Tevan Nyomda és Könyvkiadóvállalat (Békéscsaba)

A BékésWiki wikiből

A lap jelenlegi, 2021. augusztus 24., 10:42-kori változata

Emléktábla a nyomda helyén

Kezdeti évek

Sorsjegyek kaphatók Tevan Adolfnál

Lepage Lajos nyomdász és könyvkereskedő 1903-ban felajánlotta megvételre barátjának, Tevan Adolfnak az 1890 óta a Vasút utca (a mai Andrássy út) elején működő nyomdáját és papírkereskedését (az épület Békéscsaba tulajdonában volt). Tevan 1903. március 16-án nyomdaipari engedélyt kért a csabai főszolgabírótól, s ezzel együtt benyújtotta kérelmét a Lepage-nyomda helyiségeire is.

A Tevan-nyomda és kiadóvállalat 1903. április 1-jén indult útjára. A bolt hátsó részében egy taposósajtó működött, kezelője egy alkalmazott nyomdász volt. Az év folyamán a nyomdában már négy kéziszedő és gépmester dolgozott két nyomógéppel. Az első években a nyomda alkalmi aprónyomtatványokkal (meghívók, gyászjelentések), rendelésre könyvek kiadásával és újságok nyomtatásával foglalkozott. A Tevan-nyomdában nyomtatták a Békésmegyei Híradó (1903–1904), az Igaz Eszme (1904), a Békésmegyei Függetlenség (1905–1907), a Szocializmus (1905), az Áchim-féle Paraszt Újság (1906–1909), a Radikális Újság (1907), a Békésvármegye (1908–1909), a Békési Újság (1909), a Békésmegyei Napló (1910–1911) és a Magyar Gépész (1910) című folyóiratokat. Tevan másfél évig volt a tulajdonosa a Békésmegyei Függetlenség című lapnak, 1909 szeptemberében pedig önálló lapot indított Békéscsaba és Vidéke (később: Csabai Napló) címen.

A kiadóvállalat megalapítása

A Tevan-könyvtár hirdetése a Corvina folyóiratban

Forel Ágoston: Korunk kulturtörekvései (Tevan, 1912)

Anatole France: Nyársforgató Jakab meséi (Tevan, 1918)

Petőfi Sándor: Az apostol (Tevan, 1920)

A nyomdaalapító Tevan 1907-ben a bécsi Graphische Lehr- und Versuchsanstalt iskolába küldte fiát, Andort, aki nagy érdeklődést tanúsított a nyomdászat és főleg a könyvkiadás és -művészet iránt. A kétéves tanulmányút után, 1909-ben Tevan Adolf – akit a könyv- és papírkereskedés mindennapos gondjai kötöttek le – fiának adta át a nyomda vezetését. 1910-ben elkészült az első könyv, amely a „Nil” néven író szeghalmi óvónő, Dapsy Gizella El nem küldött levelek c. verseit tartalmazta. Az írónő férje, Rozsnyai Kálmán és barátja, Franyó Zoltán bevezették Tevant a budapesti írói körökbe, ahol a képzőművészet és más művészeti ág képviselőivel is találkozhatott, s az üzleti kapcsolat sok esetben barátivá alakult. Az elkövetkező években Tevan Andor irányítása alatt a Tevan-nyomda és Kiadóvállalat – elsősorban szép könyveinek köszönhetően – az ország egyik legjobb, nemzetközi hírnévnek is örvendő műhelyévé vált.

1912-ben megalapították a kiadóvállalatot. A beruházások ellenére is kicsi volt a nyomdai kapacitás: három szerény nyomógép, három fő szedő, egy fő gépmester, két fő berakónő és Tevan Andor, mint mindenes volt a műhely személyzete. Tevan Andor célkitűzése az volt, hogy tartalmilag értékes modern irodalmat, szép külsőben, gondos kivitelezésben, széles rétegek számára elérhetően állítson elő.

