Beliczey Miklós (1901–1977)
A BékésWiki wikiből
a (Kép feltöltése) |
(Javítás, új ketagória) |
||
(6 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
5. sor: | 5. sor: | ||
[[Fájl:Beliczey csalad kopjafa Csabaszabadi.jpg|bélyegkép|300px|A Beliczey család kopjafája]] | [[Fájl:Beliczey csalad kopjafa Csabaszabadi.jpg|bélyegkép|300px|A Beliczey család kopjafája]] | ||
- | '''[[1901]]. [[június 12.|június 12-én]] született [[Békéscsaba|Békéscsabán]]''', régi magyar földbirtokos családból. Apja [[Beliczey Géza ( | + | '''[[1901]]. [[június 12.|június 12-én]] született [[Békéscsaba|Békéscsabán]]''', régi magyar földbirtokos családból. Apja [[Beliczey Géza (1863–1938)|Beliczey Géza]] (magyar királyi főtanácsos, országgyűlési képviselő), anyja Baghy Lujza. Testvérei Mária és István. Apai nagyapja [[Beliczey István (1827–1902)|Beliczey István]] egykori főispán volt. A Beliczey család a 19. század első éveiben telepedett le Békés megyében, a Békéscsabához tartozó [[Gerendás|gerendási]] határban vettek földet. Apja halála után, Miklós örökölte az akkor még Békéscsabához tartozó csabaszabadi kúriát, illetve a csabai kúriát, amelyet még Beliczey Rudolf vásárolt meg az Urszinyiaktól. Így a Beliczeyek a teleket a csabai, a nyarakat pedig a csabaszabadi kúriában töltötték. |
'''Iskolai tanulmányait magántanulóként végezte.''' A középiskoláit Békéscsabán (itt érettségizett) és Budapesten végezte, majd a középiskola befejezése után '''a''' budapesti '''Közgazdaságtudományi Egyetemen folytatta a tanulmányait'''. Beutazta Európát, eljutott Afrikába és Amerikába is. | '''Iskolai tanulmányait magántanulóként végezte.''' A középiskoláit Békéscsabán (itt érettségizett) és Budapesten végezte, majd a középiskola befejezése után '''a''' budapesti '''Közgazdaságtudományi Egyetemen folytatta a tanulmányait'''. Beutazta Európát, eljutott Afrikába és Amerikába is. | ||
- | '''[[1936|1936-ban]] kötött házasságot''' egy osztrák grófnővel, ''' | + | '''[[1936|1936-ban]] kötött házasságot''' egy osztrák grófnővel (gróf Sermage József és gróf Westerholt-Gysenberg Ferdinandina leányával), '''Sermage Vilmával''', akitől '''három gyermeke született''': István, György és Borbála. |
'''[[1977]]. [[március 21.|március 21-én]] hunyt el.''' | '''[[1977]]. [[március 21.|március 21-én]] hunyt el.''' | ||
+ | |||
+ | [[Fájl:Beliczey Miklos csaladi sirhely.JPG|bélyegkép|300px|Neve a családi sírhelyen a békéscsabai Ligeti temetőben]] | ||
== Munkássága == | == Munkássága == | ||
28. sor: | 30. sor: | ||
== Lásd még == | == Lásd még == | ||
- | [[Beliczey Géza ( | + | * [[Beliczey Géza (1863–1938)]] |
== Források == | == Források == | ||
62. sor: | 64. sor: | ||
[[Kategória:Békéscsabai Százak]] | [[Kategória:Békéscsabai Százak]] | ||
[[Kategória:Politikusok]] | [[Kategória:Politikusok]] | ||
+ | [[Kategória:Beliczey család]] |
A lap jelenlegi, 2021. június 4., 12:08-kori változata
főispán
Tartalomjegyzék |
Élete
1901. június 12-én született Békéscsabán, régi magyar földbirtokos családból. Apja Beliczey Géza (magyar királyi főtanácsos, országgyűlési képviselő), anyja Baghy Lujza. Testvérei Mária és István. Apai nagyapja Beliczey István egykori főispán volt. A Beliczey család a 19. század első éveiben telepedett le Békés megyében, a Békéscsabához tartozó gerendási határban vettek földet. Apja halála után, Miklós örökölte az akkor még Békéscsabához tartozó csabaszabadi kúriát, illetve a csabai kúriát, amelyet még Beliczey Rudolf vásárolt meg az Urszinyiaktól. Így a Beliczeyek a teleket a csabai, a nyarakat pedig a csabaszabadi kúriában töltötték.
Iskolai tanulmányait magántanulóként végezte. A középiskoláit Békéscsabán (itt érettségizett) és Budapesten végezte, majd a középiskola befejezése után a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen folytatta a tanulmányait. Beutazta Európát, eljutott Afrikába és Amerikába is.
1936-ban kötött házasságot egy osztrák grófnővel (gróf Sermage József és gróf Westerholt-Gysenberg Ferdinandina leányával), Sermage Vilmával, akitől három gyermeke született: István, György és Borbála.
1977. március 21-én hunyt el.
Munkássága
1924-ben a gyulai járás szolgabírójává nevezték ki, ez idő alatt egy rövid ideig közigazgatási gyakornok is volt. Szolgabírói posztján 1929-ben véglegesítették. 1926-tól tagja volt Békés vármegye Törvényhatósági Bizottságának, valamint Békéscsaba város képviselő-testületének. 1928-tól felügyelő-bizottsági tagja lett az Első Gazdasági Vasútnak és választmányi tagja a Békésvármegyei Gazdasági Egyesületnek. Az 1927-ben megalakult Körösvidéki Motorsport ügyvezető elnöke, a szegedi Délvidéki Automobil Klubnak pedig alelnöke volt. Több szervezetben is elnöki tisztséget töltött be, így például: a Békéscsabai Római Katolikus Egyházközségben, a Csabai Vívó Egyletben, a Csabai Atlétikai Klubban és a Békésvármegyei Földműves Szövetkezetben is. A Körösvidék című napilapnál pedig az igazgatói feladatkört látta el. Nagyapjához hasonlóan birtokán dohánytermesztéssel foglalkozott.
1939-ben nevezték ki Békés vármegye főispánjává, tisztségét 1944. március 19-ig töltötte be. (A nyilas uralom alatt nem akart főispán lenni). Főispánsága alatt lemondott egyes bizottsági tagságáról, így a Békéscsabai megyei város képviselő-testületben viselt tagságáról is. Kapcsolata a várossal később is szoros maradt, 1942. szeptember 30-án Békéscsaba díszpolgárává választották.
Emlékezete
- Beliczey Miklós-emlékülést rendeztek a Békés Megyei Könyvtárban 2001. június 12-én. Az emlékülést a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület és a Békés Megyei Önkormányzat közösen rendezte.
- Beliczey tér: Csabaszabadiban teret neveztek el róla 2009-ben.
- 2015-ben emlékkötet jelent meg "Elvitte az ördög, főispán voltam és kubikos" címmel, mely Beliczey Miklós életrajzát mutatja be.
- 2019-től a Békés Megyei Kormányhivatal díszterme Beliczey Miklós nevét viseli.
Műve
- Emlékbeszéd gróf Széchenyi István születésének 150-ik évfordulója alkalmából. Gyula: Dürer ny., 1941.
Lásd még
Források
- A gerendási pusztából született község, Csabaszabadi. Szerk.: Harangozó Imre. Békéscsaba : Csabaszabadi Község Önkormányzata, 2018. 43. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Beliczey Miklós: Elvitte az ördög. Főispán voltam és kubikus. Szerk.: Both Imre. Csabaszabadi: Beliczey István, 2015. 27. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája, 1699, 1715-1950: főispánok és alispánok. (Közlemények Békés megye és környéke történetéből ; 8.) Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2002. 67-69. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Papp Gábor: Igazságot szolgáltattak: Beliczey termet avattak a kormányhivatalban. In: Beol.hu (Látogatva: 2019. 12. 15.)
Kapcsolódó irodalom
- Békés Megyei Hírlap, 50. évf. 124. szám, 1995. május 29. 7. p.
- Békés Megyei Népújság, 43. évf. 217. szám, 1988. szeptember 10. 7. p.
- Békés Megyei Népújság, 55. évf. 224. szám, 1988. szeptember 10. 7. p.
- Békés, 68. évf. 29. szám, 1936. február 5. 4. p.
- Békés, 69. évf. 132. szám, 1937. június 15. 2. p.
- Békésmegyei Közlöny, 54. évf. 117. szám, 1927. május 24. 1. p.
- Békésmegyei Közlöny, 54. évf. 117. szám, 1927. május 24. 2. p.
- Békésmegyei Közlöny, 56. évf. 163. szám, 1929. december 18. 1. p.
- Békésmegyei Közlöny, 59. évf. 273. szám, 1932. december 11. 5. p.
- Békésmegyei Közlöny, 63. évf. 245. szám, 1936. október 25. 7. p.
- Békésmegyei Közlöny, 64. évf. 133. szám, 1937. június 15. 3. p.
- Napi Hírek, 1939. szeptember 28., 23. kiadás
- Szarvas és vidéke, 60. évf. 4. sz., 1944. január 28. 2. p.
Külső hivatkozások
- Dányi László: Emlékirat jelenik meg Beliczey Miklós főispán hagyatékából a hir6.hu oldalon
- Elvitte az ördög főispán voltam és kubikos a zrnko-magocska.hu oldalon
- Körösvidéki kastélyromok nyomában 1. 2016.11.09. – Beliczey-kastély, Csabaszabadi a korosvidek.blog.hu oldalon
- Ursziny–Beliczey-kúria. In: Csabai házak blog