Reisz Miksa (1853–1928)
A BékésWiki wikiből
a (temető nevének javítása) |
a (Reisz Miksa (1853-1928) lapot átneveztem Reisz Miksa (1853–1928) névre: Hosszú kötőjel) |
||
(4 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
Békéscsaba község főorvosa, 40 évig a város ügyvezető orvosa | Békéscsaba község főorvosa, 40 évig a város ügyvezető orvosa | ||
[[Fájl:Reisz Miksa.jpg|bélyegkép|300px|Dr. Reisz Miksa]] | [[Fájl:Reisz Miksa.jpg|bélyegkép|300px|Dr. Reisz Miksa]] | ||
+ | [[Fájl:Reisz Miksa sirja.JPG|bélyegkép|300px|Reisz Miksa sírja a Zsidó temetőben, a zsinagóga előtt]] | ||
== Élete == | == Élete == | ||
9. sor: | 10. sor: | ||
'''Rosinger Lujzát vette feleségül [[1881|1881-ben]].''' Gyermekeik: Dr. Reisz József, Reisz István és Dr. Reisz Elek. | '''Rosinger Lujzát vette feleségül [[1881|1881-ben]].''' Gyermekeik: Dr. Reisz József, Reisz István és Dr. Reisz Elek. | ||
- | '''Békéscsabán hunyt el''' 75 éves korában, '''[[1928]]. [[május 12.|május 12-én]]'''. [[május 14.|Május 14-én]] a | + | '''Békéscsabán hunyt el''' 75 éves korában, '''[[1928]]. [[május 12.|május 12-én]]'''. [[május 14.|Május 14-én]] a Zsidó temetőben helyezték örök nyugalomra. |
== Munkássága == | == Munkássága == | ||
'''Bécsben''' báró Wiederhoffer klinikáján '''volt segédorvos'''. A Bécsi Egyetem nőgyógyászati- és belgyógyászati osztályán is dolgozott. | '''Bécsben''' báró Wiederhoffer klinikáján '''volt segédorvos'''. A Bécsi Egyetem nőgyógyászati- és belgyógyászati osztályán is dolgozott. | ||
- | '''[[1879|1879-ben]] került Békéscsabára.''' Reisz ingyen végezte a községi kórházban a műtéteket, ennek elismeréseként [[1885|1885-ben]] tiszteletbeli községi orvossá minősítették. [[1888|1888-ban]] még csak rövid időre kapott orvosi megbízást. [[Réthy Pál ( | + | '''[[1879|1879-ben]] került Békéscsabára.''' Reisz ingyen végezte a községi kórházban a műtéteket, ennek elismeréseként [[1885|1885-ben]] tiszteletbeli községi orvossá minősítették. [[1888|1888-ban]] még csak rövid időre kapott orvosi megbízást. [[Réthy Pál (1809–1896)|Dr. Réthy Pál]] halálát követően, '''[[1891|1891-ben]] kinevezték községi orvosnak'''. Dr. Bende Albert halála után, '''[[1902|1902-től]] Békéscsaba főorvosa lett'''. |
- | '''Nevéhez fűződik a békéscsabai kórház bővítése és nyilvános közkórházzá fejlesztése.''' Az intézménynek [[1891]]–[[1906]] között '''igazgatója volt''', ezután a kórház vezetését [[Remenár Elek ( | + | '''Nevéhez fűződik a békéscsabai kórház bővítése és nyilvános közkórházzá fejlesztése.''' Az intézménynek [[1891]]–[[1906]] között '''igazgatója volt''', ezután a kórház vezetését [[Remenár Elek (1876–1959)|Remenár Elek]] vette át. |
Intézkedéseinek köszönhető a kolera és egyéb járványok megfékezése: fúrt kutak rendszeresítése, a lakosság higiéniai felvilágosítása. [[1907|1907-ben]] a közegészségügyben végzett munkájáért megkapta a Koronás Aranykeresztet. Az anya- és csecsemővédelem érdekében ajánlására gondozónőket kezdtek el alkalmazni a tanyákon. Szakmai képességei, szorgalma és lelkiismerete miatt nagy népszerűségnek örvendett Békéscsabán. | Intézkedéseinek köszönhető a kolera és egyéb járványok megfékezése: fúrt kutak rendszeresítése, a lakosság higiéniai felvilágosítása. [[1907|1907-ben]] a közegészségügyben végzett munkájáért megkapta a Koronás Aranykeresztet. Az anya- és csecsemővédelem érdekében ajánlására gondozónőket kezdtek el alkalmazni a tanyákon. Szakmai képességei, szorgalma és lelkiismerete miatt nagy népszerűségnek örvendett Békéscsabán. | ||
- | [[1911]]. [[május 14.|május 14-én]], a Zsilinszky fiúk Reisz Miksa orvost értesítették, miután dulakodás közben lelőtték [[Áchim L(iker) András ( | + | [[1911]]. [[május 14.|május 14-én]], a Zsilinszky fiúk Reisz Miksa orvost értesítették, miután dulakodás közben lelőtték [[Áchim L(iker) András (1871–1911)|Áchim L. Andrást]]. A tárgyaláson orvosszakértőként hallgatták ki. |
Békéscsabán a József Főherczeg Sanatorium Egyesület választmányi tagja lett. Nyugdíjazásáig az Orvosszövetség Békésvármegyei Fiókszövetség Ötös Bizottságának tagja volt. '''Megalapítója''', valamint főorvosa volt '''a Stefánia Országos Anya- és Csecsemővédő Szövetség békéscsabai kirendeltségének'''. A háború kitörésekor a Magyar Vörös-Kereszt Egylet helyi fiókjának vezető főorvosa lett. Ezért a szolgálatáért a Vöröskereszt 2. osztályú díszjelvényével tüntették ki. Éveken keresztül a Békés vármegyei Orvos Szövetség alelnökeként tevékenykedett. Hivatalából adódóan tagja lett a városi testnevelési bizottságnak. Jótékony céllal vívó akadémiát rendeztek Békéscsabán, a zsűriben Reisz doktor is helyet kapott. [[1922|1922-ben]] az Amerikai Vöröskereszt Anya- és Csecsemővédő Akciója, a Falu Szövetség és a Stefánia Szövetség nagyszabású vándorkiállítása érkezett Békéscsabára, az előkészületi feladatokat ellátó népegészségügyi csoportot Reisz Miksa vezette. | Békéscsabán a József Főherczeg Sanatorium Egyesület választmányi tagja lett. Nyugdíjazásáig az Orvosszövetség Békésvármegyei Fiókszövetség Ötös Bizottságának tagja volt. '''Megalapítója''', valamint főorvosa volt '''a Stefánia Országos Anya- és Csecsemővédő Szövetség békéscsabai kirendeltségének'''. A háború kitörésekor a Magyar Vörös-Kereszt Egylet helyi fiókjának vezető főorvosa lett. Ezért a szolgálatáért a Vöröskereszt 2. osztályú díszjelvényével tüntették ki. Éveken keresztül a Békés vármegyei Orvos Szövetség alelnökeként tevékenykedett. Hivatalából adódóan tagja lett a városi testnevelési bizottságnak. Jótékony céllal vívó akadémiát rendeztek Békéscsabán, a zsűriben Reisz doktor is helyet kapott. [[1922|1922-ben]] az Amerikai Vöröskereszt Anya- és Csecsemővédő Akciója, a Falu Szövetség és a Stefánia Szövetség nagyszabású vándorkiállítása érkezett Békéscsabára, az előkészületi feladatokat ellátó népegészségügyi csoportot Reisz Miksa vezette. | ||
26. sor: | 27. sor: | ||
'''Orvosi munkája mellett sokat foglalkozott kulturális kérdésekkel''': alelnöke volt a Békéscsabai Múzeum-Egyesületnek; alapító elnöke ([[1913]]–[[1924]]), majd később díszelnöke lett a helyi [[Aurora-kör|Aurora]] Zenei, Irodalmi és Képzőművészeti Körnek. | '''Orvosi munkája mellett sokat foglalkozott kulturális kérdésekkel''': alelnöke volt a Békéscsabai Múzeum-Egyesületnek; alapító elnöke ([[1913]]–[[1924]]), majd később díszelnöke lett a helyi [[Aurora-kör|Aurora]] Zenei, Irodalmi és Képzőművészeti Körnek. | ||
- | Adománnyal többször támogatta az Evangélikus Rudolf | + | Adománnyal többször támogatta az [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|Evangélikus Rudolf Gimnáziumot]], [[1899|1899-ben]] például két görénnyel gazdagította az iskola természetrajzi szertárát. |
'''[[1926|1926-ban]]''' betegsége miatt '''kérte nyugdíjaztatását'''. | '''[[1926|1926-ban]]''' betegsége miatt '''kérte nyugdíjaztatását'''. | ||
38. sor: | 39. sor: | ||
== Művei == | == Művei == | ||
- | * Békéscsaba r. t. város közegészségügye. Békéscsaba : Reisz M., 1924 | + | * Békéscsaba r. t. város közegészségügye. Békéscsaba : Reisz M., 1924 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
== Források == | == Források == |
A lap jelenlegi, 2021. március 15., 12:47-kori változata
Békéscsaba község főorvosa, 40 évig a város ügyvezető orvosa
Tartalomjegyzék |
Élete
Békéscsabán született 1853-ban.
