Geszt
A BékésWiki wikiből
a (+ Képgaléria létrehozása) |
|||
| (5 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
Község Békés megye északi részén a Sarkadi járásában. '''[[1950|1950-ig]] Bihar vármegyéhez tartozott.''' Zsáktelepülés, amely a Gyulát Debrecennel összekötő országútról Mezőgyánon keresztül közelíthető meg. Mezőgyánnal, Zsadánnyal, Biharugrával és Romániával határos. | Község Békés megye északi részén a Sarkadi járásában. '''[[1950|1950-ig]] Bihar vármegyéhez tartozott.''' Zsáktelepülés, amely a Gyulát Debrecennel összekötő országútról Mezőgyánon keresztül közelíthető meg. Mezőgyánnal, Zsadánnyal, Biharugrával és Romániával határos. | ||
| - | Lakónépesség 705 fő (2020.01.01.). Területe | + | [[Fájl:Geszt cimer.png|bélyegkép|150px|Geszt címere]]Lakónépesség 705 fő (2020.01.01.). Területe 5 139 hektár. |
== Története == | == Története == | ||
| - | Geszt '''már a neolitikumban lakott terület volt''', erről árulkodnak többek között a | + | [[Fájl:AranyJanos Geszt VasarnapiUjsag 1887.jpg|bélyegkép|300px|Arany János lakása (Mészöly Géza festménye)]] |
| + | Geszt '''már a neolitikumban lakott terület volt''', erről árulkodnak többek között a Körös–Starcevo–Cris kultúrához, az Alföldi Vonaldíszes Kerámia népéhez és az Esztári csoporthoz kapcsolható leletek, amelyek határából kerültek elő. A késő rézkorból fennmaradt kunhalmokból pedig csupán Geszt határában közel 35-öt jegyez a régészeti topográfia. | ||
'''Először [[1213|1213-ban]] a Váradi Regestrumban említették''', amikor Mike ispán ítéletet mondott az innen kikerült bűnösök felett. A település nevét több formában jegyezték az évek során: [[1220|1220-ban]] Guezt, [[1458|1458-ban]] Gezth, [[1475|1475-ben]] Eghazasgezth, Kysgezth, [[1485]] körül pedig Naggezth. | '''Először [[1213|1213-ban]] a Váradi Regestrumban említették''', amikor Mike ispán ítéletet mondott az innen kikerült bűnösök felett. A település nevét több formában jegyezték az évek során: [[1220|1220-ban]] Guezt, [[1458|1458-ban]] Gezth, [[1475|1475-ben]] Eghazasgezth, Kysgezth, [[1485]] körül pedig Naggezth. | ||
| 18. sor: | 19. sor: | ||
'''[[1851|1851-ben]] érkezett a birtokra [[A geszti remete|Arany János]], hogy a 13 éves [[Tisza Domokos (1837‒1856)|Tisza Domokos]] nevelője legyen.''' 5 hónapot töltött itt, és habár szobát kapott a kastély első emeletén, ő ha tehette, '''melegebb időben''' mégis '''a parkban elhelyezkedő kis házban tartózkodott'''. Több költeménye Geszten született, illetve geszti ihletésű. A kerti lak és az Arany-emlékek a II. világháború során elpusztultak. Az újjáépített házat a benne kialakított '''Arany János Emlékmúzeum'''mal [[1971|1971-ben]] adták át. | '''[[1851|1851-ben]] érkezett a birtokra [[A geszti remete|Arany János]], hogy a 13 éves [[Tisza Domokos (1837‒1856)|Tisza Domokos]] nevelője legyen.''' 5 hónapot töltött itt, és habár szobát kapott a kastély első emeletén, ő ha tehette, '''melegebb időben''' mégis '''a parkban elhelyezkedő kis házban tartózkodott'''. Több költeménye Geszten született, illetve geszti ihletésű. A kerti lak és az Arany-emlékek a II. világháború során elpusztultak. Az újjáépített házat a benne kialakított '''Arany János Emlékmúzeum'''mal [[1971|1971-ben]] adták át. | ||
| - | Geszt két miniszterelnököt is adott az országnak a | + | Geszt két miniszterelnököt is adott az országnak a 19–20. században, [[Tisza Kálmán (1830‒1902)|Tisza Kálmánt]], majd fiát, [[Tisza István (1861‒1918)|Tisza Istvánt]]. |
Az 1990-es évek végén megtörtént a telefonfejlesztés és a vezetékes gázhálózat kiépítése a településen. | Az 1990-es évek végén megtörtént a telefonfejlesztés és a vezetékes gázhálózat kiépítése a településen. | ||
| 49. sor: | 50. sor: | ||
=== Rendezvények === | === Rendezvények === | ||
*Őszi vásár Geszten | *Őszi vásár Geszten | ||
| + | |||
| + | == Képgaléria == | ||
| + | <Gallery widths="300px" heights="300px"> | ||
| + | Fájl:Arany Janos emlekhaz.JPG|Arany János Emlékház | ||
| + | Fájl:Arany Janos emlekmu Geszt.jpg|Arany János-emlékmű | ||
