Beliczey István (1827–1902)

A BékésWiki wikiből

A lap jelenlegi, 2021. június 4., 11:40-kori változata

vármegyei főispán, főpénztárnok, országgyűlési képviselő

Beliczey István

Élete

Beliczey István

A Beliczey család kopjafája

Bajczai Beliczey István 1827. március 14-én született Békéscsabán. Édesapja Beliczey József (táblabíró, majd főpénztárnok), édesanyja Lechner Franciska. Testvérei: Hermina, Károly Ede, Júlia, Mária, Rezső és Izabella.

Két évet a nagyváradi katonai intézményben töltött, majd a Bécsi Politechnikum hallgatója volt. 1847-től Olaszországban tanult. 1848-ban a magyarországi események hatására csatlakozott a márciusi ifjak mozgalmához. A németgyulai nemzetőrség hadnagyává választották meg.

Konopi Konopy Antóniával (1838–1911) kötött házasságából hat gyermek született: József (1860–1891), Géza , Tibor (1864–?), Ilona (1867–?), Etelka (1871–1879) és Erzsébet (1876–?). Felesége a Vöröskereszt Egylet csabai fiókjának elnöke volt.

1902. január 11-én halt meg Békéscsabán.

Munkássága

1860. december 11-én Békés vármegye főpénztárnoka lett, mely tisztséget az édesapja is viselte. Azonban hamar lemondott tisztségéről és néhány évre visszavonult a politikai élettől. 1865-ben visszatért és az ebben az évben megtartott képviselőválasztást megnyerve Gyula város képviselőjének választották. Megbízatása három év múlva lejárt, majd visszavonult a közszerepléstől és birtokainak igazgatásával foglalkozott. Ezt sokáig nem élvezhette, hiszen az 1869-es választáson a balpárt jelöltjeként ismét őt választották meg képviselőnek.

Másodszori képviselősége után ismét egy közélettől és politikától mentes korszak következett az életében. Ebben az időszakban gerendási magánbirtokán és a bihari birtokán gazdálkodott. Az Alföldön elsőként alakított ki mintagazdaságot, főként a dohánytermesztés terén ért el sikereket. Eredményei hozzájárultak külföldi útjához is, ahova Gorove István földművelésügyi miniszter küldte Beliczeyt, Molnár György debreceni képviselővel együtt. Többek között Németországban, Franciaországban, Olaszországban tanulmányozták az ottani dohánytermesztést. 1873-tól a Békésmegyei Gazdasági Egylet elnöke lett, melyet évtizedeken keresztül aktívan és sikeresen vezetett. 1876-ban a Tomcsányi István halálával megüresedő főispáni tisztségre őt nevezték ki. Főispánsága alatt jelentős fejlődések kezdődtek el a vármegyében: elindult a fontosabb utak kikövezése, kibővült a vármegyei székház, támogatta a helyi kisvasútépítést, illetve a vízszabályozás területén is komoly érdemei voltak (Körösök szabályozása). Létrehozta a vármegyei nyugdíjalapot. Szorgalmazta egy új – a megyeszékhelyen létesülő – megyei múzeum létrejöttét.

Főispáni tisztsége alól 1889-ben mentették fel, saját kérelmére. Miután visszavonult, gerendási birtokán gazdálkodott tovább. Szülővárosára 2000 forintot hagyományozott.

Díjak, kitüntetések

• Az 1881-es árvízkor végzett munkájáért a király a Lipót-rend lovagkeresztjével tüntette ki.
• 1897-ben a Szent István Rend kiskeresztjét kapta meg.

Emlékezete

• 2009-ben teret neveztek el a Beliczey családról Csabaszabadiban.

Művei

• Beliczey István – Molnár György jelentése a dohányügy tanulmányozása végett, tekintettel annak földmívelési, gyáripari, nemzetgazdasági és financzialis oldalaira.

Lásd még

• Beliczey Géza

Források

• A Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténeti Társulat Évkönyve. Békéscsaba, 2010. 136. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Erdész Ádám: Válogatás Kóhn Dávid írásaiból. Cikkek, krónikák, legendák – Gyulai füzetek 14. (Gyula, 2004) 153-156. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715–1950: Főispánok és alispánok. Közlemények Békés megye és környéke történetéből ; 8. Gyula, (kiadó nélkül), 2002. 64-67. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Kóhn Dávid: Hatvan év múltán. Visszaemlékezések. Gyula, 1936. 117., 293–295. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Özv. Beliczey Istvánné. In: Békésmegyei Közlöny, 38. évf. 29. szám (1911. április 9.) 3–4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Réthy Zsigmond: Gerendás története. Gerendás Közs. Önkorm., 2000. 58–59. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Scherer Ferenc, Dr.: Gyula város története II. kötet. Gyula M. város kiadása. Gyula, 1938. 9., 117. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Kapcsolódó irodalom

• Békés, 10. évf. 9. szám (1891. március 1.) 1. p.
• Békés, 29. évf. 24. szám (1897. június 13.) 2. p.
• Békés, 34. évf. 3. szám (1902. január 19.) 2. p.
• Békés, 36. évf. 1. szám (1904. január 3.) 3. p.
• Békés, 8. évf. 17. szám (1889. április 28.) 1. p.
• Békési Élet, 3. évf. 1. szám (1968) 5. p.
• Békésmegyei Közlöny, 24. évf. 45. szám (1897. június 6.) 2. p.
• Békésmegyei Közlöny, 25. évf. 31.szám (1898. április 17.) 2. p.
• Békésmegyei Közlöny, 29. évf. 5. szám (1902. január 16.) 1. p.
• Békésmegyei Közlöny, 45. szám (1897. június 6.) 2. p.
• Békésvármegye Hivatalos Lapja, Hivatalos Közlemények, 5. évf. 8. szám (1902. február 20.) 37. p.
• Erdész Ádám: Válogatás Kóhn Dávid írásaiból. Cikkek, krónikák, legendák – Gyulai füzetek 14. Gyula, 2004. 153. p.
• Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715–1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. Gyula, 2002. 64. p.

Külső hivatkozások

• Beliczey István. In: Wikipedia
• Csabaszabadiban teret neveztek el a Beliczey családról a bekesmegye.com honlapon