Botyánszki Pálné (1890–1956)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Új oldal, tartalma: „textilmunkás, országgyűlési képviselő == Élete == '''Botyánszki Pálné, született Müller Erzsébet Békéscsabán született 1890. [[febru…”)
a (Kötöttárugyár belső hivatkozása)
 
(8 közbeeső változat nincs mutatva)
2. sor: 2. sor:
== Élete ==
== Élete ==
-
'''Botyánszki Pálné, született Müller Erzsébet [[Békéscsaba|Békéscsabán]] született [[1890]]. [[február 20.|február 20-án]].''' A szociáldemokrata, a szakszervezeti és a nőmozgalom meghatározó alakjaként a városban és Békés megyében, sztrájkok és tüntetések ismert szervezője volt.
+
[[Fájl:Botyanszki Palne.jpg|bélyegkép|300px|Botyánszki Pálné]]
 +
'''Botyánszki Pálné, született Müller Erzsébet [[Békéscsaba|Békéscsabán]] látta meg a napvilágot [[1890]]. [[február 20.|február 20-án]].'''  
-
A Tanácsköztársaság bukása utáni hónapokban kapcsolódott be a szakszervezeti mozgalomba, '''[[1921]] áprilisában lépett be a Szociáldemokrata Pártba'''. A [[Gyula|gyulai]] harisnyagyárban dolgozott, de miután szervezkedésért elbocsátották, '''[[1926|1926-ban]] Békéscsabán a Hubertus textilgyárban kapott állást.'''
+
Hosszas betegség után, [[1956]]. [[február 23.|február 23-án]] Budapesten hunyt el.  
-
Az 1920-as évek közepétől '''aktív szakszervezeti és nőbizottsági tevékenységet fejtett ki''', a textilmunkások szakszervezeti csoportjának, majd a városi textilmunkások bérmozgalmának a vezetője volt. 1931−32-től már '''több vezető funkciót látott el''': az SZDP békéscsabai szervezetének titkára [[1936|1936-ig]], és a párt alapszervezetének gyermek- és női osztályának a vezetője, Békéscsabán, Gyulán szinte valamennyi megmozdulásban része volt, járta Békés megye községeit, szervezte a helyi mozgalmakat, gyűléseket tartott, agitált. Többedmagával beadványt adott át a helyi hatóságoknak a munka nélküli, nyomorgó földmunkások érdekében.
+
== Munkássága ==
 +
A szociáldemokrata, a szakszervezeti és a nőmozgalom meghatározó alakja volt. A városban és Békés megyében sztrájkokat és tüntetéseket szervezett.
-
A szocialista nők [[1910|1910-ben]] Koppenhágában tartott nemzetközi konferenciája hozott határozatot először a nők nemzetközi szolidaritási napjának megünnepléséről. Békés megyében, amint azt a levéltári iratok bizonyítják, először Békéscsabán [[1931|1931-ben]] tett kísérletet a szociáldemokrata pártszervezet, hogy megünnepelje a „nők napját”. Botyánszki Pálné a textilmunkásnők képviseletében '''[[1931]]. [[május 31.|május 31-re]] a Széchenyi ligeti pavilonba kért gyűlésengedélyt a rendőrségtől, hogy ennek keretében tartsák meg a nők napját'''. A rendőrség közbiztonsági okokból nem engedélyezte a gyűlést azzal az indokkal, hogy az társadalmi ünnepély helyett a politikai propagandát szolgálná, és a nehéz gazdasági viszonyok között megzavarná a köznyugalmat. Botyánszki Pálné '''[[1931]] szeptemberében ismételten kísérletet tett''' Békéscsabán és Gyulán is nőbizottságok alakítására, de '''a rendőrség ezt is megakadályozta'''.
+
A Tanácsköztársaság bukása utáni hónapokban kapcsolódott be a szakszervezeti mozgalomba. '''[[1921]] áprilisában belépett a Szociáldemokrata Pártba'''. A [[Gyula|gyulai]] harisnyagyárban dolgozott, de miután szervezkedésért elbocsátották, '''[[1926|1926-ban]] Békéscsabán a Hubertus Textilgyárban kapott állást.'''
-
Botyánszki Pálné másokkal együtt '''az embertelen munkakörülmények elleni tiltakozásra és bérharcokra mozgósította a Hubertus, a Rokka, a Merkúr és az Excelsior dolgozóit.''' [[1932|1932-ben]] ő irányította a Hubertus-sztrájkot, egy évvel később pedig az Excelsior textilgyár munkásainak eredményes bérharcát. [[szeptember 1.|Szeptember 1-én]] négyszáz Hubertus-dolgozó tüntetett a városháza előtt, bár már a gyárból kijövet kardlapokkal próbálták szétoszlatni menetüket a lovas rendőrök. A többi üzemből is sok százan vettek részt a tiltakozó tüntetéseken.
+
Az 1920-as évek közepétől '''aktív szakszervezeti és nőbizottsági tevékenységet folytatott''', a textilmunkások szakszervezeti csoportjának, majd a városi textilmunkások bérmozgalmának a vezetője volt. 1931−32-től már '''több vezető funkciót is ellátott''': [[1936|1936-ig]] az SZDP békéscsabai szervezetének titkára és a párt alapszervezetének gyermek- és női osztályának vezetője volt. Békéscsabán és Gyulán szinte valamennyi megmozdulásban része volt, járta Békés megye községeit, szervezte a helyi mozgalmakat, gyűléseket tartott, agitált. Többedmagával beadványt adott át a helyi hatóságoknak a munka nélküli, nyomorgó földmunkások érdekében.
