Méntelep (Békéscsaba)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(→A méntelep története)
a (Kép feltöltése)
 
(15 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
-
1860-tól 1944-ig működött a Békéscsabai Magyar Királyi Állami Méntelep. Megszűnése után stadion épült a helyén. Ma lakóházak állnak ott.
 
-
 
== A méntelep története ==
== A méntelep története ==
-
1860-tól 1944-ig működött Békéscsabán. Fennhatósága alá Békés és Arad megye lótenyésztése tartozott. Feladata a jó minőségű katonai és mezőgazdasági ló tenyésztése volt. Békéscsabán a Kazinczy úton volt. A parancsnoki épület és a tiszti lakás még mindig áll, de az udvaron a Kazinczy lakótelep emeletes házai vannak. A méntelepet 1944-ben lebombázták, utána futballpályává alakult. A parancsnoki épülettel szemben voltak a ménistállók, ahol 360 lovat lehetett elhelyezni. Vele szemben volt a lovarda, de ott ma a tűzoltó laktanya áll. A fedeztetési szín a Tinódi utca felől volt. A méntelep parancsnokai önállóak voltak, viszont anyagiakban a Lótenyésztési Főosztály főnökének, katonai oldalról a táboroknak voltak alárendelve. Ezért az 1867. évi kiegyezés utáni rendszer 1938-ig ugyanolyan maradt. Erdély, Felvidék és Délvidék visszacsatolása után két ménest és hét méntelepet állítottak fel. A békéscsabai méntelep a nagykőrösi kerületi parancsnokság alá tartozott. A méneskarnak saját sorozott legénysége volt. Legénységét a Honvéd Méneskar válogatta ki lóval bánni tudó fiatalemberekből. Az újoncokat méneken tanították, de kisebb-nagyobb problémák merültek fel a mének heves természete miatt. Az oktatásba beletartozott az elméleti, gyakorlati lovaglás, valamint a tenyésztéssel kapcsolatos nyilvántartások kezelése is. Békéscsabára méneskari katonák a II. világháború után nem tértek vissza. Leszereltek és méntelepvezetők vagy fedeztetési állomásvezetők lettek. 1945-től a fedeztetési állomás az Andrássy utcai laktanya (Békéscsaba) istállójában, 1950-58-ig a Szerdahelyi utca Mesterséges Termékenyítő Állomáson volt, utána az Alvégi legelőn lévő városi istállóba telepítették át, ahol 1961-ben megszűnt.
+
[[Fájl:Bcs mentelep kepeslap 00125.jpg|bélyegkép|300px|Méntelep (képeslap)]]
 +
A Magyar Királyság területén az állami ménesek mellett a lóállomány javítására '''négy méntelepet állítottak fel székesfehérvári, nagykőrösi, debreceni és sepsiszentgyörgyi központtal'''. A négy méntelep alá összesen '''tizenkilenc ménteleposztály''' tartozott, többek között a '''Magyar Királyi Állami Méntelep Békéscsabán'''.
-
== Dr. Korompai Viktor (1895-1982) ==
+
A csabai méntelepet '''[[1893]]-ban hozták létre'''. A 43.850 négyzetméternyi területen fekvő telep létrehozásának '''célja a magyar lótenyésztés előremozdítása''' volt.  
-
Harcolt az I. világháborúban is. 1921-ben került a méntelepre és a II. világháború végéig ott dolgozott. A világháborúban szolgált, majd menekülés után Klagenfurtban hadifogságba esett. 194-ben, menekült a Dunántúlra Vály László alezredessel, illetve több altiszttel és azok családjaival. A lovakat vonattal vitték utánuk. A méntelep Eholfingba menekült. A mének így életben maradtak. 1947-ben kb. 170 lóval tértek vissza vonattal. Az utazást nehezítette, hogy angol, orosz, amerikai zónákon kellett keresztülmenniük. 1947 augusztusában átlépték a határt, Komáromba mentek, ahol Vály és Korompai tételesen átadták a lovakat a magyar hatóságoknak. Ezzel párhuzamosan folyt a hivatásos állomány igazoltatása is, ami rengeteg kellemetlenséggel járt. 1947-től több helyen volt állatorvos, nyugdíjazása után tudományos megfigyeléseket végzett.
+
-
[[Fájl:Dr_Korompai_Viktor.jpg]]
+
A Mezőhegyesi ménesbirtok mérnökének '''Tattál Károlynak''' a tervei szerint [[1893]]-ban '''[[Wagner József (1861–1917)|Wagner József]]''' állami építészeti főmérnök kivitelezésében elkészült az ország legkorszerűbb méntelepe a Kazinczy utcán. Az épületben '''irodák, kantin, őrszoba, konyha, szertár''' szolgálta ki a 200-300 fős legénységet. A '''parancsnoki és állatorvosi lakóházak''' között épült meg a két, 80-80 ló elhelyezésére alkalmas '''istálló'''.
-
== Dubszky Ferenc (1914-2003) ==
+
