Jankay Tibor (1899–1994)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a
a (Szócikkcímek egységesítése)
 
(33 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
 +
[[Fájl:Tibi31.png‎|bélyegkép|300px|Jankay Tibor]]
 +
képzőművész
 +
==Élete==
==Élete==
-
Jankay Tibor, Deutsch Tibor néven született 1899. március 24-én Békéscsabán egy hatgyermekes család negyedik gyermekeként.
+
[[Fájl:Tibi2.jpg|bélyegkép|300px|Jankay Tibor munkái között]]
-
1915-ben Budapestre került, ahol az Iparművészeti Iskolának volt diákja 1915-18-ig. Papp Sándor és Sándor Béla tanította freskófestészetre, ennek alapgondolata a kontúrosság és a monumentalizmus végigkísérte munkásságát. 1918-19-ben a Képzőművészeti Főiskolára járt, olyan tanárai voltak, mint Szinyei Merse Pál és Vaszary János. A húszas években tanulmányutakat tett Európa több részén, megfordult Zürichben, Drezdában, Bécsben és Párizsban. Utóbbi helyen többször megfordult, datált művei alapján 1924-ben, 1926-27-ben és 1931-31-ben. Valószínűleg Vaszarynak köszönhetően Olaszországban tett tanulmányutat1928-29-ben még ebben az évben Amerikában járt, ahol testvérét látogatta meg. A húszas évek nagy részét itthon töltötte, szűkebb hazájában több kiállítása is volt. Békés Megye akkoriban igen művészbarát helynek mutatkozott, az [[Auróra kör]]nek köszönhetően. A kör támogatásával dolgozott Békéscsabán. A harmincas években ismét ellátogatott távol élő testvéréhez.
+
'''Jankay Tibor, Deutsch Tibor néven született [[1899]]. [[március 24.|március 24]]-én [[Békéscsaba|Békéscsabán]]''' Deutsch Simon és Lőwy Janka negyedik gyermekeként, hatgyermekes családban.
-
A negyvenes évek számára is sötét korszaknak bizonyultak, négyszer kapott munkatáborba szóló behívót, utolsó útján megszökött a vonatról, így élve túl a holokausztot. 1948-ban kiköltözött Amerikába, ebben szerepet játszott az is, hogy már nem csak bátyja, hanem édes anyja is kint élt. Szülője iránt érzett szeretete adott okot részben a névváltoztatásra, a másik ok egy ugyancsak Deutsch néven dolgozó művész volt. Először Jankai-Deutsch Tiborként, vagy a Jankai D. Tibor változattal szignálta képeit, végül 1945-ben vált Jankay Tiborrá.
+
Békéscsabán az Irányi utcában, majd a Petőfi utcai Polgári Fiúiskolában tanult.
 +
[[1915]]-től [[1918]]-ig '''a budapesti Iparművészeti Iskola diákja volt'''. Papp Sándor és Sándor Béla tanította freskófestészetre, ennek alapgondolata a kontúrosság és a monumentalizmus végigkísérte munkásságát. '''1918–19-ben a Képzőművészeti Főiskolára járt''', tanította Szinyei Merse Pál és Vaszary János is. '''A húszas években tanulmányutakon vett részt Európa több részén''', megfordult Zürichben, Drezdában, Bécsben és Párizsban. [[1928]]–[[1929|29]]-ben Olaszországban majd Amerikában is járt, ahol meglátogatta testvérét. A harmincas évek nagy részét itthon töltötte, több kiállítása volt Budapesten és vidéken egyaránt, ahol grafikáival és festményeivel szerepelt. Békés megye akkoriban igencsak művészbarát hely volt, az [[Aurora-kör|Auróra Kör]]nek köszönhetően, mely Jankayt is támogatta munkájában. A harmincas évek közepén ismét a tengerentúlra látogatott.
 +
[[Fájl:Tibi1.jpg|bélyegkép|300px|Jankay Tibor feleségével]]
 +
A negyvenes években többször kapott munkatáborba szóló behívót. Utolsó útján '''megszökött a vonatról, így élte túl a holokausztot. [[1948]]-ban feleségével, Alexander Irénnel Amerikába költözött''', ahol már nemcsak bátyja, hanem édesanyja is élt. Szülője iránt érzett szeretete indokolta névváltoztatását. Eleinte Jankai-Deutsch Tiborként vagy a Jankai D. Tiborként szignózta képeit, majd '''[[1945]]-ben felvette a Jankay Tibor nevet'''.
-
Los Angelesben telepedett le, ahol egyetemi oktatóként tevékenykedett a George Pepperdine Egyetemen valamint egy a Redlans Egyetemen. Oktatói tevékenysége mellett sokszorosított grafikákat és festett kerámiákat készített eladásra, utóbbi felesége ötlete volt.
+
'''Los Angelesben''' telepedett le, ahol '''egyetemi oktatóként tevékenykedett''' a George Pepperdine Egyetemen, valamint a Redlans Egyetemen. '''Festészete és oktatói tevékenysége mellett grafikákat és kerámiákat készített.'''
-
1975-ben felesége meghalt, ami nagyon érzékenyen érintette, 1977-es nyugdíjba vonulása után azon gondolkodott, hogy vissza költözik Magyarországra. Békéscsaba és Budapest is szívesen látta volna a mestert, de végül maradt az angyalok városában. Ekkor ismert meg egy másik Amerikát, egy felszabadult, szeretettel teli bohém világot. Járta a óceánpartot, mely az alföld pótlékjaként szolgált neki. Venice Beach volt számára a legkedvesebb hely, mely fiatalságára, gondtalanságra és szépségre emlékeztette. A helyi emberek között rengeteg barátot szerzett. A fiatalabban benne látták Venice szellemét. 1989-ben egy helyi fesztiválra készített plakátot, melyet aztán 1992-ben a fesztivál hivatalos plakátjaként ismertek el. Életéről több díjat is elnyert dokumentumfilmet forgatott Harlan Steinberger rendező 1994-ben. Haláláig életerő, hatalmas alkotási kedv jellemezte.
+
[[1975]]-ben felesége meghalt, ami nagyon érzékenyen érintette. [[1977]]-es nyugdíjba vonulása után a hazaköltözésen gondolkodott, de mindez csak terv maradt. Ekkor ismert meg egy "másik Amerikát", egy felszabadult, szeretettel teli bohém világot. Járta a óceánpartot, a Venice Beach-et, mely az Alföldre és a fiatalságára emlékeztette. Haláláig életerő, hatalmas alkotási kedv jellemezte.  
-
+
 
