Südy Ernő (1882–1973)
A BékésWiki wikiből
a (Képkorrekció) |
|||
| (2 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
== Élete == | == Élete == | ||
[[Fájl:DrSudyErno.jpg|bélyegkép|300px|Dr. Südy Ernő]] | [[Fájl:DrSudyErno.jpg|bélyegkép|300px|Dr. Südy Ernő]] | ||
| + | [[Fájl:Sudy csalad.JPG|bélyegkép|300px|Südy Ernő nyughelye a családi kriptában]] | ||
Dr. Südy Ernő '''[[1882]]. [[szeptember 18.|szeptember 18-án]] Makón született'''. Édesanyja nagyműveltségű, zeneileg magasan képzett asszony volt, sokat foglalkozott gyermekei kulturális nevelésével. Ernő rendkívüli érdeklődést mutatott szinte minden művészeti ág, de különösen a zene iránt. A négy elemi iskolai osztályt [[Békéscsaba|Békéscsabán]], a hat gimnáziumot Nagyváradon és [[Szarvas|Szarvason]] végezte el, majd '''egy évet töltött gyakornokként édesapja patikájában''' (akkor még nem volt kötelező az érettségi a gyógyszerészethez). | Dr. Südy Ernő '''[[1882]]. [[szeptember 18.|szeptember 18-án]] Makón született'''. Édesanyja nagyműveltségű, zeneileg magasan képzett asszony volt, sokat foglalkozott gyermekei kulturális nevelésével. Ernő rendkívüli érdeklődést mutatott szinte minden művészeti ág, de különösen a zene iránt. A négy elemi iskolai osztályt [[Békéscsaba|Békéscsabán]], a hat gimnáziumot Nagyváradon és [[Szarvas|Szarvason]] végezte el, majd '''egy évet töltött gyakornokként édesapja patikájában''' (akkor még nem volt kötelező az érettségi a gyógyszerészethez). | ||
| 15. sor: | 16. sor: | ||
Szabadidejében a fotografálással is aktívan foglalkozott, művészi képeivel sok elismerést szerzett. Szívesen olvasott, kedvence Tolsztojtól a ''Háború és béke''. A filozófusok közül Schoppenhauert és Nietzschét tartotta sokra. | Szabadidejében a fotografálással is aktívan foglalkozott, művészi képeivel sok elismerést szerzett. Szívesen olvasott, kedvence Tolsztojtól a ''Háború és béke''. A filozófusok közül Schoppenhauert és Nietzschét tartotta sokra. | ||
| - | + | Öt nap híján 91 éves lett volna, amikor '''[[1973]]. [[szeptember 13.|szeptember 13-án]] elhunyt'''. | |
== Munkássága == | == Munkássága == | ||
| 22. sor: | 23. sor: | ||
Az esküvő után feleségével Jászapátiban béreltek patikát, de a szívük visszahúzta őket Békéscsabára. Így '''[[1909|1909-től]] [[1922|1922-ig]] ismét édesapja mellett dolgozott.''' | Az esküvő után feleségével Jászapátiban béreltek patikát, de a szívük visszahúzta őket Békéscsabára. Így '''[[1909|1909-től]] [[1922|1922-ig]] ismét édesapja mellett dolgozott.''' | ||
| - | A napi munka mellett továbbra is sokat foglalkozott a művészetekkel, különösen a zenével. Hitvallása szerint ''"a magasabb rendű embert az különbözteti meg az átlagtól, hogy igyekszik abból a sok örök értékből, amit az elmúlt korok művészei és gondolkodói létrehoztak minél többet megismerni és elsajátítani"''. Lakása hamarosan az irodalmat és zenét szerető polgárok találkozóhelyévé vált, ahol versek olvasásával és házi muzsikálással foglalkoztak. '''[[1913|1913-ban]] sógorával, [[Révész Sándor ( | + | A napi munka mellett továbbra is sokat foglalkozott a művészetekkel, különösen a zenével. Hitvallása szerint ''"a magasabb rendű embert az különbözteti meg az átlagtól, hogy igyekszik abból a sok örök értékből, amit az elmúlt korok művészei és gondolkodói létrehoztak minél többet megismerni és elsajátítani"''. Lakása hamarosan az irodalmat és zenét szerető polgárok találkozóhelyévé vált, ahol versek olvasásával és házi muzsikálással foglalkoztak. '''[[1913|1913-ban]] sógorával, [[Révész Sándor (1889–1944)|dr. Révész Sándor]] fogorvossal együtt megszervezte az [[Aurora-kör|Aurora-kört]]''', melynek tevékenysége közel 40 éven át meghatározta a város kulturális életét. |
