Bandika-fa (Békéscsaba)
A BékésWiki wikiből
(Változatok közti eltérés)
(Új oldal, tartalma: „550–560 cm átmérőjű '''fehérnyár-csoport''' (Populus alba). Korábban három példányból állt. '''1985-ben védetté nyilvánították.''' == Történ…”) |
a (Belső hivatkozás javítása) |
||
| (Egy közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| - | 550–560 cm átmérőjű '''fehérnyár-csoport''' (Populus alba). Korábban három példányból állt. '''[[1985|1985-ben]] védetté nyilvánították.''' | + | 550–560 cm átmérőjű '''fehérnyár-csoport''' (Populus alba). Korábban három példányból állt. '''[[1985|1985-ben]] védetté nyilvánították.''' [[Fájl:Bandika-fa 2017.jpg|bélyegkép|300px|A Bandika-fa 2017-ben]] |
== Története == | == Története == | ||
| 6. sor: | 6. sor: | ||
Az 1830-as években Wenckheim Bandika szerette volna nevét a nyárfába vésni, azonban annak ága letört, a gyermek pedig leesett és nyomorékká vált. Az eset óta a facsoportot Bandika-fának nevezik. Az 1930-as években Wenckheim András gyakran megfordult a Gellért-szálló teraszán. | Az 1830-as években Wenckheim Bandika szerette volna nevét a nyárfába vésni, azonban annak ága letört, a gyermek pedig leesett és nyomorékká vált. Az eset óta a facsoportot Bandika-fának nevezik. Az 1930-as években Wenckheim András gyakran megfordult a Gellért-szálló teraszán. | ||
| - | Az 1900-as években '''a fiatalok kedvelt találkozóhelye volt'''. [[1968]]. [[május 26.|május 26-án]] '''emlékművet avattak''' a helyiek kedvenc kirándulóhelyénél, ahol a békéscsabai munkásmozgalom tagjai is gyakran találkoztak. Az obeliszket [[Mladonyiczky Béla ( | + | Az 1900-as években '''a fiatalok kedvelt találkozóhelye volt'''. [[1968]]. [[május 26.|május 26-án]] '''emlékművet avattak''' a helyiek kedvenc kirándulóhelyénél, ahol a békéscsabai munkásmozgalom tagjai is gyakran találkoztak. Az obeliszket [[Mladonyiczky Béla (1936–1995)|Mladonyiczky Béla]] szobrászművész elgondolása alapján Pauló László tervezte meg és a városi tanács kiviteleztette. |
A Bandika-fát többször villámcsapás érte. [[2020]] áprilisában a két nyárfa közül az egyik kidőlt. | A Bandika-fát többször villámcsapás érte. [[2020]] áprilisában a két nyárfa közül az egyik kidőlt. | ||
| + | |||
| + | == Képgaléria == | ||
| + | <Gallery widths="300px" heights="300px"> | ||
| + | Fájl:bandika-fa_2020-1.jpg|A Bandika-fa 2020-ban | ||
| + | Fájl:bandika-fa_2020-2.jpg|A Bandika-fa 2020-ban | ||
| + | </gallery> | ||
== Források == | == Források == | ||
A lap jelenlegi, 2021. március 12., 10:19-kori változata
550–560 cm átmérőjű fehérnyár-csoport (Populus alba). Korábban három példányból állt. 1985-ben védetté nyilvánították.
Tartalomjegyzék |
Története
A Bandika-fa Békéscsaba határában, az Élővíz-csatorna mentén, Nagyrét szélén található. Közelében helyezkedik el a Cimbora-fa.
Az 1830-as években Wenckheim Bandika szerette volna nevét a nyárfába vésni, azonban annak ága letört, a gyermek pedig leesett és nyomorékká vált. Az eset óta a facsoportot Bandika-fának nevezik. Az 1930-as években Wenckheim András gyakran megfordult a Gellért-szálló teraszán.
Az 1900-as években a fiatalok kedvelt találkozóhelye volt. 1968. május 26-án emlékművet avattak a helyiek kedvenc kirándulóhelyénél, ahol a békéscsabai munkásmozgalom tagjai is gyakran találkoztak. Az obeliszket Mladonyiczky Béla szobrászművész elgondolása alapján Pauló László tervezte meg és a városi tanács kiviteleztette.
A Bandika-fát többször villámcsapás érte. 2020 áprilisában a két nyárfa közül az egyik kidőlt.
Képgaléria
 A Bandika-fa 2020-ban |
 A Bandika-fa 2020-ban |
Források
- A Marostól a Sárrétig : a Körösvidék természeti értékei. Szerk.: Rakonczay Zoltán. Budapest : Mezőgazda Kiadó ; Szarvas : Körös-Maros Nemzeti Park Ig., 2006. 244. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Balogh András: Magyarország nevezetes fái. 2., átdolg., bőv. kiad. Budapest : Mezőgazdasági Könyvkiadó, 1968. 20. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Busi Ottó: Kidőlt egy neves fa: megpihent a Bandika. In: Beol.hu (Látogatva: 2020. 04. 16.)
- Emlékmű-avatás a Bandika-fánál. In: Békés Megyei Népújság, 23. évf. 123. szám (1968. május 28.) 1. p. (Látogatva: 2020. 02. 05.)
- Natura Bekesiensis – Időszakos természettudományi közlemények 4. Szerk.: Domokos Tamás. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2002. 36. p. (Látogatva: 2020. 02. 05.)
Kapcsolódó irodalom
- Szelekovszky László: Békés megye famatuzsálemei. Békéscsaba : Körös-Maros Nemzeti Parkért Egyes., 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Szelekovszky László: Békés megye helyi védett természeti értékei. Békéscsaba : Békés M. Képviselő-test. Önkorm. Hiv. Területfejlesztési Oszt., 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Külső hivatkozás
- Bandika- és Cimborafa, az élővíz-csatorna árterében. In: Geocaching.hu