 +
'''[[1994]]. [[március 20.|március 20]]-án halt meg Los Angelesben.'''
 +
Életéről Harlan Steinberger rendező forgatott dokumentumfilmet, mely több díjat is nyert.
==Munkássága==
==Munkássága==
-
==Kiállítások==
+
Első jelentős munkái figyelemre méltó grafikák, melyeken kontúrosság és erős tónusosság látható. Rajzokkal jelentkezett a Képzőművészek Új Társasága (KUT) tárlatain is, melynek [[1926]]-tól volt tagja. A két világháború között festészetét az útkeresés jellemezte. A munkatáborokban átélt borzalmakat az [[1947]]-ben megjelent ''Mártírok'' című grafikai albumában örökítette meg, melyet a [[Tevan Nyomda és Könyvkiadóvállalat (Békéscsaba)|Tevan Kiadó]] adott közre.
 +
 
 +
Későbbi korszakában a kísérletező kedv, a korai vázlatainak újra és újra ismétlődő témái és a színbőség figyelhető meg. '''Stílusát az európai gyökerű realizmus és konstruktivizmus, illetve az amerikai absztrakt expresszionizmus és a pop art sajátságos ötvözete adja.''' Kerámiái, illetve szobrai minőségi, kiérlelt művek, melyeken tetten érhető a törzsi művészet hatása.
 +
 
