Lepény Pál (1824–1906)
A BékésWiki wikiből
(→Emlékezete) |
a (Szócikkcímek egységesítése) |
||
| (8 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 4. sor: | 4. sor: | ||
'''[[1824-ben]] született''' Lepény Mihály és Lipták Judit fiaként. Gyermek- és fiatalkoráról nincs ismeretünk. | '''[[1824-ben]] született''' Lepény Mihály és Lipták Judit fiaként. Gyermek- és fiatalkoráról nincs ismeretünk. | ||
| - | '''[[Békéscsaba]] egyik legmódosabb gazdájának tartották''', jól bánt a vagyonával, mely | + | '''[[Békéscsaba]] egyik legmódosabb gazdájának tartották''', jól bánt a vagyonával, mely folyamatosan gyarapodott. Típusa volt a régi idők parasztnábobjainak, a korabeli sajtóban „valóságos Rothschildként” emlegették. Nem volt fösvény, amikor humánus célról volt szó, bőkezűen adakozott. Mint magánember egyszerű puritán jellemű parasztember volt, emellett rafinált politikusnak számított. |
| - | Fiatalos életkedvét élete legutolsó napjáig megőrizte. 82 éves korában, [[1906]]. [[június 24.|június 24-én]] hunyt el, három nappal később temették el az | + | Fiatalos életkedvét élete legutolsó napjáig megőrizte. 82 éves korában, '''[[1906]]. [[június 24.|június 24-én]] hunyt el''', három nappal később temették el az Alvégi temetőben. |
== Munkássága == | == Munkássága == | ||
| - | A közéletben az 1870-es években tűnt fel. [[1878]]. [[január 15.|január 15-én]] nagy többséggel ''' | + | A közéletben az 1870-es években tűnt fel. [[1878]]. [[január 15.|január 15-én]] nagy többséggel '''választották bírónak'''. Akkoriban szinte csak gazdákból állt a csabai képviselő-testület. A képviselők a közgyűlések előtt rendszeresen a [[Hotel Fiume (Békéscsaba)|Fiume Szálloda kávéházában]] találkoztak, ott beszélték meg a község ügyeit. Lepény '''nagy tekintélynek örvendett nemcsak Csabán, de a vármegyében is'''. Köztudott volt róla, hogy hűséges „zászlótartója” az 1848-as eszméknek. |
| - | '''A Közbirtokossági Testület elnöke''' volt, amikor [[1875]]. [[január 25.|január 25-én]] arról döntöttek, hogy állandó helyet teremtenek a színjátszásnak a belvárosban. | + | '''A Közbirtokossági Testület elnöke''' volt, amikor [[1875]]. [[január 25.|január 25-én]] arról döntöttek, hogy állandó helyet teremtenek a színjátszásnak a belvárosban. A [[Békéscsabai Jókai Színház (Békéscsaba)|színház]] alapkövét [[1877|1877-ben]] tették le, a munka két évig tartott, az ünnepélyes megnyitóra, az első színielőadásra [[1879]]. [[március 8.|március 8-án]] került sor. Elnökként Lepénynek a színházban állandó páholy állt rendelkezésére, ahol feleségével és gyermekeivel élvezhette az előadásokat. |
| - | '''Hivatali ideje alatt''', [[1878]]. [[szeptember 15.|szeptember 15-én]] alakult 61 alapító taggal a Csabai Nőegylet, mely a szegény gyerekek segélyezését és iskoláztatását, az árvák, özvegyek, sorsüldözöttek, munkaképtelenek, betegek, elhagyottak megsegítését tűzte ki célul. [[1879]]. [[szeptember 25.|szeptember 25-én]] | + | '''Hivatali ideje alatt''', [[1878]]. [[szeptember 15.|szeptember 15-én]] alakult 61 alapító taggal a Csabai Nőegylet, mely a szegény gyerekek segélyezését és iskoláztatását, az árvák, özvegyek, sorsüldözöttek, munkaképtelenek, betegek, elhagyottak megsegítését tűzte ki célul. [[1879]]. [[szeptember 25.|szeptember 25-én]] Takács Árpád nyomdász Buzapiac (Szabadság) téri házában kezdte meg működését Csaba második nyomdája. Ebben az évben indult a Povázsay-nyomda is, a mai Szlovák Kultúra Háza helyén álló egykori földszintes, nádfedeles családi házban. Ez év [[november 16.