-
A helyi hatóságok hamarosan '''felfigyeltek rendszeres propaganda- és szervezőmunkájára''', és '''mindent elkövettek tevékenysége korlátozására'''. '''Pénzbüntetésre''', majd '''egy hónapi börtönre ítélték el'''. [[1936]] januárjában „tiltott gyűlés tartása miatt” ismét letartóztatták, és ezt követően Horthy rendőrsége − „mint veszedelmes felforgató elemet” − '''kitiltotta Békés megye területéről'''. Ekkor családjával együtt − négy gyereke volt − '''Budapestre költözött''', és '''a Népszava kiadóhivatalában helyezkedett el''', ahol segédmunkásként dolgozott a német csapatok bevonulásáig. Mozgalmi munkáját rövid ideig a VIII., majd [[1937]] végétől négy éven át a VI. kerületben végezte, itt a szociáldemokrata pártszervezet végrehajtó bizottságának tagja volt. Baráti kapcsolatok fűzték több fiatal kommunistához, így Ságvári Endréhez is. A második világháború alatt üldözötteket bújtatott a Népszava épületében. Ezekben az években egészségi állapota megromlott, gyakran betegeskedett.
+
A szocialista nők [[1910|1910-ben]] Koppenhágában tartott nemzetközi konferenciája hozott határozatot először a nők nemzetközi szolidaritási napjának megünnepléséről. Békés megyében – amint azt a levéltári iratok bizonyítják – először Békéscsabán [[1931|1931-ben]] tett kísérletet a szociáldemokrata pártszervezet, hogy megünnepelje a „nők napját”. Botyánszki Pálné a textilmunkásnők képviseletében '''[[1931]]. [[május 31.|május 31-re]] a Széchenyi ligeti pavilonba kért gyűlésengedélyt a rendőrségtől.'''. A rendőrség közbiztonsági okokból nem engedélyezte a gyűlést azzal az indokkal, hogy az a politikai propagandát szolgálná, és a nehéz gazdasági viszonyok között megzavarná a köznyugalmat. Botyánszki Pálné '''[[1931]] szeptemberében ismételten kísérletet tett''' Békéscsabán és Gyulán is nőbizottságok alakítására, de '''a rendőrség ezt is megakadályozta'''.
-
A háború után '''visszatért Békéscsabára, az SZDP helyi titkáraként tevékenykedett, és országgyűlési képviselőnek választották'''. 1946−47-ben felelős szerkesztője volt a Békés Népe című hetilapnak, s egy ideig a Békés Népe Sportlapnak és a Békésmegye című hétfői politikai lapnak. Aktívan közreműködött az SZDP és az MKP egyesítésének előkészítésében. [[1948]] júniusáig az SZDP, majd [[1954|1954-ig]] a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Központi Vezetőségének tagja. Országgyűlési mandátumát a két párt egyesítése után is megtartotta [[1953|1953-ig]].
+
Botyánszki Pálné másokkal együtt '''az embertelen munkakörülmények elleni tiltakozásra és bérharcokra mozgósította a Hubertus, a [[Békéscsabai Kötöttárugyár (Békéscsaba)|Rokka]], a Merkúr és az Excelsior dolgozóit.''' [[1932|1932-ben]] ő irányította a Hubertus-sztrájkot, egy évvel később pedig az Excelsior Textilgyár munkásainak eredményes bérharcát. [[szeptember 1.|Szeptember 1-én]] négyszáz Hubertus-dolgozó tüntetett a [[Városháza (Békéscsaba)|Városháza]] előtt, annak ellenére, hogy kardlapokkal próbálták szétoszlatni menetüket a lovas rendőrök. A többi üzemből is sok százan vettek részt a tiltakozó tüntetéseken.
-
Hosszas betegség után, [[1956]]. [[február 23.|február 23-án]] Budapesten hunyt el.  
+
A helyi hatóságok hamarosan '''felfigyeltek rendszeres propaganda- és szervezőmunkájára''', és '''mindent elkövettek tevékenysége korlátozására'''. '''Pénzbüntetésre''', majd '''egy hónapi börtönre ítélték'''. [[1936]] januárjában „tiltott gyűlés tartása miatt” ismét letartóztatták, és ezt követően Horthy rendőrsége − „mint veszedelmes felforgató elemet” − '''kitiltotta Békés megye területéről'''. Ekkor családjával együtt − négy gyereke volt − '''Budapestre költözött''', és '''a Népszava Kiadónál helyezkedett el''', ahol segédmunkásként dolgozott a német csapatok bevonulásáig. Mozgalmi munkáját rövid ideig a VIII., majd [[1937]] végétől négy éven át a VI. kerületben végezte, itt a szociáldemokrata pártszervezet végrehajtó bizottságának tagja volt. Baráti kapcsolatok fűzték több fiatal kommunistához, így Ságvári Endréhez is. A második világháború alatt üldözötteket bújtatott a Népszava épületében. Ezekben az években egészségi állapota megromlott, gyakran betegeskedett.
 +
 
 +
A háború után '''visszatért Békéscsabára, az SZDP helyi titkáraként tevékenykedett, és országgyűlési képviselőnek választották'''. 1946−47-ben felelős szerkesztője volt a Békés Népe című hetilapnak, s egy ideig a Békés Népe Sportlapnak és a Békésmegye című politikai lapnak. Aktívan közreműködött az SZDP és az MKP egyesítésének előkészítésében. [[1948]] júniusáig az SZDP, majd [[1954|1954-ig]] a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Központi Vezetőségének tagja. Országgyűlési mandátumát a két párt egyesítése után is megtartotta [[1953|1953-ig]].
== Emlékezete ==
== Emlékezete ==
* Békéscsabán '''[https://goo.gl/ZNkE7E utca] őrzi''' Botyánszki Pálné '''emlékét'''.  
* Békéscsabán '''[https://goo.gl/ZNkE7E utca] őrzi''' Botyánszki Pálné '''emlékét'''.  
-
* [[1981|1981-ben]] tiszteletére '''a városi tanács [[Botyánszki Pálné-emléktábla (Békéscsaba)|emléktáblát]] avatott''' a róla elnevezett utcában, annak a háznak a falán, ahol élt.
+
* [[1981|1981-ben]] tiszteletére '''a városi tanács [[Botyánszki Pálné-emléktábla (Békéscsaba)|emléktáblát]] avatott'''.
== Források ==
== Források ==
-
* A forradalmi munkásmozgalom Békés megyei harcosai I. kötet. MSZMP Békés megyei bizottsága, Békéscsaba, 1979. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* A forradalmi munkásmozgalom Békés megyei harcosai I. kötet. MSZMP Békés megyei bizottsága, Békéscsaba, 1979. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Békés Megyei Népújság, 1972. március 8., 27. évf. 57. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Békés Megyei Népújság, 27. évf. 57. szám (1972. március 8.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Békés Megyei Népújság, 1977. szeptember 22., 32. évf. 223. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Békés Megyei Népújság, 32. évf. 223. szám (1977. szeptember 22.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Békés Megyei Népújság, 1977. szeptember 24., 32. évf. 225. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Békés Megyei Népújság, 32. évf. 225. szám (1977. szeptember 24.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Békés Megyei Népújság, 1981. március 7., 36. évf. 56. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Békés Megyei Népújság, 36. évf. 56. szám ( 1981. március 7.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Viharsarok Népe, 1956. február 25., 12. évf. 48. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Viharsarok Népe, 12. évf. 48. szám (1956. február 25.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
[[Kategória:Személyek]]  
[[Kategória:Személyek]]  

A lap jelenlegi, 2021. október 18., 11:38-kori változata

textilmunkás, országgyűlési képviselő

Tartalomjegyzék

Élete

Botyánszki Pálné

Botyánszki Pálné, született Müller Erzsébet Békéscsabán látta meg a napvilágot 1890. február 20-án.

Hosszas betegség után, 1956. február 23-án Budapesten hunyt el.

Munkássága

A szociáldemokrata, a szakszervezeti és a nőmozgalom meghatározó alakja volt. A városban és Békés megyében sztrájkokat és tüntetéseket szervezett.

A Tanácsköztársaság bukása utáni hónapokban kapcsolódott be a szakszervezeti mozgalomba. 1921 áprilisában belépett a Szociáldemokrata Pártba. A gyulai harisnyagyárban dolgozott, de miután szervezkedésért elbocsátották, 1926-ban Békéscsabán a Hubertus Textilgyárban kapott állást.

Az 1920-as évek közepétől aktív szakszervezeti és nőbizottsági tevékenységet folytatott, a textilmunkások szakszervezeti csoportjának, majd a városi textilmunkások bérmozgalmának a vezetője volt. 1931−32-től már több vezető funkciót is ellátott: 1936-ig az SZDP békéscsabai szervezetének titkára és a párt alapszervezetének gyermek- és női osztályának vezetője volt. Békéscsabán és Gyulán szinte valamennyi megmozdulásban része volt, járta Békés megye községeit, szervezte a helyi mozgalmakat, gyűléseket tartott, agitált. Többedmagával beadványt adott át a helyi hatóságoknak a munka nélküli, nyomorgó földmunkások érdekében.

A szocialista nők 1910-ben Koppenhágában tartott nemzetközi konferenciája hozott határozatot először a nők nemzetközi szolidaritási napjának megünnepléséről. Békés megyében – amint azt a levéltári iratok bizonyítják – először Békéscsabán 1931-ben tett kísérletet a szociáldemokrata pártszervezet, hogy megünnepelje a „nők napját”. Botyánszki Pálné a textilmunkásnők képviseletében 1931. május 31-re a Széchenyi ligeti pavilonba kért gyűlésengedélyt a rendőrségtől.. A rendőrség közbiztonsági okokból nem engedélyezte a gyűlést azzal az indokkal, hogy az a politikai propagandát szolgálná, és a nehéz gazdasági viszonyok között megzavarná a köznyugalmat. Botyánszki Pálné 1931 szeptemberében ismételten kísérletet tett Békéscsabán és Gyulán is nőbizottságok alakítására, de a rendőrség ezt is megakadályozta.

Botyánszki Pálné másokkal együtt az embertelen munkakörülmények elleni tiltakozásra és bérharcokra mozgósította a Hubertus, a Rokka, a Merkúr és az Excelsior dolgozóit. 1932-ben ő irányította a Hubertus-sztrájkot, egy évvel később pedig az Excelsior Textilgyár munkásainak eredményes bérharcát. Szeptember 1-én négyszáz Hubertus-dolgozó tüntetett a Városháza előtt, annak ellenére, hogy kardlapokkal próbálták szétoszlatni menetüket a lovas rendőrök. A többi üzemből is sok százan vettek részt a tiltakozó tüntetéseken.

A helyi hatóságok hamarosan felfigyeltek rendszeres propaganda- és szervezőmunkájára, és mindent elkövettek tevékenysége korlátozására. Pénzbüntetésre, majd egy hónapi börtönre ítélték. 1936 januárjában „tiltott gyűlés tartása miatt” ismét letartóztatták, és ezt követően Horthy rendőrsége − „mint veszedelmes felforgató elemet” − kitiltotta Békés megye területéről. Ekkor családjával együtt − négy gyereke volt − Budapestre költözött, és a Népszava Kiadónál helyezkedett el, ahol segédmunkásként dolgozott a német csapatok bevonulásáig. Mozgalmi munkáját rövid ideig a VIII., majd 1937 végétől négy éven át a VI. kerületben végezte, itt a szociáldemokrata pártszervezet végrehajtó bizottságának tagja volt. Baráti kapcsolatok fűzték több fiatal kommunistához, így Ságvári Endréhez is. A második világháború alatt üldözötteket bújtatott a Népszava épületében. Ezekben az években egészségi állapota megromlott, gyakran betegeskedett.

A háború után visszatért Békéscsabára, az SZDP helyi titkáraként tevékenykedett, és országgyűlési képviselőnek választották. 1946−47-ben felelős szerkesztője volt a Békés Népe című hetilapnak, s egy ideig a Békés Népe Sportlapnak és a Békésmegye című politikai lapnak. Aktívan közreműködött az SZDP és az MKP egyesítésének előkészítésében. 1948 júniusáig az SZDP, majd 1954-ig a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Központi Vezetőségének tagja. Országgyűlési mandátumát a két párt egyesítése után is megtartotta 1953-ig.

Emlékezete

Források

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Boty%C3%A1nszki_P%C3%A1ln%C3%A9_(1890%E2%80%931956)”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök