Jankay Tibor (1899–1994)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(új kategória)
a (Szócikkcímek egységesítése)
 
(11 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
-
[[Fájl:Tibi31.png‎|bélyegkép|Jankay Tibor]]
+
[[Fájl:Tibi31.png‎|bélyegkép|300px|Jankay Tibor]]
-
'''képzőművész'''
+
képzőművész
==Élete==
==Élete==
-
[[Fájl:Tibi2.jpg|bélyegkép|Jankay Tibor munkái között]]
+
[[Fájl:Tibi2.jpg|bélyegkép|300px|Jankay Tibor munkái között]]
-
Jankay Tibor, Deutsch Tibor néven született [[1899]]. [[március 24.|március 24]]-én Békéscsabán Deutsch Simon és Lőwy Janka negyedik gyermekeként a hatgyermekes családban.
+
'''Jankay Tibor, Deutsch Tibor néven született [[1899]]. [[március 24.|március 24]]-én [[Békéscsaba|Békéscsabán]]''' Deutsch Simon és Lőwy Janka negyedik gyermekeként, hatgyermekes családban.
-
[[1915]]-ben Budapestre került, ahol az Iparművészeti Iskolának volt diákja [[1918]]-ig. Papp Sándor és Sándor Béla tanította freskófestészetre, ennek alapgondolata a kontúrosság és a monumentalizmus végigkísérte munkásságát. 1918-19-ben a Képzőművészeti Főiskolára járt, tanította Szinyei Merse Pál és Vaszary János is. A húszas években tanulmányutakat tett Európa több részén, megfordult Zürichben, Drezdában, Bécsben és Párizsban. Utóbbi helyen többször tartózkodott, datált művei alapján [[1924]]-ben, [[1926]]-[[1927|27]]-ben és [[1930]]-[[1931|31]]-ben. Valószínűleg Vaszarynak köszönhetően Olaszországban tett tanulmányutat [[1928]]-[[1929|29]]-ben, és még ebben az évben Amerikában járt, ahol testvérét látogatta meg. A harmincas évek nagy részét itthon töltötte, több kiállítása volt Budapesten és vidéken egyaránt, ahol grafikáival és festményeivel szerepelt. Békés Megye akkoriban igencsak művészbarát helynek mutatkozott, az [[Auróra kör]]nek köszönhetően. E kör támogatta munkájában Békéscsabán. A harmincas évek közepén ismét a tengerentúlra látogatott.
+
-
[[Fájl:Tibi1.jpg|bélyegkép|Jankay Tibor feleségével]]
+
-
A negyvenes években többször kapott munkatáborba szóló behívót. Utolsó útján megszökött a vonatról, így élve túl a holokausztot. [[1948]]-ban feleségével, Alexander Irénnel Amerikába költözött, ahol már nem csak bátyja, hanem édesanyja is élt. Szülője iránt érzett szeretete indokolta névváltoztatását. Először Jankai-Deutsch Tiborként, vagy a Jankai D. Tibor változattal szignálta képeit, majd [[1945]]-ben felvette a Jankay Tibor nevet.
+
-
Los Angelesben telepedett le, ahol egyetemi oktatóként tevékenykedett a George Pepperdine Egyetemen valamint a Redlans Egyetemen. Festészete és oktatói tevékenysége mellett grafikákat és kerámiákat készített.
+
Békéscsabán az Irányi utcában, majd a Petőfi utcai Polgári Fiúiskolában tanult.
 +
[[1915]]-től [[1918]]-ig '''a budapesti Iparművészeti Iskola diákja volt'''. Papp Sándor és Sándor Béla tanította freskófestészetre, ennek alapgondolata a kontúrosság és a monumentalizmus végigkísérte munkásságát. '''1918–19-ben a Képzőművészeti Főiskolára járt''', tanította Szinyei Merse Pál és Vaszary János is. '''A húszas években tanulmányutakon vett részt Európa több részén''', megfordult Zürichben, Drezdában, Bécsben és Párizsban. [[1928]]–[[1929|29]]-ben Olaszországban majd Amerikában is járt, ahol meglátogatta testvérét. A harmincas évek nagy részét itthon töltötte, több kiállítása volt Budapesten és vidéken egyaránt, ahol grafikáival és festményeivel szerepelt. Békés megye akkoriban igencsak művészbarát hely volt, az [[Aurora-kör|Auróra Kör]]nek köszönhetően, mely Jankayt is támogatta munkájában. A harmincas évek közepén ismét a tengerentúlra látogatott.
 +
[[Fájl:Tibi1.jpg|bélyegkép|300px|Jankay Tibor feleségével]]
 +
A negyvenes években többször kapott munkatáborba szóló behívót. Utolsó útján '''megszökött a vonatról, így élte túl a holokausztot. [[1948]]-ban feleségével, Alexander Irénnel Amerikába költözött''', ahol már nemcsak bátyja, hanem édesanyja is élt. Szülője iránt érzett szeretete indokolta névváltoztatását. Eleinte Jankai-Deutsch Tiborként vagy a Jankai D. Tiborként szignózta képeit, majd '''[[1945]]-ben felvette a Jankay Tibor nevet'''.
 +
 