 +
==Galéria==
 +
<Gallery widths="300px" heights="300px">
 +
Fájl:01_Montmantrei_öreg.JPG|Montmantrei Öreg
 +
Fájl:02_A_fröccs.JPG|A fröccs
 +
Fájl:03_Na_ide_figyelj.JPG|Na ide figyelj
 +
Fájl:04_Amerikai_városkép.JPG|Amerikai városkép
 +
Fájl:05_onarckep.JPG|Önarckép
 +
Fájl:06_olvaso_no.JPG|Olvasó nő
 +
Fájl:07_seta.JPG|Séta
 +
Fájl:08_parizs.jpg|Párizs
 +
Fájl:09_vizparti_fesztival.JPG|Vízparti fesztivál
 +
Fájl:10_no_lepellel.JPG|Nő lepellel
 +
Fájl:11_noii_fej_sassal.JPG|Női fej sassal
 +
Fájl:12_oszlopszobor.JPG|Oszlopszobor
 +
</gallery>
 +
 
==Hagyatéka==
==Hagyatéka==
-
Feltehetőleg a hetvenes években született meg a gondolat benne, hogy műveit szülővárosára hagyja. Ettől kezdve datálta korai munkáit, visszaemlékezéseket készített írásban és hangkazettákon. Festményeit össze párosította azok vázlataival. Megkérte a szintén Békéscsabáról elszármazott [[Kolozsvári Pál]]t, hogy legyen hagyatékának átadója. Jankay halála után felkereste Békéscsabát, ahol elfogadták a felajánlott anyagot. Magyarországról a város és a szakma képviseletében egy-egy ember kiment Los Angelesbe, majd lajstromba vették a művészeti anyagot, ami 1997-ben érkezett meg Csabára. Kiállítással emlékeztek meg ekkor a művészről a [[Békés Megyei Könyvtár]]ban. 2003-ban nyitotta meg kaput a Jankayról elnevezett galéria, mely 2006-tól [[Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria]] néven működik a helyi bevásárlóközpont harmadik emeletén. Jankay Tibor közel 3000 festményt, 5000 grafikát, 278db szobrot, 143db etnográfiai gyűjteményt és kb. 800 kötetes művészeti könyvtárat hagyott szeretett városára.
+
Feltehetőleg a hetvenes években született meg a gondolat benne, hogy műveit szülővárosára hagyja. Ettől kezdve datálta korai munkáit, visszaemlékezéseket készített írásban és hangkazettákon. Esetenként festményeit összepárosította azok vázlataival is. Megkérte a szintén Békéscsabáról elszármazott [[Kolozsvári Pál]] grafikusművészt, hogy legyen hagyatékának átadója. Az életmű [[1997]]-ben érkezett meg Csabára, ahol egy időszaki kiállítással emlékeztek meg a művészről a [[Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba)|Békés Megyei Könyvtár]]ban.  
 +
 
 +
[[2003]]-ban nyitotta meg kapuit a Jankayról elnevezett galéria, mely [[2006]]-tól '''[[Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria (Békéscsaba)|Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria]]''' néven működött [[2013]]-ig, amikor összevonták az intézményt a [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)|Munkácsy Mihály Múzeummal]].  
 +
Jankay Tibor majd 3000 festményt, 5000 grafikát, közel 300 szobrot, körülbelül 150 darabos etnográfiai gyűjteményt (afrikai, óceániai, indiai, latin-amerikai) és kb. 800 kötetes művészeti könyvtárat hagyott szeretett városára.
 +
 
 +
'''The Art of Survival című dokumentumfilm trailere'''
 +
{{#ev:youtube|6f-_DpjGAVQ}}
 +
 
 +
== Emlékezete ==
 +
* A békéscsabai 9. számú iskola [[2005|2005-től]] Jankay Tibor nevét viseli ('''Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Diákotthon''').
 +
* [[2001|2001-ben]] nyílt meg a [[Csaba Center]] földszintjén a Jankay Kávéház, ami [[2009|2009-től]] '''Jankay Kávéház és Étterem''' néven üzemel.
 +
 
