Beliczey Géza (1863–1938)
A BékésWiki wikiből
a (Belső hivatkozások javítása) |
(Belső hivatkozás, Új kategória) |
||
| (Egy közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
== Élete == | == Élete == | ||
| - | Régi magyar nemesi család sarjaként '''született [[Békéscsaba|Békéscsabán]] [[1863]]. [[április 28.|április 28-án]]''', bajczai [[Beliczey István (1827–1902)|Beliczey István]] és [[Konopy-Cziglera Antónia Alojzia Johanna (1838–1911)|Konopy-Cziglera Antónia Alojzia Johanna]] gyermekeként. Gézának 2 fiú és 3 lánytestvére született. | + | Régi magyar nemesi család sarjaként '''született [[Békéscsaba|Békéscsabán]] [[1863]]. [[április 28.|április 28-án]]''', bajczai [[Beliczey István (1827–1902)|Beliczey István]] és [[Konopy-Cziglera Antónia Alojzia Johanna (1838–1911)|Konopy-Cziglera Antónia Alojzia Johanna]] gyermekeként. Gézának 2 fiú-(József, Tibor) és 3 lánytestvére (Ilona, Etelka Erzsébet) született. |
A reáliskolát Aradon és Körmöcbányán, '''műegyetemi tanulmányait Grazban és Bécsben végezte'''; a Hochschule für Bodenkulturnak is hallgatója volt. Iskolái elvégzése után tanulmányútra indult, s bejárta Franciaországot, Angliát és Svájcot. | A reáliskolát Aradon és Körmöcbányán, '''műegyetemi tanulmányait Grazban és Bécsben végezte'''; a Hochschule für Bodenkulturnak is hallgatója volt. Iskolái elvégzése után tanulmányútra indult, s bejárta Franciaországot, Angliát és Svájcot. | ||
| 12. sor: | 12. sor: | ||
== Munkássága == | == Munkássága == | ||
| - | Kozma Ferenc '''gyakornok'''nak nevezte ki '''[[Mezőhegyes|Mezőhegyesen]]''', majd egy év után '''átvette atyja birtokának vezetését'''. [[1867|1867-ben]] mint [[Gerendás|gerendási]] nagybirtokos, [[Rosenthal Ignác (1850?–1905)|Rosenthal Ignác]] gőzmalom-tulajdonossal előmunkálati engedélyhez jutottak a [[Csanádapáca]]–[[Újkígyós]]–[[Békéscsaba]]–[[Doboz]] között építendő gazdasági vasút kialakítására. '''Feleségével, [[Baghy Alojzia (1873-1963)|Baghy Alojziával]] Törökszentmiklóson házasodtak össze''' [[1894|1894-ben]]. Három gyermekük született, Mária Antoinette Lujza, István és Miklós. | + | Kozma Ferenc '''gyakornok'''nak nevezte ki '''[[Mezőhegyes|Mezőhegyesen]]''', majd egy év után '''átvette atyja birtokának vezetését'''. [[1867|1867-ben]] mint [[Gerendás|gerendási]] nagybirtokos, [[Rosenthal Ignác (1850?–1905)|Rosenthal Ignác]] gőzmalom-tulajdonossal előmunkálati engedélyhez jutottak a [[Csanádapáca]]–[[Újkígyós]]–[[Békéscsaba]]–[[Doboz]] között építendő gazdasági vasút kialakítására. '''Feleségével, szécsényi [[Baghy Alojzia (1873-1963)|Baghy Alojziával]] Törökszentmiklóson házasodtak össze''' [[1894|1894-ben]]. Három gyermekük született, Mária Antoinette Lujza, István és [[Beliczey Miklós (1901–1977)|Miklós]]. |
Beliczey '''meghatározó szerepet játszott Békés vármegye gazdasági és politikai életében'''. [[1903|1903-ban]] a Békésmegyei Gazdasági Egylet alelnökévé választották. Fábry Sándor főispán utódaként is szóba került a neve [[1907|1907-ben]], azonban nem őt, hanem a függetlenségi párti Justh Jánost választották. [[1908|1908-ban]] a békéscsabai lakosokkal adóleírást kért, amit elutasítottak. Gróf Wenckheim Dénes helyett [[1911|1911-ben]] megválasztották a vármegyei lótenyésztő bizottság