 +
'''Los Angelesben''' telepedett le, ahol '''egyetemi oktatóként tevékenykedett''' a George Pepperdine Egyetemen, valamint a Redlans Egyetemen. '''Festészete és oktatói tevékenysége mellett grafikákat és kerámiákat készített.'''
 +
 
 +
[[1975]]-ben felesége meghalt, ami nagyon érzékenyen érintette. [[1977]]-es nyugdíjba vonulása után a hazaköltözésen gondolkodott, de mindez csak terv maradt. Ekkor ismert meg egy "másik Amerikát", egy felszabadult, szeretettel teli bohém világot. Járta a óceánpartot, a Venice Beach-et, mely az Alföldre és a fiatalságára emlékeztette. Haláláig életerő, hatalmas alkotási kedv jellemezte.
 +
 
 +
'''[[1994]]. [[március 20.|március 20]]-án halt meg Los Angelesben.'''
 +
Életéről Harlan Steinberger rendező forgatott dokumentumfilmet, mely több díjat is nyert.
-
[[1975]]-ben felesége meghalt, ami nagyon érzékenyen érintette, [[1977]]-es nyugdíjba vonulása után gondolkodott a hazaköltözésen, de mindez csak terv maradt. Ekkor ismert meg egy "másik Amerikát", egy felszabadult, szeretettel teli bohém világot. Járta a óceánpartot, a Venice Beach-t mely az alföldre és a fiatalságára emlékeztette. A helyi emberek között rengeteg barátot szerzett, sokan benne látták Venice szellemét. Haláláig életerő, hatalmas alkotási kedv jellemezte. [[1994]]. [[március 20.|március 20]]-án halt meg Los Angelesben.
 
-
Életéről Harlan Steinberger rendező forgatott dokumentumfilmet, mely utóbb több díjat is elnyert.
 
-
 
==Munkássága==
==Munkássága==
-
Első jelentős munkái figyelemre méltó grafikák, melyeken kontúrosság és erős tónusosság látható. Rajzokkal jelentkezett a Képzőművészek Új Társasága (KUT) tárlatain is, melynek [[1926]]-tól volt tagja. A két világháború között festészetét az útkeresés jellemzi. A munkatáborokban átélt borzalmakat [[1947]]-ben megjelent Mártírok című grafikai albumában örökítette meg, melyet a [[Tevan Kiadó]] adott közre.
+
Első jelentős munkái figyelemre méltó grafikák, melyeken kontúrosság és erős tónusosság látható. Rajzokkal jelentkezett a Képzőművészek Új Társasága (KUT) tárlatain is, melynek [[1926]]-tól volt tagja. A két világháború között festészetét az útkeresés jellemezte. A munkatáborokban átélt borzalmakat az [[1947]]-ben megjelent ''Mártírok'' című grafikai albumában örökítette meg, melyet a [[Tevan Nyomda és Könyvkiadóvállalat (Békéscsaba)|Tevan Kiadó]] adott közre.
-
Későbbi korszakában a kísérletező kedv, a korai vázlatainak újra és újra ismétlődő témái és a színbőség figyelhető meg. Stílusát az európai gyökerű realizmus és konstruktivizmus és az amerikai absztrakt expresszionizmus és pop art sajátságos ötvözete adja. A többnyire 1950-70 között készített kerámiái, illetve szobrai kvalitásos, kiérlelt művek, melyeken tetten érhető a törzsi művészet hatása.
+
 
 +
Későbbi korszakában a kísérletező kedv, a korai vázlatainak újra és újra ismétlődő témái és a színbőség figyelhető meg. '''Stílusát az európai gyökerű realizmus és konstruktivizmus, illetve az amerikai absztrakt expresszionizmus és a pop art sajátságos ötvözete adja.''' Kerámiái, illetve szobrai minőségi, kiérlelt művek, melyeken tetten érhető a törzsi művészet hatása.
==Galéria==
==Galéria==
-
<gallery>
+
<Gallery widths="300px" heights="300px">
Fájl:01_Montmantrei_öreg.JPG|Montmantrei Öreg
Fájl:01_Montmantrei_öreg.JPG|Montmantrei Öreg
Fájl:02_A_fröccs.JPG|A fröccs
Fájl:02_A_fröccs.JPG|A fröccs
32. sor: 37. sor:
Fájl:11_noii_fej_sassal.JPG|Női fej sassal
Fájl:11_noii_fej_sassal.JPG|Női fej sassal
Fájl:12_oszlopszobor.JPG|Oszlopszobor
Fájl:12_oszlopszobor.JPG|Oszlopszobor
-
 
</gallery>
</gallery>
==Hagyatéka==
==Hagyatéka==
-
Feltehetőleg a hetvenes években született meg a gondolat benne, hogy műveit szülővárosára hagyja. Ettől kezdve datálta korai munkáit, visszaemlékezéseket készített írásban és hangkazettákon. Esetenként festményeit összepárosította azok vázlataival is. Megkérte a szintén Békéscsabáról elszármazott [[Kolozsvári Pál]] grafikusművészt, hogy legyen hagyatékának átadója. Az életmű [[1997]]-ben érkezett meg Csabára, ahol egy időszaki kiállítással emlékeztek meg a művészről a [[Békés Megyei Könyvtár]]ban.
+
Feltehetőleg a hetvenes években született meg a gondolat benne, hogy műveit szülővárosára hagyja. Ettől kezdve datálta korai munkáit, visszaemlékezéseket készített írásban és hangkazettákon. Esetenként festményeit összepárosította azok vázlataival is. Megkérte a szintén Békéscsabáról elszármazott [[Kolozsvári Pál]] grafikusművészt, hogy legyen hagyatékának átadója. Az életmű [[1997]]-ben érkezett meg Csabára, ahol egy időszaki kiállítással emlékeztek meg a művészről a [[Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba)|Békés Megyei Könyvtár]]ban.  
-
[[2003]]-ban nyitotta meg kaput a Jankayról elnevezett galéria, mely [[2006]]-tól [[Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria]] néven működött [[2013]]-ig, ekkor össze vonták az intézményt a [[Munkácsy Mihály Múzeum|Munkácsy Mihály Múzeummal]].
+
-
Jankay Tibor majd 3000 festményt, 5000 grafikát, közel 300 szobrot, 150 darab körüli etnográfiai gyűjteményt (Afrikai, Óceániai, Indiai, Latin-Amerikai) és kb. 800 kötetes művészeti könyvtárat hagyott szeretett városára.
+
 +
[[2003]]-ban nyitotta meg kapuit a Jankayról elnevezett galéria, mely [[2006]]-tól '''[[Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria (Békéscsaba)|Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria]]''' néven működött [[2013]]-ig, amikor összevonták az intézményt a [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)|Munkácsy Mihály Múzeummal]].
 +
Jankay Tibor majd 3000 festményt, 5000 grafikát, közel 300 szobrot, körülbelül 150 darabos etnográfiai gyűjteményt (afrikai, óceániai, indiai, latin-amerikai) és kb. 800 kötetes művészeti könyvtárat hagyott szeretett városára.
'''The Art of Survival című dokumentumfilm trailere'''
'''The Art of Survival című dokumentumfilm trailere'''
{{#ev:youtube|6f-_DpjGAVQ}}
{{#ev:youtube|6f-_DpjGAVQ}}
-
== Lásd még ==
+
== Emlékezete ==
 +
* A békéscsabai 9. számú iskola [[2005|2005-től]] Jankay Tibor nevét viseli ('''Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Diákotthon''').
 +
* [[2001|2001-ben]] nyílt meg a [[Csaba Center]] földszintjén a Jankay Kávéház, ami [[2009|2009-től]] '''Jankay Kávéház és Étterem''' néven üzemel.
-
* [[Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria]]
+
== Kiállítások ==
 +
=== Egyéni ===
 +
* 1922, 1923, 1926 • [[Aurora-kör]], Békéscsaba
 +
* 1927 • Alföld Kaszinó, Orosháza • Duisburg • Düsseldorf
 +
* 1928 • “Komló” különterme, Gyula
 +
* 1929 • Kereskedelmi Kaszinó, Kecskemét • Korner and Wood Gallery, Cleveland
 +
* 1930 • Museum of Art, Cleveland
 +
* 1933 • Kultúrpalota, Békéscsaba (retrospektív)
 +
* 1935 • Exposition Park, The Los Angeles Museum • Laguna Gallery, Los Angeles
 +
* 1941 • Lipótvárosi Társaskör, Budapest
 +
* 1966 • Bognar Gallery, Hollywood
 +
* 1970 • Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba
 +
* 1988 • Q Gallery, Santa Monica
 +
* 1997 • Békés Megyei Könyvtár, Békéscsaba
 +
* 1998 • Csók Galéria, Budapest
-
==Források==
+
=== Válogatott csoportos ===
 +
* 1926 • Ernst Múzeum, Budapest
 +
* 1927 • Zürich
 +
* 1931 • Ernst Múzeum, Budapest
 +
* 1952 • Metropolitan Museum of Art, New York
 +
* 1952 • Art Museum, Denver
 +
* 1962 • Los Angeles
 +
* 1970 • Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba
 +
* 1982 • Műcsarnok, Budapest
-
* Bellák Gábor: Jankay Tibor. Békéscsaba, 2003.
+
== Lásd még ==
-
* Ván Hajnalka: Jankay Tibor művészete I. Kerámiái, szobrászata. Bárka, XV. évf. 2007/4. 93-100. p.
+
* [[Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria (Békéscsaba)|Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria]]
-
* Ván Hajnalka: Jankay Tibor művészete II. Az életmű festészeti egysége. Bárka, XVI. évf. 2008/5. 91-96. p.
+
 
-
* Ván Hajnalka: Jankay Tibor művészete III. Felfedezésre váró grafikák. Bárka, XVIII. évf. 2010/4. 85-90. p.
+
==Források==
-
* Ván Hajnalka: Jankay Tibor élete és munkássága. In: Ars Perennis (Szerk.: Tüskés Anna), Budapest, 2010. 183-187. p.
+
* Az 1. Sz. Általános Iskola jubileumi évkönyve, 1901–2001 : iskolánk első 100 évéből. Szerk.: Domokosné Megyesi Éva, Árvainé Papp Anna. Békéscsaba : 1. Sz. Általános Isk., 2002. 133. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Bellák Gábor: Jankay Tibor, 1899–1994. Békéscsaba : Jankay Tibor Művészeti Közalap., 2003 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Jankay Kávéház és Étterem [http://jankaykavehaz.hu/ honlapja] (Látogatva: 2019. 03. 24.)
 +
* Jankay Tibor In: [https://artportal.hu/lexikon-muvesz/jankay-tibor-655/ Artportal.hu] (Látogatva: 2019. 03. 24.)
 +
* Jankay Tibor nevét vette fel a kilences iskola. In: [https://www.beol.hu/bekes/kozelet-bekes/jankay-tibor-nevet-vette-fel-a-kilences-iskola-20924/ Beol.hu] (Látogatva: 2019. 03. 24.)
 +
* Ván Hajnalka: Jankay Tibor élete és munkássága. In: Ars Perennis (Szerk.: Tüskés Anna), Budapest, 2010. 183–187. p.
 +
* Ván Hajnalka: Jankay Tibor művészete I. Kerámiái, szobrászata. Bárka, 15. évf. 2007/4. 93–100. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Ván Hajnalka: Jankay Tibor művészete II. Az életmű festészeti egysége. Bárka, 16. évf. 2008/5. 91–96. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Ván Hajnalka: Jankay Tibor művészete III. Felfedezésre váró grafikák. Bárka, 18. évf. 2010/4. 85–90. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
==Kapcsolódó irodalom==
==Kapcsolódó irodalom==
-
* [http://artportal.hu/lexikon/muveszek/jankay_tibor Bellák Gábor: Jankay Tibor] In: Artportal.hu [megtekintve: 2012.01.29.]
+
* Bellák Gábor: Jankay Tibor. In: [http://artportal.hu/lexikon/muveszek/jankay_tibor Artportal.hu] (Látogatva: 2012. 01. 29.)
-
* Cseres Tibor: Emléksorok Jankay Tiborhoz. Új Aurora, 1978. 3.80-81. p.
+
* Cseres Tibor: Emléksorok Jankay Tiborhoz. In: Új Aurora, 3. sz. (1978) 80–81. p.
-
* Dés Endre: Élet és halál. Új Aurora, 1978. 3. 83-84. p.  
+
* Dér Endre: Jankay 90 éves. In: Új Aurora, 3. sz. (1989) 42–45. p.
-
* Dér Endre: Jankay 90 éves. Új Aurora, 1989. 3. 42-45. p.
+
* Dés Endre: Élet és halál. In: Új Aurora, 3. sz. (1978) 83–84. p.  
-
* Dömötör János: Jankay Tibor kiállitása Békéscsabán. Művészet 12. évf. 4. sz. (1971) 47-[48]. p.
+
* Dömötör János: Jankay Tibor kiállitása Békéscsabán. In: Művészet 12. évf. 4. sz. (1971) 47–48. p.
-
* G. Vass István: A békéscsabai múzeum és az Aurora Kör. Új Aurora, 1980. 1. 120-123. p.
+
* Dr. Révész Sándor: Jankai Tibor művészete. In: Múlt és jövő, 71. (1941)
-
* Jankay Tibor: Mártírok. Békéscsaba, 1947.
+
* Jankay Tibor: Mártírok : Jankai Tibor rajzai. Békéscsaba : Tevan Ny., 1947 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Kellér Andor: Mártírok. Világosság, 1947.04.04.
+
* Kellér Andor: Mártírok. In: Világosság, (1947. április 4.)
-
* [[Koszta Rozália]]: Találkozás Jankay Tiborral.  Új Aurora, 1978. 3. 81-83 p.
+
* Kiss Margit, V.: Békéscsaba képzőművészete a két világháború között. In: Új Aurora, 1. sz. (1980) 123–126 p.
-
* Révész Sándor: Jankai-Deutsch Tibor retrospektív kiállítása. Békés Megyei Közlöny, 1933.04.19.
+
* Kiss Margit, V.: Jankay Tibor. In: Új Aurora, 3. sz. (1978) 85–87. p.
-
* Dr.Révész Sándor: Jankai Tibor művészete. Múlt és jövő, 1941. 71.
+
* Koszta Rozália: Találkozás Jankay Tiborral. In: Új Aurora, 3. (1978) 81–83. p.
-
* S.E.: Mártírok. Jankai Tibor rajzai. - Tevan kiadás. Új Élet, 1947.04.03.
+
* Révész Sándor: Jankai-Deutsch Tibor retrospektív kiállítása. In: Békés Megyei Közlöny, (1933. április 19.)
-
* Szilágyi András: Az adakozás szorító ölelésében. A Jankay-hagyaték hazaérkezett. Magyar Művészeti Fórum, III/2. 2000. 04. 61-65. p.
+
* S. E. : Mártírok. Jankai Tibor rajzai. - Tevan kiadás. In: Új Élet, (1947. április 3.)
-
* [http://ek.bmk.hu:80/?docId=503 Szilágyi András: A szeretet hajlékában. A Jankay-hagyaték hazaérkezett.] Bárka 2000. 2. 47. p.
+
* Szilágyi András: A szeretet hajlékában. A Jankay-hagyaték hazaérkezett. In: Bárka, 2. sz. (2000) 47. p.
-
* Trombitás Dezső: Los Angelesi művészportrék, Minerva, 1971.
+
* Szilágyi András: Az adakozás szorító ölelésében. A Jankay-hagyaték hazaérkezett. In: Magyar Művészeti Fórum, III/2. (2000. április) 61–65. p.
-
* V. Kiss Margit: Jankay Tibor. Új Aurora, 1978. 3. 85-87. p.
+
* Trombitás Dezső: Los Angelesi művészportrék, Los Angeles : Minerva, 1971 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* V. Kiss Margit: Békéscsaba képzőművészete a két világháború között. Új Aurora, 1980. 1. 123-126 p.
+
* Ván Hajnalka: Jankay Tibor művészeti hagyatéka. (Művészeti életművek, hagyatékok című konferencia előadásainak kivonata) In: Bárka, 17. évf. 2009/5. 83–84. p.
-
* Ván Hajnalka: Jankay Tibor művészeti hagyatéka. (Művészeti életművek, hagyatékok című konferencia előadásainak kivonata) Bárka, XVII. évf. 2009/5. 83-84. p.
+
* Vass István, G.: A békéscsabai múzeum és az Aurora Kör. In: Új Aurora, 1. sz. (1980) 120–123. p.
==Külső hivatkozások==
==Külső hivatkozások==
-
 
+
* [http://www.jankay.hu A Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria honlapja] (Látogatva: 2012. 01. 29.)
-
*[http://www.jankay.hu A Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria honlapja] [megtekintve: 2012.01.29.]
+
* [http://www.mtv.hu/modernkepmesek/cikk.php?id=303333 Jankay műveiből nyílik kiállítás Palm Springsben] In: Mtv.hu (Látogatva: 2012. 01. 29.)
-
* [http://www.hollywood.com/movie/Tibor_Jankay_The_Art_of_Survival/6074872 Tibor Jankay: The Art of Survival] In: Hollywood.com [megtekintve: 2012.01.29.]
+
* [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4501 Jankay Tibor kiállítása a Békés Megyei Könyvtárban 1991. május 30 - június 25-ig] (Látogatva: 2012. 04. 12.)
-
* [http://www.tfaoi.com/aa/1aa/1aa588.htm Tibor Jankay: Celebrating the Human Spirit] In: Traditional Fine Arts Organization [megtekintve: 2012.01.29.]
+
* [http://www.tfaoi.com/aa/1aa/1aa588.htm Tibor Jankay: Celebrating the Human Spirit] In: Traditional Fine Arts Organization (Látogatva: 2012. 01. 29.)
-
* [http://www.mtv.hu/modernkepmesek/cikk.php?id=303333 Jankay műveiből nyílik kiállítás Palm Springsben] In: Mtv.hu [megtekintve: 2012.01.29.]
+
* [http://www.hollywood.com/movie/Tibor_Jankay_The_Art_of_Survival/6074872 Tibor Jankay: The Art of Survival] In: Hollywood.com (Látogatva: 2012. 01. 29.)
-
* [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4501 Jankay Tibor kiállítása a Békés Megyei Könyvtárban 1991. május 30 - június 25-ig] [megtekintve: 2012.04.12.]
+
[[Kategória:Békéscsaba]] [[Kategória:Képzőművészek]] [[Kategória:Festőművészek]]
[[Kategória:Békéscsaba]] [[Kategória:Képzőművészek]] [[Kategória:Festőművészek]]
88. sor: 123. sor:
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]
[[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]]
[[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]]
 +
[[Kategória:Személyek]]

A lap jelenlegi, 2021. március 29., 11:54-kori változata

Jankay Tibor

képzőművész

Tartalomjegyzék

Élete

Jankay Tibor munkái között

Jankay Tibor, Deutsch Tibor néven született 1899. március 24-én Békéscsabán Deutsch Simon és Lőwy Janka negyedik gyermekeként, hatgyermekes családban.

Békéscsabán az Irányi utcában, majd a Petőfi utcai Polgári Fiúiskolában tanult. 1915-től 1918-ig a budapesti Iparművészeti Iskola diákja volt. Papp Sándor és Sándor Béla tanította freskófestészetre, ennek alapgondolata a kontúrosság és a monumentalizmus végigkísérte munkásságát. 1918–19-ben a Képzőművészeti Főiskolára járt, tanította Szinyei Merse Pál és Vaszary János is. A húszas években tanulmányutakon vett részt Európa több részén, megfordult Zürichben, Drezdában, Bécsben és Párizsban. 192829-ben Olaszországban majd Amerikában is járt, ahol meglátogatta testvérét. A harmincas évek nagy részét itthon töltötte, több kiállítása volt Budapesten és vidéken egyaránt, ahol grafikáival és festményeivel szerepelt. Békés megye akkoriban igencsak művészbarát hely volt, az Auróra Körnek köszönhetően, mely Jankayt is támogatta munkájában. A harmincas évek közepén ismét a tengerentúlra látogatott.

Jankay Tibor feleségével

A negyvenes években többször kapott munkatáborba szóló behívót. Utolsó útján megszökött a vonatról, így élte túl a holokausztot. 1948-ban feleségével, Alexander Irénnel Amerikába költözött, ahol már nemcsak bátyja, hanem édesanyja is élt. Szülője iránt érzett szeretete indokolta névváltoztatását. Eleinte Jankai-Deutsch Tiborként vagy a Jankai D. Tiborként szignózta képeit, majd 1945-ben felvette a Jankay Tibor nevet.

Los Angelesben telepedett le, ahol egyetemi oktatóként tevékenykedett a George Pepperdine Egyetemen, valamint a Redlans Egyetemen. Festészete és oktatói tevékenysége mellett grafikákat és kerámiákat készített.

1975-ben felesége meghalt, ami nagyon érzékenyen érintette. 1977-es nyugdíjba vonulása után a hazaköltözésen gondolkodott, de mindez csak terv maradt. Ekkor ismert meg egy "másik Amerikát", egy felszabadult, szeretettel teli bohém világot. Járta a óceánpartot, a Venice Beach-et, mely az Alföldre és a fiatalságára emlékeztette. Haláláig életerő, hatalmas alkotási kedv jellemezte.

1994. március 20-án halt meg Los Angelesben. Életéről Harlan Steinberger rendező forgatott dokumentumfilmet, mely több díjat is nyert.

Munkássága

Első jelentős munkái figyelemre méltó grafikák, melyeken kontúrosság és erős tónusosság látható. Rajzokkal jelentkezett a Képzőművészek Új Társasága (KUT) tárlatain is, melynek 1926-tól volt tagja. A két világháború között festészetét az útkeresés jellemezte. A munkatáborokban átélt borzalmakat az 1947-ben megjelent Mártírok című grafikai albumában örökítette meg, melyet a Tevan Kiadó adott közre.

Későbbi korszakában a kísérletező kedv, a korai vázlatainak újra és újra ismétlődő témái és a színbőség figyelhető meg. Stílusát az európai gyökerű realizmus és konstruktivizmus, illetve az amerikai absztrakt expresszionizmus és a pop art sajátságos ötvözete adja. Kerámiái, illetve szobrai minőségi, kiérlelt művek, melyeken tetten érhető a törzsi művészet hatása.

Galéria

Hagyatéka

Feltehetőleg a hetvenes években született meg a gondolat benne, hogy műveit szülővárosára hagyja. Ettől kezdve datálta korai munkáit, visszaemlékezéseket készített írásban és hangkazettákon. Esetenként festményeit összepárosította azok vázlataival is. Megkérte a szintén Békéscsabáról elszármazott Kolozsvári Pál grafikusművészt, hogy legyen hagyatékának átadója. Az életmű 1997-ben érkezett meg Csabára, ahol egy időszaki kiállítással emlékeztek meg a művészről a Békés Megyei Könyvtárban.

2003-ban nyitotta meg kapuit a Jankayról elnevezett galéria, mely 2006-tól Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria néven működött 2013-ig, amikor összevonták az intézményt a Munkácsy Mihály Múzeummal. Jankay Tibor majd 3000 festményt, 5000 grafikát, közel 300 szobrot, körülbelül 150 darabos etnográfiai gyűjteményt (afrikai, óceániai, indiai, latin-amerikai) és kb. 800 kötetes művészeti könyvtárat hagyott szeretett városára.

The Art of Survival című dokumentumfilm trailere


Emlékezete

Kiállítások

Egyéni

Válogatott csoportos

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök