Szabó Pál (1893–1970)
A BékésWiki wikiből
Ker0 (vitalap | szerkesztései) (javítások) |
a (+ Kossuth-díjasok kategória) |
||
| (5 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| - | író, politikus | + | író, politikus |
| - | + | [[Fájl:Szabo Pal fortepan 107045.jpg|bélyegkép|300px|Szabó Pál (1948)]] | |
== Élete == | == Élete == | ||
| - | [[1893]]. [[április 5.|április 5]]-én született, Biharugrán. Zsellércsaládból származik, elemi iskola mellett napszámos munkákat | + | Szabó Pál '''[[1893]]. [[április 5.|április 5]]-én született, [[Biharugra|Biharugrán]]'''. Zsellércsaládból származik, elemi iskola mellett napszámos munkákat vállalt, majd [[1909]]-ben kőműves inasnak állt. Tehetsége és tudásvágya kimagaslott a szegényparaszti rétegből, de természetesen kilátásai semmivel sem voltak jobbak, mint a kor „népgyermekeinek”. |
| + | |||
| + | Csak másodjára sorozták be közkatonának, [[1915]]-ben. Galíciába, majd az olasz frontra került. A Tanácsköztársaság bukása után, szülőfalujába internálták két évre. Biharugrán kőművesként dolgozott. | ||
| + | |||
| + | [[1922]]-ben összeházasodott Kiss Etelkával. | ||
| + | |||
| + | '''[[1970]]. [[október 31.|október 31]]-én hunyt el'''. | ||
| + | |||
| + | == Munkássága == | ||
| + | '''Először [[1927]]-ben publikált''' a ''[[Körösvidék (1)|Körösvidék]]'' című lapban. ''Emberek'' című regénye [[1930]]-ban jelent meg. Móricz Zsigmond dicsérő kritikát írt a könyvről a ''Nyugat''ban, [[Féja Géza (1900–1978)|Féja Géza]] is érdeklődéssel fordult művei, személyisége felé. Ekkor kezdődött írói pályafutása: '''bekerült az irodalmi vérkeringésbe''', könyvei láttak napvilágot, közéleti újságokba közölt cikkeket, illetve olyan folyóiratokat szerkesztett, mint a ''Komádi és Vidéke'' vagy a ''[[Kelet Népe]]'', ahol [[Sinka István (1897–1969)|Sinka István]] szövegei is gyakran megjelentek. | ||
| + | |||
| + | '''Politikailag is aktív szerepet vállalt''': tagja volt a [[Népi mozgalom|népi mozgalomnak]], valamint országos alelnöke a Független Kisgazdapártnak. Később a szegényparasztság érdekeit jobban képviselő Nemzeti Parasztpár alapítója és elnöke volt. [[1944]]-ben Budapesten tartózkodott a főváros ostromakor. [[1945]] után tudott igazán kibontakozni politikai és írói karrierje a szovjet befolyásnak köszönhetően; '''országgyűlési képviselő, elismert író''' lett. Támogatta Nagy Imre Sztálin halála utáni belpolitikáját. '''Fő művének a háromrészes ''Nyugtalan élet'' című regénye tekinthető'''. | ||
== Emlékezete == | == Emlékezete == | ||
| - | * Békéscsabán [[Szabó Pál Téri Általános Iskola (Békéscsaba)|általános iskola]] viseli a nevét | + | * Békéscsabán [[Szabó Pál Téri Általános Iskola (Békéscsaba)|általános iskola]] viseli a nevét. |
| - | * Szülőfalujában, Biharugrán [http://www.biharugra.hu/index.php/szabo-pal-irodalmi-emlek Szabó Pál Irodalmi Emlékházzal tisztelegnek előtte ] | + | * Szülőfalujában, Biharugrán [http://www.biharugra.hu/index.php/szabo-pal-irodalmi-emlek Szabó Pál Irodalmi Emlékházzal tisztelegnek előtte]. |
== Fontosabb művei == | == Fontosabb művei == | ||
| 17. sor: | 28. sor: | ||
* Nyugtalan élet (1958, 1971) | * Nyugtalan élet (1958, 1971) | ||
| - | + | == Fontosabb díjai == | |
| - | == Fontosabb díjai | + | |
* Baumgarten-díj (1949) | * Baumgarten-díj (1949) | ||
* Kossuth-díj (1951, 1954) | * Kossuth-díj (1951, 1954) | ||
== Források == | == Források == | ||
| - | * [https://hu.wikipedia.org/wiki/Szab%C3%B3_P%C3%A1l_(%C3%ADr%C3%B3) Szabó Pál (író) | + | * [https://hu.wikipedia.org/wiki/Szab%C3%B3_P%C3%A1l_(%C3%ADr%C3%B3) Szabó Pál (író) In: Wikipédia] (Látogatva: 2017. 08. 09.) |
| - | * [http://www.biharugra.hu/index.php/irodalom-es-kultura/szabo-pal-nepi-iro Szabó Pál népi író] | + | * [http://www.biharugra.hu/index.php/irodalom-es-kultura/szabo-pal-nepi-iro Szabó Pál népi író. In: Biharugra.hu] (Látogatva: 2017. 08. 09.) |
| - | * [http://mek.oszk.hu/01100/01149/html/szabop.htm Szabó Pál munkássága | + | * [http://mek.oszk.hu/01100/01149/html/szabop.htm Szabó Pál munkássága In: MEK] (Látogatva: 2017. 08. 09.) |
[[Kategória: Személyek]] | [[Kategória: Személyek]] | ||
[[Kategória: Irodalmárok]] | [[Kategória: Irodalmárok]] | ||
| + | [[Kategória: Biharugra]] | ||
| + | [[Kategória: Újságírók]] | ||
| + | [[Kategória: Politikusok]] | ||
| + | [[Kategória: Kossuth-díjasok]] | ||
A lap jelenlegi, 2021. március 23., 08:50-kori változata
író, politikus
Tartalomjegyzék |
Élete
Szabó Pál 1893. április 5-én született, Biharugrán. Zsellércsaládból származik, elemi iskola mellett napszámos munkákat vállalt, majd 1909-ben kőműves inasnak állt. Tehetsége és tudásvágya kimagaslott a szegényparaszti rétegből, de természetesen kilátásai semmivel sem voltak jobbak, mint a kor „népgyermekeinek”.
Csak másodjára sorozták be közkatonának, 1915-ben. Galíciába, majd az olasz frontra került. A Tanácsköztársaság bukása után, szülőfalujába internálták két évre. Biharugrán kőművesként dolgozott.
1922-ben összeházasodott Kiss Etelkával.
1970. október 31-én hunyt el.
Munkássága
Először 1927-ben publikált a Körösvidék című lapban. Emberek című regénye 1930-ban jelent meg. Móricz Zsigmond dicsérő kritikát írt a könyvről a Nyugatban, Féja Géza is érdeklődéssel fordult művei, személyisége felé. Ekkor kezdődött írói pályafutása: bekerült az irodalmi vérkeringésbe, könyvei láttak napvilágot, közéleti újságokba közölt cikkeket, illetve olyan folyóiratokat szerkesztett, mint a Komádi és Vidéke vagy a Kelet Népe, ahol Sinka István szövegei is gyakran megjelentek.
Politikailag is aktív szerepet vállalt: tagja volt a népi mozgalomnak, valamint országos alelnöke a Független Kisgazdapártnak. Később a szegényparasztság érdekeit jobban képviselő Nemzeti Parasztpár alapítója és elnöke volt. 1944-ben Budapesten tartózkodott a főváros ostromakor. 1945 után tudott igazán kibontakozni politikai és írói karrierje a szovjet befolyásnak köszönhetően; országgyűlési képviselő, elismert író lett. Támogatta Nagy Imre Sztálin halála utáni belpolitikáját. Fő művének a háromrészes Nyugtalan élet című regénye tekinthető.
Emlékezete
- Békéscsabán általános iskola viseli a nevét.
- Szülőfalujában, Biharugrán Szabó Pál Irodalmi Emlékházzal tisztelegnek előtte.
Fontosabb művei
- Emberek (1930)
- Csodavárás (1936)
- Lakodalom, keresztelő, bölcső (1943), későbbi kiadásoknál: Talpalatnyi föld
- Nagy temető (1947)
- Új föld (1953)
- Nyugtalan élet (1958, 1971)
Fontosabb díjai
- Baumgarten-díj (1949)
- Kossuth-díj (1951, 1954)
Források
- Szabó Pál (író) In: Wikipédia (Látogatva: 2017. 08. 09.)
- Szabó Pál népi író. In: Biharugra.hu (Látogatva: 2017. 08. 09.)
- Szabó Pál munkássága In: MEK (Látogatva: 2017. 08. 09.)
