15-ig]] töltötte be. |
| - | [[1893]]. [[október 9.|október 9-én]] '''agyvérzést kapott''', súlyos beteg lett. Az 1894–95-ös tanévben még próbálkozott ugyan tanítással, de nem sok eredménnyel, így [[1895]]. [[március 9.|március 9-én]] végleg kimaradt az iskolából, [[december 1.|december 1-től]] pedig '''nyugállományba került'''. Hálából a gimnáziumi bizottság portrét festetett róla. Az igazgatói feladatokat [[Bukovszky János ( | + | [[1893]]. [[október 9.|október 9-én]] '''agyvérzést kapott''', súlyos beteg lett. Az 1894–95-ös tanévben még próbálkozott ugyan tanítással, de nem sok eredménnyel, így [[1895]]. [[március 9.|március 9-én]] végleg kimaradt az iskolából, [[december 1.|december 1-től]] pedig '''nyugállományba került'''. Hálából a gimnáziumi bizottság portrét festetett róla. Az igazgatói feladatokat '''[[Bukovszky János (1859–1917)|Bukovszky János]]''' vette át. |
'''Békéscsabán [[1901]]. [[december 4.|december 4-én]] hunyt el.''' Temetésére [[december 6.|december 6-án]] a Felsővégi (Berényi úti) temetőben került sor. | '''Békéscsabán [[1901]]. [[december 4.|december 4-én]] hunyt el.''' Temetésére [[december 6.|december 6-án]] a Felsővégi (Berényi úti) temetőben került sor. | ||
| 21. sor: | 23. sor: | ||
'''Meghatározó szerepet játszott az iskola fennmaradásáért vívott harcban.''' Érveivel mindig sikeresen szállt szembe az iskolát megszüntetni akaró véleményekkel. Írt a békéscsabai gimnázium létjogosultságáról, lakossági szükségességéről. Az 1870/71-es tanévben az algimnázium polgári iskolaként, 1871/72-től öt éven át reálgimnáziumként működött. Egy [[1882|1882-es]] rendelet értelmében ismét algimnázium vezetője lehetett. Az [[1883|1883-as]] középiskolai törvény nehéz helyzetbe hozta az iskolát, Horváth János érdeme volt a működéshez szükséges segélyek elnyerése. Folyamatosan tevékenykedett, hogy az intézmény területileg és a tanári kar létszámát tekintve is gyarapodjon. | '''Meghatározó szerepet játszott az iskola fennmaradásáért vívott harcban.''' Érveivel mindig sikeresen szállt szembe az iskolát megszüntetni akaró véleményekkel. Írt a békéscsabai gimnázium létjogosultságáról, lakossági szükségességéről. Az 1870/71-es tanévben az algimnázium polgári iskolaként, 1871/72-től öt éven át reálgimnáziumként működött. Egy [[1882|1882-es]] rendelet értelmében ismét algimnázium vezetője lehetett. Az [[1883|1883-as]] középiskolai törvény nehéz helyzetbe hozta az iskolát, Horváth János érdeme volt a működéshez szükséges segélyek elnyerése. Folyamatosan tevékenykedett, hogy az intézmény területileg és a tanári kar létszámát tekintve is gyarapodjon. | ||
| - | '''Tanári képesítést ugyan soha nem szerzett''', de 30 éven át a gyakorlatban bebizonyította rátermettségét az oktató-nevelő munkára. Így '''külön miniszteri engedéllyel''' ([[1886]]. [[március 27.|március 27-i]] 9939-es miniszteri rendelet) '''végezte a magyar és a latin nyelv oktatását.''' A tanítás mellett csaknem egy évtizednyi fáradságos munkával érte el, hogy az intézmény a legelső iskolaépületéből [[1892|1892-re]] egy korszerűbb, egyemeletes algimnáziumi épületbe költözhetett. '''Iskolatörténeti írása''' az egyetlen olyan hiteles forrásanyagnak tekinthető, mely a békéscsabai gimnáziumi oktatás kezdeti időszakával, első évtizedével részletesen foglalkozik. Ezek az értekezések '''a békéscsabai gimnázium értesítőiben jelentek meg''', melynek [[1865|1865-től]] [[1893|1893-ig]] volt szerkesztője. Munkatársa volt a [[Békés]] című folyóiratnak, ami a '70-es évektől folyamatosan közölte cikkeit. Írásai megjelentek a [[Békésmegyei Közlöny]] hasábjain is. | + | '''Tanári képesítést ugyan soha nem szerzett''', de 30 éven át a gyakorlatban bebizonyította rátermettségét az oktató-nevelő munkára. Így '''külön miniszteri engedéllyel''' ([[1886]]. [[március 27.