A egyedi kiadások mellett a Tevan-könyvtár füzetjellegű kiadványait publikálták. Tevan Andor rajzolta a borítót, továbbá szerkesztette és lektorálta is a sorozatot. A hazai írókat Ady Endre, Krúdy Gyula, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Nagy Endre, Kaffka Margit, Somlyó Zoltán, a külföldiek közül pedig Balzac, Flaubert, Hauptman, Thomas Mann, Maupassant, Anatole France képviselték. Tíz év alatt 83 cím jelent meg, az ismételt kiadásokkal együtt több mint száz kiadványt publikáltak. A kiadványok – hogy zsebben is elférjenek – 180x210 mm méretűek voltak.

1913-ban elindították a bibliofil jellegű Tevan amatőr könyveket. Az illusztrációkat a kor neves művészei, Major Henrik, Divéky József (linó és fametszet), Korda Géza fametsző, Kolozsvári Sándor, Hincz Gyula készítették. Összesen tizennégy kötet jelent meg a sorozatban. Szíj Rezső így jellemezte a Tevan amatőr sorozatot: „csak a betű és a papír fehér felülete az, amiből a könyv felépül. Kevés beszédű címlapok, mérsékelten és elegánsan díszített borítékok, fedelek táblák jelentik, hogy mostantól kezdve eddig vajmi ritkán látott, vagy legalábbis majdnem száz évvel azelőtt látott nemes tipográfiai felfogás indul el korszerű formában egy vidéki kisváros officinájából.”

A Tanácsköztársaság és a román megszállás időszaka

Tevan Andor 1916. január 1-jén a törvény előtti felelősség tekintetében is átvette a nyomda vezetését 62 éves apjától. A Tevan-nyomda 1917. június 30-ig, tizennégy éven át működött első helyén. Tevan Adolf Goldberger Sámuelnek adta el könyv-, papír- és zenemű-kereskedését (amely végül 1920-ban szüntette meg működését), a nyomda pedig a Baross utcába költözött. A Tanácsköztársaság kikiáltását követően a cég köztulajdonba került, Tevan Andort azonban – szaktudását megbecsülve – vezető pozícióban hagyták meg a helyi tanácshatalom vezetői. 1919. április 29-én Békéscsabát elfoglalták a román királyi csapatok, a megszállt terülek nagyobb nyomdáinak gépállományát pedig leszerelték és elvitték. Tevan Adolf és Tevan Andor 1919 júniusában a nyomdát színleg egy liptószentmiklósi cégnek, a Bradska Jednotának adta el, s így, mint külföldi üzemet, sikerült megmenteni a román hatóságoktól, sőt még román megrendeléseket is kaptak. 1920 januárjában a Tevan-nyomda két nagy és egy kézisajtóval működött, és harminc munkást alkalmazott. A magas létszám oka elsődlegesen az volt, hogy a román megszállás alatt álló erdélyi és bánáti települések nehezen találtak kapcsolatot a budapesti nyomdákkal, ezért itt rendelték meg szükséges nyomtatványaikat.

Tevan felelősséget érzett az üzemben dolgozók és családjaik boldogulásáért. Felismerte, hogy elképzeléseit csak a munkatársak aktív részvételével valósíthatja meg. Tisztelte munkatársait, a Narancsliget az Északi-sarkon : a nyomda könyvkiadásának történetéből c. munkájában név szerint fel is sorolta néhány munkatársát, valamint nyomdai munkásságukról is írt. Szerinte minden dolgozó „egytől egyig hivatása magaslatán állt”. Megemlékezett fiáról Tevan Pálról is, aki szintén Bécsben tanulta a nyomdász mesterséget. Művelt, éles észjárású, különleges tehetségű emberként jellemezte, 1936 és 1943 között vett részt a nyomda munkájában. Tevan Pál a háború áldozata lett.

Tevan Andor új termelésszervezési módszereket vezetett be. A megrendelések adatait a nyomdakönyvbe és a munkatáskára rögzítette, a többi feladatot a művezetőre bízta. A gépmesterek feladatait a nyomtatási folyamatokra fókuszálta, az általuk korábban végzett forma-előkészítés, revízió és festékkeverés feladatait más kollégákra bízta, így a nyomógépek kihasználtsága nőtt. A vezetőktől és az alkalmazottaktól önállóságot követelt. A közvetlen párbeszédek, a munkavégzés során szerzett gyakorlatok segítették a dolgozók szakmai fejlődését, és a nyomda egyedi szellemiségének kialakulását.