Középiskoláit Békéscsabán, Szarvason és Nagyváradon végezte. Bécsben járt egyetemre, ahol 1879-ben orvossá avatták.
Rosinger Lujzát vette feleségül 1881-ben. Gyermekeik: Dr. Reisz József, Reisz István és Dr. Reisz Elek.
Békéscsabán hunyt el 75 éves korában, 1928. május 12-én. Május 14-én a Zsidó temetőben helyezték örök nyugalomra.
Munkássága
Bécsben báró Wiederhoffer klinikáján volt segédorvos. A Bécsi Egyetem nőgyógyászati- és belgyógyászati osztályán is dolgozott.
1879-ben került Békéscsabára. Reisz ingyen végezte a községi kórházban a műtéteket, ennek elismeréseként 1885-ben tiszteletbeli községi orvossá minősítették. 1888-ban még csak rövid időre kapott orvosi megbízást. Dr. Réthy Pál halálát követően, 1891-ben kinevezték községi orvosnak. Dr. Bende Albert halála után, 1902-től Békéscsaba főorvosa lett.
Nevéhez fűződik a békéscsabai kórház bővítése és nyilvános közkórházzá fejlesztése. Az intézménynek 1891–1906 között igazgatója volt, ezután a kórház vezetését Remenár Elek vette át.
Intézkedéseinek köszönhető a kolera és egyéb járványok megfékezése: fúrt kutak rendszeresítése, a lakosság higiéniai felvilágosítása. 1907-ben a közegészségügyben végzett munkájáért megkapta a Koronás Aranykeresztet. Az anya- és csecsemővédelem érdekében ajánlására gondozónőket kezdtek el alkalmazni a tanyákon. Szakmai képességei, szorgalma és lelkiismerete miatt nagy népszerűségnek örvendett Békéscsabán.
1911. május 14-én, a Zsilinszky fiúk Reisz Miksa orvost értesítették, miután dulakodás közben lelőtték Áchim L. Andrást. A tárgyaláson orvosszakértőként hallgatták ki.
Békéscsabán a József Főherczeg Sanatorium Egyesület választmányi tagja lett. Nyugdíjazásáig az Orvosszövetség Békésvármegyei Fiókszövetség Ötös Bizottságának tagja volt. Megalapítója, valamint főorvosa volt a Stefánia Országos Anya- és Csecsemővédő Szövetség békéscsabai kirendeltségének. A háború kitörésekor a Magyar Vörös-Kereszt Egylet helyi fiókjának vezető főorvosa lett. Ezért a szolgálatáért a Vöröskereszt 2. osztályú díszjelvényével tüntették ki. Éveken keresztül a Békés vármegyei Orvos Szövetség alelnökeként tevékenykedett. Hivatalából adódóan tagja lett a városi testnevelési bizottságnak. Jótékony céllal vívó akadémiát rendeztek Békéscsabán, a zsűriben Reisz doktor is helyet kapott. 1922-ben az Amerikai Vöröskereszt Anya- és Csecsemővédő Akciója, a Falu Szövetség és a Stefánia Szövetség nagyszabású vándorkiállítása érkezett Békéscsabára, az előkészületi feladatokat ellátó népegészségügyi csoportot Reisz Miksa vezette.
Orvosi munkája mellett sokat foglalkozott kulturális kérdésekkel: alelnöke volt a Békéscsabai Múzeum-Egyesületnek; alapító elnöke (1913–1924), majd később díszelnöke lett a helyi Aurora Zenei, Irodalmi és Képzőművészeti Körnek.
Adománnyal többször támogatta az Evangélikus Rudolf Gimnáziumot, 1899-ben például két görénnyel gazdagította az iskola természetrajzi szertárát.
1926-ban betegsége miatt kérte nyugdíjaztatását.
Díjak, kitüntetések
- Koronás Arany Érdemkereszt
- Vöröskereszt 2. osztályú díszjelvény
Emlékezete
Művei
- Békéscsaba r. t. város közegészségügye. Békéscsaba : Reisz M., 1924 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Források
- A Békés-Csabai Ág. Hitv. Rudolf-gymnasium XXXV-ik értesítője. 1899–1900. szerk.: Bukovszky János. Békéscsaba : Rudolf Gimn., 1900. 84. p. (Látogatva: 2018. 02. 27.)
- A hetvenéves Reisz Miksa dr. ünneplése. In: Békésmegyei Közlöny, 50. évf. 92. szám (1923. november 18.) 1. p. (Látogatva: 2018. 02. 27.)
- A munkásbiztosító-pénztár és az orvosok. In: Békésmegyei Közlöny, 37. évf. 79. szám (1910. október 2.) 3. p. (Látogatva: 2018. 02. 27.)
- A Réthy Pál Kórház monográfiája. szerk.: Nédó Erika. Békéscsaba : Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet, 2010. 31–32. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Az Achim-ügy a gyulai esküdtbiróság előtt : a Zsilinszky-fiuk védekezése. In: Délmagyarország, 2. évf. 139. szám (1911. június 20.) 3–5. p. (Látogatva: 2018. 02. 27.)
- Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék ny., 1930. 440–441. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Czeglédi Imre: Békéscsaba utcanevei. Békéscsaba : Városi Tanács V.B., 1981. 44. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Dr. Reisz Miksa ravatalánál. In: Korniss Géza: Mozaikok a mai Békéscsabáról. Beszédek, hirlapi cikkek, tanulmányok. Békéscsaba : Corvina ny., 1928. 199–202. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Dr. Reisz Miksa. In: Békésmegyei Közlöny, 55. évf. 109. szám (1928. május 13.) 6. p. (Látogatva: 2018. 02. 27.)
- József főherczeg sanatorium egyesület. In: Békés, 33. évf. 51. szám (1901. december 22.) 4. p. (Látogatva: 2018. 02. 27.)
- Megalakult a városi testnevelési bizottság : október 5-én propagandagyülést rendez. In: Békésmegyei Közlöny, 51. évf. 209. szám (1924. szeptember 26.) 1–2. p. (Látogatva: 2018. 02. 27.)
- Nagyszabásu kiállitas Békéscsabán. In: Körösvidék, 3. évf. 38. szám (1922. február 16.) 2. p. (Látogatva: 2018. 02. 27.)
- Országos vivó-akadémia Csabán. In: Békésmegyei Közlöny, 31. évf. 31. szám (1904. április 14.) 2–3. p. (Látogatva: 2018. 02. 27.)
- Reisz Miksa dr. kitüntetése. Vasárnap adják át az érdemkeresztet. In: Békésmegyei Közlöny, 34. évf. 54. szám (1907. július 11.) 2. p. (Látogatva: 2018. 02. 27.)
- Reisz Miksa dr. ünnepeltetése : az érdemes munka ünnepnapja. In: Békésmegyei Közlöny, 34. évf. 56. szám (1907. július 18.) 3. p. (Látogatva: 2018. 02. 27.)
- Reisz Miksa. In: Békésmegyei Közlöny, 55. évf. 109. szám, 1928. május 13. 2-3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Sürgősen ki kell terjeszteni a tanyákra az anya- és csecsemővédelmet. In: Békésmegyei Közlöny, 55. évf. 136. szám (1928. június 17.) 1–2. p. (Látogatva: 2018. 02. 27.)
- Uj pénztári orvos. In: Békésmegyei Közlöny, 54. évf. 65. szám (1927. március 20.) 4. p. (Látogatva: 2018. 02. 27.)
Kapcsolódó irodalom
- A békéscsabai Stefánia csecsemővédő intézet 10 éves jubileuma. In: Békésmegyei Közlöny, 54. évf. 278. szám (1927. december 7.) 3. p.
- Az Aurora kiállitása. In: Körösvidék, 3. évf. 87. szám (1922. április 16.) 2–3. p.
- Az olvasó véleménye : a jó doktor bácsi uccája. In: Magyarország, 44. évf. 155. szám (1937. július 11.) 5. p.
- Csak lassan javul a város közegyészségügye. In: Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 5. szám (1925. január 8.) 1. p.
- Eltemették Reisz Miksa dr-t. In: Békésmegyei Közlöny, 55. évf. 110. szám (1928. május 15.) 2. p.
- Ki volt Reisz Miksa? In: Békésmegyei Közlöny, 64. évf. 156. szám (1937. július 13.) 1–2. p.
- Kiss Péter: Magyar zsidó orvosok : életrajzok gyűjteménye. Budapest : Ab Ovo, 2016. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Orvos mint mentőtanu. In: Népszava, 39. évf. 145. szám (1911. június 20.) 6. p.
- Reisz Miksa ünneplése. In: Békésmegyei Közlöny, 34. évf. 55. szám (1907. július 14.) 4. p.
Külső hivatkozások
- Régi kórház. In: Csabai házak blog