|március 27-i]] 9939-es miniszteri rendelet) '''végezte a magyar és a latin nyelv oktatását.''' A tanítás mellett csaknem egy évtizednyi fáradságos munkával érte el, hogy az intézmény a legelső iskolaépületéből [[1892|1892-re]] egy korszerűbb, egyemeletes algimnáziumi épületbe költözhetett. '''Iskolatörténeti írása''' az egyetlen olyan hiteles forrásanyagnak tekinthető, mely a békéscsabai gimnáziumi oktatás kezdeti időszakával, első évtizedével részletesen foglalkozik. Ezek az értekezések '''a békéscsabai gimnázium értesítőiben jelentek meg''', melynek [[1865|1865-től]] [[1893|1893-ig]] volt szerkesztője. Munkatársa volt a ''[[Békés (1)|Békés]]'' című folyóiratnak, ami a '70-es évektől folyamatosan közölte cikkeit. Írásai megjelentek a ''[[Békésmegyei Közlöny]]'' hasábjain is. |
| - | A gimnázium vezetése mellett a város közügyeivel is foglalkozott. '''Az [[1888]]. [[november 4.|november 4-én]] megalakuló | + | A gimnázium vezetése mellett a város közügyeivel is foglalkozott. '''Az [[1888]]. [[november 4.|november 4-én]] megalakuló Békés-Csabai Torna Egylet elnöke lett.''' |
| - | '''Remek szónoki képességekkel rendelkezett:''' [[Szeberényi Gusztáv Adolf ( | + | '''Remek szónoki képességekkel rendelkezett:''' [[Szeberényi Gusztáv Adolf (1816–1890)|Szeberényi Gusztávot]] [[1872|1872-es]] Csabára érkezésekor köszöntő beszéddel fogadta. [[1878|1878-ban]] a békéscsabai Iparos Ifjak Önképző Egylet zászlóavatásakor ünnepi beszédet mondott az iparosok társadalmi szerepvállalásáról. Felkért szónoka volt a Békéscsabai Férfi-Dalkar zászlószentelő ünnepségén [[1882|1882-ben]]. Félix Ákos közjegyző temetésén [[Szemián Sámuel (1827–1891)|Szemián Sámuellel]] együtt mondott gyászbeszédet. A [[Hotel Fiume (Békéscsaba)|Fiume szállóban]] [[Réthy Pál (1809–1896)|dr. Réthy Pál]] tiszteletére tartott ünnepi ebéden többek között Horváth János is tósztot mondott. |
== Emlékezete == | == Emlékezete == | ||
* Halálát követően '''a gimnáziumban ösztöndíj-alapítványt hoztak létre''' emlékére. | * Halálát követően '''a gimnáziumban ösztöndíj-alapítványt hoztak létre''' emlékére. | ||
* [[1910|1910-ben]] '''Békéscsabán [https://goo.gl/EUXaxP utcát neveztek el]''' tiszteletére (egykori Kutyatenger utca). | * [[1910|1910-ben]] '''Békéscsabán [https://goo.gl/EUXaxP utcát neveztek el]''' tiszteletére (egykori Kutyatenger utca). | ||
| - | * Emlékét a '''Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnáziumban [[A Horváth János-emlékudvar emléktáblája (Békéscsaba)|emlékudvar]]''' és a benne felállított Horváth János '''szoborportré''' őrzi, amit [[Mladonyiczky Béla ( | + | * Emlékét a '''Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnáziumban [[A Horváth János-emlékudvar emléktáblája (Békéscsaba)|emlékudvar]]''' és a benne felállított Horváth János '''szoborportré''' őrzi, amit [[Mladonyiczky Béla (1936–1995)|Mladonyiczky Béla]] készített a gimnázium 125. évfordulójára. |
* Horváth János munkássága előtt '''emlékplakettel és tanulmányi versennyel''' (angol nyelv, matematika) '''tiszteleg az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium'''. | * Horváth János munkássága előtt '''emlékplakettel és tanulmányi versennyel''' (angol nyelv, matematika) '''tiszteleg az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium'''. | ||
| 43. sor: | 45. sor: | ||
== Források == | == Források == | ||
* A békéscsabai gimnázium 125 éves. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Nepszabadsag_1980_05/?query=%22horv%C3%A1th%20j%C3%A1nos%22%2Bigazgat%C3%B3%2Bb%C3%A9k%C3%A9scsaba%2Br%C3%B3zsa%20ferenc%20gimn%C3%A1zium&pg=101&layout=s Népszabadság, 38. évf. 108. szám (1980. május 10.) 6. p.] (Látogatva: 2017. 10. 24.) | * A békéscsabai gimnázium 125 éves. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Nepszabadsag_1980_05/?query=%22horv%C3%A1th%20j%C3%A1nos%22%2Bigazgat%C3%B3%2Bb%C3%A9k%C3%A9scsaba%2Br%C3%B3zsa%20ferenc%20gimn%C3%A1zium&pg=101&layout=s Népszabadság, 38. évf. 108. szám (1980. május 10.) 6. p.] (Látogatva: 2017. 10. 24.) | ||
| - | * A békéscsabai gimnázium első évtizedei | + | * A békéscsabai gimnázium első évtizedei, 1855–1897. (Mokry Sámuel, Horváth János és Bukovszky János írásaiból.) Vál. és sajtó alá rendezte Kruchió Gábor. Békéscsaba : Rózsa F. Gimn., 1980. 6–8. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
* A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium 125 éve : Iskolatörténeti tanulmányok. Szerk.: Kruchió Gábor. Békéscsaba : Rózsa F. Gimn. és Nyomdaipari Szakközépisk., 1980. 11–13. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | * A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium 125 éve : Iskolatörténeti tanulmányok. Szerk.: Kruchió Gábor. Békéscsaba : Rózsa F. Gimn. és Nyomdaipari Szakközépisk., 1980. 11–13. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
* A 70 éves Táncsics sikertörténete. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_2003_05/?query=%22horv%C3%A1th%20j%C3%A1nos%22%2Bigazgat%C3%B3&pg=12&layout=s Békés Megyei Hírlap, 58. évf. 101. szám (2003. május 2.) 13. p.] (Látogatva: 2017. 10. 12.) | * A 70 éves Táncsics sikertörténete. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_2003_05/?query=%22horv%C3%A1th%20j%C3%A1nos%22%2Bigazgat%C3%B3&pg=12&layout=s Békés Megyei Hírlap, 58. évf. 101. szám (2003. május 2.) 13. p.] (Látogatva: 2017. 10. 12.) | ||
| 56. sor: | 58. sor: | ||
* Békésmegyei közlöny, 9. évf. 60. szám (1882. május 21.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1882/?query=%22horv%C3%A1th%20j%C3%A1nos%22%2Bigazgat%C3%B3&pg=182&layout=s 3. p.] (Látogatva: 2017. 10. 25.) | * Békésmegyei közlöny, 9. évf. 60. szám (1882. május 21.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1882/?query=%22horv%C3%A1th%20j%C3%A1nos%22%2Bigazgat%C3%B3&pg=182&layout=s 3. p.] (Látogatva: 2017. 10. 25.) | ||
* Békésmegyei közlöny, 9. évf. 64. szám (1882. június 1.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1882/?query=%22horv%C3%A1th%20j%C3%A1nos%22%2Bigazgat%C3%B3&pg=195&layout=s 2. p.] (Látogatva: 2017. 10. 23.) | * Békésmegyei közlöny, 9. évf. 64. szám (1882. június 1.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1882/?query=%22horv%C3%A1th%20j%C3%A1nos%22%2Bigazgat%C3%B3&pg=195&layout=s 2. p.] (Látogatva: 2017. 10. 23.) | ||
| - | * Bukovszky János: Horváth János. 1823–1901. In: A békéscsabai Ág. Hitv. Ev. Rudolf-Főgymnasium értesítője. 1901–02. Szerk. Bukovszky János. Békéscsaba : Rudolf-Főgymn., 1902. | + | * Bukovszky János: Horváth János. 1823–1901. In: A békéscsabai Ág. Hitv. Ev. Rudolf-Főgymnasium értesítője. 1901–02. Szerk.: Bukovszky János. Békéscsaba : Rudolf-Főgymn., 1902. 3–13. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * Csabai életrajzok. Békéscsaba : 1995 | + | * Csabai életrajzok. Békéscsaba : 1995 (Kézirat) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
* Koszorús Oszkár: Orosháza jelesei 39. In: Orosházi Napló. 2. évf. 33. szám (1990) 4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | * Koszorús Oszkár: Orosháza jelesei 39. In: Orosházi Napló. 2. évf. 33. szám (1990) 4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| - | * Kruchió Gábor: Horváth János (1823–1901) In: A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium évkönyve. 1980–81. Szerk. Kruchió Gábor. Békéscsaba : Rózsa F. Gimn., 1982. 20–22. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | + | * Kruchió Gábor: Horváth János (1823–1901) In: A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium évkönyve. 1980–81. Szerk.: Kruchió Gábor. Békéscsaba : Rózsa F. Gimn., 1982. 20–22. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
* Machalek István: Száz éve alakult meg a Békés-Csabai Torna Egylet. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1988_11/?query=%22horv%C3%A1th%20j%C3%A1nos%22%2Bigazgat%C3%B3&pg=31&layout=s Békés Megyei Népújság, 43. évf. 264. szám (1988. november 4.) 8. p.] (Látogatva: 2017. 10. 12.) | * Machalek István: Száz éve alakult meg a Békés-Csabai Torna Egylet. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1988_11/?query=%22horv%C3%A1th%20j%C3%A1nos%22%2Bigazgat%C3%B3&pg=31&layout=s Békés Megyei Népújság, 43. évf. 264. szám (1988. november 4.) 8. p.] (Látogatva: 2017. 10. 12.) | ||
* Szinyei József: Magyar írók élete és munkái. 4. köt. Bp. : Hornyánszky., 1896. 1235. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | * Szinyei József: Magyar írók élete és munkái. 4. köt. Bp. : Hornyánszky., 1896. 1235. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| 76. sor: | 78. sor: | ||
[[Kategória:Békéscsabai személyek]] | [[Kategória:Békéscsabai személyek]] | ||
[[Kategória:Békéscsabai Százak]] | [[Kategória:Békéscsabai Százak]] | ||
| + | [[Kategória:1848/49]] | ||
A lap jelenlegi, 2021. december 4., 12:58-kori változata
tanár, gimnáziumi igazgató
Tartalomjegyzék |
Élete
A Győr-Moson-Sopron megyei Beziben született 1823. december 22-én.
A soproni gimnáziumi tanulmányok után a jogakadémiát Győrben végezte el. A szabadságharcot Kossuth oldalán honvédtisztként harcolta végig. A forradalom bukása után sok katonatársával együtt Törökországba emigrált. Hazatérve a császári sereg lovasezredébe sorozták közlegénynek, majd Olaszországba vitték. Hat évig szolgálta – kényszerből – a császárt.
Otth Katalint vette feleségül, három gyermekük született: Erzsébet, Ilona és György.
Miután családja kiváltotta a katonai szolgálatból, a Vas megyei főispánnál lett nevelő. 1862-ben Orosházán magániskolát nyitott Győry Vilmos támogatásával. A gimnázium két évig fogadott diákokat.
Haan Lajos csabai lelkész felfigyelt rá, 1864-ben áthívta Békéscsabára, hogy a városi evangélikus gimnázium segítségére legyen, mint tanár. Nagy hatással volt az iskolai bizottságra a nevelésről és a tanítóról tartott beszéde, így az ő pályázatát fogadták el Mokry Sámuellel szemben. 1864. november 16-án nevezték ki a gimnázium tanárának. Styaszny Soma igazgató lemondását követően, igazgató-tanárnak választották 1865. július 18-án, amely tisztséget 1895. augusztus 15-ig töltötte be.
1893. október 9-én agyvérzést kapott, súlyos beteg lett. Az 1894–95-ös tanévben még próbálkozott ugyan tanítással, de nem sok eredménnyel, így 1895. március 9-én végleg kimaradt az iskolából, december 1-től pedig nyugállományba került. Hálából a gimnáziumi bizottság portrét festetett róla. Az igazgatói feladatokat Bukovszky János vette át.
Békéscsabán 1901. december 4-én hunyt el. Temetésére december 6-án a Felsővégi (Berényi úti) temetőben került sor.
Munkássága
Kiváló pedagógiai érzékkel, remek előadókészséggel és éleslátással, valamint jó helyzetfelismerő képességgel rendelkezett. Tanóráit precízen megtervezte, egyaránt foglalkozott a tehetséges és a nehezebben haladó tanulókkal, utóbbiaknak szívesen tartott pluszórákat.
Meghatározó szerepet játszott az iskola fennmaradásáért vívott harcban. Érveivel mindig sikeresen szállt szembe az iskolát megszüntetni akaró véleményekkel. Írt a békéscsabai gimnázium létjogosultságáról, lakossági szükségességéről. Az 1870/71-es tanévben az algimnázium polgári iskolaként, 1871/72-től öt éven át reálgimnáziumként működött. Egy 1882-es rendelet értelmében ismét algimnázium vezetője lehetett. Az 1883-as középiskolai törvény nehéz helyzetbe hozta az iskolát, Horváth János érdeme volt a működéshez szükséges segélyek elnyerése. Folyamatosan tevékenykedett, hogy az intézmény területileg és a tanári kar létszámát tekintve is gyarapodjon.
Tanári képesítést ugyan soha nem szerzett, de 30 éven át a gyakorlatban bebizonyította rátermettségét az oktató-nevelő munkára. Így külön miniszteri engedéllyel (1886. március 27-i 9939-es miniszteri rendelet) végezte a magyar és a latin nyelv oktatását. A tanítás mellett csaknem egy évtizednyi fáradságos munkával érte el, hogy az intézmény a legelső iskolaépületéből 1892-re egy korszerűbb, egyemeletes algimnáziumi épületbe költözhetett. Iskolatörténeti írása az egyetlen olyan hiteles forrásanyagnak tekinthető, mely a békéscsabai gimnáziumi oktatás kezdeti időszakával, első évtizedével részletesen foglalkozik. Ezek az értekezések a békéscsabai gimnázium értesítőiben jelentek meg, melynek 1865-től 1893-ig volt szerkesztője. Munkatársa volt a Békés című folyóiratnak, ami a '70-es évektől folyamatosan közölte cikkeit. Írásai megjelentek a Békésmegyei Közlöny hasábjain is.
A gimnázium vezetése mellett a város közügyeivel is foglalkozott. Az 1888. november 4-én megalakuló Békés-Csabai Torna Egylet elnöke lett.
Remek szónoki képességekkel rendelkezett: Szeberényi Gusztávot 1872-es Csabára érkezésekor köszöntő beszéddel fogadta. 1878-ban a békéscsabai Iparos Ifjak Önképző Egylet zászlóavatásakor ünnepi beszédet mondott az iparosok társadalmi szerepvállalásáról. Felkért szónoka volt a Békéscsabai Férfi-Dalkar zászlószentelő ünnepségén 1882-ben. Félix Ákos közjegyző temetésén Szemián Sámuellel együtt mondott gyászbeszédet. A Fiume szállóban dr. Réthy Pál tiszteletére tartott ünnepi ebéden többek között Horváth János is tósztot mondott.
Emlékezete
- Halálát követően a gimnáziumban ösztöndíj-alapítványt hoztak létre emlékére.
- 1910-ben Békéscsabán utcát neveztek el tiszteletére (egykori Kutyatenger utca).
- Emlékét a Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnáziumban emlékudvar és a benne felállított Horváth János szoborportré őrzi, amit Mladonyiczky Béla készített a gimnázium 125. évfordulójára.
- Horváth János munkássága előtt emlékplakettel és tanulmányi versennyel (angol nyelv, matematika) tiszteleg az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium.
Művei
- Értekezései a békéscsabai Ág. Hitv. Evang. Algymnasium értesítőiben találhatók:
- A békés-csabai algymnasium keletkezése (1855–1866) (1866)
- Mire való Csabán a gymnasium? (1867)
- A békéscsabai algymnasium haladásának két alapakadálya (1868)
- Az ifjúkorban szokásos regényolvasásról (1869)
- A presbyterium azon határozatának tárgyalása, mellyel a gymnasiumot megszűntnek nyilvánította (1883)
Források
- A békéscsabai gimnázium 125 éves. In: Népszabadság, 38. évf. 108. szám (1980. május 10.) 6. p. (Látogatva: 2017. 10. 24.)
- A békéscsabai gimnázium első évtizedei, 1855–1897. (Mokry Sámuel, Horváth János és Bukovszky János írásaiból.) Vál. és sajtó alá rendezte Kruchió Gábor. Békéscsaba : Rózsa F. Gimn., 1980. 6–8. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium 125 éve : Iskolatörténeti tanulmányok. Szerk.: Kruchió Gábor. Békéscsaba : Rózsa F. Gimn. és Nyomdaipari Szakközépisk., 1980. 11–13. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- A 70 éves Táncsics sikertörténete. In: Békés Megyei Hírlap, 58. évf. 101. szám (2003. május 2.) 13. p. (Látogatva: 2017. 10. 12.)
- Bánkúti Zoltán: Horváth János. In: Békésmegyei Közlöny. 28. évf. 98. szám (1901. december 8.) 1–2. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békés, 1. évf. 28. szám (1872. október 13.) 3. p. (Látogatva: 2017. 10. 25.)
- Békés, 2. évf. 23. szám (1883. június 10.) 2. p. (Látogatva: 2017. 10. 24.)
- Békés, 33. évf. 49. szám (1901. december 8.) 4. p. (Látogatva: 2017. 10. 23.)
- Békés, 4. évf. 51. szám (1875. december 19.) 2. p. (Látogatva: 2017. 10. 23.)
- Békésmegyei közlöny, 28. évf. 100. szám (1901. december 15.) 4. p. (Látogatva: 2017. 10. 24.)
- Békésmegyei közlöny, 28. évf. 98. szám (1901. december 8.) 3. p. (Látogatva: 2017. 10. 12.)
- Békésmegyei közlöny, 5. évf. 44. szám (1878. június 2.) 1. p. (Látogatva: 2017. 10. 25.)
- Békésmegyei közlöny, 9. évf. 60. szám (1882. május 21.) 3. p. (Látogatva: 2017. 10. 25.)
- Békésmegyei közlöny, 9. évf. 64. szám (1882. június 1.) 2. p. (Látogatva: 2017. 10. 23.)
- Bukovszky János: Horváth János. 1823–1901. In: A békéscsabai Ág. Hitv. Ev. Rudolf-Főgymnasium értesítője. 1901–02. Szerk.: Bukovszky János. Békéscsaba : Rudolf-Főgymn., 1902. 3–13. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Csabai életrajzok. Békéscsaba : 1995 (Kézirat) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Koszorús Oszkár: Orosháza jelesei 39. In: Orosházi Napló. 2. évf. 33. szám (1990) 4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Kruchió Gábor: Horváth János (1823–1901) In: A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium évkönyve. 1980–81. Szerk.: Kruchió Gábor. Békéscsaba : Rózsa F. Gimn., 1982. 20–22. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Machalek István: Száz éve alakult meg a Békés-Csabai Torna Egylet. In: Békés Megyei Népújság, 43. évf. 264. szám (1988. november 4.) 8. p. (Látogatva: 2017. 10. 12.)
- Szinyei József: Magyar írók élete és munkái. 4. köt. Bp. : Hornyánszky., 1896. 1235. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Kapcsolódó irodalom
- A Békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium évkönyve az 1980–81. iskolai évről. Szerk.: Kruchió Gábor. Békéscsaba : Békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium, 1982. 19–22. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Machalek István: Nyolcvanöt éve alakult meg az első csabai sportegyesület. In: Békés Megyei Népújság, 28. évf. 183. szám (1973. augusztus 7.) 8. p.
Külső hivatkozások
- Horváth János verseny az az andrassygimi.hu oldalon