'''A családi gyógyszertárat [[1922|1922-ben]] édesapja az ő nevére íratta''', s ő vezette [[1942]]. [[május 15.|május 15-ig]], amikor átadta fiának. [[1930]] és [[1939]] között a Gyógyszerész Egyesület Vidéki Szervezetének elnöke volt. | '''A családi gyógyszertárat [[1922|1922-ben]] édesapja az ő nevére íratta''', s ő vezette [[1942]]. [[május 15.|május 15-ig]], amikor átadta fiának. [[1930]] és [[1939]] között a Gyógyszerész Egyesület Vidéki Szervezetének elnöke volt. | ||
| 37. sor: | 38. sor: | ||
== Kapcsolódó irodalom == | == Kapcsolódó irodalom == | ||
| - | * A művelődés évszázadai Békéscsabán. | + | * A művelődés évszázadai Békéscsabán. Szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * A szocialista gyógyszerészet 25 éve Békés megyében. Békéscsaba : Békés megye Tanács : Gyógyszertári Központ, 1975 | + | * A szocialista gyógyszerészet 25 éve Békés megyében. Békéscsaba : Békés megye Tanács : Gyógyszertári Központ, 1975 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * Csabai életrajzok. | + | * Csabai életrajzok. Szerk.: Grósz Mihály. Békéscsaba : Békés Megyei Kvt., 1995 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
* Daniss Győző: Aki ismerte és elismerte Bartók Bélát : látogatás dr. Südy Ernőnél. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1970_10/?pg=164&layout=s Békés Megyei Népújság, 25. évf. 245. szám (1970. október 18.) 9. p.] | * Daniss Győző: Aki ismerte és elismerte Bartók Bélát : látogatás dr. Südy Ernőnél. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1970_10/?pg=164&layout=s Békés Megyei Népújság, 25. évf. 245. szám (1970. október 18.) 9. p.] | ||
| - | * Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében, 1770–1950. Gyula : Békés Megyei Lvt., 1988 | + | * Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében, 1770–1950. Gyula : Békés Megyei Lvt., 1988 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
[[Kategória:Békéscsaba]] | [[Kategória:Békéscsaba]] | ||
| 48. sor: | 49. sor: | ||
[[Kategória:Gyógyszerészek]] | [[Kategória:Gyógyszerészek]] | ||
[[Kategória:Személyek]] | [[Kategória:Személyek]] | ||
| + | [[Kategória:Egészségügyi szakemberek]] | ||
A lap jelenlegi, 2021. szeptember 13., 06:58-kori változata
gyógyszerész
Tartalomjegyzék |
Élete
Dr. Südy Ernő 1882. szeptember 18-án Makón született. Édesanyja nagyműveltségű, zeneileg magasan képzett asszony volt, sokat foglalkozott gyermekei kulturális nevelésével. Ernő rendkívüli érdeklődést mutatott szinte minden művészeti ág, de különösen a zene iránt. A négy elemi iskolai osztályt Békéscsabán, a hat gimnáziumot Nagyváradon és Szarvason végezte el, majd egy évet töltött gyakornokként édesapja patikájában (akkor még nem volt kötelező az érettségi a gyógyszerészethez).
A lelkes, nagy eszméktől lángoló ifjú többre vágyott, és folytatni kívánta a tanulmányait. Édesapja az egyik legjobb nevű gimnáziumba íratta be Nagyszombaton a jezsuita szerzetesekhez. Igen magas színvonalú volt az iskola zenei élete, Südy Ernő itt ismerkedett meg alaposabban a komoly zenével.
Érettségi után ismét egy évet töltött gyakornokként a családi patikában, majd 1902-től 1904-ig Kolozsváron járt egyetemre. A gyógyszerészkar mellett beiratkozott a konzervatóriumba zongora és zeneszerzés szakra, sőt külön engedéllyel két évet elvégzett az orvosi karon is. Érdeklődési köre a zenén kívül kiterjedt az irodalomra, a képzőművészetre és a filozófiára is.
1904-ben megszerezte a gyógyszerészi diplomát, és a Budapesti Magyar Királyi Tudományegyetem I. számú Chemiai Intézetében Than Károly doktorandusza lett. A kísérletes munkán alapuló doktori értekezését – melynek címe: A higany térfogatos meghatározása szerves vegyületekben – néhány hónap alatt elkészítette, majd 1905-ben elnyerte a doktori címet.
1908-ban megnősült, felesége, Tevan Gizella, a későbbi jó hírű Tevan Nyomda és Kiadó tulajdonos család tagja. Két gyermekük született: Ernő 1909-ben és Erzsébet 1910-ben, mindketten gyógyszerészek lettek.
Szabadidejében a fotografálással is aktívan foglalkozott, művészi képeivel sok elismerést szerzett. Szívesen olvasott, kedvence Tolsztojtól a Háború és béke. A filozófusok közül Schoppenhauert és Nietzschét tartotta sokra.
Öt nap híján 91 éves lett volna, amikor 1973. szeptember 13-án elhunyt.
Munkássága
Südy Ernő a doktori cím megszerzését követően egy évet Bécsben töltött, ahol egy vegyi gyárban dolgozott. A városban lehetősége volt megismerni a magas színvonalú zenei és kulturális életet. A sablonos, gyári rutinmunka azonban nem elégítette ki, ezért állást váltott. 1906-ban a pécsi Magyar Korona gyógyszertárban dolgozott, majd visszatért Békéscsabára és édesapja mellett segédként tevékenykedett.
Az esküvő után feleségével Jászapátiban béreltek patikát, de a szívük visszahúzta őket Békéscsabára. Így 1909-től 1922-ig ismét édesapja mellett dolgozott.
A napi munka mellett továbbra is sokat foglalkozott a művészetekkel, különösen a zenével. Hitvallása szerint "a magasabb rendű embert az különbözteti meg az átlagtól, hogy igyekszik abból a sok örök értékből, amit az elmúlt korok művészei és gondolkodói létrehoztak minél többet megismerni és elsajátítani". Lakása hamarosan az irodalmat és zenét szerető polgárok találkozóhelyévé vált, ahol versek olvasásával és házi muzsikálással foglalkoztak. 1913-ban sógorával, dr. Révész Sándor fogorvossal együtt megszervezte az Aurora-kört, melynek tevékenysége közel 40 éven át meghatározta a város kulturális életét.
A családi gyógyszertárat 1922-ben édesapja az ő nevére íratta, s ő vezette 1942. május 15-ig, amikor átadta fiának. 1930 és 1939 között a Gyógyszerész Egyesület Vidéki Szervezetének elnöke volt.
A művészetek mellett politikával is foglalkozott, mint baloldali gondolkodású ember a Károlyi-párt megyei elnöke lett. A kommün idején a pártot feloszlatták és ő átlépett a kommunista pártba. 1945-ben a kommunista párt helyi vezetői rábízták a város kulturális életének újra szervezését, és 1950-ig sok más mellett megszervezte a népkönyvtár és a múzeum újraindítását. Régi vágya teljesült, amikor létrehozhatta a városi zeneiskolát.
A patika államosítását jó kommunistához illően vette tudomásul, de maradhatott a lakásában és nyugdíjazásáig dolgozhatott is a patikában.
Díjak, kitüntetések
- Az 1950-es években megkapta a „Szocialista hazáért” érdemrendet.
Forrás
- Dr. Südy György gyógyszerész, Südy Ernő unokája.
Kapcsolódó irodalom
- A művelődés évszázadai Békéscsabán. Szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- A szocialista gyógyszerészet 25 éve Békés megyében. Békéscsaba : Békés megye Tanács : Gyógyszertári Központ, 1975 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Csabai életrajzok. Szerk.: Grósz Mihály. Békéscsaba : Békés Megyei Kvt., 1995 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Daniss Győző: Aki ismerte és elismerte Bartók Bélát : látogatás dr. Südy Ernőnél. In: Békés Megyei Népújság, 25. évf. 245. szám (1970. október 18.) 9. p.
- Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében, 1770–1950. Gyula : Békés Megyei Lvt., 1988 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