| + | Fájl:Geszt altalanos iskola 1.jpg|Geszti Arany János Általános Iskola | ||
| + | Fájl:Tisza kripta Geszt.JPG|A Tisza család kriptája | ||
| + | </Gallery> | ||
== Források == | == Források == | ||
| 60. sor: | 69. sor: | ||
*Oktatási Hivatal – Intézménykereső. In: [https://www.oktatas.hu/hivatali_ugyek/kir_intezmenykereso oktatas.hu] (Látogatva: 2020.12. 02.) | *Oktatási Hivatal – Intézménykereső. In: [https://www.oktatas.hu/hivatali_ugyek/kir_intezmenykereso oktatas.hu] (Látogatva: 2020.12. 02.) | ||
*Szász Andrásné Beleznay Ilona: Geszt község története. Geszt : Geszt Község Önkormányzata, 2001. In: [https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Geszt/index_2.htm sulinet.hu] (Látogatva: 2020. 12. 02.) | *Szász Andrásné Beleznay Ilona: Geszt község története. Geszt : Geszt Község Önkormányzata, 2001. In: [https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Geszt/index_2.htm sulinet.hu] (Látogatva: 2020. 12. 02.) | ||
| + | |||
| + | == Kapcsolódó irodalom == | ||
| + | |||
| + | *Kereskényi Miklós, K. Cseh Edit: Geszt. Budapest : Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht : Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 2002. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| + | |||
| + | == Külső hivatkozások == | ||
| + | |||
| + | *[https://www.facebook.com/Brandt-Kriszti%C3%A1n-Geszt-K%C3%B6zs%C3%A9g-Polg%C3%A1rmestere-103767914517924/ Brandt Krisztián – Geszt Község Polgármestere facebook oldala] | ||
| + | *[https://www.facebook.com/mezogyan.geszt.ref/ Mezőgyáni és Geszti Református Egyházközségek facebook oldala] | ||
| + | |||
| + | [[Kategória:Települések]] | ||
| + | [[Kategória:Geszt]] | ||
A lap jelenlegi, 2020. december 14., 15:50-kori változata
Község Békés megye északi részén a Sarkadi járásában. 1950-ig Bihar vármegyéhez tartozott. Zsáktelepülés, amely a Gyulát Debrecennel összekötő országútról Mezőgyánon keresztül közelíthető meg. Mezőgyánnal, Zsadánnyal, Biharugrával és Romániával határos.
Tartalomjegyzék |
Története
Geszt már a neolitikumban lakott terület volt, erről árulkodnak többek között a Körös–Starcevo–Cris kultúrához, az Alföldi Vonaldíszes Kerámia népéhez és az Esztári csoporthoz kapcsolható leletek, amelyek határából kerültek elő. A késő rézkorból fennmaradt kunhalmokból pedig csupán Geszt határában közel 35-öt jegyez a régészeti topográfia.
Először 1213-ban a Váradi Regestrumban említették, amikor Mike ispán ítéletet mondott az innen kikerült bűnösök felett. A település nevét több formában jegyezték az évek során: 1220-ban Guezt, 1458-ban Gezth, 1475-ben Eghazasgezth, Kysgezth, 1485 körül pedig Naggezth.
A vegyesházi királyok idején valószínűleg adománybirtokként szolgált, kézről-kézre járt az olyan főnemesi családok között, mint az Irázi, Bagdi, Tárnok, Zsoldos, Nagy vagy Erdei.
A török hódoltság és a tizenöt éves háború ideje alatt is folyamatosan lakott terület maradt elszigeteltségének köszönhetően. A 16. század első felében a reformáció itt is kifejtette hatását, a település lakói protestáns hitre tértek, majd használatba vették a régi katolikus templomot. 1770-ben ennek a templomnak az alapjaira épült fel a református templom, amely felújított formájában ma is áll.
A Rákóczi-szabadságharc után többen pereskedtek a terület megszerzéséért. 1759-ben végül Tisza László nyerte meg, igazolva tulajdonjogát. 1761-től, hivatalosan pedig 1766-tól a Tisza család megkezdte uradalma igazgatását Geszten. 1772-ben épült fel a Tisza kastély.
1851-ben érkezett a birtokra Arany János, hogy a 13 éves Tisza Domokos nevelője legyen. 5 hónapot töltött itt, és habár szobát kapott a kastély első emeletén, ő ha tehette, melegebb időben mégis a parkban elhelyezkedő kis házban tartózkodott. Több költeménye Geszten született, illetve geszti ihletésű. A kerti lak és az Arany-emlékek a II. világháború során elpusztultak. Az újjáépített házat a benne kialakított Arany János Emlékmúzeummal 1971-ben adták át.
Geszt két miniszterelnököt is adott az országnak a 19–20. században, Tisza Kálmánt, majd fiát, Tisza Istvánt.
Az 1990-es évek végén megtörtént a telefonfejlesztés és a vezetékes gázhálózat kiépítése a településen.
Gazdaság
1850-ben 1300 lakosa volt Gesztnek. 4000 mh (magyar hold) méretű határának fele szántó volt. Kiválóan termett a fekete föld. A jobbágyok főleg szarvasmarhát, magyar bikát, lovat és mangalicát tartottak, de kedvelt haszonállat volt a szalontai „vörös” sertés is.
Meghatározó esemény volt a település gazdasági életében, amikor a Tisza család később a határ majdnem kizárólagos ura lett. Hiába növekedett a terület a Horthy-korszak alatt, a falubelieknek mégsem jutott több föld, sőt, korábbi földjeiktől is fokozatosan megfosztották őket. A megmaradt kis területeken tengődő parasztok gyakran kényszerültek cselédnek szegődni. Ezt az időszakot aratósztrájkok, munkamegtagadások, szabotázsok jellemezték.
A felszabadulást követően 1945-ben a földosztó bizottság több, mint 300 gesztinek osztott földet. Továbbra is főleg mezőgazdasággal foglalkoztak a térségben, főleg búzát, árpát, kukoricát, cukorrépát és kendert termesztettek, de kísérleteztek gyapottal és rizzsel is. A II. világháború során megtizedelődött állatállomány száma is növekedésnek indult. 1949-ben földműves szövetkezet alakult, majd több boltot is nyitottak. A gazdasági fejlődés viszont már a Rákosi-korszak idején megtorpant, a Kádár-korszakban pedig a tervgazdálkodás és a szocialista iparosodás tovább rontott a helyzetükön. Megindult a lakosok elvándorlása. A lakónépesség fogyatkozása az 1960-as évekre felgyorsult, és a mai napig tart. Az elvándorlás időszakával elkezdődött a cigány népesség betelepülése. Ma a lakosság több mint 31%-a cigány (roma) nemzetiségi kötődésűnek vallja magát (2011).
Kultúra
A kultúra területén is fejlődést hozott az 1944-es felszabadulást követő időszak. Korábban csupán egy kéttermes, két nevelőt foglalkoztató református népiskolája volt a falunak. Továbbá egy állami gazdasági továbbképző iskolája, kizárólag szombati napokon. Ehhez képest 1955-ben már 5 fő tanerővel működött a népiskola 4 tanteremben. 1957-ben 176 tanuló iratkozott be, 6 tanterem állt rendelkezésükre, és 7 nevelő oktatott. A Tisza kastélyban 1954-től kultúrház működött népkönyvtárral, továbbá az iskola is helyet kapott az épületben, később ezeket az intézményeket elköltöztették. A településen ebben az időszakban mozi is üzemelt. 1946-tól a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége is képviseltette magát Geszten.
Ma a községben óvoda és általános iskola működik, utóbbi Arany János nevét viseli. A közösségi és kulturális élet szervezésében pedig továbbra is nagy szerepet vállal a Geszti Református Egyházközség.
2020-ban Lázár János országgyűlési képviselő bejelentette, hogy megkezdik a Tisza kastély felújítását és nemzeti emlékhellyé alakítását
Látnivalók, rendezvények
Látnivalók
- Arany János Emlékmúzeum (remetelak)
- Tisza család sírboltja
- Tisza kastély és parkja
Rendezvények
- Őszi vásár Geszten
Képgaléria
 Arany János Emlékház |
 Arany János-emlékmű |
 Geszti Arany János Általános Iskola |
 A Tisza család kriptája |
Források
- Békés megye képes krónikája. Szerk. Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Békés M. Közgyűlés Millenniumi Emlékbiz., 2001. 8–300. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békés megye kézikönyve. Főszerk.: Kőváry E. Péter. Oktinfó-Szeged Bt. – Ceba Kiadó, 1999. 590–591. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Eltemetett történelem. In: arcanum.hu (Látogatva: 2020. 12. 02.)
- Geszt Összefoglaló. In: arcanum.hu (Látogatva: 2020. 12. 02.)
- Lázár János: 2020-ban elkezdjük a geszti Tisza-kastély felújítását. In: vasarhely24.com (Látogatva: 2020. 12. 02.)
- Maday Pál: Békés megye városainak és községeinek története. Békéscsaba : Békés M. Tcs., 1960. 180-182. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Magyarország Helységnévtára – Geszt. In: ksh.hu (Látogatva: 2020. 12. 02.)
- Oktatási Hivatal – Intézménykereső. In: oktatas.hu (Látogatva: 2020.12. 02.)
- Szász Andrásné Beleznay Ilona: Geszt község története. Geszt : Geszt Község Önkormányzata, 2001. In: sulinet.hu (Látogatva: 2020. 12. 02.)
Kapcsolódó irodalom
- Kereskényi Miklós, K. Cseh Edit: Geszt. Budapest : Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht : Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 2002. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