elnökévé. | Beliczey '''meghatározó szerepet játszott Békés vármegye gazdasági és politikai életében'''. [[1903|1903-ban]] a Békésmegyei Gazdasági Egylet alelnökévé választották. Fábry Sándor főispán utódaként is szóba került a neve [[1907|1907-ben]], azonban nem őt, hanem a függetlenségi párti Justh Jánost választották. [[1908|1908-ban]] a békéscsabai lakosokkal adóleírást kért, amit elutasítottak. Gróf Wenckheim Dénes helyett [[1911|1911-ben]] megválasztották a vármegyei lótenyésztő bizottság elnökévé. | ||
| 64. sor: | 64. sor: | ||
[[Kategória:Békéscsabai Százak]] | [[Kategória:Békéscsabai Százak]] | ||
[[Kategória:Személyek]] | [[Kategória:Személyek]] | ||
| + | [[Kategória:Beliczey család]] | ||
A lap jelenlegi, 2021. június 4., 11:47-kori változata
földbirtokos, országgyűlési képviselő, „Békéscsaba és Békés vármegye Széchenyije”
Tartalomjegyzék |
Élete
Régi magyar nemesi család sarjaként született Békéscsabán 1863. április 28-án, bajczai Beliczey István és Konopy-Cziglera Antónia Alojzia Johanna gyermekeként. Gézának 2 fiú-(József, Tibor) és 3 lánytestvére (Ilona, Etelka Erzsébet) született.
A reáliskolát Aradon és Körmöcbányán, műegyetemi tanulmányait Grazban és Bécsben végezte; a Hochschule für Bodenkulturnak is hallgatója volt. Iskolái elvégzése után tanulmányútra indult, s bejárta Franciaországot, Angliát és Svájcot.
Budapesten halt meg 1938. május 2-án, a békéscsabai katolikus temetőben, a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra.
Munkássága
Kozma Ferenc gyakornoknak nevezte ki Mezőhegyesen, majd egy év után átvette atyja birtokának vezetését. 1867-ben mint gerendási nagybirtokos, Rosenthal Ignác gőzmalom-tulajdonossal előmunkálati engedélyhez jutottak a Csanádapáca–Újkígyós–Békéscsaba–Doboz között építendő gazdasági vasút kialakítására. Feleségével, szécsényi Baghy Alojziával Törökszentmiklóson házasodtak össze 1894-ben. Három gyermekük született, Mária Antoinette Lujza, István és Miklós.
Beliczey meghatározó szerepet játszott Békés vármegye gazdasági és politikai életében. 1903-ban a Békésmegyei Gazdasági Egylet alelnökévé választották. Fábry Sándor főispán utódaként is szóba került a neve 1907-ben, azonban nem őt, hanem a függetlenségi párti Justh Jánost választották. 1908-ban a békéscsabai lakosokkal adóleírást kért, amit elutasítottak. Gróf Wenckheim Dénes helyett 1911-ben megválasztották a vármegyei lótenyésztő bizottság elnökévé.
A Gazdasági Egylet alapszabály-módosítását követően, 1912-ben elnökké választotta. 1913-ban munkapárti programjával Békéscsabán országgyűlési képviselővé választották és 1918-ig tevékeny politikai szerepet folytatott. A forradalmak idején tanúsított magatartása miatt üldözték, a diktatúra alatt a szolnoki börtönben raboskodott. Ezt követően újkígyósi birtokára vonult vissza. 1921-ben alelnöke lett az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek. 1922-ben a Békésmegyei Gazdasági Egylet örökös tiszteletbeli elnökévé nevezték ki. Érdemei elismeréséül 1922-ben megkapta a gazdasági főtanácsosi címet, és a Signum Laudis, a II. oszt. érdemkereszt tulajdonosa lett. Terményeivel és állat állományával számtalan díjat nyert. Többször Békés vármegye legtöbbet adózói között volt. Felülfizető volt különböző kulturális esteken.
Élénk közéleti szereplést folytatott, tevékenyen foglalkozott a közgazdaság kérdéseivel. Békés megye törvényhatósága 1927-ben majd 1937-ben ismét a felsőház tagjává választotta, ami a megyeszerte őt övező tiszteletnek volt köszönhető. Elnöke lett a Békés vármegyei Általános Takarékpénztár Egyesület Rt.-nek és a Békés vármegyei Lótenyésztési Bizottmánynak. A sok kitüntető tisztség mellett tagja volt az Országos Mezőgazdasági Kamarának, a Pesti Hazai Első Takarékpénztárnak, az Első Magyar Általános Biztosító Rt. választmányának, a Békéscsabai Kisgazdák Áru- és Hitelszövetkezet igazgatóságának, a Körösvidék Rt. igazgatóságának, az Alföldi Első Gazdasági Vasút igazgatóságának; továbbá díszelnöke lett a Békéscsabai Kisgazdák Egyesületének. Alapító elnöke volt a Békéscsabai Sertéshizlaló Részvénytársaságnak.
Több mint harminc éven át volt meghatározó személyisége a város és Békés vármegye gazdasági életének.
Emlékezete
Források
- Baiczai Beliczey Géza. In: Körösvidék. 19. évf. 99. szám (1938. május 4.) 1–2. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békés Megyei Hírlap, 53. évf. 49. szám (1998. február 27.) 13. p. (Látogatva: 2017. 06. 27.)
- Békés vármegye. Budapest: Békésvm. Monográfiája Szerk., 1936. 490. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békés, 43. évf. 42. szám (1911. október 15.) 3. p. (Látogatva: 2017. 06. 27.)
- Békés, 50. évf. 19. szám (1918. május 12.) 3. p. (Látogatva: 2017. 06. 27.)
- Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. szerk.: Korniss Géza. Békéscsaba: Körösvidék ny., 1930. 419. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békésmegyei fejek. 1929. Békéscsaba: Corvina ny., 1929. 105. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békésmegyei Közlöny, 34. évf. 47. szám (1907. június 6.) 1. p. (Látogatva: 2017. 06. 30.)
- Békésmegyei Közlöny, 35. évf. 48. szám (1908. június 14.) 4. p. (Látogatva: 2017. 06. 30.)
- Békésmegyei Közlöny, 36. évf. 75. szám (1909. szeptember 19.) 4. p. (Látogatva: 2017. 06. 28.)
- Békésmegyei közlöny, 51. évf. 42. szám (1924. március 4.) 3. p. (Látogatva: 2017. 06. 27.)
- Békésmegyei közlöny, 53. évf. 26. szám (1926. február 2.) 1. p. (Látogatva: 2017. 06. 28.)
- Békésmegyei Közlöny, 53. évf. 293. szám (1926. december 25.) 1. p. (Látogatva: 2017. 06. 30.)
- Békésmegyei közlöny, 64. évf. 253. szám (1937. november 7.) 2. p. (Látogatva: 2017. 06. 27.)
- Békésvármegye tíz éve. 1918–1928. Gyula: Orosházi Friss Újság, 1929. 6. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. 2.köt. Budapest: Argumentum K. 1993. 944–945. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Magyar Családtörténet-kutató Egyesület. Magyar Családtörténeti Adattár (Látogatva: 2017. 06. 28.)
- Magyar politikai lexikon. (Magyar politikusok). 1914–1929. Budapest : Európa, 1929. 38. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Rell Lajos: Az Alföldi Első Gazdasági Vasút vonalhálózatának kiépítése In. Békési Élet, 7. évf. 2. szám (1972) 214.p (Látogatva: 2017. 06. 29.)
Kapcsolódó irodalom
- Beliczey Géza és Kállay Ödön kitüntetése In. Körösvidék, 3. évf. 70. szám (1922. március 25.) (Látogatva: 2017. 07. 25.)
- Beliczey Géza programjai : Békéscsaba, okt. 13. In. Békésmegyei közlöny, 33. évf. 86. szám (1906. október 14.) 1. p. (Látogatva: 2017. 07. 25.)
- Galli Károly: Az I. világháború forgatagában : egy békéscsabai főhadnagy visszaemlékezései. Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 6. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2015. (Látogatva: 2017. 07. 25.)
Külső hivatkozások
- Beliczey Géza In. wikipedia (Látogatva: 2017. 07. 25.)
- Dányi László: Emlékirat jelenik meg Beliczey Miklós főispán hagyatékából (Látogatva: 2017. 07. 25.)
- Urszinyi-Beliczey-kúria (Látogatva: 2017. 07. 25.)
