Remenár Elek (1876–1959)
A BékésWiki wikiből
a (Leírások egységesítése) |
a (Remenár Elek (1876-1959) lapot átneveztem Remenár Elek (1876–1959) névre: Hosszú kötőjel) |
||
| (5 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
'''Középiskolai tanulmányait Kassán és Eperjesen, az orvosi egyetemet Budapesten végezte.''' Tanult Bécsben és Berlinben is. '''[[1900|1900-ban]] orvosdoktorrá avatták.''' | '''Középiskolai tanulmányait Kassán és Eperjesen, az orvosi egyetemet Budapesten végezte.''' Tanult Bécsben és Berlinben is. '''[[1900|1900-ban]] orvosdoktorrá avatták.''' | ||
| - | [[1900|1900-tól]] hét éven keresztül '''híres professzorok mellett bővítette szakmai felkészültségét'''. Előbb Tauffer Vilmos szülészeti- | + | [[1900|1900-tól]] hét éven keresztül '''híres professzorok mellett bővítette szakmai felkészültségét'''. Előbb Tauffer Vilmos szülészeti-nőgyógyászati klinikáján, majd Schulek Vilmos szemészprofesszor mellett tanult, végül a sebészetet Dollinger Gyula budapesti egyetemi tanártól sajátította el. |
| - | '''[[1908|1908-ban]] megházasodott Reicher Máriát vette feleségül.''' | + | '''[[1908|1908-ban]] megházasodott, Reicher Máriát vette feleségül.''' |
Kedvelte a zenét, szabadidejében brüsszeli csipkét készített. | Kedvelte a zenét, szabadidejében brüsszeli csipkét készített. | ||
| - | '''[[1959]]. [[április 9.|április 9-én]], 83 éves korában hunyt el [[Békéscsaba|Békéscsabán]].''' A | + | [[Fájl:Remenar Elek-2.JPG|bélyegkép|300px|Nyughelye a családi sírboltban.]]'''[[1959]]. [[április 9.|április 9-én]], 83 éves korában hunyt el [[Békéscsaba|Békéscsabán]].''' A Ligeti temetőben helyezték örök nyugalomra. |
== Munkássága == | == Munkássága == | ||
| 21. sor: | 21. sor: | ||
[[Fájl:RemenarE kislany.jpg|bélyegkép|300px|Forrás: Körösvidék]] | [[Fájl:RemenarE kislany.jpg|bélyegkép|300px|Forrás: Körösvidék]] | ||
| - | Kitűnő szakmai felkészültséggel | + | Kitűnő szakmai felkészültséggel került '''[[1907]]. [[május 1.|május 1-én]] a békéscsabai közkórházba igazgatónak és sebészfőorvosnak'''. A visszaélések miatt távozásra ítélt [[Reisz Miksa (1853–1928)|dr. Reisz Miksát]] váltotta a békéscsabai kórház élén. |
| - | + | A háború kitörése után '''frontszolgálatot teljesített'''. A szerb fronton megsebesült, majd felgyógyulását követően '''tartalékos ezredorvosként teljesített szolgálatot a csabai katonai kórházban'''. Tevékenysége elismeréseként több kitüntetést kapott: Koronás Arany Érdemkeresztet, Sebesülési Érmet és Károly Csapatkeresztet. | |
| - | A megsebesített [[Áchim L(iker) András ( | + | A megsebesített [[Áchim L(iker) András (1871–1911)|Áchim L. Andrást]] Remenár Elek műtötte meg, a végzetes sérüléseket azonban nem élte túl Áchim. [[1919|1919-ben]] igazgatóként sikerült elérnie a város vezetésénél [[Becsey Oszkár (1889–1979)|dr. Becsey Oszkár]] főorvosi kinevezését. A korszak szokásaitól eltérően női sebészorvost foglalkoztatott, dr. Koppányi Ida személyében. |
| - | ''' | + | A kórház éveken keresztül katonai feladatokat látott el, így a felszerelés teljesen tönkrement. '''Az intézmény fejlesztésére''' csak az 1930-as évektől volt lehetőség a város által felvett '''külföldi kölcsönökből'''. Ebből a pénzből [[1933|1933-ban]] megszületett a '''laboratórium, a prosektúra, továbbá korszerűsítették a kórház konyháját'''. [[1935]]. [[február 11.|február 11-én]] átadásra került az ország egyik legkorszerűbb, 100 ágyas '''új sebészeti osztály'''a. Ez évben még a szülészeti osztály is elkészült, így [[1936|1936-ban]] a csabai közkórháznak már 309 ágya és 4 osztálya volt. Az '''új orvosi könyvtárszoba''' kialakítását 130 könyv felajánlásával segítette. |
| - | Remenár kitűnően felkészült sebész volt. '''Számos új műtéti eljárást vezetett be''', ortopédiai műtétekre is vállalkozott. Rendkívül szigorú volt, nem tűrt semmilyen pontatlanságot a sebészeti munkában. Tapasztalatait | + | Remenár kitűnően felkészült sebész volt. '''Számos új műtéti eljárást vezetett be''', ortopédiai műtétekre is vállalkozott. Rendkívül szigorú volt, nem tűrt semmilyen pontatlanságot a sebészeti munkában. Tapasztalatait előadásokon osztotta meg kollégáival, az Országos Orvos Szövetség békés megyei fiókjának továbbképző tanfolyamán '''oktatott is'''. A kötőhártya elfásulásáról publikációt is közölt. |
| - | Igazgatói ténykedése a két világháború közötti időszakra is kiterjedt, abban az időszakban, amikor a kórház fenntartása is veszélybe került. A katonai feladatok miatt az orvosi könyvtárat felszámolták, a katonának behívott orvosokat kisegítőkkel | + | Igazgatói ténykedése a két világháború közötti időszakra is kiterjedt, abban az időszakban, amikor a kórház fenntartása is veszélybe került. A katonai feladatok miatt az orvosi könyvtárat felszámolták, a katonának behívott orvosokat kisegítőkkel pótolták. |
| - | 37 évi szolgálat után '''[[1944|1944-ben]]''' | + | 37 évi szolgálat után '''[[1944|1944-ben]]''' – egyik napról a másikra – '''nyugdíjazták''', az új igazgató dr. Szabó Dénes lett. A háború közbeni szükségállapotok és az orvoshiány miatt '''[[1945]] végéig még aktívan dolgozott'''. Nevéhez fűződik a Lepény Pál utcai, majd a Tagányi villában működő szükségkórház felállítása. |
| - | Szakmai munkája mellett '''kiemelkedő kulturális tevékenységet folytatott Békéscsabán'''. Az [[1913|1913-ban]] megalakult [[Aurora-kör|Aurora Zenei, Irodalmi és Képzőművészeti Kör]] | + | Szakmai munkája mellett '''kiemelkedő kulturális tevékenységet folytatott Békéscsabán'''. Az [[1913|1913-ban]] megalakult [[Aurora-kör|Aurora Zenei, Irodalmi és Képzőművészeti Kör]] alelnökének választották. [[1914|1914-ben]] a 16 főre emelkedett Aurora Zenekar őt kérte fel karnagynak, amely megbízatásnak örömmel tett eleget. |
| - | Békéscsaba közéletében '''több vezető tisztséget is | + | Békéscsaba közéletében '''több vezető tisztséget is betöltött'''. Elnöke volt a Békéscsabai Daloskörnek, társelnöke a Békésmegyei Dalosszövetségnek. Örökös tiszteletbeli elnöke volt a Békésmegyei Orvosszövetségnek, alelnöke a Csabai Atletikai Klubnak és a békéscsabai Kaszinó Egyletnek. [[1936|1936-ban]] megszerveződött a Békéscsabai Orvos Kör, melynek díszelnökévé az igazgató-főorvost választották. Igazgatósági tagja volt az Apolló Mozgóképszínház Részvénytársaságnak és a Békéscsabai Faiskola és Kertgazdaság Rt.-nek. Rendes tagja volt a Békéscsabai Római Katolikus Egyházközségnek. A városban a legtöbb adót befizetők névsorában szerepelt a neve. |
== Díjak, kitüntetések == | == Díjak, kitüntetések == | ||
| 44. sor: | 44. sor: | ||
== Emlékezete == | == Emlékezete == | ||
| - | * A békéscsabai Dr. Réthy Pál kórházban '''terem viseli nevét'''. | + | * A békéscsabai [[Réthy Pál (1809–1896)|Dr. Réthy Pál]] kórházban '''terem viseli nevét'''. |
== Források == | == Források == | ||
A lap jelenlegi, 2021. március 15., 13:22-kori változata
igazgató-főorvos, sebész
Tartalomjegyzék |
Élete
Zemplén megyében, Nagymihályon született 1876. január 6-án.
Középiskolai tanulmányait Kassán és Eperjesen, az orvosi egyetemet Budapesten végezte. Tanult Bécsben és Berlinben is. 1900-ban orvosdoktorrá avatták.
1900-tól hét éven keresztül híres professzorok mellett bővítette szakmai felkészültségét. Előbb Tauffer Vilmos szülészeti-nőgyógyászati klinikáján, majd Schulek Vilmos szemészprofesszor mellett tanult, végül a sebészetet Dollinger Gyula budapesti egyetemi tanártól sajátította el.
1908-ban megházasodott, Reicher Máriát vette feleségül.
Kedvelte a zenét, szabadidejében brüsszeli csipkét készített.
Munkássága
Kitűnő szakmai felkészültséggel került 1907. május 1-én a békéscsabai közkórházba igazgatónak és sebészfőorvosnak. A visszaélések miatt távozásra ítélt dr. Reisz Miksát váltotta a békéscsabai kórház élén.
A háború kitörése után frontszolgálatot teljesített. A szerb fronton megsebesült, majd felgyógyulását követően tartalékos ezredorvosként teljesített szolgálatot a csabai katonai kórházban. Tevékenysége elismeréseként több kitüntetést kapott: Koronás Arany Érdemkeresztet, Sebesülési Érmet és Károly Csapatkeresztet.
A megsebesített Áchim L. Andrást Remenár Elek műtötte meg, a végzetes sérüléseket azonban nem élte túl Áchim. 1919-ben igazgatóként sikerült elérnie a város vezetésénél dr. Becsey Oszkár főorvosi kinevezését. A korszak szokásaitól eltérően női sebészorvost foglalkoztatott, dr. Koppányi Ida személyében.
A kórház éveken keresztül katonai feladatokat látott el, így a felszerelés teljesen tönkrement. Az intézmény fejlesztésére csak az 1930-as évektől volt lehetőség a város által felvett külföldi kölcsönökből. Ebből a pénzből 1933-ban megszületett a laboratórium, a prosektúra, továbbá korszerűsítették a kórház konyháját. 1935. február 11-én átadásra került az ország egyik legkorszerűbb, 100 ágyas új sebészeti osztálya. Ez évben még a szülészeti osztály is elkészült, így 1936-ban a csabai közkórháznak már 309 ágya és 4 osztálya volt. Az új orvosi könyvtárszoba kialakítását 130 könyv felajánlásával segítette.
Remenár kitűnően felkészült sebész volt. Számos új műtéti eljárást vezetett be, ortopédiai műtétekre is vállalkozott. Rendkívül szigorú volt, nem tűrt semmilyen pontatlanságot a sebészeti munkában. Tapasztalatait előadásokon osztotta meg kollégáival, az Országos Orvos Szövetség békés megyei fiókjának továbbképző tanfolyamán oktatott is. A kötőhártya elfásulásáról publikációt is közölt.
Igazgatói ténykedése a két világháború közötti időszakra is kiterjedt, abban az időszakban, amikor a kórház fenntartása is veszélybe került. A katonai feladatok miatt az orvosi könyvtárat felszámolták, a katonának behívott orvosokat kisegítőkkel pótolták.
37 évi szolgálat után 1944-ben – egyik napról a másikra – nyugdíjazták, az új igazgató dr. Szabó Dénes lett. A háború közbeni szükségállapotok és az orvoshiány miatt 1945 végéig még aktívan dolgozott. Nevéhez fűződik a Lepény Pál utcai, majd a Tagányi villában működő szükségkórház felállítása.
Szakmai munkája mellett kiemelkedő kulturális tevékenységet folytatott Békéscsabán. Az 1913-ban megalakult Aurora Zenei, Irodalmi és Képzőművészeti Kör alelnökének választották. 1914-ben a 16 főre emelkedett Aurora Zenekar őt kérte fel karnagynak, amely megbízatásnak örömmel tett eleget.
Békéscsaba közéletében több vezető tisztséget is betöltött. Elnöke volt a Békéscsabai Daloskörnek, társelnöke a Békésmegyei Dalosszövetségnek. Örökös tiszteletbeli elnöke volt a Békésmegyei Orvosszövetségnek, alelnöke a Csabai Atletikai Klubnak és a békéscsabai Kaszinó Egyletnek. 1936-ban megszerveződött a Békéscsabai Orvos Kör, melynek díszelnökévé az igazgató-főorvost választották. Igazgatósági tagja volt az Apolló Mozgóképszínház Részvénytársaságnak és a Békéscsabai Faiskola és Kertgazdaság Rt.-nek. Rendes tagja volt a Békéscsabai Római Katolikus Egyházközségnek. A városban a legtöbb adót befizetők névsorában szerepelt a neve.
Díjak, kitüntetések
Emlékezete
- A békéscsabai Dr. Réthy Pál kórházban terem viseli nevét.
Források
- A Békéscsabai Daloskör harminc éves jubiláris ünnepe. In: Körösvidék, 3. évf. 196. szám (1922. augusztus 29.) 1–2. p. (Látogatva: 2018. 03. 13.)
- A békéscsabai orvos-kinevezés : ülésezett a közegészségügyi bizottság. In: Békésmegyei Közlöny, 34. évf. 26. szám (1907. április 4.) 3. p. (Látogatva: 2018. 03. 13.)
- A Békésmegyei Orvosszövetség tisztujitó közgyülése. In: Békés, 62. évf. 47. szám (1930. június 11.) 2. p. (Látogatva: 2018. 03. 13.)
- A csabai kórház uj igazgató-főorvosa : kik pályáztak? In: Békésmegyei Közlöny, 34. évf. 24. szám (1907. március 28.) 2. p. (Látogatva: 2018. 03. 13.)
- A CsAK közgyülése. In: Körösvidék, 3. évf. 36. szám (1922. február 14.) 3. p. (Látogatva: 2018. 03. 13.)
- A kaszinói élet célja az ellentétek elsimitása, a nyugodt fejlődés biztosítása – mondta kaszinóegyleti elnöki beszédében Rell Lajos dr. tanügyi főtanácsos. In: Békésmegyei Közlöny, 64. évf. 20. szám (1937. január 26.) 3. p. (Látogatva: 2018. 03. 13.)
- A magas árak miatt eredménytelennek mondották ki a kórház jövő évi hússzükségletének ellátására kiirt versenytárgyalást. In: Békésmegyei Közlöny, 63. évf. 284. szám (1936. december 12.) 2. p. (Látogatva: 2018. 03. 13.)
- A magyar társadalom lexikonja. Budapest : Magyar Társadalom Lexikonja Kiadóv., 1931. 179. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék ny., 1930. 441–442. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békésmegyei fejek, 1929. szerk.: Gergely Gábor Arnold. Békéscsaba : Corvina ny. 1929. 176. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Esküvők. In: Békés, 40. évf. 25. szám (1908. június 21.) 5. p. (Látogatva: 2018. 03. 13.)
- Hat uj virilistája van Békéscsabának. In: Békésmegyei Közlöny, 61. évf. 236. szám (1934. október 19.) 2. p. (Látogatva: 2018. 03. 13.)
- Huszonöt uj tagot választott a rom. kat. egyházközség. In: Békésmegyei Közlöny, 64. évf. 26. szám (1937. február 2.) 2. p. (Látogatva: 2018. 03. 13.)
- Izgalmas közgyülése volt az Apolló Mozgó részv.-társaságnak. In: Békésmegyei Közlöny, 53. évf. 167. szám (1926. július 27.) 1–2. p. (Látogatva: 2018. 03. 13.)
- Megalakult a Békésmegyei Dalosszövetség. In: Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 162. szám (1925. július 21.) 1. p. (Látogatva: 2018. 03. 13.)
- Orvosi továbbképző tanfolyam. In: Békés, 63. évf. 27. szám (1931. április 4.) 7. p. (Látogatva: 2018. 03. 13.)
- Önálló javaslóbizottságot kér a kamarától Békéscsaba orvostársadalma. In: Békésmegyei Közlöny, 63. évf. 277. szám (1936. december 3.) 1. p. (Látogatva: 2018. 03. 13.)
- Remenár Elek dr. előadása Budapesten. In: Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 206. szám (1925. szeptember 13.) 3. p. (Látogatva: 2018. 03. 13.)
- Sonkoly Kálmán: Dr. Elek Remenár (1876–1959) zakladatel modernej nemocnice v Békésskej Cabe. In: Cabiansky Kalendár na rok 1995. Bcs. : Mestská samospráva Békésskej Caby. 1994. 60–62. p.
- Sonkoly Kálmán: Dr. Remenár Elek (1876–1959) a korszerű kórház alapjainak megteremtője Békéscsabán. In: Békési Élet. 25. évf. 4. szám (1990) 439–446. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Vidéki ipari és kereskedelmi részvénytársaságok. In: Gazdasági, pénzügyi és tőzsdei kompasz 1933–1934. évre. 9. évf. 3–4. kötet. 820. p. (Látogatva: 2018. 03. 13.)
Kapcsolódó irodalom
- Békéscsaba hadjárata a szunyogok ellen. In: Békésmegyei Közlöny, 63. évf. 92. szám (1936. április 22) 2. p.
- Diakonissza nővérek a csabai kórházban. In: Békés Megyei Hírlap, 47. évf. 21. szám (1992. január 25–26.) 9. p.
- Diszes külsőségek között adták át a szanatorium fekvőcsarnokát rendeltetésének : a közönség meleg szeretettel ünnepelte a diszpanzér elnökét. In: Békésmegyei Közlöny, 55. évf. 100. szám (1928. május 3.) 2–3. p.
- Johan Béla dr. államtitkár és kisérete tegnap megtekintette a békéscsabai kórházat : az államtitkár az orvosi továbbképzőn tart előadást és vasárnap estig marad Gyulán. In: Békésmegyei Közlöny, 63. évf. 113. szám (1936. május 16.) 1. p.
- Legmodernebb röntgenfölszerelést kapott a békéscsabai kórház. In: Békésmegyei Közlöny, 53. évf. 154. szám (1926. július 11.) 3. p.
- Négyes honvédek fegyverben : magyar királyi nagyváradi 4-ik honvéd gyalogezred. Békéscsaba : Machalek P., 1934. 359. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Remenár Elek dr.: Tetanusnak gyógyítása az antitoxinnak az agy állományába való befecskendezésével. In: A Magyar Sebésztársaság munkálatai : tizenkettedik nagygyűlés. szerk.: Neuber Ernő, Hedry Miklós. Budapest, 1925 szeptember 10–12-ig. Budapest : Magyar Segésztársaság, 1926. 110–111. p.
- Remenár Elek: A kötőhártya amyloid és hyalin elfajulása. In: Szemészet : melléklet az „Orvosi Hetilap” 17. számához. 2. szám (1902. április 27.) 16–19. p.
- Sonkoly Kálmán: Az ispotálytól az intenzív-therápiás osztályig… : a békéscsabai kórház története. In: Békési Élet, 9. évf. 2. szám (1974) 187–201. p.
- Tizenhárom évi munka eredményeképen ma délelött megnyitották a városi kórház sebészeti pavillonját. In: Békésmegyei Közlöny, 62. évf. 39. szám (1935. február 16.) 2. p.