'''Az [[1944]]-es bombázás során a törzskönyvek, irattári anyagok elvesztek.''' 1945-től a fedeztetési állomás az Andrássy úti laktanya istállójába került át, majd [[1950]]–[[1958]] között a Szerdahelyi utcai Mesterséges Termékenyítési Állomáson kapott helyet. Ezután áttelepítették az Alvégi legelőn levő városi istállóba, ahol '''[[1961]]-ben végleg bezárásra került'''.
-
'''1934-ben katona''' volt a '''szentesi Árpád Fejedelem Huszárzászlóaljnál'''. Innen került a méntelepre. Miután elvégezett egy tanfolyamot, karpaszományosként szolgált. Később a Lovastanár Képző Parancsnokságon oklevelet szerzett. Békéscsabára már zászlósként ment vissza. A Bécsi Spanyol Lovasiskolába akarták küldeni, de a háború miatt nem tudott elmenni. 1942-ben '''hadnagy''', 1944-ben '''főhadnagy''' volt. Örkénytáborban érte a front, de nem esett fogságba. A háború után a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott, majd leszerelt. Őrnagyként ment nyugdíjba. 2003-ban hunyt el, ő volt az utolsó méneskari tiszt.
+
-
[[Fájl:Dubszky Ferenc (1914-2003).jpg]]
+
== Elhelyezkedése ==
-
== A méntelep beosztott tiszthelyettesei ==
+
'''A Békéscsabai Magyar Királyi Állami Méntelepet a Tinódi, Szerdahelyi, Ihász és Kazinczy utcák határolták'''. A '''Kazinczy utcán parancsnoki épület''', az '''Ihász utca sarkán tiszti lakás''' volt, ezek az épületek még megvannak, a három ménistálló azonban egy [[1944]]-es bombatalálat után megsemmisült. '''A mai tűzoltó laktanya helyén lovarda állt''', a Tinódi utca felől lehetett megközelíteni a fedeztetési színt és egy állatorvosi laboratóriumot.
-
=== Békési Mihály (1908-2000) ===
+
== Működése ==
-
'''Kiskorától''' kezdve lovakat tenyésztett. 1930-ban vonult be a Kecskeméti Huszárezredbe. Onnan került '''a méntelepre'''. Sok tanfolyamon vett részt. Ekkor már törzsőrmester volt. 1942-ben családjával Csíkszeredára kellett mennie, ahol szolgálatvezető lett egy méntelepen, ahol lipicai mének voltak. '''1944-ben''' a ménteleppel együtt '''menekültek'''. 1945-ben Ajkán hadifogoly volt, de 1947-ben visszatért. Békéscsabai intézmény már megszűnt, ezért a szarvasi méntelepre ment. Később a Mezőberényi Fedeztetési Állomáson volt vezető. Nyugdíjazásáig a Békési Fedeztető Állomáson dolgozott. 1994-ig a Tsz-beli lovakat gondozta, mint ménápoló. Békésen '''tagja volt a lótenyésztő bizottságnak'''.
+
-
[[Fájl:Bekesi_Mihaly.jpg]]
+
-
=== Bartha Lajos (1916-1992) ===
+
'''A ménesek és méntelepek parancsnokai anyagilag a Lótenyésztési Főosztály vezetőjének, katonailag a katonai felügyelő tábornoknak voltak közvetlenül alárendelve.''' A méneskarnak '''saját sorozott legénysége''' volt, akik közé lóval bánni tudó fiatalemberek kerülhettek be. '''A szolgálati idő három év volt, ami után a méneskari huszár a területileg illetékes huszárezred tartalékába került.'''
-
'''15 évesen''' kezdett '''lovakkal foglalkozni'''. Először katonaként, majd '''tiszthelyettes őrmesterként''' volt a Békéscsabai Magyar Királyi Állami Méntelepen. Sok továbbképzésen vett részt. Több méntelepen is szolgált. A front elől a hátországba menekült, de hadifogságba esett. A békéscsabai méntelep megszűnése után a Szarvasi, Gyomai és Szeghalmi Fedeztetési Állomásokon dolgozott. 1971-ben nyugdíjazták.
+
-
[[Fájl:Bartha_Lajos.jpg]]
+
== A méntelep személyi állománya ==
-
=== Domokos Imre (1922-1997) ===
+
*[[Vály László (alezredes)]]
-
Már 3 éves korában érdekelték a lovak, Egész életében a velük foglalkozott. 1943-ban Békéscsabára került. Mivel jó katona volt, ezért fogatossá nevezték ki. 1944-ig minden rendben ment, de ekkor az összes lovat a Dunántúlra szállították. Végül Tulingenben telepedtek le. A háború végén Somlai Istvánnal és 4 lóval indultak haza. Lassan haladtak. Szentgotthárdnál lépték át a határt. 1946-ban érkeztek Békésre. A megérkezés után jelentkezett a bírónál a békéscsabai méntelep megsemmisülése miatt. A lovak egy ideig nála voltak. Mikor a Földművelésügyi Minisztérium tudomást szerzett a róluk, megjutalmazták. A pénzből gépeket vásárolt, de ezeket 1951-ben be kellett szolgáltatni. Ő is benne volt a községi lótenyésztési bizottságban. Miattuk ért el a lótenyésztés Békésen kitűnő színvonalat a háború után.
+
-
[[Fájl:Domokos_Imre.jpg]]
+
*Dr. [[Korompai Viktor (1895–1982)]]
 +
 
 +
*[[Dubszky Ferenc (1914–2003)]]
 +
 
 +
*[[Békési (Bartik) Mihály (1908–2000)]]
 +
 
 +
*[[Barha Lajos (1916–1992)]]
 +
 
 +
*[[Domokos Imre (1922–1997)]]
== Lásd még ==
== Lásd még ==
34. sor: 35. sor:
*[[Mezőhegyesi Ménesbirtok]]
*[[Mezőhegyesi Ménesbirtok]]
-
*[[Kiss Imre (fogathajtó)]]
+
*[[Kiss Imre (1937–2009)]]
-
== Forrás ==
+
*[[Békéscsaba bombázása-emléktábla (Békéscsaba)]]
-
*Hankó József: Lovak és lovasok Békés megyében, Gyula : Linotype Bt, 2003.
+
== Képgaléria ==
-
*[http://www.http://bekes.archivportal.hu/ Békés Megyei Levéltár]
+
 
 +
<Gallery>
 +
Fájl:Mentelep parositasijegy KerteszJ.jpg|Párosítási-jegy
 +
</Gallery>
 +
 
 +
== Források ==
 +
 
 +
* Gécs Béla: Békéscsaba Anno... városunk régi és mai arca, 101 éve épült a Magyar Királyi Állami Méntelep. In: Heti Mérleg, 4. évf. 28. sz. (1994. július 14.) 8. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, elektronikus változat: [http://csabaimerleg.hu/adat/dokumentumtar/hu292_csabai_merleg_1994_28.pdf])
 +
* Hankó József: Lovak és lovasok Békés megyében. 1. köt. Gyula : Linotype Bt., 2003 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Megemlékezés Csabai-Wagner József építészről. In: [http://www.bekescsabaivarosvedok.hu/author/admin/ Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület honlapja] (Látogatva: 2014. 11. 19.)
 +
* Podmaniczky Gyula: Magyarország ménesei 1903-ban. In: [http://www.omgk.hu/AH2012/2/magyarorszag_menesei_2.htm Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ] (Látogatva: 2014. 11. 19.)
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==
-
*Hankó József: Lovak és lovasok Békés megyében, Gyula : Linotype Bt, 2003.
 
 +
* Magyar Lovaskönyv. Budapest : Natura : Corvina, 1988 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==
 +
 +
* Antik békéscsabai fotók és képeslapok gyűjteménye. In: [http://antikfoto.hu/search.php?q=m%C3%A9ntelep&r=0 Antikfotó] (Látogatva: 2014. 12. 10.)
 +
* Békéscsaba bombázása 1944 Szeptember 21. In: [http://www.roncskutatas.hu/node/12473 A II. Világháború Hadtörténeti Portálja] (Látogatva: 2014. 12. 10.)
 +
* [http://epa.oszk.hu/01800/01814/00011/pdf/Statisztikai_Szemle_EPA01814_1928_11_1173-1174.pdf Cikk az állami méntelepekről]
 +
* [http://www.europeana.eu/portal/record/09408/EDE58D9BC58C6374FCAE9A974E890F2C82997CCB.html Képeslap a méntelepről]
 +
* [http://www.lovasszovetseg.hu/index.php?page=315 Magyar Lovas Szövetség]
 +
 +
[[Kategória: Békéscsaba]]
 +
[[Kategória: Épített értékek]]

A lap jelenlegi, 2021. május 25., 15:27-kori változata

Tartalomjegyzék

A méntelep története

Méntelep (képeslap)

A Magyar Királyság területén az állami ménesek mellett a lóállomány javítására négy méntelepet állítottak fel székesfehérvári, nagykőrösi, debreceni és sepsiszentgyörgyi központtal. A négy méntelep alá összesen tizenkilenc ménteleposztály tartozott, többek között a Magyar Királyi Állami Méntelep Békéscsabán.

A csabai méntelepet 1893-ban hozták létre. A 43.850 négyzetméternyi területen fekvő telep létrehozásának célja a magyar lótenyésztés előremozdítása volt.

A Mezőhegyesi ménesbirtok mérnökének Tattál Károlynak a tervei szerint 1893-ban Wagner József állami építészeti főmérnök kivitelezésében elkészült az ország legkorszerűbb méntelepe a Kazinczy utcán. Az épületben irodák, kantin, őrszoba, konyha, szertár szolgálta ki a 200-300 fős legénységet. A parancsnoki és állatorvosi lakóházak között épült meg a két, 80-80 ló elhelyezésére alkalmas istálló.

Az 1944-es bombázás során a törzskönyvek, irattári anyagok elvesztek. 1945-től a fedeztetési állomás az Andrássy úti laktanya istállójába került át, majd 1950–1958 között a Szerdahelyi utcai Mesterséges Termékenyítési Állomáson kapott helyet. Ezután áttelepítették az Alvégi legelőn levő városi istállóba, ahol 1961-ben végleg bezárásra került.

Elhelyezkedése

A Békéscsabai Magyar Királyi Állami Méntelepet a Tinódi, Szerdahelyi, Ihász és Kazinczy utcák határolták. A Kazinczy utcán parancsnoki épület, az Ihász utca sarkán tiszti lakás volt, ezek az épületek még megvannak, a három ménistálló azonban egy 1944-es bombatalálat után megsemmisült. A mai tűzoltó laktanya helyén lovarda állt, a Tinódi utca felől lehetett megközelíteni a fedeztetési színt és egy állatorvosi laboratóriumot.

Működése

A ménesek és méntelepek parancsnokai anyagilag a Lótenyésztési Főosztály vezetőjének, katonailag a katonai felügyelő tábornoknak voltak közvetlenül alárendelve. A méneskarnak saját sorozott legénysége volt, akik közé lóval bánni tudó fiatalemberek kerülhettek be. A szolgálati idő három év volt, ami után a méneskari huszár a területileg illetékes huszárezred tartalékába került.

A méntelep személyi állománya

Lásd még

Képgaléria

Párosítási-jegy

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/M%C3%A9ntelep_(B%C3%A9k%C3%A9scsaba)”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök