Tessedik Sámuel, id. (1710–1749)
A BékésWiki wikiből
(Változatok közti eltérés)
a (Leírások egységesítése) |
a (Tessedik Sámuel, id. (1710-1749) lapot átneveztem Tessedik Sámuel, id. (1710–1749) névre: Hosszú kötőjel) |
||
| (2 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
== Élete == | == Élete == | ||
| - | A Trencsén megyei '''Puchón született [[1710]] | + | A Trencsén megyei '''Puchón született [[1710]] novemberében''', Tessedik György és Nedeczky Eszter gyermekeként. |
| - | + | Iskolai tanulmányait Puchón kezdte, majd Trencsénben folytatta. A magyar nyelv elsajátítása miatt Győrbe ment. Később Körmöcre küldték, ahol humaniórákat tanult. [[1728|1728-ban]] '''a pozsonyi főiskola hallgatója''' lett, ahol többek között Bél Mátyás volt a tanítója. '''Az egyetemet Jénában végezte''' [[1732]] és [[1735]] között, ahol Christianus Aletophilus néven könyvet publikált. | |
| - | '''[[1738|1738-ban]] feleségül vette''' a pozsonyi gyökerekkel rendelkező '''Lang Erzsébetet. Három gyermekük született''', egy fiú és két lány. Fiuk [[Tessedik Sámuel (1742–1820)|Tessedik Sámuel]] szarvasi lelkész. | + | '''[[1738|1738-ban]] feleségül vette''' a pozsonyi gyökerekkel rendelkező '''Lang Erzsébetet. Három gyermekük született''', egy fiú és két lány. Fiuk, [[Tessedik Sámuel (1742–1820)|Tessedik Sámuel]] szarvasi lelkész volt. |
Mindössze 39 éves volt, amikor '''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] elhunyt [[1749]]. [[április 9.|április 9-én]]'''. Hamvai a [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)|Kistemplomban]] nyugszanak. | Mindössze 39 éves volt, amikor '''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] elhunyt [[1749]]. [[április 9.|április 9-én]]'''. Hamvai a [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)|Kistemplomban]] nyugszanak. | ||
== Munkássága == | == Munkássága == | ||
| - | Jénából hazatérve | + | Jénából hazatérve a – vallásos üldözések elől Modorba menekült – szüleinél lakott. Itt Mohl Illyés lelkész mellett segédkezett. [[1737|1737-ben]] Besztercebányán szentelték fel, és még ebben az évben a tót-györki (ma: Galgagyörk) egyház lelkésze lett. Innen Albertibe, majd '''[[1744]]. [[július 21.|július 21-én]] Békéscsabára került''' (Burian Sámuel lelkész helyére). |
| - | Hivatalba lépése után összehívta a nép "véneit" | + | Hivatalba lépése után összehívta a nép "véneit" és egy '''általa kidolgozott rendtartás'''t olvasott fel. Ezt a szabályzatot el is fogadták az egyháztagok, és elhatározták, hogy azokat évente kétszer a szószékről olvassák fel, majd magyarázzák el. '''A Gyülekezeti Rendtartás öt pontban szabályozza a nép egyházi életét.''' Ez az Egyházi Szabályzat (''Intructio Pastoralis'', szlovákul: ''Porádek a ustanowení Cyrkewny'') volt '''az alapja Csabán annak a szigorú, mai szemmel nézve kegyetlen fegyelmezésnek, mely abban a korban ország, sőt világszerte is meghatározó volt. Bevezetésének köszönhetően a csabai nép erkölcsössé, egységessé és evangélikussá vált.''' |
| - | Az evangélikus gyülekezeti élethez kapcsolódóan Tessedik '''több újítást is bevezetett''' | + | Az evangélikus gyülekezeti élethez kapcsolódóan Tessedik '''több újítást is bevezetett''': új történetek felolvasása (pl. Márton-napon Luther életének közlése), a hívek számára nyilvános katekizáció (Káté-oktatás) biztosítása, iskolák vizsgája, énekes imádkozások bevezetése és a házasság előtt állók vizsgáztatása. |
| - | Tessedik egy röpiratot is kiadott (Via regia ad promovendam cognitionem Christi), mellyel azt kívánta elérni, hogy a lelkész évente látogassa meg híveit, továbbá meghatározta, hogy milyen szempontokat kell ellenőriznie. Odafigyelt az iskolákra is, melyeket szorgalmasan látogatott és ellenőrzött, figyelemmel kísérve a tanítók munkáját. | + | Tessedik egy röpiratot is kiadott (''Via regia ad promovendam cognitionem Christi''), mellyel azt kívánta elérni, hogy a lelkész évente látogassa meg híveit, továbbá meghatározta, hogy milyen szempontokat kell ellenőriznie. Odafigyelt az iskolákra is, melyeket szorgalmasan látogatott és ellenőrzött, figyelemmel kísérve a tanítók munkáját. |
| - | Az [[1718|1718-ban]] megszerveződő csabai gyülekezet egy kisebb, vályogból épített imaházzal rendelkezett | + | Az [[1718|1718-ban]] megszerveződő csabai gyülekezet egy kisebb, vályogból épített imaházzal rendelkezett. Tessedik '''érdeme a még most is fennálló ótemplom''' – ma Kistemplom – "derekának" '''felépíttetése'''. A templomot [[1745]]. [[november 11.|november 11-én]] szentelte fel Markovicz Mátyás és Burian Dániel lelkészekkel. |
| - | [[1749|1749-ben]] | + | [[1749|1749-ben]] '''a Bács megyei Petrovácra hívtá'''k az éppen megszerveződő gyülekezet élére, de a feladat teljesítését '''halála megakadályozta'''. Rövid ideig tartó szolgálata meghatározó volt a csabai gyülekezet életében. Vezetése alatt formálódott igazán közösséggé a főként felvidékről érkező nép. A békéscsabai evangélikus egyház vezetését Vandlik Márton vette át tőle. |
== Emlékezete == | == Emlékezete == | ||
* Békéscsabán [[1910|1910-től]] '''utca''' őrzi emlékét. | * Békéscsabán [[1910|1910-től]] '''utca''' őrzi emlékét. | ||
* [[2000]] januárjában, halálának 250. évfordulóján '''emlékülés'''t szervezett '''Békéscsabán''' a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület, a Csabai Szlovákok Szervezete és a Békéscsabai Evangélikus Egyház. | * [[2000]] januárjában, halálának 250. évfordulóján '''emlékülés'''t szervezett '''Békéscsabán''' a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület, a Csabai Szlovákok Szervezete és a Békéscsabai Evangélikus Egyház. | ||
| - | * Az | + | * Az Evangélikus Kistemplomban [[Tessedik Sámuel, id.-emléktábla (Békéscsaba, Kistemplom)|emléktábla]] tiszteleg munkássága előtt. |
| - | * Békéscsabán | + | * Békéscsabán [[Tessedik Sámuel, id.-emléktábla (Békéscsaba, Tessedik u.)|1983-ban]] és [[Tessedik Sámuel, id.-emléktábla (Békéscsaba, Városháza)|2010-ben Tessedik-emléktáblát]] avattak. |
* Születésének 300. évfordulója alkalmából '''Békéscsaba ünnepségsorozattal emlékezett'''. | * Születésének 300. évfordulója alkalmából '''Békéscsaba ünnepségsorozattal emlékezett'''. | ||
== Művei == | == Művei == | ||
| - | * Commentatio historico theologica de seripturae sacrae etque antiquitatis ecclesiasticae in theol. usu et auctoritate. Jena. 1733 | + | * Commentatio historico theologica de seripturae sacrae etque antiquitatis ecclesiasticae in theol. usu et auctoritate. Jena. 1733 |
| - | * Nábozné kázánj pri poswecenj chramu ev. cabanského r. P. 1745. Pest. 1745 | + | * Nábozné kázánj pri poswecenj chramu ev. cabanského r. P. 1745. Pest. 1745 |
| - | * Via regia ad promovendam veram cognitionem Christi secundum Actor XX. 17–21. Pest. 1746 | + | * Via regia ad promovendam veram cognitionem Christi secundum Actor XX. 17–21. Pest. 1746 |
== Lásd még == | == Lásd még == | ||
A lap jelenlegi, 2021. március 23., 07:20-kori változata
evangélikus lelkész
Tartalomjegyzék |
Élete
A Trencsén megyei Puchón született 1710 novemberében, Tessedik György és Nedeczky Eszter gyermekeként.
Iskolai tanulmányait Puchón kezdte, majd Trencsénben folytatta. A magyar nyelv elsajátítása miatt Győrbe ment. Később Körmöcre küldték, ahol humaniórákat tanult. 1728-ban a pozsonyi főiskola hallgatója lett, ahol többek között Bél Mátyás volt a tanítója. Az egyetemet Jénában végezte 1732 és 1735 között, ahol Christianus Aletophilus néven könyvet publikált.
1738-ban feleségül vette a pozsonyi gyökerekkel rendelkező Lang Erzsébetet. Három gyermekük született, egy fiú és két lány. Fiuk, Tessedik Sámuel szarvasi lelkész volt.
Mindössze 39 éves volt, amikor Békéscsabán elhunyt 1749. április 9-én. Hamvai a Kistemplomban nyugszanak.
Munkássága
Jénából hazatérve a – vallásos üldözések elől Modorba menekült – szüleinél lakott. Itt Mohl Illyés lelkész mellett segédkezett. 1737-ben Besztercebányán szentelték fel, és még ebben az évben a tót-györki (ma: Galgagyörk) egyház lelkésze lett. Innen Albertibe, majd 1744. július 21-én Békéscsabára került (Burian Sámuel lelkész helyére).
Hivatalba lépése után összehívta a nép "véneit" és egy általa kidolgozott rendtartást olvasott fel. Ezt a szabályzatot el is fogadták az egyháztagok, és elhatározták, hogy azokat évente kétszer a szószékről olvassák fel, majd magyarázzák el. A Gyülekezeti Rendtartás öt pontban szabályozza a nép egyházi életét. Ez az Egyházi Szabályzat (Intructio Pastoralis, szlovákul: Porádek a ustanowení Cyrkewny) volt az alapja Csabán annak a szigorú, mai szemmel nézve kegyetlen fegyelmezésnek, mely abban a korban ország, sőt világszerte is meghatározó volt. Bevezetésének köszönhetően a csabai nép erkölcsössé, egységessé és evangélikussá vált.
Az evangélikus gyülekezeti élethez kapcsolódóan Tessedik több újítást is bevezetett: új történetek felolvasása (pl. Márton-napon Luther életének közlése), a hívek számára nyilvános katekizáció (Káté-oktatás) biztosítása, iskolák vizsgája, énekes imádkozások bevezetése és a házasság előtt állók vizsgáztatása.
Tessedik egy röpiratot is kiadott (Via regia ad promovendam cognitionem Christi), mellyel azt kívánta elérni, hogy a lelkész évente látogassa meg híveit, továbbá meghatározta, hogy milyen szempontokat kell ellenőriznie. Odafigyelt az iskolákra is, melyeket szorgalmasan látogatott és ellenőrzött, figyelemmel kísérve a tanítók munkáját.
Az 1718-ban megszerveződő csabai gyülekezet egy kisebb, vályogból épített imaházzal rendelkezett. Tessedik érdeme a még most is fennálló ótemplom – ma Kistemplom – "derekának" felépíttetése. A templomot 1745. november 11-én szentelte fel Markovicz Mátyás és Burian Dániel lelkészekkel.
1749-ben a Bács megyei Petrovácra hívták az éppen megszerveződő gyülekezet élére, de a feladat teljesítését halála megakadályozta. Rövid ideig tartó szolgálata meghatározó volt a csabai gyülekezet életében. Vezetése alatt formálódott igazán közösséggé a főként felvidékről érkező nép. A békéscsabai evangélikus egyház vezetését Vandlik Márton vette át tőle.
Emlékezete
- Békéscsabán 1910-től utca őrzi emlékét.
- 2000 januárjában, halálának 250. évfordulóján emlékülést szervezett Békéscsabán a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület, a Csabai Szlovákok Szervezete és a Békéscsabai Evangélikus Egyház.
- Az Evangélikus Kistemplomban emléktábla tiszteleg munkássága előtt.
- Békéscsabán 1983-ban és 2010-ben Tessedik-emléktáblát avattak.
- Születésének 300. évfordulója alkalmából Békéscsaba ünnepségsorozattal emlékezett.
Művei
- Commentatio historico theologica de seripturae sacrae etque antiquitatis ecclesiasticae in theol. usu et auctoritate. Jena. 1733
- Nábozné kázánj pri poswecenj chramu ev. cabanského r. P. 1745. Pest. 1745
- Via regia ad promovendam veram cognitionem Christi secundum Actor XX. 17–21. Pest. 1746
Lásd még
Források
- A művelődés évszázadai Békéscsabán. főszerk.: Kafer István és Köteles Lajos. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város, 1991. 223–225. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék ny., 1930. 196–199. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Dedinszky Gyula: A Békéscsabán szolgált evangélikus lelkészek, segédlelkészek, vallástanárok és hitoktatók életrajzai 1718–1985-ig, Békéscsaba, 1985. 5–9. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. 1. köt. Történelmi rész. Pest : Lauffer, 1870. 101. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Haan Lajos: Békés–Csaba : a város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békéscsaba : Békés M. Önkorm. Hiv., 1991. 65–71. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Id. Tessedik Sámuelra emlékeztek Békéscsabán. In: evangelikus.hu (Látogatva: 2018. 04. 19.)
- Kovács Pál: Kétszáznegyven éve halt meg Tessedik Sámuel evangélikus lelkész. In: Csabai Hírmondó. 4. évf. (1989) 1. rész. 11. sz. 5. p., 2. rész. 12. sz. 5. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Mekis Ádám: A békéscsabai evangélikus gyülekezet életmódja a 18. század első felében az első anyakönyv alapján : 1722–1752. Békéscsaba : Békéscsabai Evangélikus Egyházközség, 2014. 77–97., 111–112. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Nádor Jenő: Tessedik Sámuel, az ország papja Szarvason. Budapest : Luther-társaság, 1940. 6. p. (Látogatva: 2018. 04. 17.)
- Samuel Thessedik starsi. In: Cabiansky Kalendár. Na rok 1947. Békéscsaba: Nákl. Ev.Cirkevného Knihkupectva, 1946. 36–38. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Stavba malého chrámu. Sámuel Tesedik, 1745–1749. In: Cabiansky Kalendár na rok 1991. Békéscsaba: Ev. Cirkev; M. Rada; Cabianska Org. Slovákov, 1990. 51–55. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Surányi Dezső: A földművelés tudósa volt. In: Pest Megyei Hírlap, 31. évf. 185. szám (1987. augusztus 7.) 9. p. (Látogatva: 2018. 04. 17.)
- Tóth Lajos: Tessedik Sámuel : 1742–1820. Szarvas : Városi Tanács, 1976. 39–40. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Kapcsolódó irodalom
- Békés megye evangélikusai. In: Evangélikus Élet, 24. évf. 6. szám (1959. február 8.) 1–2. p.
- Békéscsaba. In: Evangélikus Élet, 61. évf. 12. szám (1996. március 24.) 3. p.
- Novemberi krónika. In: Evangélikus Élet, 50. évf. 45. szám (1985. november 10.) 2. p.
- Szilárd hitük jelképe : kétszázötven éves a csabai evangélikus kistemplom. In: Békés Megyei Hírlap, 50. évf. 248. szám (1995. október 21–23.) 3. p.
- Tessedikék Európát hozták a megyébe. In: Békés Megyei Hírlap, 55. évf. 19. szám (2000. január 24.) 1. p.
- Tessedik-emlékülést. In: Evangélikus Élet, 65. évf. 8. szám (2000. február 20.) 4. p.
Külső hivatkozások
- A békéscsabai evangélikusság története és jelene. In: nmi.hu
- Békéscsabai Evangélikus Kistemplom. In: reformacia.mnl.gov.hu
- Evangélikus Kistemplom. In: csabaihazak.blog.hu