 +
== Kiállítások ==
 +
=== Egyéni ===
 +
* 1922, 1923, 1926 • [[Aurora-kör]], Békéscsaba
 +
* 1927 • Alföld Kaszinó, Orosháza • Duisburg • Düsseldorf
 +
* 1928 • “Komló” különterme, Gyula
 +
* 1929 • Kereskedelmi Kaszinó, Kecskemét • Korner and Wood Gallery, Cleveland
 +
* 1930 • Museum of Art, Cleveland
 +
* 1933 • Kultúrpalota, Békéscsaba (retrospektív)
 +
* 1935 • Exposition Park, The Los Angeles Museum • Laguna Gallery, Los Angeles
 +
* 1941 • Lipótvárosi Társaskör, Budapest
 +
* 1966 • Bognar Gallery, Hollywood
 +
* 1970 • Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba
 +
* 1988 • Q Gallery, Santa Monica
 +
* 1997 • Békés Megyei Könyvtár, Békéscsaba
 +
* 1998 • Csók Galéria, Budapest
 +
 
 +
=== Válogatott csoportos ===
 +
* 1926 • Ernst Múzeum, Budapest
 +
* 1927 • Zürich
 +
* 1931 • Ernst Múzeum, Budapest
 +
* 1952 • Metropolitan Museum of Art, New York
 +
* 1952 • Art Museum, Denver
 +
* 1962 • Los Angeles
 +
* 1970 • Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba
 +
* 1982 • Műcsarnok, Budapest
 +
 
 +
== Lásd még ==
 +
* [[Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria (Békéscsaba)|Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria]]
 +
 
