Révész Sándor (1889–1944)

A BékésWiki wikiből

A lap 2021. március 28., 10:02-kori változata

fogorvos, az Aurora Kör társalapítója

Élete

Dr. Révész Sándor

1889. január 17-én született Bács-Feketehegyen. Édesapja Dr. Révész (Reisz) Fülöp szintén orvos volt, édesanyja Valentin Cecília. Sándornak öt testvére született, Irma, Margit és Irén neve ismert.

A Reisz család már az 1850-es években Békéscsaba környékére költözött a jobb élet reményében. Fülöp és testvérei mind kitűnő tanulmányi eredménnyel fejezték be az iskolát. Fülöp a pesti egyetem orvoskarán ledoktorált, majd Berlinben fogorvosi tanfolyamot végzett. Ezután nevét Révészre magyarosította, majd 1892-ben Békéscsabára költözve fogorvosi rendelőt nyitott.

Révész Sándor tanulmányait a csabai zsidó népiskolában kezdte meg. A család nem követte a hagyományos zsidó szokásokat, csak nagyobb ünnepeket tartottak meg. 1906-ban kitűnő eredménnyel érettségizett le az evangélikus Rudolf Főgimnáziumban. Eztán a Budapesti Tudományegyetem orvosi karán tanult tovább, miközben a müncheni egyetemet is elvégezte. Miután ledoktorált visszatért Békéscsabára és fogorvosi rendelőt nyitott a Vas utca 1. szám alatt.

A világháború idején katonai szolgálatot teljesített, kitüntetéseket is szerzett. 1913-ban feleségül vette Tevan Adolf, könyvkereskedő és nyomdatulajdonos lányát, Tevan Flórát. Három gyerekük született, közülük Márta szintén orvos lett.

1944-ben elrendelték, hogy az összes zsidót ‒ az orvosokat is ‒ vasúti vagonokban szállítsák el Németországba, így a Révész családot is. Lányaik megmenekültek, keresztény hozzátartozók segítségével jutottak vissza Budapestre.

Révész Sándor Auschwitzban halt meg 1944-ben.

Munkássága

Dr. Révész Sándor megkezdte a rendelést a Vas u. 1. szám alatt – közli a Békésmegyei Közlöny 1913-ban

Révész Sándor édesapja egykori békéscsabai rendelőjében praktizált fogorvosként. 1924-től a fogtechnikus tanoncvizsgáló bizottságnak lett tagja.

1913-ban sógorával, Südy Ernővel megalapították az Aurora-kört, amit a zene, irodalom és képzőművészet kedvelőinek hoztak létre. Az egyesületi formában működő Kör képzőművészeti szakosztály vezetőjének, majd titkárának választották meg.

A Körben felolvasásokat tartott a modern festészetről. A képzőművészeti szakosztály számára Vidovszky Béla kiállítása hozta meg a népszerűséget. Később évente több alkalommal rendeztek kiállítást, ahol leginkább a helyi festők alkotásai voltak láthatók, többek között Jankay Tibor művei is, aki nagy barátságban állt Révész doktorral. Tagja volt a város színügyi bizottságának is, többek között Banner Benedek és Gyöngyösi János mellett. 1938-ban az Aurora életében nagy változás történt, Révész Sándort lemondatták titkári posztjáról a májusban érvénybe lépő zsidótörvény miatt.

Révész Sándor többször támogatta adománnyal a rászoruló gyerekeket. Adakozott a budapesti Ady Endre-szobor felállítása érdekében.

1927-ben Békéscsabán tartották az orvosok tudományos ülését, ahol Békés vármegye és Szeged orvosai jelentek meg. A várost Dr. Révész Sándor képviselte, aki Érzéstelenítés a fogászati gyakorlatban címmel tartott előadást. A Magyar Téka egyik békéscsabai megbízottjaként meghívókat küldött a város magyar irodalmat kedvelőinek.

A politikában is képviselte magát: 1932-ben a 2. választókerületi választáson az ellenzék képviselőtestületi listáján találjuk a nevét.

Érdekelték a járművek is: hirdetést adott fel, hogy motorkerékpárt vásárolna.

Emlékezete

• 2008-ban Békéscsabán emléktáblát avattak fel munkássága előtt tisztelegve.

Műve

• Az „Aurora” zenei, irodalmi és képzőművészeti kör. In: Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930

Lásd még

• Révész Margit (1885‒1956)

Források

• Békésmegyei fejek, 1929. szerk.: Gergely Gábor Arnold. Békéscsaba : Corvina, 1929. 177. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békésmegyei Közlöny, 40. évf. 16. szám (1913. február 23.) 6. p. (Látogatva: 2017. 10. 26.)
• Békésmegyei Közlöny, 40. évf. 75. szám (1913. szeptember 21.) 5. p. (Látogatva: 2017. 09. 20.)
• Békésmegyei Közlöny, 40. évf. 9. szám (1913. január 30.) 3. p. (Látogatva: 2017. 09. 20.)
• Békésmegyei Közlöny, 51. évf. 129. szám (1924. június 21.) 2. p. (Látogatva: 2017. 09. 20.)
• Békésmegyei Közlöny, 54. évf. 219. szám (1927. szeptember 28.) 2. p. (Látogatva: 2017. 09. 21.)
• Békésmegyei Közlöny, 59. évf. 273. szám (1932. december 11.) 3. p. (Látogatva: 2017. 10. 26.)
• Békésmegyei Közlöny, 59. évf., 279. szám (1932. december 18.) 1. p (Látogatva: 2017. 09. 21.)
• Békésmegyei Közlöny, 61.évf. 10. szám (1934. január 14.) 8. p. (Látogatva: 2017. 09. 21.)
• Békésmegyei Közlöny, 63. évf. 16. szám (1936. január 16.) 2. p. (Látogatva: 2017. 10. 26.)
• Farkas János László: Dr. Révész Sándor Békéscsabáról. In: Múlt és Jövő Zsidó Kulturális folyóirat, 2007/3. 116–124. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Héjja Julianna Erika: Okos kisasszonyok : a leányok felsőfokú iskoláztatása Békés megyében. In: Bárka, 19. évf. 5. szám (2011) 62–63. p. (Látogatva: 2018. 06. 20.)
• Hirsch Gábor: Békéscsaba – Auschwitz-Birkenau retúr. Budapest : Tevan Alapítvány, 2013. 87. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Kiss Endre: A Tevan nyomdász- és művészcsalád rövid történte. Budapest, 2009. In: pointernet.pds.hu (látogatva: 2017. 09. 19.)
• Körösvidék, 5. évf. 268. szám (1924. november 22.) 2. p. (Látogatva: 2017. 10. 26.)
• Világ, 10. évf. 86. szám (1919. április 11.) 5. p. (Látogatva: 2017. 10. 26.)

Kapcsolódó irodalom

• Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Filadelfi Mihály: A Békéscsabai Auróra-kör történetének vázlatos áttekintése. Békéscsaba : Békés M. Tcs. Műv. Oszt. : TIT Békés M. Szerv., 1973. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Micheller Magdolna: A békéscsabai zsidóság története. Békéscsaba : TSF Gazdasági Főiskolai Kar, 2008. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Micheller Magdolna: Fejezetek a békéscsabai zsidóság történetéből, 1815–2015. Békéscsaba : SZIE Gazd., Agrár- és Egészségtud. Kar, 2015. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Tanulmányok Békéscsaba történetéből. szerk.: Kristó Gyula és Székely Lajos. Békéscsaba : Városi Tanács, 1970. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)