Változások az 1920-as évektől

Az apróbb nyomtatványok, újságok, könyvek gyártása mellett kifizetődőbb nyomdatermékek előállítása vált szükségessé. A bécsi iskola hatására Tevan elsősorban az igényes grafikai és nyomdai kivitelben készült csomagolóeszközök előállításában látta a lehetőséget, melyekhez célgépeket és újabb nyomógépeket kellett vásárolnia. Megnőtt a korábban gyártott kereskedelmi nyomtatványok száma is. Az új termékek gyártását a dolgozókkal is el kellett fogadtatnia. A tervezéshez erre képzett grafikusokat alkalmazott, bevezette a színnyomást, együttműködött testvérével, Tevan Lászlóval, akinek a nyomda közelében dobozgyára volt. A színes nyomtatás, a minőség, a határidő következetes betartása és Tevan árpolitikája néhány év alatt eredményes lett.

Az 1920-as évektől a megrendelőik lettek olyan cégek, akiknek hajlított dobozokat, címkéket, tasakokat (pl.: Réthy Béla gyógyszertár – Békéscsaba, Richter Gedeon Gyógyszergyár Rt. – Budapest, Dr. Wander gyógyszer- és tápszergyár Rt. – Budapest, Guttmann és Fekete harisnyagyára, Selyem és Gyapjúgyár Rt.) vagy kereskedelmi nyomtatványokat (pl,: Sarkadi Cukorgyár Rt.) szállított. A politikai szervezeteknek nyomtatványokat is készített. Szokatlan megoldás volt, hogy egy vidéki nyomda Budapesten keressen és találjon megrendelőket. Akik a nyomdatermékek alapján alkottak véleményt úgy gondolták, hogy a város szellemisége Oxfordhoz hasonló. A fellelhető nyomdakönyvek 1938–1949 időszakára tudnak tájékoztatást nyújtani, amelyből kiderül, hogy évente 1000–1200 megrendelést teljesített a nyomda.

A dobozok, címkék grafikái eltérő betűtípusokat igényeltek, így Tevan további betűcsaládokat vásárolt, mely kellően reprezentálta a kor művészeti irányzatait. Az 1930-as évek betűmintakönyve 18 típust sorol fel. A nyomógépek száma 1929-ben és 1937-ben egyaránt hét volt, 1940-ben kilenc, 1941-ben pedig tíz, ebből egy stancagéppel, és ezen felül egy kis vágógéppel rendelkeztek. Az egész géppark eléggé elavult volt, de a városban csak itt volt vonalazógép, sarokvágó, valamint három kötészeti prés. A létszám 1929-ben tizenhárom fő, 1939-ben pedig harminckettő fő volt. Az 1940-es évekre a nyomda elérte a középüzemi szintet. 1944 februárjában a létszám hetvenegy fő volt. Ekkor Tevan átalakításhoz, bővítéshez kezdett.

A második világháború utáni évek

1944. augusztus 31-én az üzemet bezárták, Tevan Andort munkaszolgálatra vitték, a megkezdett épületfelújítás és bővítés pedig félbemaradt. 1945. március 15-én újraindult az üzem Tevan Gábor és Kiss Gábor műszaki vezető irányításával. 1945 májusában hazatért Tevan Andor is, a dolgozók munkára jelentkeztek és a korábbi rendszer szerint folyt a csomagolóeszközök és a kereskedelmi nyomtatványok gyártása. Pénzszűke és anyagellátási nehézségek miatt a könyvkészítés háttérbe szorult, de nem szűnt meg. A nyomdaalapítás 40. évfordulójára kiadott Heltai Gáspár Esopus-át 1947 karácsonyára újra kiadták (Keleti Arthúr átdolgozásában), majd pedig Jankai Tibor szénrajzait is Mártírok címmel. 1948 karácsonyára elkészült Anatole France Nyársforgató Jakab meséi c. könyve. A linóleum dúcokat és a tipográfiát Tevan készítette. A kiadvány szakmai körökben is általános sikert aratott, továbbá az év könyvének is megválasztották, a nyomda pedig Pro Arte díjat kapott.

Tevan Andor látva az aktuális politikai folyamatokat, 1949-ben felajánlotta nyomdáját az államnak. Úgy gondolta, a minőség fenntartása érdekében műszaki igazgatóként maradhat. 1949. május 13-tól munkásigazgatót neveztek ki az üzem vezetésére, Tevan Andor alkalmazottként tovább dolgozhatott saját üzemében. 1950-től a nyomda a Békési Nyomda Nemzeti Vállalat nevet viselte, Tevant pedig elküldték a gyártól.

Az átalakulások

A Békési Nyomda minisztériumi felügyelet alá került és előbb a Körösvidéki (1947), majd a Gyomai nyomdával (1952) vonták össze. A berendezéseket és a betűkészleteket is felül kellett vizsgálni. Békéscsabán ekkor huszonkét kisebb nyomdát szüntettek meg. A létszám ötven főről száznegyvennégy főre duzzadt, ami minőségromlást eredményezett. 1955. január 1-jén a laprészleget és a gyomai nyomdát leválasztották, a profil pedig a csomagolóanyag-gyártás lett. 1957 nyarán jóváhagyták a Békési Nyomda első rekonstrukcióját (építkezés, gépek, vásárlása, szakmunkás- és vezetőképzés). 1958-ban egy 15 éves tervjavaslat készült. 1961-ben megkezdődött a második fejlesztés előkészítése, az üzem létszáma 329 fő volt.

1964. április 30-án a Békési Nyomda egyesült a gyomai üzemmel, és a Kner nyomda nevet kapta. Még szinte be sem fejeződött a második beruházás, mikor már el is kezdték a III. rekonstrukció előkészítését, amely 1971-ben került átadásra. Tevan Andor neve sokáig nem kerülhetett számításba. Születésének 100. évfordulóján, 1987-ben programsorozatot szerveztek és emléktáblát avattak a Kner nyomda aulájában. A Kner nyomda II-es üzeme felvette a Tevan üzem nevet, Tevan könyvesbolt nyílt, Tevan Andor könyvkiadó alakult, az újonnan épült nyomdaipari szakközépiskola pedig Tevan Andorról lett elnevezve. A gazdasági változások miatt a felsorolt intézmények megszűntek vagy átalakultak, nevük megváltozott, de az emléktáblát még őrzik. Tevan Andor munkásságáról így írt Petőcz Károly: "... „az Alföld legmélyén” dolgozott egy irodalmár, művészetpártoló, ipari szervező, termelést rendszerező megszállott, akinek az volt a szerepe mindössze, hogy ”az Északi-sarkon narancsligetet” próbált telepíteni."

Források

• Füzesné Hudák Julianna: Kiállítás és ajánló bibliográfia a Tevan Nyomda alapításának centenáriuma alkalmából : Kner Nyomdaipari Múzeum, 2003 május 14.–augusztus 31., Gyomaendrőd. Gyomaendrőd : Gyomai Kner Nyomda Rt., 2003 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Gécs Béla: Nyomdászattörténeti töredékek. Békéscsaba : Gécs B., 2013 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Malatyinszki József: A békéscsabai Tevan-nyomda egy évszázada, 1903–2003. Békéscsaba : Kner-Tevan Alap., 2003 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Malatyinszki József: Egy évszázad mezsgyéjén : a Kner Nyomda gyomai és békéscsabai üzemeinek története. Békéscsaba ; Gyoma : Kner Nyomda, 1982 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Soltész Zoltánné: A magyar könyvnyomtatás képeskönyve 1473–1973. Budapest : Magyar Iparművészeti Főiskola, 1973
• Száz éve született Tevan Andor : megemlékezések az évforduló kapcsán. Békéscsaba ; Gyoma : Kner Nyomda, 1989 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Szíj Rezső: Tevan Andor kiadói munkássága. In: Körös népe : történelmi és néprajzi antológia, 4. Fel. szerk.: Maday Pál, Tábori György. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1963 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Tevan Andor: Narancsliget az Északi-sarkon : a nyomda könyvkiadásának történetéből. Békéscsaba ; Gyoma : Kner Nyomda, 1989 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Végh Oszkár: Nyomdászat Magyarországon : fejezetek a magyarországi nyomdászat 500 éves történetéből. Budapest : Táncsics, 1976 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Világ, 14. évf. 186. szám (1923. augusztus 19.) 5–6. p.

Kapcsolódó irodalom

• A Tevan nyomda- és kiadóvállalat történetéből, 1903–1949. Békéscsaba : Rózsa Ferenc Gimn. és Nyomdaipari Szakközépisk. ; Gyoma : Kner Nyomda, 1978 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Csapó Mária: Iratok a Tevan Nyomda államosításának történetéhez. In: Békési Élet, 24. évf. 3. szám (1989) 319–330. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Ecsedy Judit, V.: Könyvnyomtatás Békés Megyében. In: Magyar Grafika, 62. évf. 6. szám (2018) 50–62. p.
• Gaál Endre: A Tevan Nyomda- és Kiadóvállalat történetéből (1903–1949). In: Békési Élet, 14. évf. 3. szám (1979) 387–388. p.
• Gaál Endre: A Tevan-nyomda betűmintái : a mintakönyv hasonmásával. Gyoma : Kner Nyomda, 1985 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Gaál Endre: A Tevan-nyomda betűmintakönyve. In: Békési Élet, 17. évf. 1. szám (1982) 95–106. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Gaál Endre: A Tevan-nyomda betűmintakönyve. (Második rész) In: Békési Élet, 17. évf. 2. szám (1982) 240–252. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Gaál Endre: A Tevan-nyomda betűmintakönyve. (Harmadik rész) In: Békési Élet, 17. évf. 3. szám (1982) 355–367. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Haiman György: A Tevan Nyomda 1944. évi leltára. In: Békési Élet, 11. évf. 1. szám (1976) 129–131. p.
• Horváth Géza: A Kner nyomda II-es üzeme felvette Tevan Andor nevét. In: Magyar Grafika, 34. évf. 1. szám (1990) 27–28. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Malatyinszki József: A békéscsabai lapnyomda története. Békéscsaba : Kner-Tevan Alap. : Tevan Andor Gimn. és Nyomdaipari Szakközépisk., 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Malatyinszki József: A békéscsabai Tevan-nyomda egy évszázada. In: Bárka, 11. évf. 6. szám (2003) 142–144. p.
• Malatyinszki József: Nyomdász arcképcsarnok. Békéscsaba : Kner-Tevan Alap. : Szent-Györgyi Albert Gimn., Szakközépisk. és Koll., 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Mit gyárt a 100 éve alapított Kner Nyomda? In: Műszaki Élet, 37. évf. 21. szám (1982. október 14.) 17. p.
• Papp János: A szép könyv dicsérete : a Tevan könyvek kritikái. Békéscsaba ; Gyoma : Kner Nyomda, 1989 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Papp János: Centenáriumi gondolatok Tevan Andorról, a kiadóról és könyvművészről. In: Magyar Grafika, 34. évf. 1. szám (1990) 39–45. p.
• Papp János: Rédei Ildikó: A Tevan nyomda- és kiadóvállalat kiadványainak bibliográfiája. In: Békési Élet, 18. évf. 1. szám (1983) 138. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Pataki Márta, N.: Dr. Gaál Endre: A Tevan Nyomda betűmintái. In: Magyar Grafika, 30. évf. 2. szám (1986) 62–64. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Petőcz Károly - Szabó Ferenc: A Tevan-nyomda és a magyar nyomdakultúra. In: Magyar Grafika, 22. évf. 6. szám (1978) 47–53. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Pogány György: A magyar könyvgyűjtő kalauza. Budapest : Kiss József könyvkiadó, 2005 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Pogány György: Rédei Ildikó: A Tevan Nyomda- és Kiadóvállalat kiadványainak bibliográfiája. In: Könyvtáros, 32. évf. 1. szám (1982) 46. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Rédei Ildikó: A Tevan nyomda és kiadóvállalat kiadványainak bibliográfiája. Budapest : MNKV, 1981 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Tevan amatőr könyvek, 1913–1943. Budapest : Magvető ; Gyoma ; Békéscsaba : Kner Ny., 1978 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Tevan Andor: A könyv évezredes útja. Budapest : Művelt Nép, 1956 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Tevan Andor: Tevan Andor levelesládájából. Budapest : Gondolat, 1988 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Ván Hajnalka: A Jankay–Kolozsváry–Tevan Gyűjtemény. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múz., 2019 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)