 +
==Források==
 +
* Az 1. Sz. Általános Iskola jubileumi évkönyve, 1901–2001 : iskolánk első 100 évéből. Szerk.: Domokosné Megyesi Éva, Árvainé Papp Anna. Békéscsaba : 1. Sz. Általános Isk., 2002. 133. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Bellák Gábor: Jankay Tibor, 1899–1994. Békéscsaba : Jankay Tibor Művészeti Közalap., 2003 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Jankay Kávéház és Étterem [http://jankaykavehaz.hu/ honlapja] (Látogatva: 2019. 03. 24.)
 +
* Jankay Tibor In: [https://artportal.hu/lexikon-muvesz/jankay-tibor-655/ Artportal.hu] (Látogatva: 2019. 03. 24.)
 +
* Jankay Tibor nevét vette fel a kilences iskola. In: [https://www.beol.hu/bekes/kozelet-bekes/jankay-tibor-nevet-vette-fel-a-kilences-iskola-20924/ Beol.hu] (Látogatva: 2019. 03. 24.)
 +
* Ván Hajnalka: Jankay Tibor élete és munkássága. In: Ars Perennis (Szerk.: Tüskés Anna), Budapest, 2010. 183–187. p.
 +
* Ván Hajnalka: Jankay Tibor művészete I. Kerámiái, szobrászata. Bárka, 15. évf. 2007/4. 93–100. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Ván Hajnalka: Jankay Tibor művészete II. Az életmű festészeti egysége. Bárka, 16. évf. 2008/5. 91–96. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Ván Hajnalka: Jankay Tibor művészete III. Felfedezésre váró grafikák. Bárka, 18. évf. 2010/4. 85–90. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
==Kapcsolódó irodalom==
==Kapcsolódó irodalom==
-
http://artportal.hu/lexikon/muveszek/jankay_tibor
+
* Bellák Gábor: Jankay Tibor. In: [http://artportal.hu/lexikon/muveszek/jankay_tibor Artportal.hu] (Látogatva: 2012. 01. 29.)
 +
* Cseres Tibor: Emléksorok Jankay Tiborhoz. In: Új Aurora, 3. sz. (1978) 80–81. p.
 +
* Dér Endre: Jankay 90 éves. In: Új Aurora, 3. sz. (1989) 42–45. p.
 +
* Dés Endre: Élet és halál. In: Új Aurora, 3. sz. (1978) 83–84. p.
 +
* Dömötör János: Jankay Tibor kiállitása Békéscsabán. In: Művészet 12. évf. 4. sz. (1971) 47–48. p.
 +
* Dr. Révész Sándor: Jankai Tibor művészete. In: Múlt és jövő, 71. (1941)
 +
* Jankay Tibor: Mártírok : Jankai Tibor rajzai.  Békéscsaba : Tevan Ny., 1947 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Kellér Andor: Mártírok. In: Világosság, (1947. április 4.)
 +
* Kiss Margit, V.: Békéscsaba képzőművészete a két világháború között. In: Új Aurora, 1. sz. (1980) 123–126 p.
 +
* Kiss Margit, V.: Jankay Tibor. In: Új Aurora, 3. sz. (1978) 85–87. p.
 +
* Koszta Rozália: Találkozás Jankay Tiborral. In:  Új Aurora, 3. (1978) 81–83. p.
 +
* Révész Sándor: Jankai-Deutsch Tibor retrospektív kiállítása. In: Békés Megyei Közlöny, (1933. április 19.)
 +
* S. E. : Mártírok. Jankai Tibor rajzai. - Tevan kiadás. In: Új Élet, (1947. április 3.)
 +
* Szilágyi András: A szeretet hajlékában. A Jankay-hagyaték hazaérkezett. In: Bárka, 2. sz. (2000) 47. p.
 +
* Szilágyi András: Az adakozás szorító ölelésében. A Jankay-hagyaték hazaérkezett. In: Magyar Művészeti Fórum, III/2. (2000. április) 61–65. p.
 +
* Trombitás Dezső: Los Angelesi művészportrék, Los Angeles : Minerva, 1971 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Ván Hajnalka: Jankay Tibor művészeti hagyatéka. (Művészeti életművek, hagyatékok című konferencia előadásainak kivonata) In: Bárka, 17. évf. 2009/5. 83–84. p.
 +
* Vass István, G.: A békéscsabai múzeum és az Aurora Kör. In: Új Aurora, 1. sz. (1980) 120–123. p.
==Külső hivatkozások==
==Külső hivatkozások==
-
http://www.hollywood.com/movie/Tibor_Jankay_The_Art_of_Survival/6074872
+
* [http://www.jankay.hu A Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria honlapja] (Látogatva: 2012. 01. 29.)
-
http://www.tfaoi.com/aa/1aa/1aa588.htm
+
* [http://www.mtv.hu/modernkepmesek/cikk.php?id=303333 Jankay műveiből nyílik kiállítás Palm Springsben] In: Mtv.hu (Látogatva: 2012. 01. 29.)
 +
* [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4501 Jankay Tibor kiállítása a Békés Megyei Könyvtárban 1991. május 30 - június 25-ig] (Látogatva: 2012. 04. 12.)
 +
* [http://www.tfaoi.com/aa/1aa/1aa588.htm Tibor Jankay: Celebrating the Human Spirit] In: Traditional Fine Arts Organization (Látogatva: 2012. 01. 29.)
 +
* [http://www.hollywood.com/movie/Tibor_Jankay_The_Art_of_Survival/6074872 Tibor Jankay: The Art of Survival] In: Hollywood.com (Látogatva: 2012. 01. 29.)
-
{{#ev:youtube|6f-_DpjGAVQ}}
+
[[Kategória:Békéscsaba]] [[Kategória:Képzőművészek]] [[Kategória:Festőművészek]]
 +
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
 +
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]
 +
[[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]]
 +
[[Kategória:Személyek]]

A lap jelenlegi, 2021. március 29., 11:54-kori változata

Jankay Tibor

képzőművész

Tartalomjegyzék

Élete

Jankay Tibor munkái között

Jankay Tibor, Deutsch Tibor néven született 1899. március 24-én Békéscsabán Deutsch Simon és Lőwy Janka negyedik gyermekeként, hatgyermekes családban.

Békéscsabán az Irányi utcában, majd a Petőfi utcai Polgári Fiúiskolában tanult. 1915-től 1918-ig a budapesti Iparművészeti Iskola diákja volt. Papp Sándor és Sándor Béla tanította freskófestészetre, ennek alapgondolata a kontúrosság és a monumentalizmus végigkísérte munkásságát. 1918–19-ben a Képzőművészeti Főiskolára járt, tanította Szinyei Merse Pál és Vaszary János is. A húszas években tanulmányutakon vett részt Európa több részén, megfordult Zürichben, Drezdában, Bécsben és Párizsban. 1928–29-ben Olaszországban majd Amerikában is járt, ahol meglátogatta testvérét. A harmincas évek nagy részét itthon töltötte, több kiállítása volt Budapesten és vidéken egyaránt, ahol grafikáival és festményeivel szerepelt. Békés megye akkoriban igencsak művészbarát hely volt, az Auróra Körnek köszönhetően, mely Jankayt is támogatta munkájában. A harmincas évek közepén ismét a tengerentúlra látogatott.

Jankay Tibor feleségével

A negyvenes években többször kapott munkatáborba szóló behívót. Utolsó útján megszökött a vonatról, így élte túl a holokausztot. 1948-ban feleségével, Alexander Irénnel Amerikába költözött, ahol már nemcsak bátyja, hanem édesanyja is élt. Szülője iránt érzett szeretete indokolta névváltoztatását. Eleinte Jankai-Deutsch Tiborként vagy a Jankai D. Tiborként szignózta képeit, majd 1945-ben felvette a Jankay Tibor nevet.

Los Angelesben telepedett le, ahol egyetemi oktatóként tevékenykedett a George Pepperdine Egyetemen, valamint a Redlans Egyetemen. Festészete és oktatói tevékenysége mellett grafikákat és kerámiákat készített.

1975-ben felesége meghalt, ami nagyon érzékenyen érintette. 1977-es nyugdíjba vonulása után a hazaköltözésen gondolkodott, de mindez csak terv maradt. Ekkor ismert meg egy "másik Amerikát", egy felszabadult, szeretettel teli bohém világot. Járta a óceánpartot, a Venice Beach-et, mely az Alföldre és a fiatalságára emlékeztette. Haláláig életerő, hatalmas alkotási kedv jellemezte.

1994. március 20-án halt meg Los Angelesben. Életéről Harlan Steinberger rendező forgatott dokumentumfilmet, mely több díjat is nyert.

Munkássága

Első jelentős munkái figyelemre méltó grafikák, melyeken kontúrosság és erős tónusosság látható. Rajzokkal jelentkezett a Képzőművészek Új Társasága (KUT) tárlatain is, melynek 1926-tól volt tagja. A két világháború között festészetét az útkeresés jellemezte. A munkatáborokban átélt borzalmakat az 1947-ben megjelent Mártírok című grafikai albumában örökítette meg, melyet a Tevan Kiadó adott közre.

Későbbi korszakában a kísérletező kedv, a korai vázlatainak újra és újra ismétlődő témái és a színbőség figyelhető meg. Stílusát az európai gyökerű realizmus és konstruktivizmus, illetve az amerikai absztrakt expresszionizmus és a pop art sajátságos ötvözete adja. Kerámiái, illetve szobrai minőségi, kiérlelt művek, melyeken tetten érhető a törzsi művészet hatása.

Galéria

Montmantrei Öreg

A fröccs

Na ide figyelj

Amerikai városkép

Önarckép

Olvasó nő

Séta

Párizs

Vízparti fesztivál

Nő lepellel

Női fej sassal

Oszlopszobor

Hagyatéka

Feltehetőleg a hetvenes években született meg a gondolat benne, hogy műveit szülővárosára hagyja. Ettől kezdve datálta korai munkáit, visszaemlékezéseket készített írásban és hangkazettákon. Esetenként festményeit összepárosította azok vázlataival is. Megkérte a szintén Békéscsabáról elszármazott Kolozsvári Pál grafikusművészt, hogy legyen hagyatékának átadója. Az életmű 1997-ben érkezett meg Csabára, ahol egy időszaki kiállítással emlékeztek meg a művészről a Békés Megyei Könyvtárban.

2003-ban nyitotta meg kapuit a Jankayról elnevezett galéria, mely 2006-tól Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria néven működött 2013-ig, amikor összevonták az intézményt a Munkácsy Mihály Múzeummal. Jankay Tibor majd 3000 festményt, 5000 grafikát, közel 300 szobrot, körülbelül 150 darabos etnográfiai gyűjteményt (afrikai, óceániai, indiai, latin-amerikai) és kb. 800 kötetes művészeti könyvtárat hagyott szeretett városára.

The Art of Survival című dokumentumfilm trailere


Emlékezete

Kiállítások

Egyéni

Válogatott csoportos

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Jankay_Tibor_(1899%E2%80%931994)”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök