Zsilinszky Mihály (1838–1925)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Emléktábla hivatkozás és szöveg)
a (Szócikkcímek egységesítése)
 
(17 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
-
[[Fájl:Zsilinszky Mihaly.jpg|bélyegkép|250px|Zsilinszky Mihály]]
+
tanár, történész, politikus
-
tanár, történetíró
+
-
'''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született [[1838]]. [[május 1.|május 1]]-jén''' szlovák eredetű, evangélikus vallású paraszt szülők gyermekeként. Apja Zsilinszky Mihály - [[1869]] előtt községi bíró Csabán-, anyja Patai Ilona. '''Zsilinszky tehetségére tanítója, [[Wilim János (1800-1871)|Wilim János]] figyelt fel.''' '''Elemi iskoláit Békéscsabán és Orosházán, a gimnáziumot Szarvason végezte, majd a pesti protestáns teológiai akadémia hallgatója lett''', mivel apja óhaja az volt, hogy fia pap vagy tanár legyen. Ezzel egy időben Fabiny Teofil családjánál nevelősködött. Később a hallei, majd a berlini egyetem hallgatója lett. Beutazta Németországot, Svájcot, Franciaországot és  Olaszországot. A magyaron és szlovákon kívül négy nyelvet sajátított el.  
+
== Élete ==
 +
[[Fájl:Zsilinszky Mihaly.jpg|bélyegkép|300px|Zsilinszky Mihály]]
 +
'''[[1838]]. [[május 1.|május 1-én]] született [[Békéscsaba|Békéscsabán]].''' Szülei szlovák származású evangélikusok voltak: édesapja Zsilinszky Mihály, édesanyja Patai Ilona. Három lány- és egy fiútestvére született ([[Zsilinszky Endre (1852–1919)|Endre]]).  
-
'''[[1861]]-ben a szarvasi főgimnázium tanára lett''', ahol magyar irodalmat és történelmet tanított. A tanítás mellett ismeretterjesztő előadásokat tartott, tankönyveket írt, történelmi munkákat fordított francia és angol nyelvből.  
+
'''Elemi iskolai tanulmányait szülővárosában, majd [[Orosháza|Orosházán]] végezte, középiskolai éveit pedig a szarvasi főgimnáziumban töltötte.''' Tanárai közt volt [[Wilim János (1800–1871)|Wilim János]] is. '''[[Szarvas|Szarvason]] érettségizett [[1856|1856-ban]].''' Felsőfokú tanulmányait '''a pesti Protestáns Teológiai Akadémián''' kezdte, ahol '''bölcsészettudományi és teológiai kurzusokon vett részt''', mivel édesapja az egyházi vagy a tanári pályát szánta neki. Tanulmányai mellett nevelői feladatokat is ellátott Fabiny Teofil családjánál. [[1860]]‒[[1861]]-ben egy-egy szemesztert  külföldön, a halle-i és a berlini egyetemen végzett el. A tanszünetekben járt Svájcban, Olaszországban és Franciaországban. Kiemelt hangsúlyt fordított a nyelvtanulásra, tanulmányai végeztével a magyar és a szlovák nyelven kívül még négy másik idegen nyelvet is elsajátított.  
-
[[1874]]-ben családi okok miatt (elvesztette fiatal feleségét, egyik gyermekét és édesapját) lemondta tanári állását, idejét a tudománynak, a megyének és az egyháznak szentelte. '''[[1875]]-ben hét hónapig a Gyulán kiadott Békés című társadalmi és ismeretterjesztő hetilap szerkesztője volt.''' Előbb a csabai egyház, majd a bányakerületi evangélikus egyházkerület felügyelőjévé választották. '''[[1875]]-ben szabadelvű párti programmal elnyerte a gyomai járás, majd [[1881]]-től [[1889]]-ig Békéscsaba képviselői mandátumát.''' Részt vett a tanügyi és gazdasági kérdések megvitatásában, tagja volt a horvát regnikoláris deputációnak, az alapok és alapítványok jogi természetének meghatározására kiküldött bizottságnak. [[1889]]-ben Csongrád, [[1892]]-ben Zólyom vármegye főispánjává, '''[[1895]]. [[február 20|február 20]]-án vallás-és közoktatásügyi államtitkárrá nevezték ki.''' [[1901]]-ben ismét képviselővé választották; [[1910]]-ben pedig mint a nemzeti munkáspárt tagja, Szarvas és Liptószentmiklós képviselője lett.  
+
'''Két alkalommal nősült''' meg. '''Első felesége Haan Karolina''' ([[1867]]‒[[1874]] között), '''második felesége Reök Ilona''' ([[1883|1883-tól]]) volt. Első házasságából született Lajos Mihály János, Amália Carolina és Mihály Jenő. Második feleségétől pedig Tibor, István, Mihály, Ilona és Antal.
-
Tízévi államtitkári munkássága után elnyerte a belső titkos tanácsosi méltóságot, közéleti tevékenységéért pedig a Lipót Rend középkeresztjével tüntették ki. Továbbá a Békésvármegyei Régészeti és és Művelődéstörténelmi Társulatnak egyik megalkotója, 12
+
[[Fájl:Zsilinszky Mihaly nyughelye.JPG|bélyegkép|300px|A családi sírbolt a Fiumei úti temetőben]]'''[[1925]]. [[október 4.|október 4-én]] hunyt el Budapesten.'''
-
éven át pedig titkára és évkönyvének szerkesztője volt, melyekbe az évek során 23 írását tette közzé: néhány tanulmányt, számos forrásközlést és több életrajzot, megemlékezést. Jelentősek a 16-17. századi magyar országgyűlések, valamint egyházi tanácskozások történetével foglalkozó munkái. Tanulmányok sorát írta magyar történetírókról, s jó néhány művész életrajza tanúskodik a művészet és általában az esztétikai kérdések iránti érdeklődéséről. Békés megye történetének feltárásához számos írásával járult hozzá.
+
-
[[1889]]-ben a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választotta. [[1903]] és [[1909]] között a Magyar Történelmi Társulat alelnöke volt.
+
-
Képviselőként és államtitkári tisztségében igyekezett előmozdítani megyéje és szülővárosa fejlődését. '''Támogatásával épült fel a csabai [[Munkácsy Mihály Múzeum|Közművelődés Háza]] ([[1914]])''', melyben múzeumot és könyvtárat rendeztek be. Elősegítette a csabai iskolák fejlesztését is.
+
== Munkássága ==
 +
[[Fájl:Zsilinszky Mihaly muzeum.jpg|bélyegkép|300px|Zsilinszky Mihály]]
 +
'''[[1861|1861-ben]] tanári állást vállalt''' egykori középiskolájában, '''a szarvasi főgimnáziumban'''. Elsősorban magyar irodalmat és történelmet tanított. Részt vett az iskolai könyvtár munkájában is, közreműködött a vasárnapi istentiszteleteken. Tevékeny szerepet vállalt a rajzszakkör megszervezésében és megtartásában. Ismeretterjesztő előadásokat tartott, tankönyveket írt és szakirodalmi műfordítással is foglalkozott. A magyar történelmi, földrajzi, régészeti és pedagógiai társulat választmányi tagja volt. '''A tanári pályától [[1874|1874-ben]]''' többszörös családi tragédia okán '''vált meg''' (elvesztette fiatal feleségét, egyik gyermekét és édesapját).
-
'''Budapesten hunyt el [[1925]]. [[október 4.|október]] 4-én.'''  
+
Oktatási tevékenységének befejezése után kezdetben a vármegyei, '''később az országos közéletben vállalt szerepet'''.
-
'''Békéscsabán [[1910]] és [[1949]] között utcanév őrizte emlékét.'''
+
[[1874|1874-től]] [[1886|1886-ig]] '''a Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulatnál''' '''titkári teendők'''et látott el, valamint a társulat '''évkönyveit szerkesztette'''. Történelmi és művelődéstörténeti kutatásokban vett részt, '''23 publikáció''' fűződik a nevéhez. Tanulmányaiban elsősorban a 16‒17. századi magyar országgyűlések és egyházi tanácskozások történetét ismertette, valamint a történetírás és a művészet kiemelkedő hazai személyiségeivel is foglalkozott. [[1875|1875-ben]] több mint fél évig '''bekapcsolódott a [[Békés (2)|Békés]]''' című társadalmi és ismeretterjesztő '''hetilap szerkesztésébe'''. ''' [[1878|1878-ban]] a Magyar Tudományos Akadémia''' levelező, '''[[1899|1899-ben]] pedig rendes tagjává választotta'''. Honoris causa doktorának választotta a genfi és kolozsvári egyetem.
-
== Művei ==
+
[[1875|1875-ben]] '''bekapcsolódott a Szabadelvű Párt munkájába'''. [[1875]]‒[[1881]] között a gyomai, [[1881]]‒[[1887]] között a békéscsabai választókerület '''országgyűlési képviselő'''jeként tevékenykedett. [[1889]]‒[[1892]] között '''Csongrád,''' [[1892]]‒[[1895]] között pedig '''Zólyom vármegye főispáni tisztségét töltötte be'''. Tagja volt a horvát regnikoláris deputációnak, valamint az alapok és alapítványok jogi természetének meghatározásával foglalkozó bizottságnak. A képviselőházban jegyzőként is tevékenykedett. [[1895]]. [[február 20.|február 20-án]] Ferenc József '''a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium államtitkárává nevezte ki'''. [[1896|1896-ban]] bekapcsolódott az országgyűlés munkájába '''a békéscsabai választókerület képviselője'''ként. '''[[1905|1905-ben]] elnyerte a belső titkos tanácsosi méltóságot.'''
-
* A magyar költészet és szónoklat kézikönyve. Pest: Kilián Gy., 1868. p. 539.
+
Az [[1905]]. évi választások után '''a Szabadelvű Párt''' ellenzéki szerepbe kényszerült, majd '''feloszlott''', így '''Zsilinszky a következő öt évre visszavonult''' a politikától. [[1910|1910-től]] [[1918|1918-ig]] a Nemzeti Munkapárt képviselőjeként '''a szarvasi választókerületben''' tevékenykedett. '''Támogatta Békés vármegye és Békéscsaba fejlődését''': '''közbenjárására épülhetett meg Békéscsabán a [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)|Közművelődés Háza]]''', mely a mai Munkácsy Mihály Múzeum elődje. A békéscsabai és a szarvasi '''iskolák fejlesztését is támogatta'''.  
-
* Magyar hölgyek. Történelmiélet- és jellem rajzok. Pest: Heckenast, 1871. p. 223.
+
 