|november 16-án]] alakuló közgyűlést tartott a Békéscsabai Vadásztársulat. Szintén [[1879|1879-ben]] készült az [[Élővíz-csatorna (Békéscsaba)|Élővíz-csatorna]] második hídja a [[Széchenyi liget (Békéscsaba)|Széchenyi ligetnél]]. A „vashíd” néven ismert hangulatos hidat Sztraka Ernő tervezte, és eredeti formájában [[1962|1962-ben]] bekövetkezett lebontásáig szolgálta az átkelést. A helyére épült betonhíd mára már elvesztette régi, míves hangulatát. Csaba [[1879-ben|1879-ben]] alkotta meg a tűzrendőrségről szóló szabályrendeletét, és [[1880|1880-ban]] felállt a tűzőrség, amelyet a képviselő-testület által választott tűzőrségi kapitány vezetett. A Magyar Vöröskereszt Egylet [[1879|1879-ben]] alakult meg, majd [[1880|1880-ban]] a vöröskereszt csabai szervezete is megkezdte működését. Csaba határában azokban az években 480 hold szőlőt műveltek, amely szinte naponta csökkent, mert egyre több házat építettek a jaminai szőlőkben. A szőlőskertek később szinte faluvá növekedtek, [[1880|1880-ban]] az ott élő lakosok száma már meghaladta a háromezret, és 597 lakóházat számláltak. [[1880]]. [[december 15.|december 15-én]] a csabai képviselő-testület nem járult hozzá Jamina elszakadásához. |
Lepény Pál '''[[1880|1880-ban]] visszavonult a közszerepléstől''', és ezután szinte csak a családjának és a gazdaságának élt. Az [[1888]]. évi csabai árvíz idején a köz érdekében kifejtett hősies helytállásával is érdemeket szerzett. | Lepény Pál '''[[1880|1880-ban]] visszavonult a közszerepléstől''', és ezután szinte csak a családjának és a gazdaságának élt. Az [[1888]]. évi csabai árvíz idején a köz érdekében kifejtett hősies helytállásával is érdemeket szerzett. | ||
== Emlékezete == | == Emlékezete == | ||
| - | * '''Békéscsabán [https://goo.gl/tW5mKz utca] őrzi Lepény Pál emlékét.''' A városközponthoz közeli, Andrássy útról nyíló utca elején lévő ősi telek Lepény Pál apjáé volt, aki | + | * '''Békéscsabán [https://goo.gl/tW5mKz utca] őrzi Lepény Pál emlékét.''' A városközponthoz közeli, Andrássy útról nyíló utca elején lévő ősi telek Lepény Pál apjáé volt, aki [[1854|1854-ben]] ide építette a házát. 1865–1990 között többször változott az utcanév, mivel két Lepény család is lakott benne. Ezért volt Lepény utca ([[1865]]), Lepény János utca ([[1910]]). [[1958|1958-ban]] Kun Béla lett az utca neve, majd a rendszerváltást követően Lepény Pál bíró neve került az utcanévtáblára. |
== Források == | == Források == | ||
| - | * | + | * Békésmegyei Közlöny, 33. évf. 55. szám (1906. június 28.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * Békésmegyei Közlöny | + | * Békésmegyei Közlöny, 33. évf. 56. szám (1906. július 1.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * | + | * Gécs Béla: Csabai bírók – csabai históriák. 1717–1918. Békéscsaba : Typografika, 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
[[Kategória:Békéscsaba]] | [[Kategória:Békéscsaba]] | ||
A lap jelenlegi, 2021. március 29., 10:16-kori változata
csabai gazda, bíró
Tartalomjegyzék |
Élete
1824-ben született Lepény Mihály és Lipták Judit fiaként. Gyermek- és fiatalkoráról nincs ismeretünk.
Békéscsaba egyik legmódosabb gazdájának tartották, jól bánt a vagyonával, mely folyamatosan gyarapodott. Típusa volt a régi idők parasztnábobjainak, a korabeli sajtóban „valóságos Rothschildként” emlegették. Nem volt fösvény, amikor humánus célról volt szó, bőkezűen adakozott. Mint magánember egyszerű puritán jellemű parasztember volt, emellett rafinált politikusnak számított.
Fiatalos életkedvét élete legutolsó napjáig megőrizte. 82 éves korában, 1906. június 24-én hunyt el, három nappal később temették el az Alvégi temetőben.
Munkássága
A közéletben az 1870-es években tűnt fel. 1878. január 15-én nagy többséggel választották bírónak. Akkoriban szinte csak gazdákból állt a csabai képviselő-testület. A képviselők a közgyűlések előtt rendszeresen a Fiume Szálloda kávéházában találkoztak, ott beszélték meg a község ügyeit. Lepény nagy tekintélynek örvendett nemcsak Csabán, de a vármegyében is. Köztudott volt róla, hogy hűséges „zászlótartója” az 1848-as eszméknek.
A Közbirtokossági Testület elnöke volt, amikor 1875. január 25-én arról döntöttek, hogy állandó helyet teremtenek a színjátszásnak a belvárosban. A színház alapkövét 1877-ben tették le, a munka két évig tartott, az ünnepélyes megnyitóra, az első színielőadásra 1879. március 8-án került sor. Elnökként Lepénynek a színházban állandó páholy állt rendelkezésére, ahol feleségével és gyermekeivel élvezhette az előadásokat.
Hivatali ideje alatt, 1878. szeptember 15-én alakult 61 alapító taggal a Csabai Nőegylet, mely a szegény gyerekek segélyezését és iskoláztatását, az árvák, özvegyek, sorsüldözöttek, munkaképtelenek, betegek, elhagyottak megsegítését tűzte ki célul. 1879. szeptember 25-én Takács Árpád nyomdász Buzapiac (Szabadság) téri házában kezdte meg működését Csaba második nyomdája. Ebben az évben indult a Povázsay-nyomda is, a mai Szlovák Kultúra Háza helyén álló egykori földszintes, nádfedeles családi házban. Ez év november 16-án alakuló közgyűlést tartott a Békéscsabai Vadásztársulat. Szintén 1879-ben készült az Élővíz-csatorna második hídja a Széchenyi ligetnél. A „vashíd” néven ismert hangulatos hidat Sztraka Ernő tervezte, és eredeti formájában 1962-ben bekövetkezett lebontásáig szolgálta az átkelést. A helyére épült betonhíd mára már elvesztette régi, míves hangulatát. Csaba 1879-ben alkotta meg a tűzrendőrségről szóló szabályrendeletét, és 1880-ban felállt a tűzőrség, amelyet a képviselő-testület által választott tűzőrségi kapitány vezetett. A Magyar Vöröskereszt Egylet 1879-ben alakult meg, majd 1880-ban a vöröskereszt csabai szervezete is megkezdte működését. Csaba határában azokban az években 480 hold szőlőt műveltek, amely szinte naponta csökkent, mert egyre több házat építettek a jaminai szőlőkben. A szőlőskertek később szinte faluvá növekedtek, 1880-ban az ott élő lakosok száma már meghaladta a háromezret, és 597 lakóházat számláltak. 1880. december 15-én a csabai képviselő-testület nem járult hozzá Jamina elszakadásához.
Lepény Pál 1880-ban visszavonult a közszerepléstől, és ezután szinte csak a családjának és a gazdaságának élt. Az 1888. évi csabai árvíz idején a köz érdekében kifejtett hősies helytállásával is érdemeket szerzett.
Emlékezete
- Békéscsabán utca őrzi Lepény Pál emlékét. A városközponthoz közeli, Andrássy útról nyíló utca elején lévő ősi telek Lepény Pál apjáé volt, aki 1854-ben ide építette a házát. 1865–1990 között többször változott az utcanév, mivel két Lepény család is lakott benne. Ezért volt Lepény utca (1865), Lepény János utca (1910). 1958-ban Kun Béla lett az utca neve, majd a rendszerváltást követően Lepény Pál bíró neve került az utcanévtáblára.
Források
- Békésmegyei Közlöny, 33. évf. 55. szám (1906. június 28.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békésmegyei Közlöny, 33. évf. 56. szám (1906. július 1.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Gécs Béla: Csabai bírók – csabai históriák. 1717–1918. Békéscsaba : Typografika, 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