-
* Wilim János b.-csabai ev. tanító életrajza. Gyula: Dobay ny., 1871. p. 34.
+
Előbb a csabai egyház, majd a bányakerületi evangélikus egyházkerület '''világi felügyelőjévé választották'''.
-
* A keresztény hit- és erkölcstan vázlata. Főgymn. és főreáltan. prot. ifjúság szám. Pest: Kilián Gy., 1872. p. 81.
+
 
-
* Szarvas város történelme és jelen viszonyainak leírása. Pest: Aigner, 1872. p. 176.
+
Földadománnyal támogatta a Békés megyeieket, melyeken később megépült [[Medgyesbodzás]] és [[Medgyesegyháza]].
-
* Az 1848-i francia forradalom történelme. Pest: 1873.
+
 
-
* Egy forradalmi zsinat története, 1707-1715. Budapest: 1889.  
+
== Díjak, kitüntetések ==
-
* Csongrád vármegye története. 1-3. köt. Budapest: 1897-1900.
+
[[Fájl:ZsilinszkiM VasarnapiUjsag.jpg|bélyegkép|300px|Zsilinszky Mihály "Goszleth fényképe után"]]
-
* A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest: 1907.
+
* Lipót Rend-középkereszt ([[1901]])
== Emlékezete ==
== Emlékezete ==
-
* Békéscsabán a [[Városháza (Békéscsaba)|városháza]] árkádsorán '''[[Zsilinszky Mihály-emléktábla (Békéscsaba)|emléktáblát]]''' állítottak tiszteletére, '''születésének a 170. évfordulója''' alkalmából [[2008]]-ban.
+
* '''Békéscsabán [[1910]] és [[1949]] között utca őrizte emlékét.'''
 +
* [[2008]]-ban Békéscsabán a [[Városháza (Békéscsaba)|városháza]] árkádsorán '''[[Zsilinszky Mihály-emléktábla (Békéscsaba)|emléktáblát]]''' állítottak tiszteletére.
 +
 
 +
== Főbb művei ==
 +
* A magyar költészet és szónoklat kézikönyve. Pest : Kilián Gy., 1868. 539 p.
 +
* Magyar hölgyek. Történelmiélet- és jellem rajzok. Pest : Heckenast, 1871. 223 p.
 +
* Wilim János b.-csabai ev. tanító életrajza. Gyula : Dobay ny., 1871. 34 p.
 +
* A keresztény hit- és erkölcstan vázlata. Főgymn. és főreáltan. prot. ifjúság szám. Pest : Kilián Gy., 1872. 81 p.
 +
* Szarvas város történelme és jelen viszonyainak leírása. Pest : Aigner, 1872. 176 p.
 +
* Az 1848-i francia forradalom történelme. Pest: 1873
 +
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusZsilinszkyMihalyMuvei_017/ Adalékok a szarvasi ev. egyház legújabb történeteihez. Szarvas, 1874]
 +
* Kupeczky János. Budapest, 1878
 +
* Nagy férfiak szerepe a történelemben. Budapest, 1879
 +
* Árvizveszély és vizszabályozás Békésmegyében. Békéscsaba, 1880
 +
* Palaczki Ferenc. Budapest, 1880
 +
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusZsilinszkyMihalyMuvei_008_Pozsonyi_1885/ Az 1637/8-ki pozsonyi országgyűlés történetéhez. Budapest, 1885. (Értekezések a történelmi tudományok köréből XII. kötet. III.)]
 +
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusZsilinszkyMihalyMuvei_009_Tokaji_1886/ Az 1646-ki tokaji tanácskozmány. Budapest, 1886. (Értekezések a történelmi tudományok köréből XII. kötet. IX.)]
 +
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusZsilinszkyMihalyMuvei_007_Lonyai_1886/ Lónyay Zsigmond és a nagyszombati béketanácskozmány 1644–45-ben. Budapest, 1886. (Értekezések a történelmi tudományok köréből XIII. kötet. I.)]
 +
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusZsilinszkyMihalyMuvei_016_Egy_Forradalmi_Zsinat_Tortenete_1889/ Egy forradalmi zsinat története (1707–1715). Budapest, 1889]
 +
* Csongrád vármegye története. 1–3. köt. Budapest, 1897–1900
 +
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusZsilinszkyMihalyMuvei_013_Kermann_1899/ Kermann Dániel evangélikus püspök élete és művei. 1663–1740. Budapest 1899. (A Luther-Társaság XXXV. kiadványa)]
 +
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusZsilinszkyMihalyMuvei_002_Achin_1910/ Áchim Ádám élete. 1830. szept. 1. – 1899. okt. 23. Budapest 1901. (Jótevőink arczképcsarnoka)]
 +
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusZsilinszkyMihalyMuvei_001_MPET_1907/ A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest, 1907]
 +
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusZsilinszkyMihalyMuvei_005_Vallasugyi_1908/ Az 1848-iki vallásügyi törvényczikk története. Budapest, 1908]
 +
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusZsilinszkyMihalyMuvei_006_Mirol_1908/ Miről van szó? Válaszul némely támadásokra. Budapest, 1908]
 +
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusZsilinszkyMihalyMuvei_012_Radvanszky_1908/ Báró Radvánszky Béla evangélikus gyámintézeti elnök emlékezete. Budapest, 1908. (Egyházunk nagyjai VII.)]
 +
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusZsilinszkyMihalyMuvei_003_Szekacs_1909/ Dr. Székács József evang. püspök 1809–1876. Budapest, 1909. (Egyházunk nagyjai IX.)]
 +
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusZsilinszkyMihalyMuvei_004_1610_ik_evi_1910/ Az 1610-ik évi zsolnai evangélikus zsinat háromszázados emlékünnepén. Egyháztörténeti tanulmány. Selmeczbánya, 1910]
 +
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusZsilinszkyMihalyMuvei_010_Szabadsajto_1910/ Szabadsajtó és a protestantizmus. Nyíregyháza, 1910]
 +
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusZsilinszkyMihalyMuvei_011_Wallaszky_1910/ Wallaszky Pál evang. lelkész élete 1742–1824. Budapest, 1910. (Egyházunk nagyjai XI.)]
 +
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusZsilinszkyMihalyMuvei_014_Romai_1911/ A római katholikus autonómiáról. Történelmi tanulmány. Budapest, 1911]
 +
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusZsilinszkyMihalyMuvei_015_Meg_1912/ Még egyszer a kath. autonómiáról és a papi vagyonról. Budapest, 1912]
 +
== Források ==
 +
* Cabianska citanka : Csabai olvasókönyv. Szerkesztőbiz.: Chlebniczki János et al. Békéscsaba : Szlovák Kutint., 1996. 168–171. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Dusnoki József: Egy csabai tanár, történész és művelődéspolitikus. 150 éve született Zsilinszky Mihály. (1838–1925). In: Körösök vidéke. Honismereti füzet. 1988. Békéscsaba: Békés Megyei Levéltár, 1988. 31–37. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Dusnoki József: Egy csabai tanár, történész és művelődéspolitikus. 150 éve született Zsilinszky Mihály. In: Körösök Vidéke: honismereti füzet 1988. Szerk.: Erdmann Gyula. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 1988. 31–37. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Dusnoki-Draskocivich József: Följegyzések Zsilinszky Mihály pályakezdéséről. In: Erdész Ádám – Katona Csaba: A múlt felfedezői. A Magyar Történelmi Társulat és a Békés Megyei Levéltár 2008. november 7-i konferenciájának anyaga. Békés Megyei Levéltár, 2008. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BEKM_Sk_2008_histokon/?pg=4&layout=s  35–76. p.] (Látogatva: 2017. 08. 25.)
 +
* Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2000. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BEKM_Gyf_12_nyitott_mult/?pg=343&layout=s  342–348. p.] (Látogatva: 2017. 08. 25.)
 +
* Kenyeres Ágnes: Magyar életrajzi lexikon. 2. köt. Budapest : Akadémiai K., 1969. 1094. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Kmet, Miroslaw: Híd a magyar-szlovák kulturális kapcsolatokban. A történész és politikus Zsilinszky Mihály. Barátság, (2009) 3. szám, [http://nemzetisegek.hu/repertorium/2009/03/belivek_37-39.pdf, 6099–6101. p.] (Látogatva: 2017. 08. 25.)
 +
* Korniss Géza: Zsilinszky Mihály emléke. Békéscsaba : Corvina ny., 1927. 37 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Korniss Géza: Zsilinszky Mihály emlékezete. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1926_10-12/?query=%22horv%C3%A1t%20regnikol%C3%A1ris%20deput%C3%A1ci%C3%B3%22&pg=418&layout=s Körösvidék, 7. évf. 292. szám, 1926. december 25. 5–6. p.] (Látogatva: 2018. 04. 27.)
 +
* Sonkoly Kálmán: Hatvanöt éve hunyt el Zsilinszky Mihály Békéscsaba "Széchenyi Istvánja". In: Csabai Hírmondó, 5. évf. 39. sz. (1990.) 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 14. köt. Budapest : Hornyánszky, 1914. 1939–1943. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Tóth Lajos: Arcképek Szarvas múltjából. Szarvas : Szarvas Város Barátainak Köre, 1983. 51–54. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Tóth Lajos: Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékfüzet születésének 100. évfordulójára. Szarvas : Hazafias Népfront és Városi Tanács, 1986. 11–14. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Tóth Lajos: Benka Gyula munkássága és a szarvasi nevelőképzés százéves története. Szarvas : Községi Tanács, 1964. 236. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Zsilinszky Mihály. In: Körösvidék, 6. évf. 225. sz. (1925. október 6.) 1. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==
 +
* Korniss Géza: Emlékbeszéd Zsilinszky Mihály arcképének leleplezése alkalmából. Békéscsaba : Corvina ny., 1927 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Magyar Országgyűlés. A főrendiház és képviselőház tagjainak életrajzi adatai. Szerk.: Vásárhelyi Ferenc. Budapest : „Jókai” Könyvnyomdai Műintézet, 1910. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/OGYK_Almanach_1910-1918_2/?pg=306&layout=s 301–302. p.]
 +
* Mályusz Elemér: Zsilinszky Mihály (1838 május 1.–1925 október 4.). In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/LeveltariKozlemenyek_03/?pg=322&layout=s Levéltári Közlemények, (1925) 3. szám, 317–319. p.]
 +
* Mikszáth Kálmán: Két államtitkár. In: [http://epa.oszk.hu/00000/00030/02669/pdf/VU_EPA00030_1905_10.pdf, Vasárnapi Ujság, (1905) 10. szám, 145–147. p.]
 +
* Szabadelvűpárti naptár az 1884. szökő évre. Szerk.: Szathmáry György. Budapest : Arthenaeum R. Társulat, 1884. [http://epa.oszk.hu/02100/02180/00001/pdf/SzeP_naptar_1884_141-143.pdf 141–143. p.]
 +
* Szarvas Város történelme és jelen viszonyainak leirása Zsilinszky Mihály főiskolai tanár és könyvtárnok által. Szerk.: Chlebniczki János. 2. kiadás. Békéscsaba : Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete, 2004 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Dusnoki József: Egy csabai tanár, történész és művelődéspolitikus. 150 éve született Zsilinszky Mihály. (1838-1925). In: Körösök vidéke. Honismereti füzet. 1988. Békéscsaba: Békés Megyei Levéltár, 1988. p. 31-37.
+
== Külső hivatkozások ==
-
* Kenyeres Ágnes: Magyar életrajzi lexikon. 2. köt. Budapest: Akadémiai K., 1969. p. 1094.
+
* Labádi Lajos: Vármegyénk egykori főispánja. Százhetven éve született dr. Zsilinszky Mihály történetíró (I.) In: [http://www.szentesinfo.hu/szentesielet/2008/18_0509/09.htm Szentesinfo.hu] (Látogatva: 2017. 08. 25.)
-
* Korniss Géza: Zsilinszky Mihály emléke... Bcs. 1927. Corvina ny. 37 p.
+
* Megemlékezés dr. Zsilinszky Mihály államtitkárról. In: [http://behir.hu/megemlekezes-dr-zsilinszky-mihaly-allamtitkarrol Behir.hu] (Látogatva: 2017. 08. 25.)
-
* Sonkoly Kálmán: Hatvanöt éve hunyt el Zsilinszky Mihály Békéscsaba "Széchenyi Istvánja". In: Csabai Hírmondó. 5. évf. (1990.) 39. sz. p. 3.  
+
* Zsilinszky Mihály. In: [http://nori.gov.hu/nemzeti-sirkert/budapest/fiumei-uti-temeto/zsilinszky-mihaly/9575 a Nemzeti Örökség Intézetének honlapja] (Látogatva: 2017. 08. 25.)
-
* Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 14. köt. Budapest: Hornyánszky, 1914. p. 1939-1943.
+
* Zsilinszky Mihály. In: [http://www.nevpont.hu/view/7567 Nevpont.hu] (Látogatva: 2017. 08. 25.)
-
* Tóth Lajos: Arcképek Szarvas múltjából. Szarvas: Szarvas Város Barátainak Köre, 1983. p. 51-54.
+
* Zsilinszky Mihály. In: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Zsilinszky_Mih%C3%A1ly Wikipedia] (Látogatva: 2017. 08. 25.)
-
* Tóth Lajos: Arcképek Szarvas múltjából. Szarvas: Szarvas Város Barátainak Köre, 1893. p. 51. (Kép)
+
* Zsilinszky Mihály. In: [http://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-irok-elete-es-munkai-szinnyei-jozsef-7891B/z-B6369/zsilinszky-mihaly-B74CE Szinyei József: Magyar írók élete és munkái (Arcanum Adatbázis)] (Látogatva: 2017. 08. 25.)
-
* Tóth Lajos: Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékfüzet születésének 100. évfordulójára. Szarvas: Hazafias Népfront és Városi Tanács, 1986. p. 11-14.
+
* Zsilinszky Mihály [http://www.rakovszky.net/D1_DisplRemImg/Rako_DRI_ShowRemoteImages.shtml?$LSG_Z09@0561 gyászjelentése] (Látogatva: 2018. 04. 27.)
-
* Tóth Lajos: Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékfüzet születésének 100. évfordulójára. Szarvas: Hazafias Népfront és Városi Tanács, 1986. p. 13. (Kép)
+
-
* Tóth Lajos: Benka Gyula munkássága és a szarvasi nevelőképzés százéves története. Szarvas: Községi Tanács, 1964. p. 236. (Kép)
+
-
* Zsilinszky Mihály. In: Körösvidék. 6.évf. (1925. október 6.) 225. sz. p. 1.
+
[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsaba]]
54. sor: 105. sor:
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]
 +
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
 +
[[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]]

A lap jelenlegi, 2021. március 29., 13:31-kori változata

tanár, történész, politikus

Tartalomjegyzék

Élete

Zsilinszky Mihály

1838. május 1-én született Békéscsabán. Szülei szlovák származású evangélikusok voltak: édesapja Zsilinszky Mihály, édesanyja Patai Ilona. Három lány- és egy fiútestvére született (Endre).

Elemi iskolai tanulmányait szülővárosában, majd Orosházán végezte, középiskolai éveit pedig a szarvasi főgimnáziumban töltötte. Tanárai közt volt Wilim János is. Szarvason érettségizett 1856-ban. Felsőfokú tanulmányait a pesti Protestáns Teológiai Akadémián kezdte, ahol bölcsészettudományi és teológiai kurzusokon vett részt, mivel édesapja az egyházi vagy a tanári pályát szánta neki. Tanulmányai mellett nevelői feladatokat is ellátott Fabiny Teofil családjánál. 1860‒1861-ben egy-egy szemesztert külföldön, a halle-i és a berlini egyetemen végzett el. A tanszünetekben járt Svájcban, Olaszországban és Franciaországban. Kiemelt hangsúlyt fordított a nyelvtanulásra, tanulmányai végeztével a magyar és a szlovák nyelven kívül még négy másik idegen nyelvet is elsajátított.

Két alkalommal nősült meg. Első felesége Haan Karolina (1867‒1874 között), második felesége Reök Ilona (1883-tól) volt. Első házasságából született Lajos Mihály János, Amália Carolina és Mihály Jenő. Második feleségétől pedig Tibor, István, Mihály, Ilona és Antal.

A családi sírbolt a Fiumei úti temetőben
1925. október 4-én hunyt el Budapesten.

Munkássága

Zsilinszky Mihály

1861-ben tanári állást vállalt egykori középiskolájában, a szarvasi főgimnáziumban. Elsősorban magyar irodalmat és történelmet tanított. Részt vett az iskolai könyvtár munkájában is, közreműködött a vasárnapi istentiszteleteken. Tevékeny szerepet vállalt a rajzszakkör megszervezésében és megtartásában. Ismeretterjesztő előadásokat tartott, tankönyveket írt és szakirodalmi műfordítással is foglalkozott. A magyar történelmi, földrajzi, régészeti és pedagógiai társulat választmányi tagja volt. A tanári pályától 1874-ben többszörös családi tragédia okán vált meg (elvesztette fiatal feleségét, egyik gyermekét és édesapját).

Oktatási tevékenységének befejezése után kezdetben a vármegyei, később az országos közéletben vállalt szerepet.

1874-től 1886-ig a Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulatnál titkári teendőket látott el, valamint a társulat évkönyveit szerkesztette. Történelmi és művelődéstörténeti kutatásokban vett részt, 23 publikáció fűződik a nevéhez. Tanulmányaiban elsősorban a 16‒17. századi magyar országgyűlések és egyházi tanácskozások történetét ismertette, valamint a történetírás és a művészet kiemelkedő hazai személyiségeivel is foglalkozott. 1875-ben több mint fél évig bekapcsolódott a Békés című társadalmi és ismeretterjesztő hetilap szerkesztésébe. 1878-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1899-ben pedig rendes tagjává választotta. Honoris causa doktorának választotta a genfi és kolozsvári egyetem.

1875-ben bekapcsolódott a Szabadelvű Párt munkájába. 1875‒1881 között a gyomai, 1881‒1887 között a békéscsabai választókerület országgyűlési képviselőjeként tevékenykedett. 1889‒1892 között Csongrád, 1892‒1895 között pedig Zólyom vármegye főispáni tisztségét töltötte be. Tagja volt a horvát regnikoláris deputációnak, valamint az alapok és alapítványok jogi természetének meghatározásával foglalkozó bizottságnak. A képviselőházban jegyzőként is tevékenykedett. 1895. február 20-án Ferenc József a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium államtitkárává nevezte ki. 1896-ban bekapcsolódott az országgyűlés munkájába a békéscsabai választókerület képviselőjeként. 1905-ben elnyerte a belső titkos tanácsosi méltóságot.

Az 1905. évi választások után a Szabadelvű Párt ellenzéki szerepbe kényszerült, majd feloszlott, így Zsilinszky a következő öt évre visszavonult a politikától. 1910-től 1918-ig a Nemzeti Munkapárt képviselőjeként a szarvasi választókerületben tevékenykedett. Támogatta Békés vármegye és Békéscsaba fejlődését: közbenjárására épülhetett meg Békéscsabán a Közművelődés Háza, mely a mai Munkácsy Mihály Múzeum elődje. A békéscsabai és a szarvasi iskolák fejlesztését is támogatta.

Előbb a csabai egyház, majd a bányakerületi evangélikus egyházkerület világi felügyelőjévé választották.

Földadománnyal támogatta a Békés megyeieket, melyeken később megépült Medgyesbodzás és Medgyesegyháza.

Díjak, kitüntetések

Zsilinszky Mihály "Goszleth fényképe után"

Emlékezete

Főbb művei

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Zsilinszky_Mih%C3%A1ly_(1838%E2%80%931925)”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök